Kereszténység
Palesztina a Krisztus születése körüli időkben
- Jézus Palesztinában, az egykori zsidó állam területén született
- a terület ekkor az utolsó zsidó király, Nagy Heródes király közvetlen uralma alatt állt, pár évvel később Róma Júdea néven provinciává szervezte
- a zsidóságon belül sok törésvonal létezett, főleg vallási kérdésekben
- a törvény értelmezésének rugalmasságában is volt nézeteltérés az egyes csoportok között
- ezek a mózesi törvények, amiket az Ószövetség első könyvei tartalmaznak
- voltak, akik a mózesi Törvény betartásának fanatikus hívei voltak, mások lazábban értelmezték volna ezeket
- a messiásvárás megjelenése
- sok zsidó remélte, hogy a rómaiakat egy, a mintának tartott Dávid király vonalából származó zsidó király fogja felváltani
- megjelenik a megváltáshit
- a Messiás saját szenvedései és halála útján megváltja az embereket bűneiktől és ők elnyerhetik a feltámadást és az örök életet
- ebben a történelmi helyzetben jelent meg Jézus
Bibliai történetek Jézusról
- anyja Mária és a szeplőtelen fogantatás
- születése Betlehemben
- menekülés Egyiptomba
- kenyérszaporítás és vízen járás
- kereszthalála és annak oka
- feltámadása
A Jézus életéről szóló legismertebb forrás: a Biblia Újszövetsége
- evangéliumok
- párhuzamosan beszélik el Jézus életét
- a négy evangélium írója: Máté, Márk, Lukács, János
- jelentése: örömhír – Jézus megjelenésére vonatkozik
Létezett-e Jézus és ki volt ő?
- a források vizsgálata
- a Biblia mellett kevés egykorú forrás szól Jézusról
- Tacitus – a Nero-féle keresztényüldözésekről ír
- a történészek Jézusa
- a történészek nagyobbik része egyetért abban, hogy Jézus életének az evangéliumokban olvasható leírása alapot nyújt Jézus életének és halálának történeti kutatásához
- gyakorlatilag teljes az egyetértés közöttük a tekintetben, hogy Jézus valóságos történeti személy volt
- abban már koránt sincs egyetértés, hogy az evangéliumok mennyire tekinthetők történetileg hiteles beszámolóknak
- Jézus követői írták és szerkesztették tovább, mégpedig kifejezetten a hit terjesztése ill. erősítése céljából
- nem első kézből való beszámolók, azaz olyan személyek tollából származnak, akik személyesen nem ismerték Jézust
- csodás jeleneteket tartalmaznak, amik egy történész számára értelmezhetetlenek
- a történészek egy része ezek alapján ma nem vitatja, hogy létezhetett egy Jézus nevű vallásreformer vagy szabadságharcos, akit kivégeztek
- viszont úgy gondolják, hogy a szövegekben olvasható élettörténet más korok és vallások vezetőinek mítoszaiból született meg
Érdekességek Jézusról
- Jézus születése körüli érdekességek
- születése
- Máté evangéliuma Jézus születését Heródes király – aki elrendelte a két év alatti kisgyermekek lemészárolását – idejére teszi
- a zsidó történész, Josephus Flavius beszámolója szerint röviddel Heródes halála előtt holdfogyatkozás volt
- a csillagászok ezt a holdfogyatkozást Kr. e. 4–re teszik, ami alapján Jézus legvalószínűbben Kr. e. 6-ban született
- mindenesetre Jézus születésének pontos dátuma történelmileg ellenőrizhetetlen
- a csillag
- a Halley-üstökös 70 napig volt látható Kr. e. 6-ban
- sokan úgy vélik, hogy ez az égi jelenség lehetett vagy volt a Bibliban megemlített „Csillag” ami a napkeleti bölcseket Betlehembe vezette
- a torinói lepel
- a Torinóban talált anyag állítólag Jézus halotti leple volt, ami megőrizte egy férfi arcvonásait és testének lenyomatát
- a lepel eredetéről sok vita van, a legutóbbi vizsgálatok szerint a középkorból származik
Jézus jelentősége:
- Jézus a zsidó törvényekhez való szigorú ragaszkodást bírálta
- míg egyesek szerint az Isten iránti szeretet lényege a törvények szigorú betartása, addig Jézus szerint ha a szertartásnak jut az elsőbbség az megrontja az erkölcsöket
- lényegében Jézusé egy új irányzat volt a különben is sokszínű zsidó valláson belül
- tanításainak lényege
- vele eljön az Ószövetségben meghirdetett végítélet, eljön Isten országa, ahol erőszaknak, gyűlölködésnek nincs helye
- az embereket arra intette, hogy bánják meg bűneiket
- életük minden napját úgy tekintsék, mintha az lenne az utolsó
- szeressék az idegeneket, még az ellenségeiket is
- tartózkodjanak ne csak a házasságtöréstől, gyilkosságtól, lopástól, de a bujaságtól, gyűlölködéstől és a kapzsiságtól is
- nem a sikereseket mondotta áldottnak, hanem a szegényeket és meghurcoltakat
Kereszténység
A kereszténység elterjedése
- az apostolok
- Jézus életének és tanításainak legfőbb tanúi az ő elhívatott tizenkét tanítványa
- palesztinai zsidók voltak
- Jézus keresztre feszítése után az apostolok és más követői elkezdték hirdetni az örömhírt, hogy Jézus feltámadt holtából
- különböző utakat tettek elsősorban a Földközi-tenger keleti partvidékén
- az új hit első központjai így keleti nagyvárosok lettek
- a kereszténység létrejöttétől céltudatosan terjeszkedő célú vallás
- Szent Pál
- Saulként zsidó származású római polgár és üldözi a keresztényeket
- a damaszkuszi úton megjelent neki Jézus és ennek hatására megtért, ekkor veszi fel a Pál (Paulus) nevet
- több nagy térítő út fűződik a nevéhez
- a jeruzsálemi zsinat (egyházi gyűlés)
- az első komoly kérdés a kereszténységben: nem zsidók lehetnek-e keresztények
- a keresztények elfogadták a mózesi törvényeket (körülmetélés, étkezési szokások, rituális tisztaság): a pogányoknak be kell-e ezeket tartaniuk?
- a 49-ben Jeruzsálemben összehívott zsinat - Péter és Pál egyetértésével - végül kimondta, hogy a pogányokból lett keresztényeknek nem kell betartaniuk a mózesi törvényeket
- azáltal, hogy az új hit nyitottá vált mindenki számára rohamosan terjedt a kereszténység
- az egyház kialakulása
- az első közösségek
- vagyonukról lemondtak, vagyonközösségben éltek
- az összetartozás érzése világosan megjelent a közösségek demokratikus felépítésében is: mindenki taníthatott és prófétálhatott, nők is egyenrangú tagjai voltak a közösségeknek
- rövid idő után csatlakoztak gazdagok és rabszolgák is
- a közösségek egyre szervezettebbek lettek
- élükön a püspökök álltak
- ők irányítják a szertartásokat
- ellenőrzik a szent iratokat
- a teljes gyülekezet együtt választotta őket
- élükön a püspökök álltak
- forrás a korai keresztények közösségéről: „A jelentések szerint azonban a legnagyobb vétkük vagy eltévelyedésük, hogy bizonyos meghatározott napon hajnalhasadta előtt összegyülekeznek, és váltakozva karban énekelnek az istennek hitt Krisztus tiszteletére, és esküvel kötelezik magukat, nem ám valami gaztettre, hanem arra, hogy nem lopnak, nem rabolnak, nem követnek el házasságtörést, nem szegik meg esküjüket, a rájuk bízott letét kiadását felszólítás esetén sem tagadják meg. Ennek végeztével rendszerint szétszélednek; majd ismét összejönnek, hogy közösen fogyasszák el közönséges és ártalmatlan lakomájukat; ezt azonban abbahagyták, miután parancsodra betiltottam a titkos társaságokat. Éppen ezért annál szükségesebbnek tartottam, hogy két szolgálóleányból – ezeket ők diakonisszáknak nevezik – még kínvallatás árán is kivegyem az igazságot. Nem találtam bennük egyebet ostoba, határtalan babonaságnál. Ezért elnapoltam az ügy kivizsgálását, és hozzád fordulok tanácsért. Mert meggondolásra méltónak láttam ezt a dolgot, legfőképpen a vádlottak nagy tömege miatt; ugyanis mindenféle korú, mindenféle társadalmi osztálybeli emberek, férfiak és nők vegyest, igen sokan kerültek és kerülnek a vád alá. Nemcsak a városokban, hanem a falvakban és a tanyákon is elharapódzott ennek a babonaságnak a ragálya; ezt azonban véleményem szerint meg lehet állítani, és meg lehet szüntetni.” (ifj. Plinius 96. sz. levele, Kr. u. 112)
- Miért terjedt ilyen gyorsan a kereszténység?
- az ókori istenekkel való viszonyhoz képest egészen mást kínált a kereszténység
- a római istenektől féltek az emberek, megpróbálták becsapni őket, kiengesztelni
- az emberi konfliktusokkal megjelenő római istenekkel nem volt szoros lelki kapcsolat
- az emberek igényelték az emberfeletti lényekkel való személyes kapcsolatot
- ezt adta meg a kereszténység
A kereszténység és a Római Birodalom viszonya
- kezdetben nem sokat törődtek az alacsony rétegek körében terjedő, a zsidóhoz nagyon hasonló vallással
- az 1. század végén megjelentek a keresztényüldözések
- az első üldözések Nero császárt idején indultak
- a keresztények elleni vádak
- embert esznek („kenyér és bor”- „test és vér”)
- rájuk fogtak bizonyos katasztrófákat
- gyanúsnak tartották a titkos szertartásaikat
- felségárulás
- nem fogadták el a császár istenségét
- keresztényüldözések
- bírósági eljárás
- templomrombolás
- kényszermunka
- kivégzések
- a meggyilkoltakat mártíroknak vagy vértanúknak nevezzük
- gladiátorjátékokon vadállatok elé vetették őket
A kereszténység államvallássá válása
- a kereszténység a 4. századra a birodalom legelterjedtebb vallása volt, de még mindig üldözött vallásként működött
- a 4. században Constantinus császár és utódai alatt válik elfogadott, majd az egyedüli elfogadott vallássá
- „E jelben győzni fogsz!”
- 311-ben a Mulvius-hidi csatában nagy belpolitikai ellenfelével kellett megküzdenie
- Constantinus álmot lát és krisztus jelét festette a katonák pajzsára
- a Krisztus-monogramm – „E jelben győzni fogsz!”
- ezzel a kereszténységet fogadja el
- 313, milánói edictum
- biztosította a keresztények szabad vallásgyakorlását
- a birodalom polgárai szabadon választhattak vallást
- a kereszténység a császári kegy kedvezményezett vallása lett, egyenlőbb a többinél
- Miért támogatja Constantinus a kereszténységet?
- a Római Birodalmat nehéz összetartani, egységként igazgatni
- a kereszténység a birodalom összekötő kapcsa, a császár hatalmának alapja lehetett
- egy eszme, mely megteremtheti a szétesés veszélyével küzdő birodalmat
- a kereszténység államvallássá tétele
- Theodosius, 394
- minden más vallást üldöztek
