szabó_magda_történelem

Európa az újkorban

A francia abszolutizmus fénykora

-         Franciaország, mely a középkorban erős államnak számított a 16. századi változások után egy jó évszázadra lemaradt a vezető pozícióktól, aminek két fő oka volt

• a gazdaságban Franciaország nem használta ki a tőkés termelés nyújtotta lehetőségeket
  • létrejöttek az első manufaktúrák, de a vállalkozók csak igen csekély mértékben alkalmaztak a szegényparasztokat, ezért nem alakult ki olcsó szöveteket tömegesen előállító posztóipar
  • az általában kisméretű manufaktúrák luxuscikkeket állítottak elő és így nem voltak versenyképesek a tömegcikkek gyártásában
  • a francia nemesség nem kapcsolódott be a tőkés termelésbe, mint ahogy Angliában vagy Németalföldön történt, így a társadalomban a feudális viszonyok megmaradtak
• komoly vallásháborúk bontakoztak ki
  • a francia udvar katolikus maradt, de jelentős számú protestáns csoport is kialakult
  • a kálvini elveket valló francia protestánsokat hugenottáknak hívjuk

-         a klasszikus abszolutizmus Franciaországban alakult ki

• itt a Bourbon-dinasztia került hatalomra, általában Lajos nevű királyokat adtak (XIII-XVI. Lajosig)

-         leghosszabb ideig XIV. Lajos, a „Napkirály” uralkodott

• 72 éven keresztül uralkodott - ő volt a leghosszabb ideig uralkodó európai király
• ő mondta: „Az állam én vagyok.” – ami az abszolutizmus legjellemzőbb összefoglaló mondata
• állandó hadsereget szerelt fel és folyamatos háborúkat viselt
  • a hadsereg létszáma 250000-re nőtt
  • bevezette a kötelező egyenruhát
  • az egyik hadügyminisztere találta fel a szuronyt
  • sáncokat és földbe ásott árkokat vezetett be az ostromoknál
  • erődrendszert épített ki a francia határok mentén
  • szinte minden környező álam ellen vezetett hadjáratokat (Hollandia, német államok, Spanyolország és Észak-Amerikában is igyekezett megvetni a lábát)
    • legnagyobb háborúja a spanyol örökösödési háború volt, ahol a meggyengült Spanyolországért háborúzott a Habsburg Birodalommal
    • tervé, Franciaország és Spanyolország egyesítését nem sikerült végrehajtania
  • háborúi többnyire sikertelenek voltak, viszont a királyi kincstárat kiürítették, így ezután Franciaország folyamatos pénzügyi nehézségekkel küzdött

-         hatalmának szimbólumává a versailles-i palota vált

• a gyönyörű építészeti remekmű mellett maga az udvartartás is figyelemre méltó volt
• a francia udvar minden királyi udvar mintája és példaképe lett

Közép-Európa az újkorban

-         Közép-Európa történelmét folyamatos háborúk jellemezték a 16-17. században

-         a legjelentősebb az 1618 és 1648 között zajló 30 éves háború volt

-         okai

• vallási ellentét: katolikusok és protestánsok harcoltak egymás ellen
• a Habsburg uralkodók megpróbáltak abszolutizmust bevezetni a Német-római Császárságban

-         részt vevő országok

• nagyon sok ország belekeveredett
• a harcok elsősorban német területeken folytak
• a háborúba Franciaország, Dánia, Svédország, de Erdély is bekapcsolódott

-         a háború lezárása a vesztfáliai békével történt meg

• a Habsburgok elvesztették a háborút, így nem sikerült hatalmukat növelni
• Közép-Európában a Német-római Császárságot érintette elsősorban a béke
  • a császárság mintegy 300 önálló államra, grófságra, hercegségre bomlott szét
  • továbbra is megmaradt a császári cím, de a császárnak valódi hatalma nem volt, a kis államok önállóan intézhették ügyeiket
• a béke elismerte Hollandia és Svájc, két gazdag kis állam függetlenségét

-         a harmincéves háború nagyon véres, hatalmas pusztítást okoz

• a háború egy idő után már szinte a polgári lakosság és nem az ellenséges hadvezérek ellen folyt
• a zsoldosok a német területek lakosságának harmadát elpusztították
• becslések szerint a háború folyamán 3–11 millió ember vesztette életét
• 15-30%-a a császárság lakóinak meghalt, a férfilakosság a felére csökkent
• éhínségek, járványok is pusztítottak, a pestis is újra felütötte a fejét
• a háború teljesen szétzilálta a gazdaságot: sok helyen annyira tönkrement a termőföld, hogy később sem próbálták művelés alá vonni, az állatállomány nagy része elpusztult

Oroszország a 16-17. században

-         Oroszország legfontosabb uralkodója, vagyis cárja I. (Nagy) Péter volt

• Péter célja egy modern Oroszország kialakítása volt
• a modernen a nyugat-európai mintát értett
• a mentalitás megváltoztatása
  • a nemességet külsőségekben is igyekezett a nyugat szelleméhez igazítani
    • kötelezővé tette, hogy a nemes ifjak az állam által alapított iskolákba járjanak, utána pedig hivatalnokok vagy a hadsereg tisztjei legyenek
    • nyugatias ruha viselésére kötelezte őket
    • a szakállviselést nem engedélyezte, mert maradinak tartotta
• módszerei
  • többnyire kegyetlenek, akaratát mindenkin keresztülvitte
  • a társadalom minden ellenkezését igyekezett csírájában elfojtani
  • kiterjedt kémrendszert alkalmazott
  • az ellene fellázadó testőrség tagjainak egy részét saját kezűleg fejeztette le
• eszközei
  • sok külföldi szakembert hívott az országba
  • tengerészeti, mérnöki, matematikai és teológiai szakiskolákat alapított
  • maga is sok külföldi utat tett
    • saját kezével próbálta ki a legújabb technikákat
    • Amszterdamban maga is beállt hajóácsnak, Königsbergben ágyúmesternek, Londonban navigátornak
• külpolitika: egy erős Oroszországot hozott létre
  • a svédek elleni háborúban balti-tengeri kijáratot szerzett
  • 1700-ban megalapította Szentpétervárt, ami Oroszország új fővárosa és kulturális központja lett