A második világháború (1939-45)
Fordulat a háború menetében
- fordulat a keleti fronton
- a moszkvai csata
- 1941 végén érte az első vereség a németeket
- a három támadási irányból a középsőnél, mely Moszkva elfoglalását tűzte ki célul a szovjetek megállították és visszaverték a Wehrmachtot
- közben az északi frontvonal is megakadt
- a német csapatok elérték Leningrádot és megkezdték a város ostromát
- 900 napig, közel három évig tartott az ostrom, több mint 1 millió fő vesztette életét, de a szovjetek megtartották a várost
- délen 1942 nyarán indult egy új német támadás
- Sztálingrád ostroma
- a második világháború legnagyobb, legvéresebb ütközete
- egy idő után már nem is stratégiai, hanem lélektani jelentősége vált fontossá
- ahogy egyre több erőt csoportosítottak a németek a sztálingrádi frontszakaszra, úgy gyengült a Don melletti hosszú, északi szárnyuk, amelyet a csekély katonai értékű román és magyar csapatokra bíztak
- a szovjet hadsereg 1942. telén körbezárták a németeket és megadásra kényszerítették őket
- januárban a szovjet csapatok áttörték a doni frontot is – megsemmisítve az itt lévő magyar és román hadsereget
- ezt a magyar történelemben doni katasztrófának nevezzük
- Bárdossy megígérte a németeknek, hogy Magyarország egy hadsereget küld a keleti frontra
- a főleg idősebb tartalékosokból és tartalékos tisztekből álló, Jány Gusztáv vezette 2. magyar hadsereggel 200 ezer katona és 50 ezer munkaszolgálatos tartott a Don-kanyarba
- a hadsereg 1943 januárjában a sztálingrádi csata mellékhadszínterének számító Don-kanyarban, Voronyezsnél megsemmisítő vereséget szenvedett
- 41 ezer katona elesett, illetve megfagyott, 28 ezer fogságba esett
- a vereség Horthy politikájának változásához vezetett
- Horthy óvatosabb, a németek és a szövetségesek közt inkább lavírozni szándékozó politikája új miniszterelnököt kívánt
- hű emberét, Kállay Miklóst nevezte ki Bárdossy helyére
- Sztálingrád ostroma
- a kurszki csata
- mindkét oldalon 1500 harckocsi csapott össze – ez volt a történelem legnagyobb tankcsatája
- a Wehrmacht elvesztette körülbelül 500 ezer katonáját, 3000 lövegét, 1500 harckocsiját és 3700-nál több repülőgépét
- ezt követően a szovjet csapatok fokozatosan nyugat felé szorították a németeket
- fordulat Afrikában
- 1942 májusában Rommel nagy erejű támadást indított az angolok ellen, hogy elfoglalja Egyiptomot és a Szuezi-csatornát
- a kezdetben sikeres offenzíva az egyiptomi El-Alameinnél, 100 km-re Alexandriától kifulladt
- ezután Eisenhower amerikai tábornok parancsnoksága alatt brit és amerikai csapatok szálltak partra Észak-Afrikában
- 1943 nyarán partra szálltak az amerikaiak és a britek Szicíliában
- az olaszországi fasiszta rendszer a szicíliai vereség után gyorsan összeomlott
- a szövetségesek német ellenállásba ütköztek Olaszországban
- ettől kezdve Olaszország a második világháború mellékhadszínterévé vált, és a szövetségesek csigalassúsággal araszoltak előre
- fordulat a Csendes-óceánon
- a Midway-szigeteki csata
- a japán rejtjelkulcsot ismerő amerikaiak nem törődtek a japánok elterelő akciójával
- az amerikai flotta repülőgépei néhány perc alatt megsemmisítették a japánok négy anyahajóját és ezekkel együtt több, mint 330 repülőgépet
- ezzel megszűnt a japán fölény a Csendes-óceánon
- a szövetségesek tervei a háború utánra
- a casablancai tanácskozás
- Churchill és Roosevelt tanácskozásra gyűlt össze Casablancában, hogy megvitassák az elkövetkező hónapokban esedékes haditerveket
- itt állapodtak meg abban az alapelvben, hogy a legyőzött ellenségtől nem fogadnak el mást, csak a „feltétel nélküli kapitulációt”
- a teheráni konferencia
- 1943 végén Teheránban találkozott először Churchill, Roosevelt és Sztálin
- itt született meg a végső döntés a második front megnyitásáról Észak-Franciaországban
- megegyeztek abban is, hogy Németországot valamilyen formában több részre tagolják a háború után
- a jaltai konferencia (1945 február)
- a Népszövetséget felváltják az Egyesült Nemzetek Szervezetével
- megtörtént az európai érdekszférák elhatárolása
- Churchill egy fél ív papírra felírta: „Románia 90% orosz, 10% a többiek; Görögország 90% Nagy-Britannia (az USA-val egyetértésben), 10% orosz; Bulgária 75% orosz, 25% a többiek; Jugoszlávia és Magyarország 50-50%”.
- Sztálin elolvasta, majd kék ceruzájával vastagon kipipálta a feljegyzést
- másnap mégis elküldte Molotovot, hogy a magyarországi és bulgáriai hányadot 80%-ra változtassák meg a Szovjetunió javára
A második világháború (1939-45)
A „zsidókérdés” és a háború borzalmai
- az antiszemitizmus zsidóellenességet jelent
- a holocaust a zsidóság ellen elkövetett náci népirtást jelöli
- a második világháborúban azonban nem csak a zsidóságot, de a cigányokat és a homoszexuálisokat is hasonlóan kezelték
- gettók
- a zsidókat az emberi lét minimális feltételeit sem biztosító városi gettókban zsúfolták össze
- ez elsősorban a lengyel területekre igaz, de Budapesten is működött gettó a VII. kerületben
- az egész városból ide gyűjtötték össze az összes zsidót, így nagyon zsúfoltak voltak
- sem elegendő élelemmel, sem elegendő gyógyszerrel nem rendelkeztek, így nagy volt a halálozási ráta
- koncentrációs táborok
- a zsidókat ún. munkatáborokba gyűjtötték
- itt nagyon rossz körülmények között napi 14-16 órát kellett dolgozniuk
- sokan meghaltak a nehéz körülmények miatt
- a leghírhedtebbek Dachau és Buchenwald voltak
- a „végső megoldás”
- a világháború közben megkezdődött a zsidók tömeges, szervezett legyilkolása
- új, megsemmisítő táborokat létesítettek
- a leghírhedtebb Auschwitzban, Lengyelországban volt
- a zsidókat zsúfolt vonatokban szállították a táborokba
- a deportáltakat érkezésük után szétválasztották, egy részük – akik és amíg alkalmasak voltak rá – rabszolgamunkásként dolgozott, a többieket elgázosították
- a gázkamrákban meggyilkolt áldozatok testeit krematóriumokban égették el
- csak Auschwitzban több mint 1 millió embert semmisítettek meg
- az európai zsidóság embervesztesége a második világháború idején becslések szerint meghaladta az 5 milliót, ez az európai zsidóság 60%-a volt
- a hátországok borzalmai
- a partizánmozgalmak
- minden országban akadtak, akik hajlandóak voltak a németekkel való együttműködésre, egyes országokban többen, máshol kevesebben
- egyesek viszont behúzódtak a hatalmas erdőségekbe és onnan kitörve próbálták merényletekkel, kis támadásokkal nehezíteni a német katonák életét
- őket nevezzük partizánoknak
- a legjelentősebb partizánmozgalom a Szovjetunióban alakult ki
- a nácik általában a polgári lakosság ellen elkövetett népirtással zsarolták a partizánokat
- bombázások
- mind a szövetségesek, mind a központi hatalmak bombázták az ellenséges területeket
- a bombázások elleni védekezés
- repülőkkel, légvédelmi lövegekkel
- elsötétítéssel
- légiriadó jelezte a lakosságnak az ellenséges gépek közeledtét
- a lakosok pincékbe, föld alatti bunkerekbe menekültek
- a városok nagyfokú bombázásának következtében Németországban 600 ezer, Japánban 500 ezer, Nagy-Britanniában 60 ezer polgári lakos vesztette életét
- a két leghíresebb, szimbólummá váló elpusztított város
- az angol Coventry
- a német Drezda
- a gyönyörű középkori várost a szövetségesek porig rombolták
- népirtások
- tömegesen követtek el szörnyűségeket a német, a szovjet, a japán, a horvát, a magyar, a román hadsereg katonái vagy akár a partizánok is
- a hadseregek rendszeresen és tömegesen – gyakran egész falvakat kiirtva – a polgári lakosságon torolták meg az őket ért támadásokat
- Lidice
- a náci barbárság szimbóluma lett a cseh Lidice falu lakosságának kiirtása, amit egy vezető náci politikus elleni merényletért bosszúból tettek
- a 14 év feletti férfiakat kivégezték, a nőket és a gyerekeket koncentrációs táborokba hurcolták
- Katyn
- 1940-ben szovjetek mintegy 20 000 lengyel hadifoglyot végeztek ki és lőttek tömegsírba
- a háború után a szovjetek azt állították, hogy a nácik által elkövetett népirtás bizonyítékait tárták fel Katynban
- csak évtizedekkel később, 1990-ben derült ki, hogy mi volt az igazság
- a délvidéki mészárlás
- 1942 januárjában Dél-Bácskában a magyar csendőri és katonai alakulatok megtorló akciót kezdtek a helyi szerb polgári lakosság ellen
- ennek során több mint 5000 polgári lakost öltek meg
- bár a vizsgálat bebizonyította a tömeggyilkosság tényét, a kormányzó megszüntette az eljárást a katonatisztek ellen
- 1944-ben és 45-ben ugyanitt több mint 30 ezer magyart gyilkoltak meg, tízezreket hurcoltak munkatáborokba
- Lidice
