A mükénéi kultúra
Népek görög földön:
- a görögség több népcsoportból áll, melyek különböző időben érkeztek a Balkán-félszigetre
- akhájok: a Kr. e. 2. évezred első felében vándoroltak be
- iónok: elsősorban Attikában telepedtek le
- 16. századtól
- dórok: elsősorban a Peloponésszoszon telepedtek le
- 12. századtól kezdődik
A mükénéi civilizáció
- kialakulása
- a krétai minószi kultúra hanyatlásának idejében alakult ki egy hasonló civilizáció a görög szárazföldön
- a Kr. e. 14. századra átveszik Kréta szerepét is
- az államok erősített paloták körül alakultak ki
- hasonlóan működtek, mint több az ókori keleti kultúrában megismert városállam
- a mükénéi kor államai azonban jóval kisebbek voltak például a sumer városállamoknál, maximum pár ezren lakták őket
- templomgazdasági rendszert működtettek
- vagyis a gazdaságot felülről irányította az uralkodó, a lakosoknak mindent be kellett szolgáltatni a palotába és onnan kapták vissza, amire szükségük volt
- a fontos nyersanyagokat az uralkodó hozta be kereskedelem vagy zsákmányszerző hadjárat formájában
- az államok között nagy küzdelem zajlott a fontos nyersanyagokért
- nem volt egységes görög állam, egymással hadakozó kis államok jöttek létre
- legjelentősebb központról, Mükénéről kapta az egész kultúra a nevét
- a lineáris B írás
- a paloták adminisztrációjának rögzítése céljából alakult ki Kr. e. 1600 körül
- gazdasági feljegyzések, leltárok
- a társadalom
- az állam élén a király állt
- az arisztokrácia (vagyis a vezető réteg) elsősorban katonáskodással foglalkozott
- bronzfegyverekkel, harci szekerekkel harcoltak
- ebben a korban zajló zsákmányszerző hadjárat volt a trójai háború is
- a társadalom nagyobb részét a közrendű szabadok adták
- a mükénéi kultúra legismertebb emlékei
- az Oroszlános-kapu Mükénében
- az Agamemnón-maszk – arany halotti királyi maszk
A bukás:
- több elmélet is van a mükénéi kultúra bukásáról
- a dór vándorlás
- a régészeti leletek nem támasztották alá ezt az elméletet
- a dórok nem hadjáratszerűen érkeztek a Peloponésszoszra, hanem beszivárogtak ide, akkor mikor a mükénéi kultúra már pusztult
- a Santorini vulkán kitörése
- de a paloták nem egyszerre pusztultak el és olyan paloták is elpusztultak, amik távolabb estek a partoktól
- a tengeri népek vándorlása
- ez a legvalószínűbb elmélet
- sok, különböző népalkotja, melyek a Földközi-tengeren jelentek meg ebben az időben
- kalóztevékenységük miatt a paloták nem tudták beszerezni a fontos nyersanyagokat és egymás elleni harcaikban őrlődtek fel
Heinrich Schliemann és Trója
- Trójáról, a hozzá kapcsolódó legendákról és Homérosz két művéről a tankönyv részletesen ír
- Heinrich Schliemann
- német kereskedő, amatőr régész
- 36 éves korában felhagyott a kereskedéssel és minden vagyonát az ókor régészeti kutatására áldozta
- Trója feltárása az ő nevéhez fűződik
- kutatásai teljesen megváltoztatták az ókorról alkotott képünket
