Európa gazdasági és politikai átalakulása a felfedezések után
- a fejlett amerikai civilizációk elpusztítása, kifosztása
- a legtöbb indián az európaiak által behurcolt betegségekben halt meg (pl: himlő), amire az európaiak szervezete már immunis volt
- egy évszázad alatt tizedére csökkent az indiánok népessége
- új növények, árucikkek Európába áramlása
- növényeket, amiket Európa addig nem ismert: burgonya, kukorica, paradicsom, paprika, dohány, bab, tök, gyapot, kávé, kakaó
- sok olyan kultúrnövény került be Európába, amelyek lehetővé teszik a tömegélelmezést: például a burgonya, a kukorica
- a világkereskedelem kialakulása
- kialakul a négy kontinensre kiterjedő világkereskedelem
- a kontinensek szorosabban kapcsolódnak egymáshoz
- az a kialakuló világkereskedelem Európának lesz alárendelve
- fontosabbá válik a Földközi-tengernél az Atlanti- és Indiai-óceán és az északi tengeri kereskedelmi útvonalak
- a világkereskedelem rendszere
- Európa – Ázsia
- Á-E: selyem, fűszer, luxuscikkek, gyapot
- E-Á: arany, ezüst, fegyverek, iparcikkek
- Európa – Amerika
- A-E: cukor, kávé, dohány, arany, ezüst
- E-A: ipari késztermékek, gabona, hús
- Európa – Afrika
- E-A: értéktelen dísztárgyak, alkohol
- Afrika – Amerika
- Af-Am: rabszolgabevitel Amerikába (embertelen utaztatás hajófenéken, összezsúfolva, nagy halandóság mellett), 9-12 millió főt szállítanak át
- Európa – Ázsia
- nagy mennyiségű nemesfém áramlik be Európába
- a beáramló nemesfém a korábbi termelés ötszöröse volt
- a pénz értéke romlik
- ennek hatására ún. árforradalomalakul ki
- mind az iparcikkek, mind a mezőgazdasági termékek árának növekedése
- 2-3 szoros árnövekedés
- ehhez hozzájárult, hogy a népesség megnövekedése miatt az élelmiszerigény is megnövekedett
- Mit lehet kezdeni a nagy nemesfém-beáramlással?
- felélni
- Spanyolország, Portugália: hatalmas építkezések, fényűzés jellemzi őket
- befektetni, hogy hasznot termeljen – ezt a pénzt tőkének nevezzük
- az angolok, hollandok befektetésként kezelik az új kontinenst
- Amerikában igény lép fel a ruhaneműk iránt: az angolok Amerikát egy új, nagy piacnak tekintik, ahol el lehet adni áruikat, elsősorban a textilipar termékeit
- Angliában, Hollandiában: az ipart kell fejleszteni és exportálni az árukat
- tehát iparcikkeket kell előállítani, mivel ezeknek nagy piaca alakult ki
- eddig ezeket céh-rendszerben tették, de az lassú és nem alkalmas a tömegtermelésre
- a céhes rendszer helyett egy olyat kell kialakítani, ami gyorsabban termel több árut
- az így kialakult új típusú árutermelési rendszert manufaktúra-rendszernekhívjuk
- jellemzői
- a részfeladatokat külön-külön ember végzi
- műhelyek jönnek létre, ahol többen dolgoznak, hiszen a cél, hogy minél több árut termeljenek
- nem a minőség, hanem a mennyiség a fontos
- nem kell nagy szakembernek lenni, egy részfeladat elvégzését könnyű betanulni
- alacsony bérezésű munkacsoportok jelennek meg: őket bérmunkásoknak hívjuk
- a manufaktúra megszervezése
- a manufaktúra megnövelte azokat a költségeket, amiket az ipari termelésbe előzetesen be kellett fektetni (tőke)
- az üzem épülete
- a szerszámok
- a nyersanyag
- a dolgozók fizetése
- tőkéseknek hívjuk a manufaktúrákat megszervező vállalkozókat
- a manufaktúra megnövelte azokat a költségeket, amiket az ipari termelésbe előzetesen be kellett fektetni (tőke)
- jellemzői
- kialakul egy másik módszer is a textiliparban, ami a manufaktúrák mellett szintén a tőkés termelés egyik korai formája - ún kiadási rendszer
- a vállalkozó nem alakít ki műhelyet, hanem megveszi a nyersanyagot, a szerszámokat és kiadja a falusiaknak feldolgozni, akik a saját házukban készítik el a készárut és adják vissza a vállalkozónak
- kialakul a tőkés termelési rendszer, más néven piacgazdaság vagy kapitalizmus
- a tőkés világ logikája
- a tőkéből hasznot, profitot kell termelni
- korábban nem a pénz volt az érték, hanem a föld
- az iparban a céhek helyett manufaktúrák alakulnak
- szabad verseny: a szigorú szabályozás helyett a kereslet-kínálat viszonya határozza meg a gazdaságot
- aki jobb minőséget állít elő olcsóbban az fennmarad és profitot termel, aki nem, az csődbe megy
- a társadalomban a középkor merev, előjogokon alapuló szervezete felbomlik
- a tőkés viszonyok között szabad emberekről beszélhetünk
- sok helyen a nemesség is bekapcsolódik a tőkés vállalkozásokba
- megerősödik a polgárság: tőkés vállalkozók, nagykereskedők alkotják ezt a réteget
- a jobbágyokból szabad bérlők vagy bérmunkások
- a hitel megjelenése
- a bankok vagy személyek kamatbevétel reményében pénzt adtak kölcsön
- a 16. század leghíresebb kereskedődinasztiája és hitelezői: az augsburgi Fuggerek
- Európa hatalmi viszonyai átalakulnak
- új országok emelkednek fel és süllyednek le, új rend alakul ki
- a fejlett vidékeket centrumnak nevezzük, a fejletleneket perifériának
- a Földközi-tenger vidéke elveszíti vezető szerepét
- az európai kereskedelem, gazdasági élet súlypontja áthelyeződik a mediterrán térségből az atlanti partvidékre
- Spanyolország és Portugália rövid időre nagyhatalommá vált, de mivel nem volt mögötte fejlett gazdaság a 16. század közepétől gyorsan hanyatlásnak indultak
- Anglia, Németalföld, Észak-Franciaország lettek az új vezető vidékek
- Közép-Európaspeciális helyzetben volt
- az élelmiszerárak drágulása nagy fellendülés lehetőségét teremtette meg a mezőgazdasági termelésre koncentráló régiónak
- a mezőgazdasági terményeket a piacon nagyon komoly haszonnal lehetett értékesíteni
- a régió mezőgazdasága a centrum nyersanyagellátójává vált
- az iparcikkeket pedig a Nyugat-Európában rohamosan fejlődő manufaktúrák szolgáltatták Közép-Európába
- ezt az európai kontinensen belül létrejövő speciális rendszert kontinentális munkamegosztásnak nevezzük
- a törésvonalat Nyugat- és Közép-Európa között gyakorlatilag az Elba folyó jelenti ilyen szempontból, így szoktunk „Elbától nyugatra”, illetve „keletre” nevű régiókról is beszélni
- Milyen problémát okozhat ez a rendszer Közép-Európa számára?
- egyrészt a régióban az ipar továbbra sem fejlődött
- másrészt ez a középkor merev társadalom és gazdaság meggyökeresedéséhez vezetett Közép-Európában, miközben Nyugaton már kialakultak a tőkés viszonyok
- a parasztok szabad költözését gátolták a nemesek, az elviselhetetlenségig növelték a robotot, mivel a gabona értékessé vált a földesurak növelték a majorságot a jobbágytelkek kárára s itt ugyebár a jobbágyok dolgoznak robotban
- az élelmiszerárak drágulása nagy fellendülés lehetőségét teremtette meg a mezőgazdasági termelésre koncentráló régiónak
- a korlátlan királyi hatalom (abszolutizmus) kialakulása
- az érett középkorban kialakult államhatalmi forma a rendi monarchia
- az uralkodó a rendekkel együtt kormányozza az államot, amit rendi gyűléseken (parlament, országgyűlés) gyakorolnak
- erre azért van szükség, mert az uralkodó egymaga nem rendelkezik elég bevétellel hogy az egész országot uralja, a belső egységhez és rendhez szüksége van a rendek támogatására
- a korlátlan királyi hatalom kialakulása
- a földrajzi felfedezések után megváltozik a helyzet, beindul a pénzforgalom, az uralkodók nagy bevételre tesznek szert, így a nemesség nélkül a királyi udvarból is uralni és irányítani tudják az államot
- az abszolút monarchia jellemzői
- az uralkodót sem az alkotmány, sem egyéb csoportok nem akadályozhatják a kormányzásban
- a rendi gyűlést egyre ritkábban, majd egyáltalán nem hívja egybe
- Franciaországban közel 300 évig nincs rendi gyűlés
- csak az államnak van erőszakszervezete
- a nemesi hadseregek ezáltal megszűnnek
- nagy, állandó hadsereg alakul ki
- az abszolutista államok bevételeiknek kétharmadát hadikiadásokra költötték
- a súlyos pénzeken fenntartott katonai gépezetet persze nem hagyták henyélni, a XVI-XVII. században alig volt néhány évtized Európában, amikor nem zajlott valamilyen nagyobb hadművelet
- a királytól függő szakképzett hivatalnokréteg megszervezése
- erre szintén nagy szükség van, hiszen így az uralkodó a nemesek nélkül, gyakran polgári származású hivatalnokokkal maga tudja irányítani államát
- az abszolutizmus a legtöbb nyugat-európai országban kialakult
- Spanyolországban, hiszen ide áramlott be először a legtöbb nemesfém, így itt volt lehetősége II. Fülöpnek kiépíteni az abszolút monarchiát
- Franciaországban a Bourbon-dinasztia tagjai alakítottak ki abszolutizmust