szabó_magda_történelem

A nagy földrajzi felfedezések

1. A felfedezések gazdasági okai

-         a 15. században fellendült Európa gazdasága

• a húzóágazat a posztógyártás

-         a táguló piac és kereskedelmi kapcsolatok miatt egyre több pénzre volt szüksége a gazdaságnak

• a pénz ekkor a nemesfémet jelentette, elsősorban az aranyat
• ennek felhalmozása a gazdaságnak komoly értékmérője volt
• Milyen úton juthatott nemesfém Európa gazdaságába vagy onnan ki?
  • bányászat
    • a középkor legnagyobb nemesfém-bányái Magyarországon és Csehországban voltak
    • a 15. században azonban ezek kiürültek
    • távolsági kereskedelem
      • Európa elsősorban Indiával, a Távol-Kelettel és Kínával kereskedett
        • fűszerek, porcelán, selyem, luxuscikkek érkeztek Európába és ezért nemesfémmel fizettek az európaiak
      • a törökök elfoglalták azokat a területeket, ahol ezek a kereskedelmi útvonalak (levantei kereskedelem) Európába érkezik
        • a törökök magas vámokat vetnek ki a keleti kereskedelemre
      • a következmény:
        • még több aranyat kell fizetni az adott árukért
        • közben a fellendülés miatt növekvő igény volt fűszerekre, luxuscikkekre
• összefoglalva:
  • Európa gazdasági rendszerének egyre nagyobb igénye van nemesfémre, a bányák kimerülése és a távolsági kereskedelem mérlege miatt azonban ebből a rendszerből kiáramlik a nemesfém
  • Európában ún. aranyéhség lép fel
• a cél az európaiak számára
  • a bányászattal nem tudnak mit csinálni, így a távolsági kereskedelem útján kell csökkenteni a kiáramló nemesfém értékét
  • új utakon, a törököket kikerülve kell eljutni Indiába és beszerezni a drága fűszereket, így jóval kevesebb nemesfém kiadásával meg lehet ezt oldani

2. A felfedezések tudományos feltételei

-         Indiát kezdetben Afrika megkerülésével tervezték elérni, de mivel a portugálok hamar rátették a kezüket ezekre az utakra a többi államnak más útvonalat kellett keresnie

-         ahhoz, hogy nyugat felé indulva elérhessék Indiát egy fontos tudományos elméletet kellett megtörni

• korábban azt hitték, hogy a Föld lapos, a Nap kering körülötte (geocentrikus világkép), így a hajósok a Föld pereméről „leesnek”
• ismét felfedezik, hogy a Föld gömb alakú
  • megjelenik az első térkép a gömb alakú Földről
  • elkészítik az első földgömböt
• Kopernikusz lengyel csillagász elmélete: a Föld kering a Nap körül (heliocentrikus világkép)

3. A felfedezések technikai feltételei

-         új hajótípus jelent meg – a karavella

• kis hajók voltak, 2-3 árboccal, 20 méter hosszúak és mindössze 25 főből állt a legénységük
• nem alakítottak ki rajtuk nagyobb rakteret, mivel nem kereskedelmi, hanem felfedezőhajók voltak
• a sekély merülésű hajók a széllel szemben is tudtak manőverezni
• egy ilyen hajónak a nyílt tengeri hullámzást és egy esetleges vihart is állnia kellett

-         a legfontosabb azonban, hogy elkezdődött a módszeres információgyűjtés és térképkészítés

• a karavelláktól azt remélték - sőt végül megkövetelték -, hogy részletes hajónaplókkal térjenek vissza útjaikról
• a navigációt, a térképészetet, a csillagászatot és a szelekről, valamint az áramlatokról szerzett tudást is folyamatosan korszerűsítették
• egységesítették a távolságokat és megtanulták a sebesség mérését
• létezett egy tengerészeti iskola is
• új műszereket találtak fel
  • iránytű: helyzet-meghatározás
  • a 14. sz-tól lőfegyverekhez a puskapor használata
  • ételtartósítási eljárások (kétszersült, szárított, sózott hús, szárított zöldség)

4. A felfedezések egyéb feltételei

-         a pénz: kellett egy nagyhatalom, ami a költséges és kockázatos felfedezőutakat támogassa

• ez azon államok érdeke volt, akik kimaradtak a távolsági kereskedelemből: Genova, portugálok, spanyolok
• Velence uralta a levantei kereskedelmet, így ők nem indítottak nagy expedíciókat, később ez komoly hátrányt jelentett nekik

5. A felfedezések

-         az első felfedezéseket a portugálok indítják

• céljuk: Afrika megkerülésével eljutni Indiába
• 1487-ben Bartolomeu Diaz eléri Afrika déli csücskét
  • ő Vihar-saroknak nevezi el, de a portugál király Jóreménység-fokra változtatta a nevet
• 1498-ben Vasco da Gama 3 hajóval és 150 tengerésszel továbbjut, eléri Indiát
  •  a portugálok gyakorlatilag raboltak és nem kereskedtek
• ők jutottak el először a Fűszer-szigetekre, Kínába és Japánba is

-         a következő nép, mely felfedezőútra indul a spanyol

• ekkor, a 15. század végén alakult meg Spanyolország
• az új, nagy államnak már elég pénze volt a felfedezőutak támogatására

-         Kolumbusz és az Újvilág

• Kolumbusz négyszer járt az Újvilágban, de halálakor is azt hitte, hogy Indiába jutott el
• az első út 1492-ben volt, ekkor fedezte fel Amerikát
• az új földrész elnevezése
  • egy olasz felfedező Amerigo Vespucci, aki először járt az Amazonas torkolatánál ismerte fel hogy új földrészt fedeztek fel

-         a Föld körbehajózása

• Ferdinand Magellán portugál felfedező nevéhez köthető
• expedíciót tervezett a Fűszer-szigetekre és Kelet-Indiába anélkül, hogy a portugál király bármely tengerét érintené
• ők találták meg Dél-Amerika déli csücskét, amit ma Magellán-szorosnak neveznek és jutottak először nyugat felől a Csendes-óceánra
• a Fülöp-szigeteken Magellánt meggyilkolták – beleavatkozott a bennszülött csoportok egymás elleni viszályába és csatában esett el
• szinte biztos, hogy Magellán nem akarta körbehajózni a Földet, hiszen így ellenséges portugál vizekre került volna, de megmaradt legénysége mégis nyugat felé jutott haza

6. uralom a felfedezett földek felett

-         felmerült a kérdés az új területek jogosultsága kapcsán

• Amerika felfedezése arra késztette a spanyolokat és a portugálokat, hogy egy szerződésben határozzák meg, hogy kié lesznek a felfedezett területek
• a spanyol pápa saját népének kedvezően húzta meg a vonalat – ez a tordesillasi szerződés
  • Dél-Amerikát kettévágta a demarkációs vonal: a portugáloknak csak a nyugati területek, a későbbi Brazília jutott

-         a felfedezésekkel megkezdődött a gyarmatosítás

• az országok agresszív versengést folytattak egymással befolyásuk alá vont területük növeléséért
• az újonnan megszerzett területek, gazdasági és politikai függésben maradtak az anyaországgal
• alkirályságokat hoznak létre: ilyenek például Új-Spanyolország, Peru Alkirálysága a spanyoloknál

7. az új földrész lakói és találkozásuk a hódítókkal

-         Amerika nem lakatlan földrész volt, amikor a portugál és spanyol expedíciók felfedezték

-         a földrész benépesülése

• Amerikába 13000 évvel ezelőtt, Szibéria felől vándoroltak be az első emberek, amikor az utolsó jégkorszakban még földnyelv kötötte össze a két kontinenst
• a 16. században 40-50 millió fő élhetett Amerikában

-         az első európaiak akik az Amerikai földrészen jártak - a vikingek

• a 9-10. században a vikingek Skandináviából és a Brit-szigetekről kiindulva felfedezték és gyarmatosították Izlandot, majd Grönlandot
• az első települést Vinlandon alapították

-         indián civilizációk

• maják (300-900)
  • a mai Mexikó területén
  • mire a felfedezők elérték a kontinenst már csak kis, jelentéktelen csoportjaik léteztek
• aztékok (1300-1519)
  • a mai Mexikó területén
  • fejlettségük
    • nagyon szervezett államot hoztak létre
    • képírásos hieroglif rendszert használtak
    • naptárrendszerük fejlettebb volt a kor európai mintájánál
    • nagyon bonyolult vallási rendszert alakítottak ki
      • gyakoriak voltak az emberáldozatok is
      • fővárosuk, Tenochtitlán látványán elámultak az európai hódítók
• inkák – nagyobb volt a birodalmuk minden európai országnál
  • a mai Peru és Chile területén
  • öntözéses földművelést végeztek
  • nagy városaik voltak
  • 40 000 km-es úthálózattal, postaszolgálattal működtek
  • egy máig megfejtetlen csomóírással írtak

-         az indián civilizációk lerombolása

• az európai hódítók, a spanyolok és a portugálok a 16. század első felében érkeztek a területekre és nagyon gyorsan romba döntötték a virágzó indián kultúrákat
• a spanyol hódítok és felfedezők gyűjtőneve: konkvisztádorok
• a konkvisztádorok elsődleges célja a minél nagyobb aranyzsákmány volt, aminek érdekében az indián civilizációkat sem kímélték
  • El Dorado legendája: egy aranyváros Dél-Amerikában
• a konkvisztádorok az indiánok ellen
  • a spanyolok kegyetlen hódítókként érkeztek a kontinensre, a portugálok inkább a kereskedelemre összpontosítottak
  • a párszáz fős konkvisztádor csapatok gyors győzelmet arattak a többtízezres indián civilizációk felett
    • az európaiak haditechnikája jóval fejlettebb volt
      • a spanyolok komoly tűzfegyverekkel küzdöttek a kőfegyverekkel felszerelt indiánok ellen
      • az indiánok naivak voltak
        • a spanyolok cselekkel, hazugságokkal csapták be a nekik hívő indián vezetőket
      • az indiánok megosztottsága
        • az azték és inka birodalomban a lakosság nagy része alávetett helyzetben volt, így nem támogatták feltétlenül vezetőiket
      • az indiánok megdöbbenése
        • a tűzfegyverek, a lovak, a kutyák félelmet keltettek az indiánokban
        • az aztékok úgy hitték, hogy a nagy hajókon érkező, fehér bőrű emberek egykori isteneik
      • a betegségek terjedése
        • az európaiak olyan betegségek kórokozóit szállították az új földrészre, ami ellen az európai szervezetek sikeresen védekeztek, de az indiánok számára új betegségeket jelentettek
          • ez okozza a legnagyobb pusztítást az indiánok között
• az indián civilizációk leigázói
  • Cortez és az aztékok
  • Pizarro és az inkák
• a rabszolga-ereskedelem beindulása
  • a spanyol és portugál király a kezdetektől tiltotta az indiánok rabszolgának való eladását, de nagyon sok kibúvót hagytak a konkvisztádoroknak: a harcban elfogott indiánokat eladhatták, így egész törzsek jutottak erre a sorsra