szabó_magda_történelem

Reformáció

-          a reformáció kezdete

• 1517. október 31-én Martin Luther szerzetes a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezett egy 95 pontból álló felhívást
  • Luther Ágoston-rendi szerzetes volt, tehát a keresztény egyház tagja
• pontjaiban saját egyházát bírálta
  • fő kiváltó oka a bűnbocsátó vagy búcsúcédulákkal való visszaélések voltak
    • ha valaki bűnt követett el, akkor egyházi büntetést kapott
    • ilyen egyházi büntetés volt például a böjt, zarándoklat megtétele, keresztes hadjáratban való részvétel
    • a búcsúcédulákkal ezt az egyházi büntetést lehetett pénzen kiváltani
    • Luthernél a 95 pontot kiváltó esemény az volt, hogy egy német püspök saját tartozását fizette ki a búcsúcédulákból befolyt összegből
  • az egyház gazdagsága elleni fellépés
    • a bűnt csak Isten bocsáthatja meg, így akár egyházra sincs szükség, de fényűző egyházra semmiképpen sem
      • nincs szükség költséges egyházi szertartásokra, egyházi adókra
      • a pápák ekkoriban nem a hitélettel, hanem hatalmuk növelésével törődtek
      • nagy mecénások voltak, nagy építkezések jellemezték Rómát
        • pl: Szent Péter bazilika
        • a reneszánsz stílus hódított, ezért reneszánsz pápák korának is nevezték ezt az időszakot
        • ez a művészeti irány az ókori művészet újjászületését jelentette
          • a reneszánsz szó újjászületést jelent
          • Michelangelo és Leonardo voltak a legismertebb képviselői
          • az egyházban közben fokozódott az erkölcsi válság
            • az egyházi méltóságokat pénzért árulták
              • egy itáliai nagybirtokos egy nagy összegért püspöki hivatalt kaphatott
            • a pápák saját családtagjaikat nevezik ki vezető pozíciókba
            • jó példa az erkölcsi válságra VI. Sándor pápa
              • négy gyermekét nevelte a pápai palotában
              • ő gyakran nyúlt mérgezéshez is, de egyszer a szolgák véletlenül neki tálalták fel az egyik bíborosnak szánt mérget
  • az emberek nem értik Isten igéjét, a Bibliát, mert a papok csak latinul prédikálnak
    • az anyanyelvű igehirdetés és a Biblia lefordítása mellett érvelt
      • ő maga fordítja először németre a Bibliát
  • minden olyan dolog elvetendő melyek nincsenek benne a Bibliában
    • elveti a szentek és Szűz Mária tiszteletét, az utolsó kenetet, a templomi díszítéseket
  • Luther a két szín alatti áldozáshoz való visszatérést is követelte

-          a reformáció sikere

• Luther tanai nagyon gyorsan terjedtek főleg a német nyelvű területeken: a Német-római Császárság északi részén, Németalföldön, Svájcban, de később Angliában és Magyarországon is nagy hatása lett
• a reformáció terjedése
  • a reformátorok különböző istentiszteletek, viták vagy röpiratok útján terjesztették az új elveket
  • a Gutenberg által feltalált könyvnyomtatást nagyon sikeresen használták ki
    • sok röpiratot, felhívást, vitairatot nyomtattak és sokszorosítottak
    • a megnövekedett könyvigény, a röpiratok, vitairatok számának növekedése hatására Európa szerte nyíltak a nyomdák
  • a Bibliát a reformáció követői nemzeti nyelvekre fordították
  • ezek a reformátorok nagy műveltségű, elhivatott emberek voltak
    • Mi jellemzi a protestáns prédikátorokat?
      • a Biblia nagyon pontos ismerete
      • jó kommunikációs képesség
      • nagy műveltség
      • Mi jellemzi a katolikus papokat ekkor?
        • latinul prédikálnak
        • a fényűző egyház nem foglalkozik a papjaival
        • képzetlenek, egy vitában esélyük sincs a protestáns prédikátorokkal szemben

-          a reformáció irányzatai

• Luther kezdetben csak a keresztény egyházat akarta megváltoztatni, átalakítani, de végül a keresztény egyházon belül egyházszakadás következett be
  • ebben szerepe volt annak is, hogy a pápa 1520-ban kiközösítette, és eretneknek nyilvánította Luthert
  • a korábbi gyakorlathoz ragaszkodók alakították a katolikus egyházat
    • főleg Dél-Európában, Bajorországban, Lengyelországban maradt erős
    • élén a pápa áll
  • az új irányzatokat protestáns egyházaknak nevezzük
    • protestálni azt jelenti tiltakozni, Lutherék tiltakozására utal a kifejezés
    • azonban a lutheri elveket vallók között is hamar nézeteltérések alakultak ki egyes kérdésekben
    • végül négy nagyobb protestáns egyház jött létre
• evangélikus irányzat
  • Luther elveinek követői az evangélikus irányzatot alakították meg
  • az északi és a középső német területeken és Skandináviában terjedt el
  • főleg a fejedelmek és a gazdagabb nemesek körében terjedt, akik az egyházi birtokokra szerették volna rátenni a kezüket, ha már egyházra nincs szükség
• református irányzat
  • az azt elindító lutheriirányzatból indult ki, a vallás kiterjesztője Jean Calvin, magyarosan Kálvin János volt
    • Kálvin nem volt felszentelt pap, csupán a párizsi egyetem teológia tanára volt, de nézetei miatt Genfbe kellett menekülnie
  • jellemzői
    • Kálvin egyszerű és szegény egyházat hozott létre
      • olcsó, ésszerűen berendezett egyház, a templomok pompájával élesen szembefordulnak
      • a kálvinizmusra jellemző hívő a nem kételkedő és nem alkuvó ember, aki fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy betöltse azt a hivatást, amire Isten megteremtette
        • a vagyont nem az élet élvezetére kell fordítani, hanem a közösség és az egyén javára újból befektetni
      • elterjedése a polgárság körében volt a legnagyobb és a legvárosiasabb területen, Svájcban, Németalföldön és Franciaország egyes részein, majd később Magyarországon is
• újrakeresztelkedők irányzata
  • mint minden egyházi reformmozgalom idején kialakult egy irányzat mely a vagyoni egyenlőségek megszűntetését tűzte ki célul
  • főleg a népi tömegek, a parasztság körében terjedt
  • azt gondolták, hogy az ember csak felnőtt fejjel dönthet tudatosan a hite mellett, így akkor keresztelkedtek meg, innen a név (valójában nem újrakeresztelkedtek, csak felnőtt korban)
• szentháromságtagadó vagy unitárius irányzat
  • az egyistenhit nevében megkérdőjelezték Krisztus isteni voltát és a Szentlélek létét
  • hasonlított a kálvinizmushoz, szintén a polgárság körében terjedt
  • elterjedése: Lengyelországban és Erdélyben alakult ki unitárius közösség

-          katolikus megújulás

• a katolikus egyház természetesen nem nézhette tétlenül a reformáció folyamatát, reagálniuk kellett
  • erőszakosan is fel lehetett lépni
    • az inkvizíció felélesztése
      • egyházi törvényszék, melynek feladata volt az eretnekek kinyomozása és megbüntetése
  • érvekkel
    • jezsuita rend létrehozása
      • egy speciális szerzetesrend, melynek célja a hívek visszahódítása a katolikus egyház számára
      • rendkívül tanult, művelt, a Bibliát nagyon pontosan ismerő szónokok voltak
      • anyanyelven prédikáltak
      • ők a pápaság diplomatái, a fejedelmi és földesúri udvarokban is jelen voltak
      • magas színvonalú iskolahálózatot hoztak létre
      • ők azok, akik fel tudják venni a versenyt a protestáns prédikátorokkal
      • rettegettek voltak, mert egy idő után megkapták az inkvizíció működtetésének a jogát is
      • a katolikus egyház is változtat
        • megtiltják a búcsúcédulák árusítását
        • a legfontosabb a papság fegyelmének a helyreállítása
          • a pápaság elsődleges feladata a szolgálat, a hívek lelki gondozása
          • kimondják az egyházi méltóságok halmozásának tilalmát
          • az egyházfőnek saját egyházterületén kellett tartózkodnia, felügyelnie kellett a vallási életre, s a teológia oktatására
          • papnevelő intézetek, iskolák felállítása – a katolikus papok új generációja így már műveltség és szónoki képességek terén is fel tudta venni a versenyt a protestáns prédikátorokkal
          • a könyvnyomtatás nagyobb használata
          • zarándoklatok, búcsújárások, körmenetek tartása
      • a barokk
        • az ellenreformáció megjelenésével vette kezdetét az új művészeti stílus, a barokk megjelenése és elterjedése
        • a katolikus egyháznak az egyszerű hívőket el kellett kápráztatni és ráébreszteni a római katolikus egyház hatalmára és nagyságára
        • a barokk építészet legfőbb alkotásai egyértelműen a templomok: ezek a monumentális építmények rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel próbálták ezt elérni
        • a korstílus kb. 1600-tól kb. 1700-ig tartott

-          vallásháborúk

• a reformáció utáni évtizedeket a vallásháborúk és vallási konfliktusok jellemzik Európában
• az inkvizíció brutalitása is ekkor éri el tetőpontját
• a rendkívül nagy pusztítást okozó harmincéves háború is vallási alapon tört ki
• a Szent Bertalan-éjről a könyvben is olvashatunk