A Mohácshoz vezető út
A királyi hatalom gyengülése
- Mátyás halála után a Jagellók szerezték meg a magyar trónt
- II. Ulászló, majd tízéves fia, II. Lajos lett a király
- a királyi hatalom jelentősen gyengült ez alatt
- a bárók és a nemesek erősen befolyásolni tudták a Mátyásnál sokkal gyengébb kezű Ulászlót
- Ulászló ragadványneve a „Dobzse” volt, ami azt jelenti „Rendben van.” – a király mindenre ezt mondta, a bárók bármit kértek teljesítette
- a királyi bevételeknek egy idő után csak a töredéke folyt be a kincstárba, a bárók szerezték meg a bevételek jelentős részét
- a trón körüli viszályok
- a nemeseknek nem tetszett a gyenge király, így az 1505-ös rákosi országgyűlésen kimondták, hogy a Jagellók kihalása után magyar királyt kell választani
- itt elsősorban az erdélyi vajda Szapolyai Jánosra gondoltak
- a Jagellók válaszul házassági szerződést kötöttek a Habsburgokkal
- ez kimondta azt is, hogy a magyar trónt a Jagellók kihalása esetén a Habsburgok öröklik meg
A Dózsa György-féle parasztfelkelés
- oka
- a parasztság gazdagabb rétege és a nemesség között gazdasági érdekellentét alakult ki
- a gazdagabb parasztok szerették volna a nyugat-európai minták alapján megszüntetni a jobbágyi függést és valamilyen szabad bérlő státusszal felváltani azt
- a nemesség azonban ragaszkodott a jobbágyokhoz, mert Kelet- és Közép-Európában a gabonatermelés virágzott és nagy bevételekhez lehetett jutni
- a parasztság helyzete a földesúri önkény miatt romlott is, egyre több robotot követeltek, így a parasztság szegényebb rétegei is elégedetlenek voltak
- kitörése
- 1514-ben a pápa török ellenes keresztes hadjáratot szervezett
- az Erdély területén, főleg parasztokból toborzott sereg azonban a nemesség ellen fordult
- a nemesek megpróbálták leállítani a sereg toborzását, de ekkor már késő
- a sereg vezetője egy végvári katona, Dózsa György volt, róla kapta a történelmi esemény a nevét
- lefolyása
- több véres ütközet zajlott a felkelők és a nemesi csapatok között
- pár hét alatt több megyére kiterjedt a felkelés
- a nemesség győzelme a parasztsereg felett
- a Temesvárt ostromló paraszti seregeket Szapolyai János erdélyi vajda fékezte meg
- ezt követően az egész felkelést felszámolták
- a megtorlás
- Dózsa Györgyöt tüzes trónra ültették, fejére izzó vaskoronát tettek
- a kínzás és a kivégzés bestiális módon zajlott le
- Dózsa alakja és halála sok művészt is megihletett
- a parasztság nagy része nem kapott súlyos büntetést, hiszen a dolgos kezekre szükség volt a földeken
- a legfontosabb büntetés a parasztság egészét érintette: megtiltották a szabad költözést, vagyis nem hagyhatták el földesurukat
- ezt szakszóval „röghöz kötésnek” is nevezzük
A mohácsi vész
- a Magyar Királyság az 1520-as években tehát nagyon gyenge volt
- a király hatalma gyengül
- a bárók hatalmaskodnak
- a trónviszályok is gyengítik az uralkodó helyzetét
- a parasztfelkelés
- közben az ország hagyományos ellenfele nagyon megerősödött
- Hunyadi nándorfehérvári győzelme, Mátyás erős állama és a törökök belső problémái miatt vagy 60 évig nyugalomban lehetett az ország az Oszmán birodalomtól
- 1520-ban azonban egy nagy tehetségű szultán jutott hatalomra: I. Szulejmán
- terve a Magyarország elleni hadjárat volt
- 1521-ben elfoglalta a legfontosabb végvárat: Nándorfehérvárt
- a mohácsi csata
- 1526-ban indult meg egy nagy török sereg Magyarország ellen
- a túlerőben lévő törökök simán legyőzték a magyar sereget
- a magyar felkészülésről sokat elmond, hogy a legnagyobb sereggel rendelkező báró, Szapolyai János erdélyi vajda lekéste a csatát
- 15 000 magyar halt meg, köztük a bárók, fő méltóságviselők és egyházi méltóságok közül is sokan
- a fiatal király, II. Lajos menekülés közben a megáradt Csele-patakba fulladt
