szabó_magda_történelem

Kis országok – eltérő vonásaok

A kereskedők országa, Főnícia

-         Fönícia a Földközi-tenger és a Libanon-hegység között mintegy 350 km hosszan terült el, mintegy 40 km szélességben

-         Főnícia nem mai értelemben vett állam egységes területtel, hanem városállamok laza szövetsége volt

• uralkodók álltak az egyes városállamok élén, akik védték államukat a többi városállam, illetve a közeli birodalmak, mint Egyiptom, Asszíria és Babilónia, ellen

-         Fönícia adottságai

• sok csapadék – így nem kellett öntözni - kedvező feltételek a földműveléshez
• sok fa: cédrus, libanoni tölgy
• a tenger közelsége
  • a föníciaiak kiváló hajósok voltak
    • a sok fa adta a nyersanyagot
    • felfedezőútjaik
      • az ókor legnagyobb felfedezői voltak
      • Afrikát is körbehajózták
      • eljutottak Indiába, a mai Nagy-Britanniába

A kereskedelem

-         Mi segíthette Főníciát ahhoz, hogy kereskedőállammá váljon?

• a tengerparti keskeny földsávot leszámítva kevéssé volt alkalmas a mezőgazdasági termelésre
• kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekszik
• a Földközi-tengeri vízi kereskedelmi útvonal a legfontosabb
• a fából hajókat lehet előállítani

-         Mivel kereskedtek?

• saját készítésű áruk cseréje és a más népek által előállított cikkek szállítása (közvetítő kereskedelem) is beletartozott a profiljukba
• saját áruik, amit exportra termeltek: gabona, szőlő, olajfa, füge, cédrus, bíborfesték (a bíborcsigából nyerték), a föníciai ipar termékei

-         kereskedelmi telepeket alapítottak, egészen Gibraltárig

• leghíresebb föníciaiak alapította város: Karthágó

A főníciai írás

-         a Kr.e. 13. században alakították ki a saját ábécéjüket

-         jellemzői

• hangjelölő
• az első ábécé: 22, vonalas jelből álló írás

-         az ábécé modern leszármazottai közé tartozik a héber ábécé, a görög ábécé, a latin írás és a cirill ábécé is

Asszíria

-         Asszíria a Tigris folyó mellett, Mezopotámia északi részén található

• éghajlata miatt nem volt szükség öntözéses földművelésre

-         a katonaállam kialakulása

• a kezdetben kereskedő asszírok a vas alkalmazásával alakítottak ki katonaállamot
  • a vas olcsó és könnyen kinyerhető nyersanyag volt, így nagy számban lehetett fegyvereket gyártani belőle

-         a hódítások

• az állandó hadsereg kialakítása
  • minden felnőtt asszír férfinak katonáskodnia kellett
  • az asszír sereg 120 000 főt is elérhetett
  • Asszíria földjein más országokból elhurcolt emberek dolgoztak
    • egész népeket deportáltak
    • ők  annyira rabszolgaként, inkább közrendű szabadokként éltek
• a hadsereg
  • katonai sikereiket a hadviselésben bevezetett újítások alapozták meg
    • hatalmas ostromgépeket vetnek be a megerősített városok ellen
    • Asszíria e korban minden irányban kísérletet tett a hódításra
    • e hadjáratok célja nem a határok kiterjesztése, területnövelés volt, hanem a kereskedelmi útvonalak biztosítása és a zsákmányszerzés volt
• a katonaeszmény a győzelmi mámort, a kegyetlenséget erkölcsi értékké emelte
  •  „Katonáit leszúrtam, 4*3 600-at: akik életben maradtak közülük, megvakíttattam.”
  • „… vérjük árjában gázoltak, mint folyóban…”

-         a bukás

• bukása rohamos gyorsasággal következett be
• a lakosság folyamatosan lázongott, elsősorban a nagy történelemmel és kultúrával rendelkező, alárendelt de mégis bálványozott Babilóniában

A Perzsa Birodalom (Kr. e. 559-331)

A Perzsa Birodalom terjeszkedése

-         a perzsa hadsereg

• elsősorban lovas haderő volt
• „Halhatatlanok”
  • a hadseregben létező elit egység elnevezése
  • onnan nyerte nevét, hogy az elesettek helyébe azonnal megfelelő számú embert soroztak közéjük, így létszámuk változatlan maradt (10 000 fő)
  • fegyverzetük: íj és rövid vaslándzsa, tőr és rövid – oroszlánfejekkel díszített markolatú – kard

-         a birodalom kiterjedése

• a birodalomnak virágkorában 8 millió km² volt a területe, amivel az antik világ legnagyobb állama volt, és az akkori világ népességének 46%-a élt itt
• az első olyan birodalom volt, amely 3 kontinensen feküdt
• Afrikában a mai Egyiptom, Szudán, Líbia és Etiópia egyes részei is hozzá tartoztak

-         egy híres hódítás a lűdök ellen

• Lüdia egy ókori anatóliai államalakulat volt, amely a Kr. e. 7. században emelkedett fel
• rendkívül gazdag volt aranybányákban, ami lehetővé tette, hogy itt jelenjen meg először a pénz, a királyok pedig mesés vagyont halmozzanak fel

-         a Behisztuni felirat

• a behisztuni felirat egy híres háromnyelvű emlék
• I. Dareioszkirály tizenkilenc győzelmét örökítették meg
  • jelentősége, hogy valamennyi ékírásos nyelvet ez alapján sikerült később megfejteni

-         az állam a fénykorát I. Dareiosz uralkodása alatt élte

• ő támadja meg a görög városállamokat is, ezek a görög-perzsa háborúk
• róla részletesen lesz még szó a görög történelem kapcsán is

-         a birodalmat Nagy Sándor hódította meg Kr. e. 331-ban, amivel véget ért az Óperzsa Birodalom történelme

Bánásmód a legyőzött népekkel

-         a legyőzött népekkel egészen máshogy bántak, mint az asszírok

• elismerték a népek önállóságát
• tiltották a rabszolgaságot és az erőltett munkát
• az embereknek joga van a tulajdonhoz, a munkához és a bérhez
• vallásszabadságot, szabad hagyományápolást és szabad mozgást biztosítottak
• a perzsa uralkodó a helyi királyok utódának tartotta magát és az ő szellemükben kívánt kormányozni

Igazgatás

-         közigazgatás

• a birodalmat 20 szatrapiára osztotta, melyek élén a király által kinevezett satrapa állt

-         a király fülei

• hogy az esetleges felkeléseknek elejét vegye, Perszepoliszból kiküldött megbízottakkal figyeltette a szatrapákat

-         az úthálózat kiépítése

• a 2680 kilométer hosszú útszakasz Szúzát és Epheszosztkötötte össze, és főként kereskedelmi és információáramlási célokat szolgált
  • az út építése nehéz volt, meg kellett küzdeni a kis-ázsiai hegyekkel, az asszíriai sivataggal, a babiloni mocsarakkal és a perzsa hegyekkel is