Róma történelmének kezdetei
Róma alapítása – mondák és a történészi vélemények
- Aeneas
- Vergilius ír róla hőskölteményt
- egy halandó király és Aphrodité istennő fia volt
- a trójai uralkodócsaláddal oldalági rokonságban állt
- Trója elestekor trójai menekültek kis csoportjával húsz hajón elindult nyugat felé
- a hosszú bolyongás tengeren és partokon sok mozzanatában Odüsszeusz élményeit idézi
- végül Itáliában kötött ki és alapította meg Alba Longa városát
- utódai háromszáz évig uralkodnak Alba Longában, mikor nagy meghasonlás támad Numitor és Amulius között
- a gonosz Amulius elűzi idősebb testvérét, Numitort, így került Alba trónjára
- bátyja fiúgyerekeit megölette, lányát, Rhea Silviát Vesta papnővé tette
- Rhea Silvia erőszak áldozata lett és ikreket szült, apának Marsot mondta
- csecsemőkorukban kitették az ikreket
- anyafarkas szoptatta őket, majd egy pásztorcsalád nevelte fel őket
- felnőve sereget toboroznak és megölik Amuliuszt, a gonosz királyt, nagybátyjukat
- Romulus és Remus elmegy Alba Longából és új várost alapítanak: Rómát
- el kell dönteniük, hogy ki uralkodjon: madárjóslatot kérnek, ami Romulusnak kedvez
- Romulus megöli Remust
- Remus ugyanis gúnyolódva átugrik az épülő falakon és Romulus ezért megöli
- a történet végső soron Mars istenhez, illetve Aphroditéhoz vezeti vissza a rómaiak származását
A kitett gyerekek mítosza
- Romulus és Remus történetéből a leghíresebb elem, hogy kitett gyerekekből lettek uralkodók
- az ókorban több, mint 120 hasonló történetet ismerünk
- ezek az uralkodók, nem hagyományos módon, uralkodó apjuk halála után jutottak a trónhoz, hanem erőszakos úton vehették át a hatalmat
- uralkodók viszont csak uralkodócsaládból származhattak, hiszen ezek a családok kaptak az „ősidőkben” isteni felhatalmazást az uralkodásra
- a „kitett gyerek” mítosza azért alakult ki, hogy valahogyan megmagyarázzák az erőszakos úton hatalomra jutók, hogy vcalójában ők is uralkodócsaládból származnak és jogosan illeti meg őket a trón
Róma alapítása – Kr. e. 753
- Rómát a latin nyelvű nép alapította meg valamikor a Kr. e. 8. században Közép-Itáliában
- remek földrajzi adottságai vannak a helynek
- közel fekszik a tengerparthoz
- a Tiberis folyó partján terül el
- fontos kereskedelmi szempontból ez a terület
- ezt egészítette ki a pásztorkodás és a földművelésre alkalmas dombvidék
- Itáliában ekkor több nép is élt, melyek közül az etruszkok voltak a legnagyobb hatással a kis városállamra
- amiket az etruszkoktól vettek át a rómaiak: fémművesség, agyagszobrok, boltozat, tóga, gladiátorjátékok, jóslás
- az írás: a görög abc-ből etruszk közvetítéssel alakult ki a latin abc
A római történelem korszakai
- Róma történetét három nagy korszakra osztjuk
- a királyság kora
- Kr. e. 753-Kr. e. 510-ig tart
- erről a történészek nem tudnak sokat, főleg mondák és csodás történetek ismertek
- a régészeti anyagra lehet támaszkodni
- a köztársaság kora
- Kr. e. 510-ben az utolsó királyt, Tarquinius Superbus-t (a Superbus azt jelenti: gőgös) elűzték
- a fiatal, kis városállam Rómát az etruszkok egy időre elfoglalták
- Superbus elűzése az etruszk uralom alól való római felszabadulást is jelentette
- több évszázadon keresztül tart
- a császárság kora
- Augustus, az első császár Kr. e. 27-től uralkodott
- a császárság is több évszázadig tart
- Kr. u. 395-ben a birodalom kettészakadt: Nyugatrómai Birodalomra és Keletrómai Birodalomra
- Kr. u. 476-ban a nyugati rész megszűnt
A római társadalom a köztársaság korában
- a köztársaság kor elején három társadalmi csoportot különböztetünk meg
- patríciusok
- ők az alapítók leszármazottai
- hasonlóan a polgárokhoz ők rendelkeztek bizonyos jogokkal
- földbirtokosok lehettek
- a Rómát alkotó 300 nemzetségi leszármazottak kapták a közföldből a birtokukat
- beleszólhattak az állam ügyeinek intézésébe
- ők adták a bronzfegyverekkel felszerelt haderőt
- földbirtokosok lehettek
- plebejusok
- nemzetséghez nem tartozók + bevándorlók
- nem voltak politikai jogaik
- parasztok, kézművesek, kereskedők de gazdagok is voltak köztük
- a hadseregben volt szerepük: a gyalogságot alkották
- rabszolgák
- kezdetben kevesen vannak
A plebejusok küzdelme a jogokért
- a plebejusok legfontosabb követelései
- a római polgárjog elnyerése
- hogy a terhekből és jogokból mindenki egyenlően részesüljön
- a közföldekből ők is részesedni akartak
- az adósrabszolgaság eltörlését akarták elérni
- az alapja a fellépésüknek
- sokan gazdag, tehetős kereskedők, kézművesek voltak
- egyre nagyobb súlyt kapott a hadseregben a plebejus nehézgyalogság
- az állomások
- Kr. e. 494, as néptribunusi tisztség
- kivonultak a Róma közeli Szent Hegyre, s új város alapításával fenyegetőztek
- a patríciusok beleegyeztek, hogy a plebejusok választhatnak maguknak egy tisztviselőt, akik az ő érdekeiket képviselik
- megakadályozhatták az őket sértő törvények elfogadását – ezt vétójognak hívjuk
- szeméjük szent és sérthetetlen volt, halálbüntetés járt bántalmazásukért
- Kr. e. 451, a XII táblás törvények
- a törvények írásba foglalása
- ezek a patríciusokra és plebejusokra egyaránt érvényesek
- Kr. e. 445, patrícius és plebejus köthet házasságot
- Kr. e. 326, az adósrabszolgaság eltörlése
- az intézmény a sok rabszolga beáramlása miatt feleslegessé vált
- Kr. e. 300, plebejus is lehet főpap
- a patrícius és plebejus réteg összeolvadásából új vezető réteg, az egységes római polgárság alakult ki
