A második világháború (1939-45)
A „zsidókérdés” és a háború borzalmai
- az antiszemitizmus zsidóellenességet jelent
- a holocaust a zsidóság ellen elkövetett náci népirtást jelöli
- a második világháborúban azonban nem csak a zsidóságot, de a cigányokat és a homoszexuálisokat is hasonlóan kezelték
- gettók
- a zsidókat az emberi lét minimális feltételeit sem biztosító városi gettókban zsúfolták össze
- ez elsősorban a lengyel területekre igaz, de Budapesten is működött gettó a VII. kerületben
- az egész városból ide gyűjtötték össze az összes zsidót, így nagyon zsúfoltak voltak
- sem elegendő élelemmel, sem elegendő gyógyszerrel nem rendelkeztek, így nagy volt a halálozási ráta
- koncentrációs táborok
- a zsidókat ún. munkatáborokba gyűjtötték
- itt nagyon rossz körülmények között napi 14-16 órát kellett dolgozniuk
- sokan meghaltak a nehéz körülmények miatt
- a leghírhedtebbek Dachau és Buchenwald voltak
- a „végső megoldás”
- a világháború közben megkezdődött a zsidók tömeges, szervezett legyilkolása
- új, megsemmisítő táborokat létesítettek
- a leghírhedtebb Auschwitzban, Lengyelországban volt
- a zsidókat zsúfolt vonatokban szállították a táborokba
- a deportáltakat érkezésük után szétválasztották, egy részük – akik és amíg alkalmasak voltak rá – rabszolgamunkásként dolgozott, a többieket elgázosították
- a gázkamrákban meggyilkolt áldozatok testeit krematóriumokban égették el
- csak Auschwitzban több mint 1 millió embert semmisítettek meg
- az európai zsidóság embervesztesége a második világháború idején becslések szerint meghaladta az 5 milliót, ez az európai zsidóság 60%-a volt
- a hátországok borzalmai
- a partizánmozgalmak
- minden országban akadtak, akik hajlandóak voltak a németekkel való együttműködésre, egyes országokban többen, máshol kevesebben
- egyesek viszont behúzódtak a hatalmas erdőségekbe és onnan kitörve próbálták merényletekkel, kis támadásokkal nehezíteni a német katonák életét
- őket nevezzük partizánoknak
- a legjelentősebb partizánmozgalom a Szovjetunióban alakult ki
- a nácik általában a polgári lakosság ellen elkövetett népirtással zsarolták a partizánokat
- bombázások
- mind a szövetségesek, mind a központi hatalmak bombázták az ellenséges területeket
- a bombázások elleni védekezés
- repülőkkel, légvédelmi lövegekkel
- elsötétítéssel
- légiriadó jelezte a lakosságnak az ellenséges gépek közeledtét
- a lakosok pincékbe, föld alatti bunkerekbe menekültek
- a városok nagyfokú bombázásának következtében Németországban 600 ezer, Japánban 500 ezer, Nagy-Britanniában 60 ezer polgári lakos vesztette életét
- a két leghíresebb, szimbólummá váló elpusztított város
- az angol Coventry
- a német Drezda
- a gyönyörű középkori várost a szövetségesek porig rombolták
- népirtások
- tömegesen követtek el szörnyűségeket a német, a szovjet, a japán, a horvát, a magyar, a román hadsereg katonái vagy akár a partizánok is
- a hadseregek rendszeresen és tömegesen – gyakran egész falvakat kiirtva – a polgári lakosságon torolták meg az őket ért támadásokat
- Lidice
- a náci barbárság szimbóluma lett a cseh Lidice falu lakosságának kiirtása, amit egy vezető náci politikus elleni merényletért bosszúból tettek
- a 14 év feletti férfiakat kivégezték, a nőket és a gyerekeket koncentrációs táborokba hurcolták
- Katyn
- 1940-ben szovjetek mintegy 20 000 lengyel hadifoglyot végeztek ki és lőttek tömegsírba
- a háború után a szovjetek azt állították, hogy a nácik által elkövetett népirtás bizonyítékait tárták fel Katynban
- csak évtizedekkel később, 1990-ben derült ki, hogy mi volt az igazság
- a délvidéki mészárlás
- 1942 januárjában Dél-Bácskában a magyar csendőri és katonai alakulatok megtorló akciót kezdtek a helyi szerb polgári lakosság ellen
- ennek során több mint 5000 polgári lakost öltek meg
- bár a vizsgálat bebizonyította a tömeggyilkosság tényét, a kormányzó megszüntette az eljárást a katonatisztek ellen
- 1944-ben és 45-ben ugyanitt több mint 30 ezer magyart gyilkoltak meg, tízezreket hurcoltak munkatáborokba
A második világháború (1939-45)
A fasiszta hatalmak összeomlása
- a nyugati front
- a szövetségesek a teheráni konferencián döntöttek arról, hogy partra szállnak Franciaországban és a nyugati front megnyitásával kényszerítik térdre Hitlert
- a normandiai partraszállás - 1944. június 6-án (D-nap)
- a nap végére – 10 ezer főnyi veszteséggel – 130 ezer ember öt hídfőállást létesített a normandiai part 80 km hosszú szakaszán
- két mesterséges kikötőt vittek magukkal, hogy a páncélozott járműveket és a nehézlövegeket partra tehessék
- a szövetséges csapatok főparancsnoka az amerikai Eisenhower tábornok lett
- a szövetségesek fokozatosan haladtak előre kelet felé felszabadítva a németek által elfoglalt területeket
- Hitler parancsot adott Párizs elpusztítására, de annak német parancsnoka nem engedelmeskedett, így Párizs komoly pusztítás nélkül átvészelte a második világháborút
- a keleti front
- 1944 januárjában Leningrád felszabadult a 900 napos ostrom alól
- a Vörös Hadsereg 1944-es nyári offenzívája gyors sikert hozott a németek legerősebb pontján
- az olasz front
- az olasz fronton fokozatosan haladtak előre a szövetségesek
Magyarország a háború végén
- a fő kérdés az volt, hogy Magyarország „kiugrik-e” a háborúból, vagyis fegyverszünetet kér-e a szövetségesektől és átáll-e hozzájuk
- ezt Horthy és kormánya is fontolgatta 1943-tól
- Hitler, aki tökéletesen informált volt Horthyék terveiben Magyarország német megszállását tervezte
- 1944. március 19-én a németek ellenállás nélkül megszállták Magyarországot
- a polgári pártokat, a kisgazdapártot és a szociáldemokrata pártot feloszlatták, a baloldali és demokratikus lapokat betiltották
- a megszálló csapatokkal érkezett Gestapo is – a magyar politikai rendőrség támogatásával – baloldali és ellenzéki politikusokat tartóztatott le
- elkezdődött a zsidókérdés hitleri „megoldása” is: a sárga csillag, a vagyonelkobzás, a gettósítás, majd májusban megindult a vidéki zsidóság megsemmisítő táborokba deportálása
- a korabeli ország területéről 437 ezer zsidószármazású magyar állampolgárt deportáltak, közülük
- a kormányzó – nemzetközi nyomásra – július elején leállíttatta a további deportálásokat, megakadályozva ezzel a főváros kb. 200 ezer zsidó lakosának elhurcolását
- a szovjetek 1944 augusztus 25-én átlépték a magyar határt
- ez, a háború biztos elvesztésének ténye és a lehetőség, hogy Magyarország hadszíntérré válik Horthyt újra a kiugrási kísérlet átgondolására késztette
- e mellett a háború utáni területrendezés is kérdés volt: Románia és Magyarország is Hitler mellett harcolt és mindketten Erdély területét akarták megszerezni
- Románia 1944 augusztusában átállt a szövetségesekhez, Horthy ezt októberben próbálta meg
- e mellett a háború utáni területrendezés is kérdés volt: Románia és Magyarország is Hitler mellett harcolt és mindketten Erdély területét akarták megszerezni
- Horthy október 15-én rádión bejelentette a háborúból való kilépést, de ekkor már késő volt, a németek eddigre már döntöttek a Magyarország feletti teljes hatalom átvételéről
- a nyilasokat felfegyverezték és megkezdték egy katonai akció előkészítését
- a nácik foglyul ejtették ifj. Horthy Miklóst, s apját zsarolták ezzel
- a németek birtokukba vették a főváros stratégiai pontjait
- Horthy maga és családja részére német oltalmat kért és kapott, majd ennek fejében másnap aláírta a harc további folytatására buzdító kiáltványt, Szálasi miniszterelnöki megbízását és saját lemondását
- Horthy távozott az országból, a hatalom a nyilasok kezébe került
- a nyilas rémuralom
- az ország háborúban tartása
- a szovjetek már elfoglalták Kelet-Magyarországot, de Szálasi „nemzetvezető” és a nyilas állam mégis az értelmetlen harc folytatására kényszerítette a társadalmat, aminek csak újabb százezrek halála és az ország pusztulása lett a következménye
- elrendelte minden 17 és 70 év közötti magyar állampolgár hadkötelezettségét
- Hitler Budapestet „erőddé” nyilvánította, melyet „háztól házig” kell védeni, a második világháború befejező szakaszának egyik legdrámaibb csatája zajlott le az ezt követő hat hétben
- a zsidóüldözések
- a nyilasok megkezdték a Budapesten maradt, mintegy 250 ezer zsidó likvidálását
- a VII. kerületben kijelölt és palánkokkal elzárt gettóba zsúfolták össze őket
- sokakat közülük a Dunába lőttek
- mintegy 50-70 ezer zsidó polgárt gyalogmenetben indítottak Hegyeshalom felé, hogy az SS-nek átadva erődítési munkákban vegyenek részt
- származása miatt több neves magyar írót küldtek a halálba (Bálint György, Radnóti Miklós, Rejtő Jenő, Salamon Ernő, Szerb Antal és mások)
- a magyar zsidók tízezreit megmentő diplomaták közül a svéd Raoul Wallenbergé emelkedik ki, de voltak magyarok is, akik segítettek üldözött embertársaiknak
A háború vége
- az európai háború vége
- a szövetségesek minden fronton szorították vissza a németeket
- 1945 májusában a szovjet és az angol-amerikai haderő találkozott Németországban, az európai harcok befejeződtek
- a fasiszta vezetők nem élték túl a háborút
- a partizánok elfogták Mussolinit, akit szeretőjével együtt kivégeztek, és holttestüket Milánóban fejjel lefelé föllógatva közszemlére tették
- április 29-én Hitler öngyilkos lett
- a potsdami konferencia
- a győztesek megerősítették, hogy felszámolják a nácizmust, a háborús bűnösöket felelősségre vonják
- Németországot (és Berlint) 4 megszállási övezetre osztották
- határozatot hoztak a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt németek kitelepítéséről
- Japán kapitulációja
-
- a japánok fanatikus ellenállást tanúsítottak
- kamikáze pilótáik öngyilkosságot elkövetve csapódtak be az amerikai hajókba
-
- a bombák használatának oka: Truman elnök a jelentkező konfliktusok miatt figyelmeztetni akarta Sztálint az Egyesült Államok erejére, illetve igazolni akarta, hogy nem volt hiábavaló az atomkutatásra fordított óriási költség1945. augusztus 6-án az Enola Gay nevű B29-es bombázó Hirosimára atombombát dobott
-
-
- hetvenezer ember halt meg azonnal
- azokat, akik később haltak meg a sebesülések, égések és a sugárzások következtében, sohasem számolták össze
- augusztus 9-én Nagaszakira ledobták a második bombát
-
- 1945. szeptember 2-án a Missouri hadihajó fedélzetén a japánok aláírták az okmányt a feltétel nélküli megadásról
- a japánok fanatikus ellenállást tanúsítottak
- Lidice