A római köztársaság államszervezete
- a királyság és a köztársaság általában
- a királyság jellemzői
- a királyságban egy uralkodó áll az állam élén
- az államok élén ún. dinasztiák, vagyis uralkodócsaládok állnak
- ők valamikor régen az istenektől kapták a felhatalmazást, hogy uralkodjanak
- a főhatalmat az uralkodó élete végéig látja el
- nem lehet leváltani, akkor sem, ha elégedetlenek vele, hiszen az az istenek akaratával való szembeszegülés lenne
- a királyságban egy uralkodó áll az állam élén
- a köztársaság
- Hogyan lesz valaki a köztársaságban vezető?
- választják, esetleg Athénban sorsoltak is néha
- a tisztségét meghatározott ideig viseli
- ha lejár a megbízatása új választásokat tartanak
- Hogyan lesz valaki a köztársaságban vezető?
- valójában köztársasági keretek között is működhet diktatúra, ahogy ma Észak-Koreában vagy Kubában vagy a sztálini Szovjetunióban vagy a hitleri Németországban
- ekkor is vannak választások, de katonai erővel és a sajtó cenzúrázásával megfélemlítik az embereket és a választásokon is csalhatnak
- a római köztársaságot a római polgárok által választott tisztségviselők, a szenátus és a népgyűlés irányította
- a szenátus
- tagjai
- eredetileg a nemzetségi vezetők, 100, majd 300 tagja
- később vagyonos plebejusokat is besoroltak a tagjai közé
- a hivatalnokok hivataluk lejárta után a senatus tagjai lehettek élethossziglan
- összefoglalóan: szegények a gyakorlatban nem kerültek be, egy arisztokratikus tanács volt
- összetétele miatt a köztársaság legbefolyásosabb intézménye
- jogköre
- a külpolitikát és a pénzügyeket irányította
- kezdetben szenátusi jóváhagyás kellett a népgyűlési határozatok törvényerőre emelkedéséhez is
- a magisztrátusok (tisztviselők)
- általában
- a törvények és a szenátusi határozatok végrehajtásáról gondoskodtak
- választották őket
- egy évre nyerhették el hivatalukat
- többen töltötték be egy időben a tisztségeket
- így védekeztek az egyeduralom kialakítása ellen
- hivataluk után a szenátus tagjai lehettek élethossziglan
- itt nincs napidíj, mint Athénban, így elsősorban a befolyásos, arisztokrata családok tagjai viseltek hivatalokat
- consulok
- ketőt választottak
- az állam irányítói
- a háborúban a hadsereget vezetik
- az éveket róluk nevezték el
- praetorok
- a consulok helyettesei
- feladatai: városi rend fenntartása, bírói jogkör
- censor
- feladata: a senatus névjegyzékének összeállítói
- pénzügyi felügyelő
- az állam pénzügyeire felügyeltek
- a városi rend fenntartói
- gabonaellátás, városi rend, játékok szervezése
- egyéb magisztrátusok
- néptribunusok
- feladatuk a plebejusok érdekeinek védelme
- vétót emelhettek a senatus határozatai ellen
- számuk először 2, később 10 volt
- személyük szent és sérthetetlen: aki kezet emel rájuk halálbüntetéssel lakol
- dictator
- különlegesen veszélyes helyzet idején fél évre teljhatalmat kapott
- a népgyűlés
- a törvényekről dönt, de sokáig a szenátus jóváhagyása is kellett egy javaslat törvényerőre emelkedéséhez
- kisebb a jogköre, mint az athéni demokráciában a népgyűlésnek
- korlátai
- csak akkor ülésezik, ha az illetékes hivatalnok összehívja
- csak az előterjesztett kérdéseket vitathatja meg
- csak bizonyos naptári napon, felszentelt helyen lehet tartani
