szabó_magda_történelem

Összefoglalás

Évszámok:

Kr. e. 753.

Kr. e. 510.

Kr. e. 44.

Kr. e. 31.

Kr. e. 27.

Kr. sz. 49.

Kr. sz. 313.

Kr. sz. 394.

Kr. sz. 395.

Kr. sz. 476.

Nevek:

Vergilius

Aeneas

Romulus

Remus

Tarquinius Superbus

Hannibál

Scipio

Marius

Sulla

Spartacus

Crassus

Cicero

Pompeius

Caesar

Octavianus (Augustus)

Lepidus

Marcus Antonius

Traianus

Nero

Caligula

Marcus Aurelius

Livius

Tacitus

Jézus Krisztus

Mária

Pál apostol

Heródes

Diocletianus

Constantinus

Romulus Augustulus

Odoaker

Attila

Kereszténység

Palesztina a Krisztus születése körüli időkben

-          Jézus Palesztinában, az egykori zsidó állam területén született

-          a terület ekkor az utolsó zsidó király, Nagy Heródes király közvetlen uralma alatt állt, pár évvel később Róma Júdea néven provinciává szervezte

-          a zsidóságon belül sok törésvonal létezett, főleg vallási kérdésekben

• a törvény értelmezésének rugalmasságában is volt nézeteltérés az egyes csoportok között
  • ezek a mózesi törvények, amiket az Ószövetség első könyvei tartalmaznak
  • voltak, akik a mózesi Törvény betartásának fanatikus hívei voltak, mások lazábban értelmezték volna ezeket

-          a messiásvárás megjelenése

• sok zsidó remélte, hogy a rómaiakat egy, a mintának tartott Dávid király vonalából származó zsidó király fogja felváltani

-          megjelenik a megváltáshit

• a Messiás saját szenvedései és halála útján megváltja az embereket bűneiktől és ők elnyerhetik a feltámadást és az örök életet

-          ebben a történelmi helyzetben jelent meg Jézus

Bibliai történetek Jézusról

-          anyja Mária és a szeplőtelen fogantatás

-          születése Betlehemben

-          menekülés Egyiptomba

-          kenyérszaporítás és vízen járás

-          kereszthalála és annak oka

-          feltámadása

A Jézus életéről szóló legismertebb forrás: a Biblia Újszövetsége

-          evangéliumok

• párhuzamosan beszélik el Jézus életét
• a négy evangélium írója: Máté, Márk, Lukács, János
• jelentése: örömhír – Jézus megjelenésére vonatkozik

Létezett-e Jézus és ki volt ő?

-          a források vizsgálata

• a Biblia mellett kevés egykorú forrás szól Jézusról
  • Tacitus – a Nero-féle keresztényüldözésekről ír

-          a történészek Jézusa

• a történészek nagyobbik része egyetért abban, hogy Jézus életének az evangéliumokban olvasható leírása alapot nyújt Jézus életének és halálának történeti kutatásához
• gyakorlatilag teljes az egyetértés közöttük a tekintetben, hogy Jézus valóságos történeti személy volt
• abban már koránt sincs egyetértés, hogy az evangéliumok mennyire tekinthetők történetileg hiteles beszámolóknak
  • Jézus követői írták és szerkesztették tovább, mégpedig kifejezetten a hit terjesztése ill. erősítése céljából
  • nem első kézből való beszámolók, azaz olyan személyek tollából származnak, akik személyesen nem ismerték Jézust
  • csodás jeleneteket tartalmaznak, amik egy történész számára értelmezhetetlenek
• a történészek egy része ezek alapján ma nem vitatja, hogy létezhetett egy Jézus nevű vallásreformer vagy szabadságharcos, akit kivégeztek
  • viszont úgy gondolják, hogy a szövegekben olvasható élettörténet más korok és vallások vezetőinek mítoszaiból született meg

Érdekességek Jézusról

-          Jézus születése körüli érdekességek

• születése
  • Máté evangéliuma Jézus születését Heródes király – aki elrendelte a két év alatti kisgyermekek lemészárolását – idejére teszi
  • a zsidó történész, Josephus Flavius beszámolója szerint röviddel Heródes halála előtt holdfogyatkozás volt
  • a csillagászok ezt a holdfogyatkozást Kr. e. 4–re teszik, ami alapján Jézus legvalószínűbben Kr. e. 6-ban született
  • mindenesetre Jézus születésének pontos dátuma történelmileg ellenőrizhetetlen
• a csillag
  • a Halley-üstökös 70 napig volt látható Kr. e. 6-ban
  • sokan úgy vélik, hogy ez az égi jelenség lehetett vagy volt a Bibliban megemlített „Csillag” ami a napkeleti bölcseket Betlehembe vezette

-          a torinói lepel

• a Torinóban talált anyag állítólag Jézus halotti leple volt, ami megőrizte egy férfi arcvonásait és testének lenyomatát
• a lepel eredetéről sok vita van, a legutóbbi vizsgálatok szerint a középkorból származik

Jézus jelentősége:

-          Jézus a zsidó törvényekhez való szigorú ragaszkodást bírálta

• míg egyesek szerint az Isten iránti szeretet lényege a törvények szigorú betartása, addig Jézus szerint ha a szertartásnak jut az elsőbbség az megrontja az erkölcsöket
• lényegében Jézusé egy új irányzat volt a különben is sokszínű zsidó valláson belül

-          tanításainak lényege

• vele eljön az Ószövetségben meghirdetett végítélet, eljön Isten országa, ahol erőszaknak, gyűlölködésnek nincs helye
• az embereket arra intette, hogy bánják meg bűneiket
• életük minden napját úgy tekintsék, mintha az lenne az utolsó
• szeressék az idegeneket, még az ellenségeiket is
• tartózkodjanak ne csak a házasságtöréstől, gyilkosságtól, lopástól, de a bujaságtól, gyűlölködéstől és a kapzsiságtól is
• nem a sikereseket mondotta áldottnak, hanem a szegényeket és meghurcoltakat

Kereszténység

A kereszténység elterjedése

-          az apostolok

• Jézus életének és tanításainak legfőbb tanúi az ő elhívatott tizenkét tanítványa
  • palesztinai zsidók voltak
• Jézus keresztre feszítése után az apostolok és más követői elkezdték hirdetni az örömhírt, hogy Jézus feltámadt holtából
  • különböző utakat tettek elsősorban a Földközi-tenger keleti partvidékén
  • az új hit első központjai így keleti nagyvárosok lettek
• a kereszténység létrejöttétől céltudatosan terjeszkedő célú vallás

-          Szent Pál

• Saulként zsidó származású római polgár és üldözi a keresztényeket
• a damaszkuszi úton megjelent neki Jézus és ennek hatására megtért, ekkor veszi fel a Pál (Paulus) nevet
• több nagy térítő út fűződik a nevéhez

-          a jeruzsálemi zsinat (egyházi gyűlés)

• az első komoly kérdés a kereszténységben: nem zsidók lehetnek-e keresztények
  • a keresztények elfogadták a mózesi törvényeket (körülmetélés, étkezési szokások, rituális tisztaság): a pogányoknak be kell-e ezeket tartaniuk?
• a 49-ben Jeruzsálemben összehívott zsinat - Péter és Pál egyetértésével - végül kimondta, hogy a pogányokból lett keresztényeknek nem kell betartaniuk a mózesi törvényeket
• azáltal, hogy az új hit nyitottá vált mindenki számára rohamosan terjedt a kereszténység

-          az egyház kialakulása

• az első közösségek
  • vagyonukról lemondtak, vagyonközösségben éltek
  • az összetartozás érzése világosan megjelent a közösségek demokratikus felépítésében is: mindenki taníthatott és prófétálhatott, nők is egyenrangú tagjai voltak a közösségeknek
  • rövid idő után csatlakoztak gazdagok és rabszolgák is
  • a közösségek egyre szervezettebbek lettek
    • élükön a püspökök álltak
      • ők irányítják a szertartásokat
      • ellenőrzik a szent iratokat
      • a teljes gyülekezet együtt választotta őket
• forrás a korai keresztények közösségéről:  „A jelentések szerint azonban a legnagyobb vétkük vagy eltévelyedésük, hogy bizonyos meghatározott napon hajnalhasadta előtt összegyülekeznek, és váltakozva karban énekelnek az istennek hitt Krisztus tiszteletére, és esküvel kötelezik magukat, nem ám valami gaztettre, hanem arra, hogy nem lopnak, nem rabolnak, nem követnek el házasságtörést, nem szegik meg esküjüket, a rájuk bízott letét kiadását felszólítás esetén sem tagadják meg. Ennek végeztével rendszerint szétszélednek; majd ismét összejönnek, hogy közösen fogyasszák el közönséges és ártalmatlan lakomájukat; ezt azonban abbahagyták, miután pa­rancsodra betiltottam a titkos társaságokat. Éppen ezért annál szükségesebbnek tartottam, hogy két szol­gálóleányból – ezeket ők diakonisszáknak nevezik – még kínvallatás árán is kivegyem az igazságot. Nem találtam bennük egyebet ostoba, határtalan babonaságnál. Ezért elnapoltam az ügy kivizsgálását, és hozzád fordulok tanácsért. Mert meggondolásra méltónak láttam ezt a dolgot, legfőképpen a vádlottak nagy tömege miatt; ugyanis mindenféle korú, mindenféle társadalmi osztálybeli emberek, férfiak és nők vegyest, igen sokan kerültek és kerülnek a vád alá. Nem­csak a városokban, hanem a falvakban és a tanyá­kon is elharapódzott ennek a babonaságnak a ragá­lya; ezt azonban véleményem szerint meg lehet állítani, és meg lehet szüntetni.” (ifj. Plinius 96. sz. levele, Kr. u. 112)

-          Miért terjedt ilyen gyorsan a kereszténység?

• az ókori istenekkel való viszonyhoz képest egészen mást kínált a kereszténység
• a római istenektől féltek az emberek, megpróbálták becsapni őket, kiengesztelni
  • az emberi konfliktusokkal megjelenő római istenekkel nem volt szoros lelki kapcsolat
• az emberek igényelték az emberfeletti lényekkel való személyes kapcsolatot
  • ezt adta meg a kereszténység

A kereszténység és a Római Birodalom viszonya

-          kezdetben nem sokat törődtek az alacsony rétegek körében terjedő, a zsidóhoz nagyon hasonló vallással

-          az 1. század végén megjelentek a keresztényüldözések

• az első üldözések Nero császárt idején indultak

-          a keresztények elleni vádak

• embert esznek („kenyér és bor”- „test és vér”)
• rájuk fogtak bizonyos katasztrófákat
• gyanúsnak tartották a titkos szertartásaikat
• felségárulás
  • nem fogadták el a császár istenségét

-          keresztényüldözések

• bírósági eljárás
• templomrombolás
• kényszermunka
• kivégzések
  • a meggyilkoltakat mártíroknak vagy vértanúknak nevezzük
• gladiátorjátékokon vadállatok elé vetették őket

A kereszténység államvallássá válása

-          a kereszténység a 4. századra a birodalom legelterjedtebb vallása volt, de még mindig üldözött vallásként működött

-          a 4. században Constantinus császár és utódai alatt válik elfogadott, majd az egyedüli elfogadott vallássá

-          „E jelben győzni fogsz!”

• 311-ben a Mulvius-hidi csatában nagy belpolitikai ellenfelével kellett megküzdenie
• Constantinus álmot lát és krisztus jelét festette a katonák pajzsára
  • a Krisztus-monogramm – „E jelben győzni fogsz!”
• ezzel a kereszténységet fogadja el

-          313, milánói edictum

• biztosította a keresztények szabad vallásgyakorlását
  • a birodalom polgárai szabadon választhattak vallást
  • a kereszténység a császári kegy kedvezményezett vallása lett, egyenlőbb a többinél

-          Miért támogatja Constantinus a kereszténységet?

• a Római Birodalmat nehéz összetartani, egységként igazgatni
• a kereszténység a birodalom összekötő kapcsa, a császár hatalmának alapja lehetett
• egy eszme, mely megteremtheti a szétesés veszélyével küzdő birodalmat

-          a kereszténység államvallássá tétele

• Theodosius, 394
• minden más vallást üldöztek

A római császárság története

Kr. e.  27-től számítottuk a császárság létrejöttét. Ekkor alakította ki Augusztus azt az egyeduralmi rendszert, ami több évszázadon keresztül meghatározta a Római Birodalmat.

A birodalom irányítása

-          az államszervezet

• a köztársasági államszervezet megmaradt, a népgyűlések, a szenátus, a magisztrátusok továbbra is létező intézmények voltak
• a köztársasági intézmények azonban elvesztették jelentőségüket az államszervezet
  • a népgyűlések teljesen elvesztették jelentőségüket
  • a szenátus maradt az egyetlen törvényhozó testület, de a császár törvénykezdeményezési joga ezt formálissá tette
  • a cenzori teendőket és az első felszólalás jogát birtokló császár a szenátust is eljelentéktelenítette
  • consulnak már több mint 2 személyt választottak, így csökkent a tisztség jelentősége
• a császár, az első személy a birodalomban gyakorlatilag katonai diktatúrát alakított ki
• Augusztus utódai már nyíltan vállalták a diktatórikus módszereket

Róma és a provinciák

-          a birodalom terjeszkedése tovább folytatódott

• a 2. századra éri el a Római Birodalom kiterjedése csúcsát, Traianus császár uralkodása idején
• Augusztus utódai már a birodalom védelmét tartották szem előtt
  • ezért természetes határok elérésére törekednek
  • a 2. században kezdődött meg a limes kiépítése
    • megerősített határ őrtornyokkal, árkokkal, erődökkel, fallal

-          a provinciák szerepe egyre nőtt

• a birodalom központja Róma volt, de a meghódított területek egyre nagyobb szerepet kaptak a birodalom irányításában
• romanizálódás
  • a provinciák átveszik a latin nyelvet és a római szokásokat, kultúrát
  • városok, katonai táborok alakulnak először
    • az adott területen először katonai táborok, majd római mintájú városok jöttek létre
      • ide Rómából neveztek ki tisztviselőket, akik a római kultúra terjesztésében élen jártak
      • amfiteátrumok, fürdők, színházak épültek a birodalom legtávolabbi pontjain is
  • vízvezetékek
  • a rómaiak utakat építettek
• a 3. század elején a birodalom minden polgára ugyanolyan jogokat kap, így Róma városának és Itáliának a lakói semmivel sem emelkednek ki a birodalomból
• egy idő után már provinciában születettek is komoly karriert futhatnak be
  • a 2. századtól rendszeres, hogy provinciában születetteket is választanak császárrá

A leghíresebb császárok

-          Caligula (37-41)

• 25 évesen jut trónra
• a Caligula ragadványnév csizmácskát jelent
• rémuralom jellemzi rövid uralkodását
• önmagát istennek, istenkirálynak képzelte
  • szobrát a birodalom minden templomában fel akarta állíttatni
• az előkelő családokat válogatott módon próbálta megalázni
  • lovát, Incitatus-t consulnak jelölte

-          Nero (54-68)

• családtagjait, ellenségeit véresen háttérbe szorította
  • hasba rúgta várandós feleségét, aki meghalt
  • tömeges kivégzések jellemzik uralkodását
• költőként kellett tisztelni és sportversenyeken is részt vett
• a tűzvész - 64
  • az ő nevéhez kötötték, de valójában Rómában sem volt
  • a keresztényeket kiáltotta ki bűnbaknak, ez az első keresztényüldözés

-          Traianus (98-117)

• hadi sikerek jellemzik uralkodását
  • Traianus oszlopa Rómában hadjáratait meséli el
• a birodalom az ő uralkodása alatt érte el a legnagyobb kiterjedést

-          Marcus Aurelius (161-180)

• nagyon művelt császár
• sokáig békés, gazdag időszak

Augustus és kora

Octavianus hatalomra kerülése

-         Caesar gyilkosai

• a köztársasági eszme védelmében követik el
• Milyen tervük lehet a gyilkosoknak?
  • nincs semmi
  • A köztársasághoz vissza lehet-e térni? Mi akadályozza ezt meg?
    • a nagy hadvezéreknek van hatalmuk
    • sok a különböző probléma, amit egy erős ember tud megoldani
    • nem véletlen alakulnak ki egyeduralmi törekvések Sullától Máriuszon át Caesarig

-         Kik befolyásolják Róma további történetét?

• az erős emberek, nagy hadvezérek, nagy hatalmú politikusok
• a három erős ember Caesar halála után
  • Lepidus
    • a lovasság vezetője
  • Marcus Antonius
    • Caesar volt parancsnoka
  • Octavianus
    • Caesar unokaöccse, fogadott fia
    • Caesar őt tekinti örökösének
• Kr. e. 43 – megkötik a II. triumvirátust
  • tisztelik Caesart, a politikáját akarják folytatni
  • Kr. e. 42-ben legyőzik Caesar gyilkosait
• felosztják egymás közt a birodalmat
  • Antoniusé a keleti terület
  • Octavianusé a nyugati rész
  • Lepidusé Afrika

-         Lepidus egy idő után visszavonul

• két erős ember marad
• előbb utóbb egymás ellen fordulnak

-         Kr. e. 31, Actium – Octavianus legyőzi Marcus Antoniust

Octavianus hatalmának kiépítése

-         hatalmának gyakorlati alapja

• a hadsereg
  • 25 légió alkotta a birodalom állandó hadseregét
  • Octavianus volt a főparancsnok
• a veteránok
• a testőrség
  • Rómában és Itáliában állomásoztak

-         Kr. e. 27. – lemondott rendkívüli hatalmáról és bejelentette a köztársaság visszaállítását

• addig teljhatalommal kormányzott 4 éven át
• a szenátus a nagylelkű ajánlat után pár nappal felruházta az „Augustus” jelzővel, ami fenségest jelent
• a következő években különböző tisztségekre választották meg
  • cenzor: a szenátust teljesen átalakította
  • örökös néptribunus
  • consul
  • jog a törvények előterjesztésére: gyakorlatilag ezáltal övé lett a törvényhozó hatalom
  • a szenátus első embere, vagyis ő szólalhatott fel és szavazhatott először

-         rendszere hasonlít Caesaréhoz, de míg Caesar megbukott, Augustust elfogadták és haláláig, Kr. u. 14-ig erős uralma volt

• a különbség, hogy Caesar nyílt diktatúrát vezetett be, Augustus viszont burkol diktatúrát
  • igazából mindenki tudta, hogy ő az állam vezetője, de ő rendre kifejezte, hogy Rómában köztársaság működik
  • egy tisztséget soha sem viselt: a dictatori tisztséget, amire Caesar örökösen megválasztotta magát és ami azt fejezte ki, hogy itt vaklaki teljhatalmat kapott
• Augustus meghirdette a „római békét”
  • uralkodása tényleg békés volt
  • a hosszú polgárháborús időszak után a rómaiak nagyon vágytak a békére

A császárság államszervezete

-         ezzel kialakul a császárság

• lényege: a köztársasági államszervezet megmaradt, a népgyűlések, a szenátus, a magisztrátusok továbbra is létező intézmények voltak
• a köztársasági intézmények azonban elvesztették jelentőségüket az államszervezet
  • a népgyűlések teljesen elvesztették jelentőségüket
  • a szenátus maradt az egyetlen törvényhozó testület, de a császár törvénykezdeményezési joga ezt formálissá tette
    • a cenzori teendőket és az első felszólalás jogát birtokló császár a szenátust is eljelentéktelenítette
  • consulnak már több mint 2 személyt választottak, így csökkent a tisztség jelentősége
• a császár, az első személy a birodalomban gyakorlatilag katonai diktatúrát alakított ki
• Augusztus utódai már nyíltan vállalták a diktatórikus módszereket

Augusztusz uralkodása

-         ez Róma fénykora

• uralkodását Rómában nagy építkezések jellemzik
• nagyon sok történetírói és irodalmi alkotás keletkezett a korszakban
• rendszeresek voltak a cirkuszi játékok, kocsiversenyek, gladiátorjátékok

-         társadalompolitikája

• támogatta a többgyermekes, házasságban élő családokat
  • a felnőtteknek kötelezővé tette a házasodást
• a városi nincstelenek helyzete
  • 200 000 főnek járt Rómában ingyen gabona
  • a nagy építkezések munkát biztosítottak ennek a rétegnek
  • a rendszeres cirkuszi játékok is ezt a réteget célozták meg

-         Augustus külpolitikája

• alapelve: a birodalom határainak a természetes védővonalakig való kiterjesztése
  • ez elsősorban a Dunát jelentette
  • ő hódítja meg és szervezi meg Pannónia provinciát
• a legfontosabb általa megszerzett terület Egyiptom volt

A hatalom utódlásának kérdése

-         komoly kérdés egy köztársasági látszatot fenntartó államszervezetnél, hogy hogyan működik a katonai diktatúra a császár halála után

• Augustus tudta, hogy az általa kialakított rendszer tudja csak működtetni a hatalmasra nőtt birodalmat, ezért fenn kellett tartania az egyeduralmat és egy új császárt keresni halála utánra

-         az örökös

• örökbe fogadta egy rokonát, Tiberiust
• őt a következő években fokozatosan felkészítette az uralkodásra
  • különböző hivatalokat töltött már be életében
• a császárok ezt követően ugyanehhez a módszerhez nyúltak
  • adoptálással jelölték ki politikai örökösüket
  • voltak akik munkatársaikat, mások rokonaikat fogadták örökbe

Itália meghódítása

Róma pár évszázadig egy Itália középső területén lévő egyszerű, a latin nép alapította városállam volt, mely a Kr. e. 4. századtól pár évszázad alatt az egész Földközi-tenger partvidékét meghódította, és létrehozta a Római Birodalmat.

A római hadsereg

-          általános hadkötelezettség: vagyis minden római polgárnak kellett katonáskodnia

• a római hadseregnek tagjai
  • a római polgárok, a polgárjoggal járó legfőbb kötelezettség a katonáskodás
  • 14-46 éves korig katonák, 60 éves korig a város védelmét látják el
  • ekkor még nem zsoldosseregek voltak: tehát a katonák az egyszerű földművelők, kézművesek, kereskedők közül kerültek ki: nekik akkor kellett hadba vonulniuk, ha háború volt
  • a polgároknak maguknak kellett megvenni a ruhákat, a fegyvereket, a védőfelszereléseket
• Róma háborúi
  • a köztársasági kor közel 500 éve alatt csak két békés év volt
  • ez nem folyamatos nagy háborúkat jelent, de a Róma környéki kis népekkel, városokkal gyakoriak voltak az összetűzések

-          a római hadsereg felépítése

• az alapegység: a légiók
  • főleg nehézfegyverzetű gyalogságból állt
  • létszáma 6000 fő között volt
  • a légiókhoz 300 fős lovascsapatok is tartozhattak
• a római tábor
  • ezek az ellenségtől elfoglalt területen létrejövő kis katonavárosok voltak
  • mindig ugyanolyan tábort építettek ki
  • négyszög alakú volt
• a győzelem után diadalmenetet tartott a hadvezér

-          az „oszd meg és uralkodj” elv

• Róma ügyes hódító politikáját jelenti: az ellenségeiket egymás ellen ugrasztották, megakadályozták, hogy egységesen lépjenek fel ellenük
• kihasználták ellenfeleinek belső társadalmi viszályait, az ellenségek egymás közti érdekellentéteit
• főleg jól működött a már meghódított népek tekintetében: különböző jogokat adtak nekik, így egyikőjük fellázadásánál a másik nem csatlakozott hozzá

Itália meghódítása

-          kezdeti védekező háborúk

• Róma fennállásának első másfél évszázada védekező háborúkkal telt el
• Kr. e. 387: a kelta gallok törtek be Itáliába és feldúlták Róma városát
  • ez olyan tragikus esemény volt Rómában, hogy évszázadokig gyásznapnak számított
  • közel 700 éven keresztül Rómába semmilyen ellenséges haderő nem tette be a lábát
• a felemelkedési lehetőséget Róma számára az etruszk birodalom hanyatlása hozta el

-          Dél-Itália megszerzése

• Róma görög gyarmatvárosokat győzött le itt

A pun háborúk és a Földközi-tenger medencéjének meghódítása

Karthágó

-          Karthágót

• a föníciaiak akapították
  • a mai Tunézia területén fekszik

-          Karthágó legendája

• Kr. e. 814-ben Didó királynő alapította
• akkora földet kérnek a helyiektől, amit egy ökör bőrével be lehet takarni, a bőrt azonban csíkokra vágták és így hasították ki területüket

-          Karthágó egy gyarmatvárosból egy nagybirodalom fővárosává vált

• a föníciai városok az asszír, majd a babiloni hódítás után hanyatlani kezdtek
• ekkor a gyarmatvárosok függetlenné váltak anyavárosaiktól és önálló politizálásba kezdtek
• a Kr. e. 4. századra erős szövetség alakult ki az egykori föníciai gyarmatvárosok között, melynek élére Karthágó került, mely ekkorra 200 000 fős nagyvárossá fejlődött

Az első pun háború

-          a karthágóiak (akiket a rómaiak punoknak neveztek) és Róma között hamarosan ellentét alakult ki

• a Földközi-tenger nyugati medencéjének ez a két állama volt a legnagyobb és mindketten ellenőrizni szerették volna a fontos kereskedelmi útvonalakat
• a háború célja Szicília szigetének megszerzése volt

-          a hadseregek

• a rómaiak erős szárazföldi sereggel, nehézfegyverzetű gyalogos légiókkal és lovassággal rendelkeztek, flottát a háború közben építettek
• a punok erős tengeri hajóhaddal bírtak

-          a háború eldöntése egy római találmányhoz kapcsolódik

• a háború főleg tengeren zajlott és a karthágóiak fölényével haladt
• a rómaiak azonban egy találmánnyal megfordították a háború menetét: a csapóhíd (holló)
  • a tengeri csatát szárazföldi csatává alakították, amiben jobbak voltak

-          a béke

• Karthágónak át kellett adnia Szicíliát és a Szicília és Itália közt fekvő szigeteket
• minden római hadifoglyot szabadon kellett engedni
• 10 év alatt 3200 talentum hadisarcot kellett fizetni

-          új közigazgatási egység: a provincia

• Róma az újabb és újabb területeket ún. provinciákként csatolta kialakuló birodalomhoz
• a provincia Rómának alárendelt tartományt jelent
  • egy Rómából kiküldött helytartó irányítja
  • adót fizet, és katonákat küld Rómának
  • az első provincia Szicília volt

A második pun háború

-          pár évtized múlva újra szembekerült egymással a két állam

• az okok azonosak voltak: az első pun-római háború nem döntött a Földközi-tenger nyugati medencéjének birtoklásáról
• Róma sürgette az újabb háború kitörését, ugyanis Karthágó gyorsan kiheverte az első háború veszteségét és a hispániai nemesfémbányáiból újra nagy gazdagságra jutott

-          a pun hadvezér, Hannibál különleges terve

• Rómát északról, az egész Földközi-tengert megkerülve támadják meg
  • meglepetést akart okozni okozzanak
  • másrészt Hannibál fel akarta tölteni a seregét a Rómával ellenséges népekből a hosszabb út alatt
  • a terv sikeressége
    • egyrészt sikeres, mert az északról jövő sereg nagy megdöbbenést keltett Rómában
    • másrészt sikertelen, mert a gallok csak zsoldosként csatlakoztak hozzá, igaz 50 000-en
      • de az általános Róma ellenes népfelkelés elérése nem sikerült Hannibálnak
      • az átkelés sikere
        • a hadsereg kezdetben: 50 000 fő és 9000 lovas + harci elefántok
        • megérkezett: 20 000 fő + 6000 lovas + 1 harci elefánt

-          a háború

• Hannibál serege tűnt erősebbnek
• P. Cornelius Scipio, a római hadvezér taktikája: nem bocsátkoznak csatába, Hannibál seregét, melynek nincs utánpótlása kifárasztják
• míg Róma, mely mellett a szövetségesek is kitartottak folyamatosan fel tudta tölteni seregét, addig Hannibál felőrlődött a kis küzdelmekben
  • több mint 10 évig tartózkodott Itáliában
  • Scipio végső terve: áthajózva, Karthágó mellett, saját földjén támadja meg Hannibált
    • Hannibál megfogyatkozott és kifáradt serege gyorsan visszatér
    • Kr. e. 202, Záma – Scipio legyőzi a csak kis sereggel kiállni képes Hannibált

-          a béke

• Karthágó csak a várost és közvetlen környékét tarthatta meg
• 10 hajót tarthatott meg flottájából
• 50 évre 10000 talentum hadisarc (kb. 262 tonna ezüst)
• csak Róma engedélyével viselhetett háborút

A harmadik pun háború

-          Karthágó megszegi a békét: Numídia támadása elhárítására nem kérte Róma engedélyét

-          a rómaiak gyorsan legyőzik Karthágót

-          Africa néven provinciát szerveztek

-          híres legenda: lerombolták és sóval hintették be

A keleti terjeszkedés

-          a Kr. e. 2. században Róma elfoglalja Makedóniát és a görög világot is

-          ezt követően az egész Földközi-tenger vidékére kiterjeszti uralmát, létrejön a Római Birodalom

-          a legnagyobb kiterjedését a birodalom a Kr. u. 2. században, a császárkor alatt érte el

A köztársaság válsága

A köztársaság időszaka egy közel 500 éves időszak Róma történelmében. A Kr. e. 2. századra a kezdeti kis városállam hatalmas birodalommá nőtt, egész arculata, jellege, céljai megváltoztak. Ezt a hatalmas birodalmat egyre nehezebb volt a lassabb döntéshozatalt jelentő köztársasági keretek között irányítani. E mellett olyan társadalmi problémák is felléptek – a parasztság elszegényedése, a nagy rabszolgatömegek kialakulása – amit a köztársaság szintén nem tudott kezelni. A Kr. e. 1. században fokozatosan, de egyre nagyobb szerepe lett a hadvezéreknek, az állam egyre inkább egyszemélyi vezetés alá került. A cím ne tévesszen meg minket: nem Róma kerül válságba, csak Róma államszervezete alakul át.

Társadalmi problémák a köztársaság kor végén

-          a parasztság elszegényedése

• az elszegényedés okai
  • a háborúk távol tartották őket birtokaiktól
  • a rabszolgamunkát egy idő után nem tudták megfizetni
  • a gazdasági versenyben sokan tönkrementek a nagybirtokosokkal szemben
  • földjeiket a nagybirtokosok vásárolták fel
• kialakul a városi nincstelenek rétege
  • a parasztság rétegéből alakul ki
  • földjét elvesztő, a városba vagyis Rómába vándorló paraszt
  • műhelyekben dolgoztak, alkalmi munkából éltek, gyakran bűnözésből tartották fenn magukat
  • „Kenyeret és cirkuszt!” – ingyen gabonaosztások, cirkuszi játékok – ez a két dolog, ami érdekli őket

-          a hadsereg problémája

• szorosan összefügg a parasztság elszegényedésével
• egyre kevesebb paraszt tud kiállni katonáskodni, hiszen ahhoz fel kell szerelniük magukat
• egyre kevésbé lelkesek, hiszen hazájuktól távol, érthetetlen célokért kell küzdeniük

-          a rabszolga-probléma

• a rabszolgák helyzete
  • dolognak, beszélő szerszámnak tartották a rabszolgákat
• Hol alkalmazták a rabszolgákat?
  • a dél-itáliai nagybirtokokon
  • bányákban
  • gladiátorként
  • gályákon
  • nevelőként
• a rabszolga-probléma
  • a számuk megnövekedésével nagy rabszolgafelkelések törnek ki
  • a legjelentősebb a Spartacus-féle rabszolgafelkelés Kr. e. 73-71
    • Spartacus trák származású rabszolga volt
    • a felkelés Capua városában egy gladiátor-kiképző iskolából indult útjára
    • a rabszolgasereg gyorsan nőtt és több mint 2 évig pusztították Itália földjét
    • céljuk az volt, hogy szövetségest találjanak
    • végül Crassus, római hadvezér győzi le őket
    • a megtorlás szigorú: több száz rabszolgát feszítettek keresztre a legjelentősebb itáliai országút, a via Appia mentén

Út az egyeduralom felé

-          egy nagy birodalmat sokkal hatékonyabban lehet egy kézből, egy központból irányítani

• ha az uralkodó határoz valamit, akkor az gyorsan bevezethető a birodalom legtávolabbi csücskében is

-          a köztársasági Róma

• a hatalmas birodalommá alakulás idején is évente választott tisztviselők, a szenátus és a népgyűlések vitáiban alakultak ki a döntések
• a consulok ketten voltak, nem mindig értettek egyet és egy év után le is váltották őket, többször senki sem lehetett consul
• egy ilyen rendszerben nehezen lehetett egyből reagálni egy, a birodalom peremterületén jelentkező kérdésre

-          a hatalomért induló politikai küzdelemben két nagy csoport alakult ki

• az egyikbe elsősorban a vagyonos, nagybirtokos családok tartoztak, akik a szenátust alkották
• a másikba a szélesebb néprétegek érdekeit is figyelembe vevő kereskedők
• a politikusok és hadvezérek olykor polgárháborús helyzetet teremtő küzdelmet vívtak egymással

-          Marius hadseregreformja

• Marius az a hadvezér, aki az elszegényedő parasztság és a hadsereg problémáinak megoldására egy reformot hozott
• Marius hadvezérként jól érezte a hadsereg problémáját
  • a numídiai háborúban a válság élesen kiütközött
  • a numídiai király egyszerűen lefizette a római légiókat akik kudarcokat szenvedtek
  • a szenátus Mariust nevezte ki új parancsnoknak, aki ekkor szembesült a problémával
• Marius reformjai
  • a korábbi paraszti hadsereg helyett zsoldosseregeket szervezett
  • a zsoldosseregek
    • főleg vagyontalan római polgárokat toborzott, elsősorban a városi nincstelenek rétegéből
    • a katonák 16 évig szolgáltak zsoldért és ellátásért
    • a leszerelés után a katonák földet kaptak veteránként a meghódított provinciákban
  • bevezette a rendszeres kiképzést
  • egységes ruházatot és fegyverzetet vezetett be
    • ekkorra alakul ki a filmekből is ismert fegyelmezett, egységes látványt nyújtó, légiókként vonuló római hadsereg
• Marius reformjának más hatása is volt
  • korábban a szenátus nevezte ki ide-oda a római hadvezéreket, most a zsoldosseregeknek állandó parancsnoka lett
  • az új seregek egy idő után már nem a római államnak, hanem saját hadvezérüknek tartoztak hűséggel
    • hiszen tőle kapták fizetésüket, leszerelésükkor a földbirtokot
  • vagyis nagyban nőtt a hadvezérek szerepe Rómában
• Mariushoz kötődik még egy változás
  • Marius volt az első a római történelemben, akit többször is megválasztották consulnak
  • ez az egyeduralom kialakulása felé tett fontos lépés

-          Sulla diktatúrája

• az, hogy a hadvezéreknek egyre nagyobb a szerepe és hogy valaki több évig is lehet consul és ezáltal az egyeduralom kialakulása felé megy el Róma leginkább Sulla diktatúrája mutatja
• Sulla története
  • egy konfliktusa után hadvezérként seregével Róma ellen vonult
    • nagy vérfürdőt rendezett Rómában az ellenfelei között
  • egy halállistát készíttetett
    • aki ezen rajta volt, azt bárki büntetlenül megölhette, a feljelentő részesedést kapott a megölt vagyonából, a többi az államnak jutott
    • Sulla természetesen személyes politikai ellenfeleit irtotta ki ilyen módon
• három év után kicsit megmagyarázhatatlanul lemondott a hatalomról

Caesar egyeduralma

-          Kik a legbefolyásosabb hadvezérek, politikusok Rómában Sulla után?

• Crassus
  • leveri a Spartacus-felkelést
• Pompeius
  • az elharapódzó kalóz-problémát megoldja
• Cicero
  • a leghíresebb szónok
• Caesar
  • gazdag származású római államférfi

-          az első triumviratus

• Caesar, Pompius és Crassus szövetsége, titkos megállapodása politikai tevékenységük összehangolásáról
• a triumvirek találkozókon beszélik meg a következő évek „programját”, felosztják egymás közt a tisztségeket és a birodalom gazdag provinciáit
  • Caesar Galliát kapja helytartóként
    • jelentős katonai sikereket ér el
    • erős, hozzá hű hadsereget szervez
      • 11 légiót szerel fel
      • könyvet is ír erről az időszakról

-          az egyeduralom kiépítése

• Kr. e. 53 – Crassus meghal a keleti harcokban
  • a triumvirátus felbomlik, Pompeius és Casear pedig hamar szembefordul egymással
• polgárháború Caesar és Pompeius között
  • Kr. e. 49 – Caesar consul akar lenni, dönt a Rómába való hazatérésről
    • a Rubicon folyót átlépi légióival, s Rómába a törvények szerint nem lehetne katonasággal menni, ezzel megszegi ezt
    • „A kocka el van vetve” – mondja ekkor – vagyis már nincs visszaút, a Rubicon átlépésével törvénytelenséget követ el, innen már végig kell vinnie tervét: az egyeduralom megszerzését
    • Caesar légióival bevonul Rómába
    • Kr. e. 48 – Caesar legyőzi Poimpeiust
  • Kr. e. 47 - Caesar keleti hódítások után tér vissza Rómába
    • „Veni, vidi, vici!” – „Jöttem, láttam, győztem” – üzeni haza

-          Caesar rendszere

• katonai diktatúrát épít ki
  • alapja a hozzá hű, kitűnő hadsereg
  • tisztségei
    • 10 évre, majd élethossziglan dictatornak választatja magát
    • főpap
    • élethossziglani néptribunus
    • örökös cenzor
    • ő rendelkezett az államkincstárral
    • az imperator (hadvezér) nevet neve állandó jelzőjévé tette
  • minden fontos köztársasági tisztségre megválasztatta magát, lényegében diktatúrát vezetett be
• intézkedései
  • megbocsátás
    • Pompeius híveit nem üldözte, sőt tisztségeket is elnyertek
  • gazdasági intézkedések
    • intézkedéseket hozott az itáliai mezőgazdaság segítésére
    • útépítési, mocsár-lecsapolási, talajvíz-levezetési terveket dolgozott ki
    • a pénzforgalmat új aranypénz kibocsátásával igyekezett egységesíteni
  • a nincstelenek rétegének problémáját próbálta megoldani
    • 80 000 főt telepített le itáliai és provinciai földeken
      • ezzel Róma zsúfoltságát is igyekezett megszüntetni
      • ingyengabonát osztott
  • naptárreform – szökőnap bevezetése – Julián-naptár

-          Caesar bukása

• oka: a köztársasági eszme erős
  • bizonyos hagyományokat látványosan semmibe vett
  • személyi kultuszt vezetett be
  • nem nézik jó szemmel az egyeduralom bevezetését
• Kr. e. 44 március 15-én egy szenátorokból álló összeesküvő csoport megöli
  • „Te is fiam, Brutus?” – fogadott fia is a merénylők között volt

Európa az újkorban

A francia abszolutizmus fénykora

-         Franciaország, mely a középkorban erős államnak számított a 16. századi változások után egy jó évszázadra lemaradt a vezető pozícióktól, aminek két fő oka volt

• a gazdaságban Franciaország nem használta ki a tőkés termelés nyújtotta lehetőségeket
  • létrejöttek az első manufaktúrák, de a vállalkozók csak igen csekély mértékben alkalmaztak a szegényparasztokat, ezért nem alakult ki olcsó szöveteket tömegesen előállító posztóipar
  • az általában kisméretű manufaktúrák luxuscikkeket állítottak elő és így nem voltak versenyképesek a tömegcikkek gyártásában
  • a francia nemesség nem kapcsolódott be a tőkés termelésbe, mint ahogy Angliában vagy Németalföldön történt, így a társadalomban a feudális viszonyok megmaradtak
• komoly vallásháborúk bontakoztak ki
  • a francia udvar katolikus maradt, de jelentős számú protestáns csoport is kialakult
  • a kálvini elveket valló francia protestánsokat hugenottáknak hívjuk

-         a klasszikus abszolutizmus Franciaországban alakult ki

• itt a Bourbon-dinasztia került hatalomra, általában Lajos nevű királyokat adtak (XIII-XVI. Lajosig)

-         leghosszabb ideig XIV. Lajos, a „Napkirály” uralkodott

• 72 éven keresztül uralkodott - ő volt a leghosszabb ideig uralkodó európai király
• ő mondta: „Az állam én vagyok.” – ami az abszolutizmus legjellemzőbb összefoglaló mondata
• állandó hadsereget szerelt fel és folyamatos háborúkat viselt
  • a hadsereg létszáma 250000-re nőtt
  • bevezette a kötelező egyenruhát
  • az egyik hadügyminisztere találta fel a szuronyt
  • sáncokat és földbe ásott árkokat vezetett be az ostromoknál
  • erődrendszert épített ki a francia határok mentén
  • szinte minden környező álam ellen vezetett hadjáratokat (Hollandia, német államok, Spanyolország és Észak-Amerikában is igyekezett megvetni a lábát)
    • legnagyobb háborúja a spanyol örökösödési háború volt, ahol a meggyengült Spanyolországért háborúzott a Habsburg Birodalommal
    • tervé, Franciaország és Spanyolország egyesítését nem sikerült végrehajtania
  • háborúi többnyire sikertelenek voltak, viszont a királyi kincstárat kiürítették, így ezután Franciaország folyamatos pénzügyi nehézségekkel küzdött

-         hatalmának szimbólumává a versailles-i palota vált

• a gyönyörű építészeti remekmű mellett maga az udvartartás is figyelemre méltó volt
• a francia udvar minden királyi udvar mintája és példaképe lett

Közép-Európa az újkorban

-         Közép-Európa történelmét folyamatos háborúk jellemezték a 16-17. században

-         a legjelentősebb az 1618 és 1648 között zajló 30 éves háború volt

-         okai

• vallási ellentét: katolikusok és protestánsok harcoltak egymás ellen
• a Habsburg uralkodók megpróbáltak abszolutizmust bevezetni a Német-római Császárságban

-         részt vevő országok

• nagyon sok ország belekeveredett
• a harcok elsősorban német területeken folytak
• a háborúba Franciaország, Dánia, Svédország, de Erdély is bekapcsolódott

-         a háború lezárása a vesztfáliai békével történt meg

• a Habsburgok elvesztették a háborút, így nem sikerült hatalmukat növelni
• Közép-Európában a Német-római Császárságot érintette elsősorban a béke
  • a császárság mintegy 300 önálló államra, grófságra, hercegségre bomlott szét
  • továbbra is megmaradt a császári cím, de a császárnak valódi hatalma nem volt, a kis államok önállóan intézhették ügyeiket
• a béke elismerte Hollandia és Svájc, két gazdag kis állam függetlenségét

-         a harmincéves háború nagyon véres, hatalmas pusztítást okoz

• a háború egy idő után már szinte a polgári lakosság és nem az ellenséges hadvezérek ellen folyt
• a zsoldosok a német területek lakosságának harmadát elpusztították
• becslések szerint a háború folyamán 3–11 millió ember vesztette életét
• 15-30%-a a császárság lakóinak meghalt, a férfilakosság a felére csökkent
• éhínségek, járványok is pusztítottak, a pestis is újra felütötte a fejét
• a háború teljesen szétzilálta a gazdaságot: sok helyen annyira tönkrement a termőföld, hogy később sem próbálták művelés alá vonni, az állatállomány nagy része elpusztult

Oroszország a 16-17. században

-         Oroszország legfontosabb uralkodója, vagyis cárja I. (Nagy) Péter volt

• Péter célja egy modern Oroszország kialakítása volt
• a modernen a nyugat-európai mintát értett
• a mentalitás megváltoztatása
  • a nemességet külsőségekben is igyekezett a nyugat szelleméhez igazítani
    • kötelezővé tette, hogy a nemes ifjak az állam által alapított iskolákba járjanak, utána pedig hivatalnokok vagy a hadsereg tisztjei legyenek
    • nyugatias ruha viselésére kötelezte őket
    • a szakállviselést nem engedélyezte, mert maradinak tartotta
• módszerei
  • többnyire kegyetlenek, akaratát mindenkin keresztülvitte
  • a társadalom minden ellenkezését igyekezett csírájában elfojtani
  • kiterjedt kémrendszert alkalmazott
  • az ellene fellázadó testőrség tagjainak egy részét saját kezűleg fejeztette le
• eszközei
  • sok külföldi szakembert hívott az országba
  • tengerészeti, mérnöki, matematikai és teológiai szakiskolákat alapított
  • maga is sok külföldi utat tett
    • saját kezével próbálta ki a legújabb technikákat
    • Amszterdamban maga is beállt hajóácsnak, Königsbergben ágyúmesternek, Londonban navigátornak
• külpolitika: egy erős Oroszországot hozott létre
  • a svédek elleni háborúban balti-tengeri kijáratot szerzett
  • 1700-ban megalapította Szentpétervárt, ami Oroszország új fővárosa és kulturális központja lett

A második világháború (1939-45)

A „zsidókérdés” és a háború borzalmai

-         az antiszemitizmus zsidóellenességet jelent

-         a holocaust a zsidóság ellen elkövetett náci népirtást jelöli

• a második világháborúban azonban nem csak a zsidóságot, de a cigányokat és a homoszexuálisokat is hasonlóan kezelték
• gettók
  • a zsidókat az emberi lét minimális feltételeit sem biztosító városi gettókban zsúfolták össze
  • ez elsősorban a lengyel területekre igaz, de Budapesten is működött gettó a VII. kerületben
  • az egész városból ide gyűjtötték össze az összes zsidót, így nagyon zsúfoltak voltak
  • sem elegendő élelemmel, sem elegendő gyógyszerrel nem rendelkeztek, így nagy volt a halálozási ráta
• koncentrációs táborok
  • a zsidókat ún. munkatáborokba gyűjtötték
  • itt nagyon rossz körülmények között napi 14-16 órát kellett dolgozniuk
  • sokan meghaltak a nehéz körülmények miatt
  • a leghírhedtebbek Dachau és Buchenwald voltak
• a „végső megoldás”
  • a világháború közben megkezdődött a zsidók tömeges, szervezett legyilkolása
  • új, megsemmisítő táborokat létesítettek
    • a leghírhedtebb Auschwitzban, Lengyelországban volt
  • a zsidókat zsúfolt vonatokban szállították a táborokba
  • a deportáltakat érkezésük után szétválasztották, egy részük – akik és amíg alkalmasak voltak rá – rabszolgamunkásként dolgozott, a többieket elgázosították
    • a gázkamrákban meggyilkolt áldozatok testeit krematóriumokban égették el
  • csak Auschwitzban több mint 1 millió embert semmisítettek meg
• az európai zsidóság embervesztesége a második világháború idején becslések szerint meghaladta az 5 milliót, ez az európai zsidóság 60%-a volt

-         a hátországok borzalmai

• a partizánmozgalmak
  • minden országban akadtak, akik hajlandóak voltak a németekkel való együttműködésre, egyes országokban többen, máshol kevesebben
  • egyesek viszont behúzódtak a hatalmas erdőségekbe és onnan kitörve próbálták merényletekkel, kis támadásokkal nehezíteni a német katonák életét
    • őket nevezzük partizánoknak
  • a legjelentősebb partizánmozgalom a Szovjetunióban alakult ki
  • a nácik általában a polgári lakosság ellen elkövetett népirtással zsarolták a partizánokat
• bombázások
  • mind a szövetségesek, mind a központi hatalmak bombázták az ellenséges területeket
  • a bombázások elleni védekezés
    • repülőkkel, légvédelmi lövegekkel
    • elsötétítéssel
    • légiriadó jelezte a lakosságnak az ellenséges gépek közeledtét
    • a lakosok pincékbe, föld alatti bunkerekbe menekültek
  • a városok nagyfokú bombázásának következtében Németországban 600 ezer, Japánban 500 ezer, Nagy-Britanniában 60 ezer polgári lakos vesztette életét
  • a két leghíresebb, szimbólummá váló elpusztított város
    • az angol Coventry
    • a német Drezda
      • a gyönyörű középkori várost a szövetségesek porig rombolták
• népirtások
  • tömegesen követtek el szörnyűségeket a német, a szovjet, a japán, a horvát, a magyar, a román hadsereg katonái vagy akár a partizánok is
  • a hadseregek rendszeresen és tömegesen – gyakran egész falvakat kiirtva – a polgári lakosságon torolták meg az őket ért támadásokat
    • Lidice
      • a náci barbárság szimbóluma lett a cseh Lidice falu lakosságának kiirtása, amit egy vezető náci politikus elleni merényletért bosszúból tettek
      • a 14 év feletti férfiakat kivégezték, a nőket és a gyerekeket koncentrációs táborokba hurcolták
      • Katyn
        • 1940-ben szovjetek mintegy 20 000 lengyel hadifoglyot végeztek ki és lőttek tömegsírba
        • a háború után a szovjetek azt állították, hogy a nácik által elkövetett népirtás bizonyítékait tárták fel Katynban
        • csak évtizedekkel később, 1990-ben derült ki, hogy mi volt az igazság
        • a délvidéki mészárlás
          • 1942 januárjában Dél-Bácskában a magyar csendőri és katonai alakulatok megtorló akciót kezdtek a helyi szerb polgári lakosság ellen
          • ennek során több mint 5000 polgári lakost öltek meg
          • bár a vizsgálat bebizonyította a tömeggyilkosság tényét, a kormányzó megszüntette az eljárást a katonatisztek ellen
    • 1944-ben és 45-ben ugyanitt több mint 30 ezer magyart gyilkoltak meg, tízezreket hurcoltak munkatáborokba

      A második világháború (1939-45)

      A fasiszta hatalmak összeomlása

      -         a nyugati front

      • a szövetségesek a teheráni konferencián döntöttek arról, hogy partra szállnak Franciaországban és a nyugati front megnyitásával kényszerítik térdre Hitlert
      • a normandiai partraszállás - 1944. június 6-án (D-nap)
        • a nap végére – 10 ezer főnyi veszteséggel – 130 ezer ember öt hídfőállást létesített a normandiai part 80 km hosszú szakaszán
        • két mesterséges kikötőt vittek magukkal, hogy a páncélozott járműveket és a nehézlövegeket partra tehessék
        • a szövetséges csapatok főparancsnoka az amerikai Eisenhower tábornok lett
      • a szövetségesek fokozatosan haladtak előre kelet felé felszabadítva a németek által elfoglalt területeket
        • Hitler parancsot adott Párizs elpusztítására, de annak német parancsnoka nem engedelmeskedett, így Párizs komoly pusztítás nélkül átvészelte a második világháborút

      -         a keleti front

      • 1944 januárjában Leningrád felszabadult a 900 napos ostrom alól
      • a Vörös Hadsereg 1944-es nyári offenzívája gyors sikert hozott a németek legerősebb pontján

      -         az olasz front

      • az olasz fronton fokozatosan haladtak előre a szövetségesek

      Magyarország a háború végén

       

      -         a fő kérdés az volt, hogy Magyarország „kiugrik-e” a háborúból, vagyis fegyverszünetet kér-e a szövetségesektől és átáll-e hozzájuk

      • ezt Horthy és kormánya is fontolgatta 1943-tól
      • Hitler, aki tökéletesen informált volt Horthyék terveiben Magyarország német megszállását tervezte
      • 1944. március 19-én a németek ellenállás nélkül megszállták Magyarországot
        • a polgári pártokat, a kisgazdapártot és a szociáldemokrata pártot feloszlatták, a baloldali és demokratikus lapokat betiltották
        • a megszálló csapatokkal érkezett Gestapo is – a magyar politikai rendőrség támogatásával – baloldali és ellenzéki politikusokat tartóztatott le
        • elkezdődött a zsidókérdés hitleri „megoldása” is: a sárga csillag, a vagyonelkobzás, a gettósítás, majd májusban megindult a vidéki zsidóság megsemmisítő táborokba deportálása
          • a korabeli ország területéről 437 ezer zsidószármazású magyar állampolgárt deportáltak, közülük
          • a kormányzó – nemzetközi nyomásra – július elején leállíttatta a további deportálásokat, megakadályozva ezzel a főváros kb. 200 ezer zsidó lakosának elhurcolását

      -         a szovjetek 1944 augusztus 25-én átlépték a magyar határt

      • ez, a háború biztos elvesztésének ténye és a lehetőség, hogy Magyarország hadszíntérré válik Horthyt újra a kiugrási kísérlet átgondolására késztette
        • e mellett a háború utáni területrendezés is kérdés volt: Románia és Magyarország is Hitler mellett harcolt és mindketten Erdély területét akarták megszerezni
          • Románia 1944 augusztusában átállt a szövetségesekhez, Horthy ezt októberben próbálta meg
      • Horthy október 15-én rádión bejelentette a háborúból való kilépést, de ekkor már késő volt, a németek eddigre már döntöttek a Magyarország feletti teljes hatalom átvételéről
        • a nyilasokat felfegyverezték és megkezdték egy katonai akció előkészítését
        • a nácik foglyul ejtették ifj. Horthy Miklóst, s apját zsarolták ezzel
        • a németek birtokukba vették a főváros stratégiai pontjait
      • Horthy maga és családja részére német oltalmat kért és kapott, majd ennek fejében másnap aláírta a harc további folytatására buzdító kiáltványt, Szálasi miniszterelnöki megbízását és saját lemondását
      • Horthy távozott az országból, a hatalom a nyilasok kezébe került

      -         a nyilas rémuralom

      • az ország háborúban tartása
        • a szovjetek már elfoglalták Kelet-Magyarországot, de Szálasi „nemzetvezető” és a nyilas állam mégis az értelmetlen harc folytatására kényszerítette a társadalmat, aminek csak újabb százezrek halála és az ország pusztulása lett a következménye
        • elrendelte minden 17 és 70 év közötti magyar állampolgár hadkötelezettségét
        • Hitler Budapestet „erőddé” nyilvánította, melyet „háztól házig” kell védeni, a második világháború befejező szakaszának egyik legdrámaibb csatája zajlott le az ezt követő hat hétben
      • a zsidóüldözések
        • a nyilasok megkezdték a Budapesten maradt, mintegy 250 ezer zsidó likvidálását
        • a VII. kerületben kijelölt és palánkokkal elzárt gettóba zsúfolták össze őket
        • sokakat közülük a Dunába lőttek
        • mintegy 50-70 ezer zsidó polgárt gyalogmenetben indítottak Hegyeshalom felé, hogy az SS-nek átadva erődítési munkákban vegyenek részt
        • származása miatt több neves magyar írót küldtek a halálba (Bálint György, Radnóti Miklós, Rejtő Jenő, Salamon Ernő, Szerb Antal és mások)
        • a magyar zsidók tízezreit megmentő diplomaták közül a svéd Raoul Wallenbergé emelkedik ki, de voltak magyarok is, akik segítettek üldözött embertársaiknak

      A háború vége

      -         az európai háború vége

      • a szövetségesek minden fronton szorították vissza a németeket
      • 1945 májusában a szovjet és az angol-amerikai haderő találkozott Németországban, az európai harcok befejeződtek
      • a fasiszta vezetők nem élték túl a háborút
        • a partizánok elfogták Mussolinit, akit szeretőjével együtt kivégeztek, és holttestüket Milánóban fejjel lefelé föllógatva közszemlére tették
        • április 29-én Hitler öngyilkos lett

      -         a potsdami konferencia

      • a győztesek megerősítették, hogy felszámolják a nácizmust, a háborús bűnösöket felelősségre vonják
      • Németországot (és Berlint) 4 megszállási övezetre osztották
      • határozatot hoztak a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt németek kitelepítéséről

      -         Japán kapitulációja

    • • a japánok fanatikus ellenállást tanúsítottak
        • kamikáze pilótáik öngyilkosságot elkövetve csapódtak be az amerikai hajókba
        az atombombák ledobása
      • • a bombák használatának oka: Truman elnök a jelentkező konfliktusok miatt figyelmeztetni akarta Sztálint az Egyesült Államok erejére, illetve igazolni akarta, hogy nem volt hiábavaló az atomkutatásra fordított óriási költség1945. augusztus 6-án az Enola Gay nevű B29-es bombázó Hirosimára atombombát dobott
        • • • hetvenezer ember halt meg azonnal
            • azokat, akik később haltak meg a sebesülések, égések és a sugárzások következtében, sohasem számolták össze
          • augusztus 9-én Nagaszakira ledobták a második bombát
      • 1945. szeptember 2-án a Missouri hadihajó fedélzetén a japánok aláírták az okmányt a feltétel nélküli megadásról

A Tudorok kora Angliában

Az angol gazdaság fejlődése

Korszakunkban a középkori gazdasági és társadalmi rendszer gyors bomlásnak indult Angliában és viszonylag gyorsan kialakultak a tőkés gazdasági rendszer és a tőkés társadalom alapjai. A 18. századra Anglia a világ vezető kereskedelmi és gazdasági hatalmává vált. Ehhez a gyors karrierhez nagyban hozzájárult Anglia bekapcsolódása a nagy földrajzi felfedezésekbe.

-         Anglia a tengereken

• a spanyolok és a portugálok után a hollandokkal együtt az angolok is bekapcsolódtak a felfedezésekbe
• az angol gyarmatosítás egészen a 19. század második feléig tartott és a 18. századra már a világ legnagyobb gyarmatbirodalmát építették ki
• korszakunkban Észak-Amerikában kezdődik el a terjeszkedés
  • 1584-ben alapították meg az első észak-amerikai gyarmatot, Virginiát
    • azt jelenti „szűz” és a királynőt, I. Erzsébetet illették ezzel a ragadványnévvel
    • valójában Erzsébet híres volt sok szeretőjéről, de férjhez sosem ment, állítása szerint ő Anglia hitvese volt
• a 17. században már ők ellenőrizték az indiai fűszerkereskedelmet is
  • egy tipikus angol vállalkozás: londoni kereskedők, polgárok, egy csoportja összeállt, vásároltak néhány kis hajót, melyek rakterét megtöltve elküldték azokat keletre, hogy árulják portékáikat, az utazás végén pedig a keleten megvásárolt árucikkeket adták el Britannia területén - az így keletkezett hasznot ezután szétosztották a befektetők között
    • ez a mai részvénytársasági cégforma működésének első sikeres modellje

-         a leghíresebb angol hajós Sir Francis Drake volt

• felfedező
  • Magellán után a második volt, aki körülhajózta a Földet
  • őt tekintik az Antarktisz első felfedezőjének is
• és kalóz
  • II. Fülöp spanyol király 20 000 dukát (ma ez kb. 8 millió $) vérdíjat tűzött ki a fejére
  • elnyerte a lovagi címet, ugyanis a kalóztevékenységet gyakorlatilag királyi jóváhagyással végezte
  • I. Erzsébet az uralkodó ekkor, aki ezt a politikát folytatta és lovaggá ütötte Drake-t
  • spanyol és portugál hajókat fosztottak ki
  • zsákmányuk egy részét rendszeresen befizették a kincstárba
• az angol uralkodók tehát felismerték a felfedezések és befektetések fontosságát
  • így Angliába került az arany és az ezüst 60%-a, ahol nem kincsként, hanem pénzként, tehát tőkeként kezelték
  • e mellett a kereskedelmi vámokból is nagy haszna volt a koronának

-         Anglia új piacként tekintett Amerikára és befektetésekből profitot akartak termelni

• ezt iparcikkek előállításával lehet elérni
  • a legfontosabb iparág a textilipar volt, amihez az angol legelők juhai biztosították a nyersanyagot
• a „piacon” tehát a gyapjúra nagy volt a kereslet, ezért Angliában sokan átálltak a juhtenyésztésre, amihez azonban legelők kellettek
  • a legelőknek tehát nagy értéke lett ezért a földbirtokosok gyakran a parasztok elűzésével kisajátították a falu és a birtokos közös használatában lévő megműveletlen földeket és legelővé alakították át
  • ezt a folyamatot bekerítésnek nevezzük, ez a 16-18. század közt zajlott le
    • a jobbágyokat gyakran elűzték földjeikről
    • ennek következtében Anglia útjai megteltek csavargókkal, koldusokkal
• a gyapjú feldolgozása
  • manufaktúrákban
  • kiadási rendszer: tőkével rendelkező vállalkozók kiadták a nyers gyapjút falura és a készterméket gyűjtötték be
• az angol nemesek egy része, ellentétben a spanyol vagy francia nemesekkel bekapcsolódott a tőkés vállalkozásokba
• az angol iparban tehát megjelentek a tőkés elemek: vállalkozások indultak be, ahol a cél a profit termelése volt, a kiadási rendszer és a manufaktúrák egyértelműen a tőkés gazdaság jellemzői

-         ebben az időszakban alakult ki az évszázadokon át jellemző angol külpolitikai alapelv is

• Anglia akkor érezheti magát biztonságban, ha a kontinensen erőegyensúly van
  • mindig a gyengébb felet, koalíciót kell támogatniuk
• Anglia így többnyire távol tartotta magát a kontinens ügyeitől
• közben erős flottát épített ki, így bármely európai konfliktusnál megjelenhetett és a világtengereken is biztosíthatta fölényét

VIII. Henrik és az anglikán egyház létrejötte

-         az anglikán egyház megalakulása

• korszakunkban a katolikus Angliában is megjelennek a protestáns eszmék és az állam el is hagyja a katolikus egyházat
• a szakítást egy szokatlan esemény hozta el
  • VIII. Henriket a pápa nem engedte elválni Aragóniai Katalintól
  • ez vezetett a pápától való szakításra: Henrik maga akart dönteni az egyházi ügyekben
  • az uralkodó ismert sok feleségéről
    • 6 feleségéből kettőt kivégeztetett, kettőtől elvált, egy meghalt, egy, az utolsó pedig túlélte
• az új egyházat anglikán egyháznak nevezték
  • a változások
    • az egyház feje az angol király
    • a főpapokat a király nevezi ki
    • az egyháztól elveszik a földeket és azt az állam kapja meg
    • nemzeti nyelvű az igehirdetés
  • a hitelvekben viszont nincs változás
• a változások tehát elsősorban hatalmi jellegűek voltak: az angol király „kiszorította” az angol egyházból a pápát

A polgári forradalom Angliában

-         a 16. században Angliában jelentős változások történtek az államszervezetben

• a változások elindítója az volt, hogy az uralkodó abszolutizmust próbált bevezetni
• a parlament, akinek eddig komoly beleszólása volt az államügyek intézésébe tiltakozott ez ellen
• 1640-re az események a polgárháborúig fajultak
  • Angliában a nemesség is bekapcsolódott a tőkés vállalkozásokba, így a polgárság mellett nekik is érdekük a gazdaság szabadsága, hogy a király ne maga intézzen mindent – ezért lépnek fel itt az abszolutizmusn ellen, míg Spanyolországban vagy Franciaországban nem

-         a polgárháború

• az egyik oldalon az uralkodó, I. Károly, és az őt támogató, gazdag öltözetükről gavalléroknak nevezett támogatói álltak
• a másik oldalon a parlament és az őket támogató, rövid hajviseletükről „kerekfejűeknek nevezett polgárok
  • e mellett a gazdagabb déli területek is a parlament táborát erősítették
  • így nekik jobb anyagi lehetőségeik voltak egy hosszabb távú konfliktus sikerrel vételéhez
• a kerekfejűek vezetője, Cromwell megreformálta a hadsereget
  • új mintájú hadsereget hozott létre (“New model army”)
  • ezt a sereget jómódú parasztokból és kézművesekből toborozták, s így az sokkal ütőképesebb lett, mint a korábbi szedett-vetett népségből álló haderő
  • fő erejét a vaspáncélos lovasság adta, akiket “vasbordájúaknak” neveztek el
  • a sereget kemény fegyelem és fanatizmus jellemezte, ők már az elveikért harcoltak
  • jelszavuk ez volt: “Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!”
• a polgárháborút a parlament hívei nyerték
• I. Károlyt kivégezték
  • maga Cromwell nem feltétlenül volt a kivégzés pártján, de hadseregének nagy része radikálisabb gondolkodású volt és mindenféleképp Károly halálát akarták
  • ez egész Európában megdöbbenést keltett, hiszen az isteni felhatalmazással uralkodó királyokkal ilyen eddig nem történhetett, ez egy új államfelfogás kezdetét is jelentette

-         a győztesek előtt ott volt a fő kérdés: hogyan tovább?

• a királyság helyett a hollandiai példán kívül egyedülálló köztársaság mellett döntöttek
• a hatalom a gyakorlatban Cromwell kezébe került
• ebben az időszakban történik meg Anglia igazi nagyhatalommá válása
  • Cromwell meghódította Írországot és Skóciát
    • megvalósult a sziget teljes területi egyesítése (Wales már régebben Anglia fennhatósága alá került)
  • kiadta az ún. hajózási törvényt
    • Angliába árut csak az angol vagy az árut előállító ország hajói szállíthatnak
      • ezzel kirekesztette Hollandiát a közvetítő kereskedelemből, ha az angol területekre irányult
    • a törvény következtében háború robbant ki, mely 1654-ben Hollandia vereségével végződött, így Anglia lett a vezető ország a közvetítő kereskedelemben
• Cromwell pár év után azonban katonai diktatúrát vezetett be
  • élete végét rettegésben töltötte az ellene megkísérelt merényletek miatt
• értékelése kettős: sikeres Angliát hozott létre és valószínűleg nem akart katonai diktatúrát bevezetni, de a körülmények hatására sodródott ide
• komoly elégedetlenség alakult ki ellene, de végül pár év után természetes úton halt meg
  • utálatát jól jellemzi, hogy halála után holttestét kiásták és felakasztották

-         Anglia újra eljutott oda: hogyan tovább?

• Cromwell rémuralma után a többség a régi uralkodó fiának a visszahívása mellett döntött
• ő azonban nem tanult semmit apja hibájából és újra abszolutizmust akart bevezetni

-         az angolok végül elűzték és harmadszor is eljutottak ahhoz a kérdéshez: hogyan tovább?

• a parlament egyszerűen üresnek nyilvánította a trónt, és új uralkodót hívott Angliába
  • a király, II. Jakab álruhába öltözve Franciaországba menekült, ahonnan többször is sikertelenül próbált visszatérni
• megoldásként végül létrehoztak egy új rendszert, amit alkotmányos királyságnak hívunk
  • a parlament csak úgy fogadta el az új királyt, ha ő kiad egy törvényt, melyben a parlament követeléseit teljesíti az új rendszer kiépítésével kapcsolatban
  • Angliában ez a mai napig működik és azóta sok ország vette ezt át
  • ezt a vérengzés nélkül lezajlott királycserét nevezik „dicsőséges forradalomnak” (1789)

Az alkotmányos királyság

-         az alkotmányos királyság lényege

• korábban az állam élén álló uralkodó bármibe beleszólhatott, az ő akarta érvényesült
• az új rendszerben az uralkodó jogai az alkotmány által korlátozottak
• azt is szokták mondani, hogy a király uralkodik, de nem kormányoz
• a három hatalmi ág el van választva
  • törvényhozás – ezt a parlament testesíti meg, ott hozzák a törvényeket
  • végrehajtás – ez a miniszterelnök vezette kormány feladata, vagyis hogy a törvényeket végrehajtsa, irányítja az államszervezetet
  • igazságszolgáltatás / bíráskodás
    • ezek korábban a király kezében összpontosultak, most teljesen szétválasztották őket, csak kölcsönösen ellenőrzik egymást

-         a király szerepe ebben a rendszerben

• a királynak szimbolikus, vagyis jelképes szerepe van
• ünnepségeken, beszédeken kifejezi az ország egységét
• az uralkodó hívja össze a parlamentet, de annak működési rendjét nem szabályozhatja

-         a fő hatalom a parlament kezébe került

• ő hozza a törvényeket, beleszól az adószedésbe és a hadsereg fenntartásába
• Kik alkotják a parlamentet?
  • a képviselők, akiket a nép választ meg
  • korábban a rendi gyűlésen a rendek és az uralkodó vehetett részt, most nincs ilyen születési megkötés
  • van viszont vagyoni megkötés: csak a gazdagabbak voltak kezdetben választók
  • a következő évszázadokban folyamatosan kiszélesítették a választójogot, ma már lényegében minden felnőtt rendelkezik vele

A második világháború (1939-45)

Fordulat a háború menetében

-         fordulat a keleti fronton

• a moszkvai csata
  • 1941 végén érte az első vereség a németeket
  • a három támadási irányból a középsőnél, mely Moszkva elfoglalását tűzte ki célul a szovjetek megállították és visszaverték a Wehrmachtot
• közben az északi frontvonal is megakadt
  • a német csapatok elérték Leningrádot és megkezdték a város ostromát
  • 900 napig, közel három évig tartott az ostrom, több mint 1 millió fő vesztette életét, de a szovjetek megtartották a várost
• délen 1942 nyarán indult egy új német támadás
  • Sztálingrád ostroma
    • a második világháború legnagyobb, legvéresebb ütközete
    • egy idő után már nem is stratégiai, hanem lélektani jelentősége vált fontossá
    • ahogy egyre több erőt csoportosítottak a németek a sztálingrádi frontszakaszra, úgy gyengült a Don melletti hosszú, északi szárnyuk, amelyet a csekély katonai értékű román és magyar csapatokra bíztak
    • a szovjet hadsereg 1942. telén körbezárták a németeket és megadásra kényszerítették őket
    • januárban a szovjet csapatok áttörték a doni frontot is – megsemmisítve az itt lévő magyar és román hadsereget
  • ezt a magyar történelemben doni katasztrófának nevezzük
    • Bárdossy megígérte a németeknek, hogy Magyarország egy hadsereget küld a keleti frontra
    • a főleg idősebb tartalékosokból és tartalékos tisztekből álló, Jány Gusztáv vezette 2. magyar hadsereggel 200 ezer katona és 50 ezer munkaszolgálatos tartott a Don-kanyarba
    • a hadsereg 1943 januárjában a sztálingrádi csata mellékhadszínterének számító Don-kanyarban, Voronyezsnél megsemmisítő vereséget szenvedett
    • 41 ezer katona elesett, illetve megfagyott, 28 ezer fogságba esett
  • a vereség Horthy politikájának változásához vezetett
    • Horthy óvatosabb, a németek és a szövetségesek közt inkább lavírozni szándékozó politikája új miniszterelnököt kívánt
    • hű emberét, Kállay Miklóst nevezte ki Bárdossy helyére

• a kurszki csata
  • mindkét oldalon 1500 harckocsi csapott össze – ez volt a történelem legnagyobb tankcsatája
  • a Wehrmacht elvesztette körülbelül 500 ezer katonáját, 3000 lövegét, 1500 harckocsiját és 3700-nál több repülőgépét
• ezt követően a szovjet csapatok fokozatosan nyugat felé szorították a németeket

-         fordulat Afrikában

• 1942 májusában Rommel nagy erejű támadást indított az angolok ellen, hogy elfoglalja Egyiptomot és a Szuezi-csatornát
• a kezdetben sikeres offenzíva az egyiptomi El-Alameinnél, 100 km-re Alexandriától kifulladt
• ezután Eisenhower amerikai tábornok parancsnoksága alatt brit és amerikai csapatok szálltak partra Észak-Afrikában
• 1943 nyarán partra szálltak az amerikaiak és a britek Szicíliában
  • az olaszországi fasiszta rendszer a szicíliai vereség után gyorsan összeomlott
  • a szövetségesek német ellenállásba ütköztek Olaszországban
  • ettől kezdve Olaszország a második világháború mellékhadszínterévé vált, és a szövetségesek csigalassúsággal araszoltak előre

-         fordulat a Csendes-óceánon

• a Midway-szigeteki csata
  • a japán rejtjelkulcsot ismerő amerikaiak nem törődtek a japánok elterelő akciójával
  • az amerikai flotta repülőgépei néhány perc alatt megsemmisítették a japánok négy anyahajóját és ezekkel együtt több, mint 330 repülőgépet
• ezzel megszűnt a japán fölény a Csendes-óceánon

-         a szövetségesek tervei a háború utánra

• a casablancai tanácskozás
  • Churchill és Roosevelt tanácskozásra gyűlt össze Casablancában, hogy megvitassák az elkövetkező hónapokban esedékes haditerveket
  • itt állapodtak meg abban az alapelvben, hogy a legyőzött ellenségtől nem fogadnak el mást, csak a „feltétel nélküli kapitulációt”
• a teheráni konferencia
  • 1943 végén Teheránban találkozott először Churchill, Roosevelt és Sztálin
  • itt született meg a végső döntés a második front megnyitásáról Észak-Franciaországban
  • megegyeztek abban is, hogy Németországot valamilyen formában több részre tagolják a háború után
• a jaltai konferencia (1945 február)
  • a Népszövetséget felváltják az Egyesült Nemzetek Szervezetével
  • megtörtént az európai érdekszférák elhatárolása
    • Churchill egy fél ív papírra felírta: „Románia 90% orosz, 10% a többiek; Görögország 90% Nagy-Britannia (az USA-val egyetértésben), 10% orosz; Bulgária 75% orosz, 25% a többiek; Jugoszlávia és Magyarország 50-50%”.
    • Sztálin elolvasta, majd kék ceruzájával vastagon kipipálta a feljegyzést
    • másnap mégis elküldte Molotovot, hogy a magyarországi és bulgáriai hányadot 80%-ra változtassák meg a Szovjetunió javára

A második világháború (1939-45)

A „zsidókérdés” és a háború borzalmai

-         az antiszemitizmus zsidóellenességet jelent

-         a holocaust a zsidóság ellen elkövetett náci népirtást jelöli

• a második világháborúban azonban nem csak a zsidóságot, de a cigányokat és a homoszexuálisokat is hasonlóan kezelték
• gettók
  • a zsidókat az emberi lét minimális feltételeit sem biztosító városi gettókban zsúfolták össze
  • ez elsősorban a lengyel területekre igaz, de Budapesten is működött gettó a VII. kerületben
  • az egész városból ide gyűjtötték össze az összes zsidót, így nagyon zsúfoltak voltak
  • sem elegendő élelemmel, sem elegendő gyógyszerrel nem rendelkeztek, így nagy volt a halálozási ráta
• koncentrációs táborok
  • a zsidókat ún. munkatáborokba gyűjtötték
  • itt nagyon rossz körülmények között napi 14-16 órát kellett dolgozniuk
  • sokan meghaltak a nehéz körülmények miatt
  • a leghírhedtebbek Dachau és Buchenwald voltak
• a „végső megoldás”
  • a világháború közben megkezdődött a zsidók tömeges, szervezett legyilkolása
  • új, megsemmisítő táborokat létesítettek
    • a leghírhedtebb Auschwitzban, Lengyelországban volt
  • a zsidókat zsúfolt vonatokban szállították a táborokba
  • a deportáltakat érkezésük után szétválasztották, egy részük – akik és amíg alkalmasak voltak rá – rabszolgamunkásként dolgozott, a többieket elgázosították
    • a gázkamrákban meggyilkolt áldozatok testeit krematóriumokban égették el
  • csak Auschwitzban több mint 1 millió embert semmisítettek meg
• az európai zsidóság embervesztesége a második világháború idején becslések szerint meghaladta az 5 milliót, ez az európai zsidóság 60%-a volt

-         a hátországok borzalmai

• a partizánmozgalmak
  • minden országban akadtak, akik hajlandóak voltak a németekkel való együttműködésre, egyes országokban többen, máshol kevesebben
  • egyesek viszont behúzódtak a hatalmas erdőségekbe és onnan kitörve próbálták merényletekkel, kis támadásokkal nehezíteni a német katonák életét
    • őket nevezzük partizánoknak
  • a legjelentősebb partizánmozgalom a Szovjetunióban alakult ki
  • a nácik általában a polgári lakosság ellen elkövetett népirtással zsarolták a partizánokat
• bombázások
  • mind a szövetségesek, mind a központi hatalmak bombázták az ellenséges területeket
  • a bombázások elleni védekezés
    • repülőkkel, légvédelmi lövegekkel
    • elsötétítéssel
    • légiriadó jelezte a lakosságnak az ellenséges gépek közeledtét
    • a lakosok pincékbe, föld alatti bunkerekbe menekültek
  • a városok nagyfokú bombázásának következtében Németországban 600 ezer, Japánban 500 ezer, Nagy-Britanniában 60 ezer polgári lakos vesztette életét
  • a két leghíresebb, szimbólummá váló elpusztított város
    • az angol Coventry
    • a német Drezda
      • a gyönyörű középkori várost a szövetségesek porig rombolták
• népirtások
  • tömegesen követtek el szörnyűségeket a német, a szovjet, a japán, a horvát, a magyar, a román hadsereg katonái vagy akár a partizánok is
  • a hadseregek rendszeresen és tömegesen – gyakran egész falvakat kiirtva – a polgári lakosságon torolták meg az őket ért támadásokat
    • Lidice
      • a náci barbárság szimbóluma lett a cseh Lidice falu lakosságának kiirtása, amit egy vezető náci politikus elleni merényletért bosszúból tettek
      • a 14 év feletti férfiakat kivégezték, a nőket és a gyerekeket koncentrációs táborokba hurcolták
      • Katyn
        • 1940-ben szovjetek mintegy 20 000 lengyel hadifoglyot végeztek ki és lőttek tömegsírba
        • a háború után a szovjetek azt állították, hogy a nácik által elkövetett népirtás bizonyítékait tárták fel Katynban
        • csak évtizedekkel később, 1990-ben derült ki, hogy mi volt az igazság
        • a délvidéki mészárlás
          • 1942 januárjában Dél-Bácskában a magyar csendőri és katonai alakulatok megtorló akciót kezdtek a helyi szerb polgári lakosság ellen
          • ennek során több mint 5000 polgári lakost öltek meg
          • bár a vizsgálat bebizonyította a tömeggyilkosság tényét, a kormányzó megszüntette az eljárást a katonatisztek ellen
          • 1944-ben és 45-ben ugyanitt több mint 30 ezer magyart gyilkoltak meg, tízezreket hurcoltak munkatáborokba

Kérdések az „A hátország élete” című olvasmányhoz

1. Mit jelent a hadigazdaság?

2. Milyen szerepe volt a háborúban a nőknek?

3. Miben volt más a hátország az első világháborúhoz képest?

4. Melyik német város bombázása volt a legsúlyosabb?

5. Mi a mai neve Leningrádnak?

6. Hogyan használták ki a hideget Leningrád védői?

7. Mit jelent a „quisling” szó?

8. Mire emlékeztet minket Lidice település?