szabó_magda_történelem

A Tudorok kora Angliában

Az angol gazdaság fejlődése

Korszakunkban a középkori gazdasági és társadalmi rendszer gyors bomlásnak indult Angliában és viszonylag gyorsan kialakultak a tőkés gazdasági rendszer és a tőkés társadalom alapjai. A 18. századra Anglia a világ vezető kereskedelmi és gazdasági hatalmává vált. Ehhez a gyors karrierhez nagyban hozzájárult Anglia bekapcsolódása a nagy földrajzi felfedezésekbe.

-         Anglia a tengereken

• a spanyolok és a portugálok után a hollandokkal együtt az angolok is bekapcsolódtak a felfedezésekbe
• az angol gyarmatosítás egészen a 19. század második feléig tartott és a 18. századra már a világ legnagyobb gyarmatbirodalmát építették ki
• korszakunkban Észak-Amerikában kezdődik el a terjeszkedés
  • 1584-ben alapították meg az első észak-amerikai gyarmatot, Virginiát
    • azt jelenti „szűz” és a királynőt, I. Erzsébetet illették ezzel a ragadványnévvel
    • valójában Erzsébet híres volt sok szeretőjéről, de férjhez sosem ment, állítása szerint ő Anglia hitvese volt
• a 17. században már ők ellenőrizték az indiai fűszerkereskedelmet is
  • egy tipikus angol vállalkozás: londoni kereskedők, polgárok, egy csoportja összeállt, vásároltak néhány kis hajót, melyek rakterét megtöltve elküldték azokat keletre, hogy árulják portékáikat, az utazás végén pedig a keleten megvásárolt árucikkeket adták el Britannia területén - az így keletkezett hasznot ezután szétosztották a befektetők között
    • ez a mai részvénytársasági cégforma működésének első sikeres modellje

-         a leghíresebb angol hajós Sir Francis Drake volt

• felfedező
  • Magellán után a második volt, aki körülhajózta a Földet
  • őt tekintik az Antarktisz első felfedezőjének is
• és kalóz
  • II. Fülöp spanyol király 20 000 dukát (ma ez kb. 8 millió $) vérdíjat tűzött ki a fejére
  • elnyerte a lovagi címet, ugyanis a kalóztevékenységet gyakorlatilag királyi jóváhagyással végezte
  • I. Erzsébet az uralkodó ekkor, aki ezt a politikát folytatta és lovaggá ütötte Drake-t
  • spanyol és portugál hajókat fosztottak ki
  • zsákmányuk egy részét rendszeresen befizették a kincstárba
• az angol uralkodók tehát felismerték a felfedezések és befektetések fontosságát
  • így Angliába került az arany és az ezüst 60%-a, ahol nem kincsként, hanem pénzként, tehát tőkeként kezelték
  • e mellett a kereskedelmi vámokból is nagy haszna volt a koronának

-         Anglia új piacként tekintett Amerikára és befektetésekből profitot akartak termelni

• ezt iparcikkek előállításával lehet elérni
  • a legfontosabb iparág a textilipar volt, amihez az angol legelők juhai biztosították a nyersanyagot
• a „piacon” tehát a gyapjúra nagy volt a kereslet, ezért Angliában sokan átálltak a juhtenyésztésre, amihez azonban legelők kellettek
  • a legelőknek tehát nagy értéke lett ezért a földbirtokosok gyakran a parasztok elűzésével kisajátították a falu és a birtokos közös használatában lévő megműveletlen földeket és legelővé alakították át
  • ezt a folyamatot bekerítésnek nevezzük, ez a 16-18. század közt zajlott le
    • a jobbágyokat gyakran elűzték földjeikről
    • ennek következtében Anglia útjai megteltek csavargókkal, koldusokkal
• a gyapjú feldolgozása
  • manufaktúrákban
  • kiadási rendszer: tőkével rendelkező vállalkozók kiadták a nyers gyapjút falura és a készterméket gyűjtötték be
• az angol nemesek egy része, ellentétben a spanyol vagy francia nemesekkel bekapcsolódott a tőkés vállalkozásokba
• az angol iparban tehát megjelentek a tőkés elemek: vállalkozások indultak be, ahol a cél a profit termelése volt, a kiadási rendszer és a manufaktúrák egyértelműen a tőkés gazdaság jellemzői

-         ebben az időszakban alakult ki az évszázadokon át jellemző angol külpolitikai alapelv is

• Anglia akkor érezheti magát biztonságban, ha a kontinensen erőegyensúly van
  • mindig a gyengébb felet, koalíciót kell támogatniuk
• Anglia így többnyire távol tartotta magát a kontinens ügyeitől
• közben erős flottát épített ki, így bármely európai konfliktusnál megjelenhetett és a világtengereken is biztosíthatta fölényét

VIII. Henrik és az anglikán egyház létrejötte

-         az anglikán egyház megalakulása

• korszakunkban a katolikus Angliában is megjelennek a protestáns eszmék és az állam el is hagyja a katolikus egyházat
• a szakítást egy szokatlan esemény hozta el
  • VIII. Henriket a pápa nem engedte elválni Aragóniai Katalintól
  • ez vezetett a pápától való szakításra: Henrik maga akart dönteni az egyházi ügyekben
  • az uralkodó ismert sok feleségéről
    • 6 feleségéből kettőt kivégeztetett, kettőtől elvált, egy meghalt, egy, az utolsó pedig túlélte
• az új egyházat anglikán egyháznak nevezték
  • a változások
    • az egyház feje az angol király
    • a főpapokat a király nevezi ki
    • az egyháztól elveszik a földeket és azt az állam kapja meg
    • nemzeti nyelvű az igehirdetés
  • a hitelvekben viszont nincs változás
• a változások tehát elsősorban hatalmi jellegűek voltak: az angol király „kiszorította” az angol egyházból a pápát

A polgári forradalom Angliában

-         a 16. században Angliában jelentős változások történtek az államszervezetben

• a változások elindítója az volt, hogy az uralkodó abszolutizmust próbált bevezetni
• a parlament, akinek eddig komoly beleszólása volt az államügyek intézésébe tiltakozott ez ellen
• 1640-re az események a polgárháborúig fajultak
  • Angliában a nemesség is bekapcsolódott a tőkés vállalkozásokba, így a polgárság mellett nekik is érdekük a gazdaság szabadsága, hogy a király ne maga intézzen mindent – ezért lépnek fel itt az abszolutizmusn ellen, míg Spanyolországban vagy Franciaországban nem

-         a polgárháború

• az egyik oldalon az uralkodó, I. Károly, és az őt támogató, gazdag öltözetükről gavalléroknak nevezett támogatói álltak
• a másik oldalon a parlament és az őket támogató, rövid hajviseletükről „kerekfejűeknek nevezett polgárok
  • e mellett a gazdagabb déli területek is a parlament táborát erősítették
  • így nekik jobb anyagi lehetőségeik voltak egy hosszabb távú konfliktus sikerrel vételéhez
• a kerekfejűek vezetője, Cromwell megreformálta a hadsereget
  • új mintájú hadsereget hozott létre (“New model army”)
  • ezt a sereget jómódú parasztokból és kézművesekből toborozták, s így az sokkal ütőképesebb lett, mint a korábbi szedett-vetett népségből álló haderő
  • fő erejét a vaspáncélos lovasság adta, akiket “vasbordájúaknak” neveztek el
  • a sereget kemény fegyelem és fanatizmus jellemezte, ők már az elveikért harcoltak
  • jelszavuk ez volt: “Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!”
• a polgárháborút a parlament hívei nyerték
• I. Károlyt kivégezték
  • maga Cromwell nem feltétlenül volt a kivégzés pártján, de hadseregének nagy része radikálisabb gondolkodású volt és mindenféleképp Károly halálát akarták
  • ez egész Európában megdöbbenést keltett, hiszen az isteni felhatalmazással uralkodó királyokkal ilyen eddig nem történhetett, ez egy új államfelfogás kezdetét is jelentette

-         a győztesek előtt ott volt a fő kérdés: hogyan tovább?

• a királyság helyett a hollandiai példán kívül egyedülálló köztársaság mellett döntöttek
• a hatalom a gyakorlatban Cromwell kezébe került
• ebben az időszakban történik meg Anglia igazi nagyhatalommá válása
  • Cromwell meghódította Írországot és Skóciát
    • megvalósult a sziget teljes területi egyesítése (Wales már régebben Anglia fennhatósága alá került)
  • kiadta az ún. hajózási törvényt
    • Angliába árut csak az angol vagy az árut előállító ország hajói szállíthatnak
      • ezzel kirekesztette Hollandiát a közvetítő kereskedelemből, ha az angol területekre irányult
    • a törvény következtében háború robbant ki, mely 1654-ben Hollandia vereségével végződött, így Anglia lett a vezető ország a közvetítő kereskedelemben
• Cromwell pár év után azonban katonai diktatúrát vezetett be
  • élete végét rettegésben töltötte az ellene megkísérelt merényletek miatt
• értékelése kettős: sikeres Angliát hozott létre és valószínűleg nem akart katonai diktatúrát bevezetni, de a körülmények hatására sodródott ide
• komoly elégedetlenség alakult ki ellene, de végül pár év után természetes úton halt meg
  • utálatát jól jellemzi, hogy halála után holttestét kiásták és felakasztották

-         Anglia újra eljutott oda: hogyan tovább?

• Cromwell rémuralma után a többség a régi uralkodó fiának a visszahívása mellett döntött
• ő azonban nem tanult semmit apja hibájából és újra abszolutizmust akart bevezetni

-         az angolok végül elűzték és harmadszor is eljutottak ahhoz a kérdéshez: hogyan tovább?

• a parlament egyszerűen üresnek nyilvánította a trónt, és új uralkodót hívott Angliába
  • a király, II. Jakab álruhába öltözve Franciaországba menekült, ahonnan többször is sikertelenül próbált visszatérni
• megoldásként végül létrehoztak egy új rendszert, amit alkotmányos királyságnak hívunk
  • a parlament csak úgy fogadta el az új királyt, ha ő kiad egy törvényt, melyben a parlament követeléseit teljesíti az új rendszer kiépítésével kapcsolatban
  • Angliában ez a mai napig működik és azóta sok ország vette ezt át
  • ezt a vérengzés nélkül lezajlott királycserét nevezik „dicsőséges forradalomnak” (1789)

Az alkotmányos királyság

-         az alkotmányos királyság lényege

• korábban az állam élén álló uralkodó bármibe beleszólhatott, az ő akarta érvényesült
• az új rendszerben az uralkodó jogai az alkotmány által korlátozottak
• azt is szokták mondani, hogy a király uralkodik, de nem kormányoz
• a három hatalmi ág el van választva
  • törvényhozás – ezt a parlament testesíti meg, ott hozzák a törvényeket
  • végrehajtás – ez a miniszterelnök vezette kormány feladata, vagyis hogy a törvényeket végrehajtsa, irányítja az államszervezetet
  • igazságszolgáltatás / bíráskodás
    • ezek korábban a király kezében összpontosultak, most teljesen szétválasztották őket, csak kölcsönösen ellenőrzik egymást

-         a király szerepe ebben a rendszerben

• a királynak szimbolikus, vagyis jelképes szerepe van
• ünnepségeken, beszédeken kifejezi az ország egységét
• az uralkodó hívja össze a parlamentet, de annak működési rendjét nem szabályozhatja

-         a fő hatalom a parlament kezébe került

• ő hozza a törvényeket, beleszól az adószedésbe és a hadsereg fenntartásába
• Kik alkotják a parlamentet?
  • a képviselők, akiket a nép választ meg
  • korábban a rendi gyűlésen a rendek és az uralkodó vehetett részt, most nincs ilyen születési megkötés
  • van viszont vagyoni megkötés: csak a gazdagabbak voltak kezdetben választók
  • a következő évszázadokban folyamatosan kiszélesítették a választójogot, ma már lényegében minden felnőtt rendelkezik vele