szabó_magda_történelem

Kérdések az „Élet a tengereken” című olvasmányhoz

1. Hol voltak a hajókon az ágyúk?

1. Miért volt nehéz a matrózok élete?

1. Hol volt a hajók kormánya?

1. Ki volt a „királynő kalóza”

1. Hogyan próbálták átverni a kalózok áldozataikat?

1. Mit kell tenned, ha homokórát ábrázoló zászlójú hajó közelít feléd?

1. Mikor kellett lefeküdni egy kalóznak?

Kérdések az „A háború fegyverei” című olvasmányhoz

1. Miben volt jobb a géppisztoly a géppuskánál?

1. Melyik fegyvertípus fejlődése határozta meg legjobban a háborút?

1. Mi volt a németek „csodafegyvere”?

1. Milyen új típusú hadviselés jelent meg a tengereken?

1. Hogy hívják a 83.3 ábrán látható berendezést?

1. Mik voltak a kamikázék?

Kérdések a „Tűzfegyverek megjelenése” című olvasmányhoz

1. Milyen hadászati kort váltott fel a tűzfegyverek kora?

1. Nézz utána, hogy használhattak-e puskaport a százéves háborúban?

1. Hogyan hívják az ágyúkért felelős katonákat?

1. Mire voltak használatosak a bástyák „fülei”?

1. Milyen szerepe volt az ásóknak a várostromokban?

1. Értelmezd az angol Cromwell hadseregének jelmondatát: „Bízz Istenben és tartsd szárazon a puskaport!”

A második világháború (1939-45)

Németország hódításai

-          a második világháború kitörésének oka

• Hitler élettér-elmélete
  • a német népnek élettérre, vagyis nagyobb, mezőgazdasági termelésre alkalmas, új piacot jelentő területekre van szüksége
  • ezt keleten, elsősorban Lengyelország és a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajna területén találja meg
• emellett a bolsevizmus, tehát a kommunista Szovjetunió felszámolása is célja

-          Lengyelország lerohanása

• Hitler úgy gondolta, hogy a nyugati hatalmak továbbra sem lépnek fel fegyveresen
• 1939 augusztusában a Szovjetunióval kölcsönös megnemtámadási és semlegességi szerződést kötött (az aláíró külügyminiszterekről ezt Molotov–Ribbentrop paktumnak hívjuk)
  • ez megdöbbentő volt a korabeli Európa számára, mert a nácizmus és a kommunizmus teljesen szemben álló ideológia, a náci és a kommunista diktátor nagyon ellenségesen nyilatkozott addig egymásról
  • a megegyezés tartalmazott egy titkos záradékot is
    • ennek létét a Szovjetunió évtizedekig tagadta
    • Hitler és Sztálin arról is döntött, hogy melyik keleti ország legyen a szovjeteké, és melyik a náci Németországé
      • Lengyelországot kettéosztották Németország és a Szovjetunió között
• támadás Lengyelország ellen
  • 1939. szeptember 1-jén a német haderő – bármiféle ultimátum vagy hadüzenet nélkül – támadást indított Lengyelország ellen
  • a gyengén felszerelt, nagy számú lovasságot tartalmazó lengyel hadsereg ellenállását a Wehrmacht két hét alatt megtörte

-          a furcsa háború

• Lengyelországnak szövetségi szerződése volt Nagy-Britanniával és Franciaországgal
  • a két nyugat-európai állam úgy gondolta, hogy most már tenniük kell Hitler terjeszkedése ellen
  • Nagy-Britannia és Franciaország még szeptember 3-án hadat üzent Németországnak
• mást azonban nem tettek: ezt a több mint fél évig tartó időszakot „furcsa háború”-nak nevezzük, hiszen Németország és Franciaország és Anglia úgy állt háborúban egymással, hogy hadmozdulatok nem történtek

-          a szovjet terjeszkedés

• a Hitlerrel történt érdekszféra-felosztás után Sztálin úgy gondolta megszerzi az általa kialkudott területeket
  • ez védtelen, kis országok elfoglalását jelentette
    • Lengyelország keleti felének megszállása
    • a balti államok megszállása (Észtország, Lettország és Litvánia)
• a finn-szovjet háború
  • a Vörös Hadsereg hadüzenet nélkül megtámadta Finnországot
  • a finnek kezdetben visszaverték az ötszörös túlerőben lévő szovjetek első támadását
  • a szovjet hadsereg februárban újabb, nagyobb erőkkel indított támadást, amellyel szemben a kis ország már nem tudott új erőket mozgósítani
  • a Vörös Hadsereg kb. 200 ezer, a finn kb. 25 ezer katonát vesztett
    • ekkor mutatkoztak meg az 1937-39-es, a hadsereg tisztikarát lefejező tisztogatás következményei

-          Hitler nyugat-európai hadjárata

• Dánia és Norvégia lerohanása (1940. április-június)
  • amit ezzel Hitler nyert
    • Dániából fontos élelmiszerekhez jutott
    • a dán partokról ellenőrzése alatt tudta tartani fontos tengeri útvonalakat
    • Norvégián keresztül akadálytalanul juthatott a svéd vasérchez, fához és cellulózhoz
    • az idetelepített titkos üzemekben az atomfegyver-kutatásokat is folytatták
    • a norvég fjordok kitűnő természetes kikötőit a német tengeralattjárók nagyszerűen használhatták a brit hajózás ellen
• Angliában új miniszterelnököt választanak
  • Chamberlain, aki a Hitler elleni kiváró, erélyes fellépésre képtelen politikát vitte, a norvégiai kudarcba belebukott
  • Winston Churchill-t választották kormányfővé
    • első nyilatkozata nagyon ismert: „Semmi mást nem ígérhetek, csak vért és gyötrelmet, könnyeket és verejtéket...”
• Franciaország elfoglalása (1940. május- június)
  • Hitler támadása egy meglepetésen alapult
    • Franciaországot keleten a több száz kilométer hosszú Maginot-vonal védte
    • az Ardennek erdős hegyvidékén viszont, csak gyenge gyalogos- és lovashadosztályok álltak, a francia és a brit expedíciós főerők a francia-belga határ flandriai szakaszán állomásoztak
    • Hitler itt támadt és a németek páncélosai két nap alatt áttörtek az Ardenneken
    • a németek bekerítették a szövetségeseket, akiknek menekülniük kellett
    • a németek a tengerpartig üldözték a nagy brit-francia hadsereget és mintegy félmillió katonát zártak Dunkerque-nél a tengerpartra
    • a szövetségesek minden szállításra képes hajójuk felhasználásával 338 ezer katonát mentettek át a tengeren Angliába
  • a németek nyomultak tovább
    • Párizst nyílt várossá nyilvánítottak, hogy a harcok nehogy elpusztítsák
  • 1940. június 22-én Franciaország képviselői a compiegne-i erdőben aláírták a fegyverszünetet
    • hogy a franciák megaláztatása teljes legyen, Hitler a párizsi hadtörténeti múzeumból szállíttatta ide azt a vasúti kocsit, amelyben 1918. november 11-én a németek aláírták a fegyverszüneti szerződést

-          az angliai csata

• Hitler békét szeretett volna kötni Churchill-lel, mint vállalni egy kockázatos inváziót, de Churchill erre nem volt hajlandó
• Hitlernek így az Anglia elleni támadás mellett kellett döntenie, amit a jól felszerelt brit légierő és a hagyományosan erős angol tengeri flotta legyőzésével lehetett megtenni
• Anglia bombázása
  • az első három héten a kikötőket, repülőtereket és irányítási központokat támadták a németek, majd amikor ez sikertelennek bizonyult, megkezdték a brit városok terrorbombázását
  • az angolok, a légvédelem, a radar, a ballonzár és – a németek titkos kódjának megfejtésével – a brit elhárítás megnyerte a világtörténelem első nagy légi háborúját

-          háború a Balkánon és Afrikában

• Mussolini, az olasz diktátor nagy Olaszország létrehozásáról fantáziált
  • szövetségese, Hitler sikereit kihasználva lépéseket tett egy nagy Földközi-tengeri hatalom kialakítására
  • Észak-Afrikában, a brit hatalom alatt lévő Egyiptomot támadta meg
  • Európában Görögország ellen vonult
• a gyenge olasz haderő mindkét fronton kudarcot szenvedett
• Hitler segítségére volt szükségük
  • Hitler csapatokat küldött Erwin Rommel parancsnoksága alatt (Afrika-Korps) Észak-Afrikába, amelyek a következő hónapban már ellentámadásba is lendültek, és a briteket nagyon gyorsan vissza is szorították egyiptomi területre
  • a Balkánon a német terveknek nem mert ellenszegülni sem Magyarország, sem Románia, sem Bulgária csak Jugoszlávia és Görögország dacolt a német fenyegetéssel
    • az előbbi három ország így Németország szövetségese lett
    • 1941. áprilisában a Wehrmacht és a fasiszta olasz csapatok lerohanták Jugoszláviát, majd pár héttel később Görögországot teljesen kiűzve onnan a szövetségeseket

-          Magyarország helyzete

• kezdetben Magyarország célja az volt, hogy folytassa a békés revíziót és lehetőleg maradjon ki a világháborúból
• a második bécsi döntés
  • 1940. augusztus 30-án hirdették ki: Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és Székelyföldet (43 591 km2, 2 millió 185 ezer lakos, ebből magyar 1 millió 123 ezer, azaz 51,4%, román 42,1%)
  • ez a revízisós siker mellett azt is jelentette, hogy Magyarország még jobban elköteleződött a náci Németország mellett
• Teleki Pál és a magyar politika lavírozása
  • Magyarország, hogy rést hagyjon a német „élettérből” az angolszász világ felé, 1940 decemberében örök barátsági szerződést kötött Jugoszláviával
    • Teleki a háborús veszély csökkentését, a balkáni béke megőrzését várta a szerződéstől
  • közben a második bécsi döntés után Teleki is csatlakozott a német szövetségi rendszerhez
• várható volt, hogy a lavírozó politika előbb-utóbb választóvonalhoz érkezik: ezt Németország Jugoszlávia elleni hadjárata hozta meg
  • a németek Magyarország támogatását várták el hadjáratukhoz és a magyar politikusok egy része is támogatta a Jugoszlávia elleni fellépést, hiszen ez újabb revíziós sikerhez vezethetett
  • Teleki ugyanakkor nem akart elköteleződni Hitler és a háborúba való belépés mellett és Jugoszláviával baráti szerződést is kötött
  • ebből a helyzetből Teleki Pál nem látott más kiutat, mint az öngyilkosságot (1941. április 3.)
    • utóda a miniszterelnöki székben Bárdossy László lett

-          támadás a Szovjetunió ellen

• Hitler 1941. június 22-én indította meg támadását
  • Németország kétségtelen katonai fölényben volt ekkor
    • nagy segítséget jelentett Hitler számára, hogy igénybe vehette szövetségesei és csatlósai erőtartalékait, sőt igen nagy mértékben emberanyagát is
    • sokkal nagyobb és főként sokkal jobban felszerelt haderőt tudott mozgósítani, mint megtámadott ellenfele
  • a Szovjetunió nem készült fel a támadásra, és ezért is lehettek olyan sikeresek a németek az első hónapokban
    • Sztálin azt feltételezte, hogy Hitler támadására csak Nagy-Britannia leverése után kerül sor, ezért provokációnak tartotta és nem is vette figyelembe a brit, az amerikai és a szovjet titkosszolgálatok pontos információit a közelgő német offenzíváról
    • az első napokban leírhatatlan káosz uralkodott a szovjet oldalon
    • már az offenzíva első néhány órájában (a földön) megsemmisítették a szovjet légierő 1200 gépét, és a szovjet légtér felett a Luftwaffe lett az úr
• Sztálin beszéde: a nemzeti érzelmekre építő beszéd meglepő volt a kommunista diktátortól
• a német támadás
  • a németek három nagy hadseregcsoport felhasználásával három irányból indultak a Szovjetunió ellen
    • fenn északon Leningrád ellen vonultak
    • a második nagyobb arányú támadás Moszkva ellen irányult
    • végül a harmadik és a legnagyobb sikerű délen kezdődött

-          Magyarország belép a háborúba

• a Szovjetunió elleni támadásnál Hitler viszont elvárta szövetségesei segítségét
  • Hitler azt érzékeltette, hogy az hogy, hogyan módosulnak majd a Németország győzelme utáni közép-európai államhatárok attól függ, hogy a magyar, a román, a szlovák és a horvát csapatok mit tesznek a szovjetek elleni háborúban
    • senki sem maradhatott ki, hiszen Németország győzelme után így kimaradhatott az osztozkodásból
• a „casus belli”
  • 1941. június 26-án máig ismeretlen eredetű gépek bombázták Kassát
  • Horthy Miklós, a kormányzói hatalom adta lehetőséggel élve – a Bárdossy-kormány támogatásával –, azonnali válaszcsapást rendelt el
• a 3. zsidótörvény
  • 1941-ben kihirdették az újabb zsidótörvényt, amely megtiltotta a nem zsidók és zsidók közötti házasságot; „fajgyalázásnak” minősítette és büntetendőnek nyilvánította a nem zsidók és zsidók közötti házasságon kívüli nemi kapcsolatot

-          Japán belépése a háborúba

• Japán az agresszív terjeszkedő politika híve volt
• 1941. december 7-én a Hawaii-szigeteken fekvő Pearl Harbor, az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájának főtámaszpontja ellen repülőgépei meglepetésszerű támadást intéztek
  • az amerikaiak mindhárom, nyílt tengeren tartózkodó repülőgép-anyahajója, a hajógyárak és a dokkok elkerülték a pusztulást
• Japán ezt követően számtalan támaszpontot és szigetet elfoglalt a Csendes-óceánon
• Japán támadása hozta el az Egyesült Államok belépését is a világháborúba

-          1941 végére tisztán kialakultak a két szembenálló szövetségesi rendszer tagjai is:

• a tengelyhatalmak: a náci Németország tábora
  • a háromhatalmi egyezmény az alapja a tengelyhatalmak csoportjának
    • 1940-ben Németország, Olaszország és Japán köti meg
    • 1940-ben Magyarország, majd Románia, Szlovákia és Bulgária is csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez
• a szövetségesek
  • alapja Anglia és Franciaország szövetsége
  • a Szovjetunió Hitler támadása után csatlakozik a szövetségesekhez
  • a fő kérdés sokáig az Egyesült Államok szerepe volt
  • az USA Japán Pearl Harbour-i támadása után, 1941 decemberében lépett be hivatalosan, hadseregével is a háborúba

A Spanyol Birodalom és Németalföld a kora újkorban

Spanyolország

-          a hirtelen fellendülés okai

• befejeződött a reconquista
  • a középkorban az Ibériai-félszigetet az arabok uralták
  • a keresztények több hadjárattal a 15. századra tudták kiszorítani az arabokat Európából
  • a reconquista szó visszafoglalást jelent
• egyesült Aragónia és Kasztília
  • a két legnagyobb keresztény állam egyesülésével egy nagyhatalom jött létre Dél-Európában
• a nagy felfedezésekben a spanyolok az egyik első állam, hatalmas nemesfémkincsre tettek szert
• a Habsburg-család trónra kerülése
  • V. Károly több évtizedig uralkodott a 16. század első felében

-          Spanyolország a vezető európai hatalom

• részei: Spanyolország, Habsburg Birodalom (Magyarország), Dél-Itália, Németalföld, Dél-Amerika
• V. Károlyról azt mondták, hogy birodalmában sosem nyugszik le a Nap

-          a gyors hanyatlás okai

• a jövedelmeket nem befektették, hanem felélték
  • nagy háborúk, építkezések, az udvar, a főnemesség és az egyház fényűzése vitte el a pénzt
  • a nagy bevételek jelentős része a hadsereg fenntartására ment el
• az uralkodók intézkedései kedvezőtlenül hatottak a gazdaságra
  • mindenhol monopóliumokat és központi szabályozást vezettek be, ami a gazdaság önállóságát, rugalmasságát aláásta
    • az országban bizonyos termékek (pl: gabona) termelése nem érte meg, így azokat külföldről vásárolták, ami kiszolgáltatottá tette az országot
  • a spanyol kézművesek támogatás hiányában nem tudtak a gyarmatokra termelni, az anyaországi piacot sem tudták ellátni
  • a pénzügyekkel szakszerűen foglalkozó mórokat és zsidókat vallásuk miatt elüldözték
  • a nemeseket, egyháziakat nem adóztatták meg az uralkodók, a nagy adóterhek a kereskedőkre, kézművesekre háramlottak
  • az uralkodók külföldi kölcsönöket vettek fel
• a spanyol armada veresége
  • 1588: az angolok legyőzték a győzhetetlennek hitt spanyol Nagy Armadát
    • Anglia a németalföldi eseményekben is a spanyolok ellen lépett fel, ez volt a fő oka a hadjáratnak
    • illetve az angol kalózok, akiket államuk is támogatott folyamatosan fosztogatták a spanyol hajókat
  • a tengerért folytatott küzdelemben átrendeződtek az erőviszonyok: a spanyolok csillaga leáldozóban, a felfedezések második hullámában szerepet játszó angolok a 16. század második felére már megerősödtek

-          a területek csökkenése

• V. Károly úgy ítélte meg, hogy egy ekkora és egyben széttagolt birodalmat nem lehet egy kézből irányítani
• halálakor a birodalom két részét felosztotta két fia között
  • Fülöp kapta Spanyolországot és a hozzá tartozó területeket
    • II. Fülöp (1556-1598) volt Spanyolország fénykorának uralkodója
    • ő volt az abszolutista rendszer első kiépítője
  • Ferdinánd pedig a Habsburg Birodalmat
• a 16. században pedig Spanyolország elvesztette legfejlettebb területét: Németalföldet

Németalföld

-          a mai Belgium és Hollandia területén elhelyezkedő sík terület

-          Németalföld Európa egyik legfejlettebb régiója volt a középkor végén, az újkor elején

• a középkori viszonyok lebomlása itt kezdődik meg leghamarabb és kialakulnak a tőkés gazdaság és társadalom alapjai
• jellemzői
  • nagy népsűrűség
  • fejlett városhálózat
  • virágzik a gazdaság összes ága

-          a gazdaság legfontosabb ága még mindig a mezőgazdaság, s a fejlődés is itt indult meg

• az első modern agrárgazdaság
• mivel virágoznak a városok, ezért nem önellátásra rendezkednek be, hanem piacra termelnek
  • minden város egy termék specializálódására rendezkedett be
  • ezek az áruk a világpiacon is keresettek lettek, így az exportra való termelés is beindulhatott
    • ipari növények (len, kender)
    • állattartás – hús, tejtermékek
      • sajt (Gouda, Eidam)
      • zöldség- és virágkertészet
      • árpa, komló - sörfőzdék
• a művelés is megváltozik, hogy kielégítse a növekvő igényeket
  • kialakul egy új művelési rendszer: a vetésforgó
    • ez a középkori nyomásos gazdálkodást felváltó, fejlettebb termelési mód
    • lényege: nincs ugar, a föld teljes területén termelnek
    • a föld előkészítésével, trágyázással érik el, hogy mindig friss legyen és ne kelljen ugaron hagyni
    • a vetésforgóban nagyon pontosan meg van határozva, hogy az egyes években milyen jellegű növényeket lehet egymás mellé és egymás után vetni
    • évekre előre megállapított vetőterv van

-          az ipari termelés is beindul, megjelennek a manufaktúrák

• a legjelentősebb iparágak: textilipar, fémipar, halászat, hajóépítés

-          a kereskedelem is virágzott, a németalföldiek bekapcsolódtak a nagy földrajzi felfedezésekbe

• először Európa tengerein jelentek meg
  • a 15. századra az északi tengerek a holland kereskedők fennhatósága alá került
    • a szárított és sózott halak kereskedelme az ő monopóliumukká vált
    • ők árusították Dél-Európában, ahonnan sót és bort vittek északra
  • később a bálnavadászat is fontos iparággá vált
• felfedezéseik
  • a 17. sz. első felében csaknem monopolizálta a keleti fűszerkereskedelmet
  • Indonézia lett a holland gyarmatbirodalom központja
  • Ausztrália partjaiig is eljutottak és feltérképezték azt
  • Abel Tasman a 17. század közepén fedezte fel Tasmaniát és Új-Zélandot
  • hollandok fedezték fel a Húsvét-szigeteket is
  • New York is korábban New Amsterdam volt

-          az állam helyzete

• Spanyolországhoz tartozott a terület, a városok viszont nagy önállósággal rendelkeztek

-          a németalföldi szabadságharc

• a probléma tehát abból fakadt Németalföldön, hogy Fülöp mint spanyol király, a terület ura itt is abszolút hatalmat akart bevezetni
• e mellett Németalföld és Spanyolország között más konfliktus is kialakult
  • Németalföldön a protestáns egyházak terjedtek el, míg Spanyolország katolikus maradt
  • Spanyolország fejlődése megállt és a nagy háborúit nagyrészt a gazdag németalföldi városok adóiból fedezték
• egy pár évtizedes küzdelem után 1581-ben az északi tartományok kimondták II. Fülöp trónfosztását
  • új állam jön létre: Hollandia
  • Németalföld déli része, Belgium, ahol a katolikus hit erősebb maradt viszont a spanyol korona fennhatósága alatt maradt

-          Hollandia köztársaság lett

• a hollandok kimondták II. Fülöp trónfosztását
• új uralkodót akartak behívni, de végül a gazdaság fejlődését segítő nagy fokú városi önállóság miatt a korban egyedi módon köztársaságot kiáltottak ki

Reformáció

-          a reformáció kezdete

• 1517. október 31-én Martin Luther szerzetes a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezett egy 95 pontból álló felhívást
  • Luther Ágoston-rendi szerzetes volt, tehát a keresztény egyház tagja
• pontjaiban saját egyházát bírálta
  • fő kiváltó oka a bűnbocsátó vagy búcsúcédulákkal való visszaélések voltak
    • ha valaki bűnt követett el, akkor egyházi büntetést kapott
    • ilyen egyházi büntetés volt például a böjt, zarándoklat megtétele, keresztes hadjáratban való részvétel
    • a búcsúcédulákkal ezt az egyházi büntetést lehetett pénzen kiváltani
    • Luthernél a 95 pontot kiváltó esemény az volt, hogy egy német püspök saját tartozását fizette ki a búcsúcédulákból befolyt összegből
  • az egyház gazdagsága elleni fellépés
    • a bűnt csak Isten bocsáthatja meg, így akár egyházra sincs szükség, de fényűző egyházra semmiképpen sem
      • nincs szükség költséges egyházi szertartásokra, egyházi adókra
      • a pápák ekkoriban nem a hitélettel, hanem hatalmuk növelésével törődtek
      • nagy mecénások voltak, nagy építkezések jellemezték Rómát
        • pl: Szent Péter bazilika
        • a reneszánsz stílus hódított, ezért reneszánsz pápák korának is nevezték ezt az időszakot
        • ez a művészeti irány az ókori művészet újjászületését jelentette
          • a reneszánsz szó újjászületést jelent
          • Michelangelo és Leonardo voltak a legismertebb képviselői
          • az egyházban közben fokozódott az erkölcsi válság
            • az egyházi méltóságokat pénzért árulták
              • egy itáliai nagybirtokos egy nagy összegért püspöki hivatalt kaphatott
            • a pápák saját családtagjaikat nevezik ki vezető pozíciókba
            • jó példa az erkölcsi válságra VI. Sándor pápa
              • négy gyermekét nevelte a pápai palotában
              • ő gyakran nyúlt mérgezéshez is, de egyszer a szolgák véletlenül neki tálalták fel az egyik bíborosnak szánt mérget
  • az emberek nem értik Isten igéjét, a Bibliát, mert a papok csak latinul prédikálnak
    • az anyanyelvű igehirdetés és a Biblia lefordítása mellett érvelt
      • ő maga fordítja először németre a Bibliát
  • minden olyan dolog elvetendő melyek nincsenek benne a Bibliában
    • elveti a szentek és Szűz Mária tiszteletét, az utolsó kenetet, a templomi díszítéseket
  • Luther a két szín alatti áldozáshoz való visszatérést is követelte

-          a reformáció sikere

• Luther tanai nagyon gyorsan terjedtek főleg a német nyelvű területeken: a Német-római Császárság északi részén, Németalföldön, Svájcban, de később Angliában és Magyarországon is nagy hatása lett
• a reformáció terjedése
  • a reformátorok különböző istentiszteletek, viták vagy röpiratok útján terjesztették az új elveket
  • a Gutenberg által feltalált könyvnyomtatást nagyon sikeresen használták ki
    • sok röpiratot, felhívást, vitairatot nyomtattak és sokszorosítottak
    • a megnövekedett könyvigény, a röpiratok, vitairatok számának növekedése hatására Európa szerte nyíltak a nyomdák
  • a Bibliát a reformáció követői nemzeti nyelvekre fordították
  • ezek a reformátorok nagy műveltségű, elhivatott emberek voltak
    • Mi jellemzi a protestáns prédikátorokat?
      • a Biblia nagyon pontos ismerete
      • jó kommunikációs képesség
      • nagy műveltség
      • Mi jellemzi a katolikus papokat ekkor?
        • latinul prédikálnak
        • a fényűző egyház nem foglalkozik a papjaival
        • képzetlenek, egy vitában esélyük sincs a protestáns prédikátorokkal szemben

-          a reformáció irányzatai

• Luther kezdetben csak a keresztény egyházat akarta megváltoztatni, átalakítani, de végül a keresztény egyházon belül egyházszakadás következett be
  • ebben szerepe volt annak is, hogy a pápa 1520-ban kiközösítette, és eretneknek nyilvánította Luthert
  • a korábbi gyakorlathoz ragaszkodók alakították a katolikus egyházat
    • főleg Dél-Európában, Bajorországban, Lengyelországban maradt erős
    • élén a pápa áll
  • az új irányzatokat protestáns egyházaknak nevezzük
    • protestálni azt jelenti tiltakozni, Lutherék tiltakozására utal a kifejezés
    • azonban a lutheri elveket vallók között is hamar nézeteltérések alakultak ki egyes kérdésekben
    • végül négy nagyobb protestáns egyház jött létre
• evangélikus irányzat
  • Luther elveinek követői az evangélikus irányzatot alakították meg
  • az északi és a középső német területeken és Skandináviában terjedt el
  • főleg a fejedelmek és a gazdagabb nemesek körében terjedt, akik az egyházi birtokokra szerették volna rátenni a kezüket, ha már egyházra nincs szükség
• református irányzat
  • az azt elindító lutheriirányzatból indult ki, a vallás kiterjesztője Jean Calvin, magyarosan Kálvin János volt
    • Kálvin nem volt felszentelt pap, csupán a párizsi egyetem teológia tanára volt, de nézetei miatt Genfbe kellett menekülnie
  • jellemzői
    • Kálvin egyszerű és szegény egyházat hozott létre
      • olcsó, ésszerűen berendezett egyház, a templomok pompájával élesen szembefordulnak
      • a kálvinizmusra jellemző hívő a nem kételkedő és nem alkuvó ember, aki fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy betöltse azt a hivatást, amire Isten megteremtette
        • a vagyont nem az élet élvezetére kell fordítani, hanem a közösség és az egyén javára újból befektetni
      • elterjedése a polgárság körében volt a legnagyobb és a legvárosiasabb területen, Svájcban, Németalföldön és Franciaország egyes részein, majd később Magyarországon is
• újrakeresztelkedők irányzata
  • mint minden egyházi reformmozgalom idején kialakult egy irányzat mely a vagyoni egyenlőségek megszűntetését tűzte ki célul
  • főleg a népi tömegek, a parasztság körében terjedt
  • azt gondolták, hogy az ember csak felnőtt fejjel dönthet tudatosan a hite mellett, így akkor keresztelkedtek meg, innen a név (valójában nem újrakeresztelkedtek, csak felnőtt korban)
• szentháromságtagadó vagy unitárius irányzat
  • az egyistenhit nevében megkérdőjelezték Krisztus isteni voltát és a Szentlélek létét
  • hasonlított a kálvinizmushoz, szintén a polgárság körében terjedt
  • elterjedése: Lengyelországban és Erdélyben alakult ki unitárius közösség

-          katolikus megújulás

• a katolikus egyház természetesen nem nézhette tétlenül a reformáció folyamatát, reagálniuk kellett
  • erőszakosan is fel lehetett lépni
    • az inkvizíció felélesztése
      • egyházi törvényszék, melynek feladata volt az eretnekek kinyomozása és megbüntetése
  • érvekkel
    • jezsuita rend létrehozása
      • egy speciális szerzetesrend, melynek célja a hívek visszahódítása a katolikus egyház számára
      • rendkívül tanult, művelt, a Bibliát nagyon pontosan ismerő szónokok voltak
      • anyanyelven prédikáltak
      • ők a pápaság diplomatái, a fejedelmi és földesúri udvarokban is jelen voltak
      • magas színvonalú iskolahálózatot hoztak létre
      • ők azok, akik fel tudják venni a versenyt a protestáns prédikátorokkal
      • rettegettek voltak, mert egy idő után megkapták az inkvizíció működtetésének a jogát is
      • a katolikus egyház is változtat
        • megtiltják a búcsúcédulák árusítását
        • a legfontosabb a papság fegyelmének a helyreállítása
          • a pápaság elsődleges feladata a szolgálat, a hívek lelki gondozása
          • kimondják az egyházi méltóságok halmozásának tilalmát
          • az egyházfőnek saját egyházterületén kellett tartózkodnia, felügyelnie kellett a vallási életre, s a teológia oktatására
          • papnevelő intézetek, iskolák felállítása – a katolikus papok új generációja így már műveltség és szónoki képességek terén is fel tudta venni a versenyt a protestáns prédikátorokkal
          • a könyvnyomtatás nagyobb használata
          • zarándoklatok, búcsújárások, körmenetek tartása
      • a barokk
        • az ellenreformáció megjelenésével vette kezdetét az új művészeti stílus, a barokk megjelenése és elterjedése
        • a katolikus egyháznak az egyszerű hívőket el kellett kápráztatni és ráébreszteni a római katolikus egyház hatalmára és nagyságára
        • a barokk építészet legfőbb alkotásai egyértelműen a templomok: ezek a monumentális építmények rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel próbálták ezt elérni
        • a korstílus kb. 1600-tól kb. 1700-ig tartott

-          vallásháborúk

• a reformáció utáni évtizedeket a vallásháborúk és vallási konfliktusok jellemzik Európában
• az inkvizíció brutalitása is ekkor éri el tetőpontját
• a rendkívül nagy pusztítást okozó harmincéves háború is vallási alapon tört ki
• a Szent Bertalan-éjről a könyvben is olvashatunk

Róma történelmének kezdetei

Róma alapítása – mondák és a történészi vélemények

-         Aeneas

• Vergilius ír róla hőskölteményt
• egy halandó király és Aphrodité istennő fia volt
• a trójai uralkodócsaláddal oldalági rokonságban állt
• Trója elestekor trójai menekültek kis csoportjával húsz hajón elindult nyugat felé
• a hosszú bolyongás tengeren és partokon sok mozzanatában Odüsszeusz élményeit idézi
• végül Itáliában kötött ki és alapította meg Alba Longa városát
• utódai háromszáz évig uralkodnak Alba Longában, mikor nagy meghasonlás támad  Numitor és Amulius között
• a gonosz Amulius elűzi idősebb testvérét, Numitort, így került Alba trónjára
  • bátyja fiúgyerekeit megölette, lányát, Rhea Silviát Vesta papnővé tette
  • Rhea Silvia erőszak áldozata lett és ikreket szült, apának Marsot mondta
  • csecsemőkorukban kitették az ikreket
  • anyafarkas szoptatta őket, majd egy pásztorcsalád nevelte fel őket
  • felnőve sereget toboroznak és megölik Amuliuszt, a gonosz királyt, nagybátyjukat
  • Romulus és Remus elmegy Alba Longából és új várost alapítanak: Rómát
  • el kell dönteniük, hogy ki uralkodjon: madárjóslatot kérnek, ami Romulusnak kedvez
  • Romulus megöli Remust
    • Remus ugyanis gúnyolódva átugrik az épülő falakon és Romulus ezért megöli

• a történet végső soron Mars istenhez, illetve Aphroditéhoz vezeti vissza a rómaiak származását

A kitett gyerekek mítosza

-         Romulus és Remus történetéből a leghíresebb elem, hogy kitett gyerekekből lettek uralkodók

-         az ókorban több, mint 120 hasonló történetet ismerünk

-         ezek az uralkodók, nem hagyományos módon, uralkodó apjuk halála után jutottak a trónhoz, hanem erőszakos úton vehették át a hatalmat

-         uralkodók viszont csak uralkodócsaládból származhattak, hiszen ezek a családok kaptak az „ősidőkben” isteni felhatalmazást az uralkodásra

-         a „kitett gyerek” mítosza azért alakult ki, hogy valahogyan megmagyarázzák az erőszakos úton hatalomra jutók, hogy vcalójában ők is uralkodócsaládból származnak és jogosan illeti meg őket a trón

Róma alapítása – Kr. e. 753

-         Rómát a latin nyelvű nép alapította meg valamikor a Kr. e. 8. században Közép-Itáliában

-         remek földrajzi adottságai vannak a helynek

• közel fekszik a tengerparthoz
• a Tiberis folyó partján terül el
• fontos kereskedelmi szempontból ez a terület
• ezt egészítette ki a pásztorkodás és a földművelésre alkalmas dombvidék

-         Itáliában ekkor több nép is élt, melyek közül az etruszkok voltak a legnagyobb hatással a kis városállamra

• amiket az etruszkoktól vettek át a rómaiak: fémművesség, agyagszobrok, boltozat, tóga, gladiátorjátékok, jóslás
• az írás: a görög abc-ből etruszk közvetítéssel alakult ki a latin abc

A római történelem korszakai

-         Róma történetét három nagy korszakra osztjuk

-         a királyság kora

• Kr. e. 753-Kr. e. 510-ig tart
• erről a történészek nem tudnak sokat, főleg mondák és csodás történetek ismertek
• a régészeti anyagra lehet támaszkodni

-         a köztársaság kora

• Kr. e. 510-ben az utolsó királyt, Tarquinius Superbus-t (a Superbus azt jelenti: gőgös) elűzték
  • a fiatal, kis városállam Rómát az etruszkok egy időre elfoglalták
  • Superbus elűzése az etruszk uralom alól való római felszabadulást is jelentette
• több évszázadon keresztül tart

-         a császárság kora

• Augustus, az első császár Kr. e. 27-től uralkodott
• a császárság is több évszázadig tart
• Kr. u. 395-ben a birodalom kettészakadt: Nyugatrómai Birodalomra és Keletrómai Birodalomra
• Kr. u. 476-ban a nyugati rész megszűnt

A római társadalom a köztársaság korában

-         a köztársaság kor elején három társadalmi csoportot különböztetünk meg

• patríciusok
  • ők az alapítók leszármazottai
  • hasonlóan a polgárokhoz ők rendelkeztek bizonyos jogokkal
    • földbirtokosok lehettek
      • a Rómát alkotó 300 nemzetségi leszármazottak kapták a közföldből a birtokukat
      • beleszólhattak az állam ügyeinek intézésébe
      • ők adták a bronzfegyverekkel felszerelt haderőt
• plebejusok
  • nemzetséghez nem tartozók + bevándorlók
  • nem voltak politikai jogaik
  • parasztok, kézművesek, kereskedők de gazdagok is voltak köztük
  • a hadseregben volt szerepük: a gyalogságot alkották
• rabszolgák
  • kezdetben kevesen vannak

A plebejusok küzdelme a jogokért

-         a plebejusok legfontosabb követelései

• a római polgárjog elnyerése
• hogy a terhekből és jogokból mindenki egyenlően részesüljön
• a közföldekből ők is részesedni akartak
• az adósrabszolgaság eltörlését akarták elérni

-         az alapja a fellépésüknek

• sokan gazdag, tehetős kereskedők, kézművesek voltak
• egyre nagyobb súlyt kapott a hadseregben a plebejus nehézgyalogság

-         az állomások

• Kr. e. 494, as néptribunusi tisztség
  • kivonultak a Róma közeli Szent Hegyre, s új város alapításával fenyegetőztek
  • a patríciusok beleegyeztek, hogy a plebejusok választhatnak maguknak egy tisztviselőt, akik az ő érdekeiket képviselik
  • megakadályozhatták az őket sértő törvények elfogadását – ezt vétójognak hívjuk
  • szeméjük szent és sérthetetlen volt, halálbüntetés járt bántalmazásukért
• Kr. e. 451, a XII táblás törvények
  • a törvények írásba foglalása
  • ezek a patríciusokra és plebejusokra egyaránt érvényesek
• Kr. e. 445, patrícius és plebejus köthet házasságot
• Kr. e. 326, az adósrabszolgaság eltörlése
  • az intézmény a sok rabszolga beáramlása miatt feleslegessé vált
• Kr. e. 300, plebejus is lehet főpap

-         a patrícius és plebejus réteg összeolvadásából új vezető réteg, az egységes római polgárság alakult ki

A római köztársaság államszervezete

-          a királyság és a köztársaság általában

• a királyság jellemzői
  • a királyságban egy uralkodó áll az állam élén
    • az államok élén ún. dinasztiák, vagyis uralkodócsaládok állnak
    • ők valamikor régen az istenektől kapták a felhatalmazást, hogy uralkodjanak
  • a főhatalmat az uralkodó élete végéig látja el
  • nem lehet leváltani, akkor sem, ha elégedetlenek vele, hiszen az az istenek akaratával való szembeszegülés lenne
• a köztársaság
  • Hogyan lesz valaki a köztársaságban vezető?
    • választják, esetleg Athénban sorsoltak is néha
  • a tisztségét meghatározott ideig viseli
  • ha lejár a megbízatása új választásokat tartanak
• valójában köztársasági keretek között is működhet diktatúra, ahogy ma Észak-Koreában vagy Kubában vagy a sztálini Szovjetunióban vagy a hitleri Németországban
  • ekkor is vannak választások, de katonai erővel és a sajtó cenzúrázásával megfélemlítik az embereket és a választásokon is csalhatnak

-          a római köztársaságot a római polgárok által választott tisztségviselők, a szenátus és a népgyűlés irányította

-          a szenátus

• tagjai
  • eredetileg a nemzetségi vezetők, 100, majd 300 tagja
  • később vagyonos plebejusokat is besoroltak a tagjai közé
  • a hivatalnokok hivataluk lejárta után a senatus tagjai lehettek élethossziglan
  • összefoglalóan: szegények a gyakorlatban nem kerültek be, egy arisztokratikus tanács volt
  • összetétele miatt a köztársaság legbefolyásosabb intézménye
• jogköre
  • a külpolitikát és a pénzügyeket irányította
  • kezdetben szenátusi jóváhagyás kellett a népgyűlési határozatok törvényerőre emelkedéséhez is

-          a magisztrátusok (tisztviselők)

• általában
  • a törvények és a szenátusi határozatok végrehajtásáról gondoskodtak
  • választották őket
  • egy évre nyerhették el hivatalukat
  • többen töltötték be egy időben a tisztségeket
    • így védekeztek az egyeduralom kialakítása ellen
  • hivataluk után a szenátus tagjai lehettek élethossziglan
  • itt nincs napidíj, mint Athénban, így elsősorban a befolyásos, arisztokrata családok tagjai viseltek hivatalokat
• consulok
  • ketőt választottak
  • az állam irányítói
  • a háborúban a hadsereget vezetik
  • az éveket róluk nevezték el
• praetorok
  • a consulok helyettesei
  • feladatai: városi rend fenntartása, bírói jogkör
• censor
  • feladata: a senatus névjegyzékének összeállítói
• pénzügyi felügyelő
  • az állam pénzügyeire felügyeltek
• a városi rend fenntartói
  • gabonaellátás, városi rend, játékok szervezése

-          egyéb magisztrátusok

• néptribunusok
  • feladatuk a plebejusok érdekeinek védelme
  • vétót emelhettek a senatus határozatai ellen
  • számuk először 2, később 10 volt
  • személyük szent és sérthetetlen: aki kezet emel rájuk halálbüntetéssel lakol
• dictator
  • különlegesen veszélyes helyzet idején fél évre teljhatalmat kapott

-          a népgyűlés

• a törvényekről dönt, de sokáig a szenátus jóváhagyása is kellett egy javaslat törvényerőre emelkedéséhez
• kisebb a jogköre, mint az athéni demokráciában a népgyűlésnek
• korlátai
  • csak akkor ülésezik, ha az illetékes hivatalnok összehívja
  • csak az előterjesztett kérdéseket vitathatja meg
  • csak bizonyos naptári napon, felszentelt helyen lehet tartani

Európa gazdasági és politikai átalakulása a felfedezések után

-         a fejlett amerikai civilizációk elpusztítása, kifosztása

• a legtöbb indián az európaiak által behurcolt betegségekben halt meg (pl: himlő), amire az európaiak szervezete már immunis volt
• egy évszázad alatt tizedére csökkent az indiánok népessége

-         új növények, árucikkek Európába áramlása

• növényeket, amiket Európa addig nem ismert: burgonya, kukorica, paradicsom, paprika, dohány, bab, tök, gyapot, kávé, kakaó
• sok olyan kultúrnövény került be Európába, amelyek lehetővé teszik a tömegélelmezést: például a burgonya, a kukorica

-         a világkereskedelem kialakulása

• kialakul a négy kontinensre kiterjedő világkereskedelem
  • a kontinensek szorosabban kapcsolódnak egymáshoz
  • az a kialakuló világkereskedelem Európának lesz alárendelve
  • fontosabbá válik a Földközi-tengernél az Atlanti- és Indiai-óceán és az északi tengeri kereskedelmi útvonalak
• a világkereskedelem rendszere
  • Európa – Ázsia
    • Á-E: selyem, fűszer, luxuscikkek, gyapot
    • E-Á: arany, ezüst, fegyverek, iparcikkek
    • Európa – Amerika
      • A-E: cukor, kávé, dohány, arany, ezüst
      • E-A: ipari késztermékek, gabona, hús
      • Európa – Afrika
        • E-A: értéktelen dísztárgyak, alkohol
      • Afrika – Amerika
        • Af-Am: rabszolgabevitel Amerikába (embertelen utaztatás hajófenéken, összezsúfolva, nagy halandóság mellett), 9-12 millió főt szállítanak át

-         nagy mennyiségű nemesfém áramlik be Európába

• a beáramló nemesfém a korábbi termelés ötszöröse volt
• a pénz értéke romlik
• ennek hatására ún. árforradalomalakul ki
  • mind az iparcikkek, mind a mezőgazdasági termékek árának növekedése
  • 2-3 szoros árnövekedés
  • ehhez hozzájárult, hogy a népesség megnövekedése miatt az élelmiszerigény is megnövekedett

-         Mit lehet kezdeni a nagy nemesfém-beáramlással?

• felélni
  • Spanyolország, Portugália: hatalmas építkezések, fényűzés jellemzi őket
• befektetni, hogy hasznot termeljen – ezt a pénzt tőkének nevezzük
  • az angolok, hollandok befektetésként kezelik az új kontinenst
  • Amerikában igény lép fel a ruhaneműk iránt: az angolok Amerikát egy új, nagy piacnak tekintik, ahol el lehet adni áruikat, elsősorban a textilipar termékeit
  • Angliában, Hollandiában: az ipart kell fejleszteni és exportálni az árukat
• tehát iparcikkeket kell előállítani, mivel ezeknek nagy piaca alakult ki
  • eddig ezeket céh-rendszerben tették, de az lassú és nem alkalmas a tömegtermelésre
  • a céhes rendszer helyett egy olyat kell kialakítani, ami gyorsabban termel több árut
  • az így kialakult új típusú árutermelési rendszert manufaktúra-rendszernekhívjuk
    • jellemzői
      • a részfeladatokat külön-külön ember végzi
      • műhelyek jönnek létre, ahol többen dolgoznak, hiszen a cél, hogy minél több árut termeljenek
      • nem a minőség, hanem a mennyiség a fontos
      • nem kell nagy szakembernek lenni, egy részfeladat elvégzését könnyű betanulni
      • alacsony bérezésű munkacsoportok jelennek meg: őket bérmunkásoknak hívjuk
      • a manufaktúra megszervezése
        • a manufaktúra megnövelte azokat a költségeket, amiket az ipari termelésbe előzetesen be kellett fektetni (tőke)
          • az üzem épülete
          • a szerszámok
          • a nyersanyag
          • a dolgozók fizetése
          • tőkéseknek hívjuk a manufaktúrákat megszervező vállalkozókat
• kialakul egy másik módszer is a textiliparban, ami a manufaktúrák mellett szintén a tőkés termelés egyik korai formája - ún kiadási rendszer
  • a vállalkozó nem alakít ki műhelyet, hanem megveszi a nyersanyagot, a szerszámokat és kiadja a falusiaknak feldolgozni, akik a saját házukban készítik el a készárut és adják vissza a vállalkozónak

-         kialakul a tőkés termelési rendszer, más néven piacgazdaság vagy kapitalizmus

• a tőkés világ logikája
  • a tőkéből hasznot, profitot kell termelni
  • korábban nem a pénz volt az érték, hanem a föld
  • az iparban a céhek helyett manufaktúrák alakulnak
  • szabad verseny: a szigorú szabályozás helyett a kereslet-kínálat viszonya határozza meg a gazdaságot
    • aki jobb minőséget állít elő olcsóbban az fennmarad és profitot termel, aki nem, az csődbe megy
    • a társadalomban a középkor merev, előjogokon alapuló szervezete felbomlik
      • a tőkés viszonyok között szabad emberekről beszélhetünk
      • sok helyen a nemesség is bekapcsolódik a tőkés vállalkozásokba
      • megerősödik a polgárság: tőkés vállalkozók, nagykereskedők alkotják ezt a réteget
      • a jobbágyokból szabad bérlők vagy bérmunkások
      • a hitel megjelenése
        • a bankok vagy személyek kamatbevétel reményében pénzt adtak kölcsön
        • a 16. század leghíresebb kereskedődinasztiája és hitelezői: az augsburgi Fuggerek

-         Európa hatalmi viszonyai átalakulnak

• új országok emelkednek fel és süllyednek le, új rend alakul ki
  • a fejlett vidékeket centrumnak nevezzük, a fejletleneket perifériának
  • a Földközi-tenger vidéke elveszíti vezető szerepét
  • az európai kereskedelem, gazdasági élet súlypontja áthelyeződik a mediterrán térségből az atlanti partvidékre
    • Spanyolország és Portugália rövid időre nagyhatalommá vált, de mivel nem volt mögötte fejlett gazdaság a 16. század közepétől gyorsan hanyatlásnak indultak
    • Anglia, Németalföld, Észak-Franciaország lettek az új vezető vidékek
• Közép-Európaspeciális helyzetben volt
  • az élelmiszerárak drágulása nagy fellendülés lehetőségét teremtette meg a mezőgazdasági termelésre koncentráló régiónak
    • a mezőgazdasági terményeket a piacon nagyon komoly haszonnal lehetett értékesíteni
    • a régió mezőgazdasága a centrum nyersanyagellátójává vált
    • az iparcikkeket pedig a Nyugat-Európában rohamosan fejlődő manufaktúrák szolgáltatták Közép-Európába
    • ezt az európai kontinensen belül létrejövő speciális rendszert kontinentális munkamegosztásnak nevezzük
    • a törésvonalat Nyugat- és Közép-Európa között gyakorlatilag az Elba folyó jelenti ilyen szempontból, így szoktunk „Elbától nyugatra”, illetve „keletre” nevű régiókról is beszélni
    • Milyen problémát okozhat ez a rendszer Közép-Európa számára?
      • egyrészt a régióban az ipar továbbra sem fejlődött
      • másrészt ez a középkor merev társadalom és gazdaság meggyökeresedéséhez vezetett Közép-Európában, miközben Nyugaton már kialakultak a tőkés viszonyok
        • a parasztok szabad költözését gátolták a nemesek, az elviselhetetlenségig növelték a robotot, mivel a gabona értékessé vált a földesurak növelték a majorságot a jobbágytelkek kárára s itt ugyebár a jobbágyok dolgoznak robotban

-         a korlátlan királyi hatalom (abszolutizmus) kialakulása

-         az érett középkorban kialakult államhatalmi forma a rendi monarchia

• az uralkodó a rendekkel együtt kormányozza az államot, amit rendi gyűléseken (parlament, országgyűlés) gyakorolnak
• erre azért van szükség, mert az uralkodó egymaga nem rendelkezik elég bevétellel hogy az egész országot uralja, a belső egységhez és rendhez szüksége van a rendek támogatására

-         a korlátlan királyi hatalom kialakulása

• a földrajzi felfedezések után megváltozik a helyzet, beindul a pénzforgalom, az uralkodók nagy bevételre tesznek szert, így a nemesség nélkül a királyi udvarból is uralni és irányítani tudják az államot

-         az abszolút monarchia jellemzői

• az uralkodót sem az alkotmány, sem egyéb csoportok nem akadályozhatják a kormányzásban
• a rendi gyűlést egyre ritkábban, majd egyáltalán nem hívja egybe
  • Franciaországban közel 300 évig nincs rendi gyűlés
• csak az államnak van erőszakszervezete
  • a nemesi hadseregek ezáltal megszűnnek
• nagy, állandó hadsereg alakul ki
  • az abszolutista államok bevételeiknek kétharmadát hadikiadásokra költötték
  • a súlyos pénzeken fenntartott katonai gépezetet persze nem hagyták henyélni, a XVI-XVII. században alig volt néhány évtized Európában, amikor nem zajlott valamilyen nagyobb hadművelet
• a királytól függő szakképzett hivatalnokréteg megszervezése
  • erre szintén nagy szükség van, hiszen így az uralkodó a nemesek nélkül, gyakran polgári származású hivatalnokokkal maga tudja irányítani államát

-         az abszolutizmus a legtöbb nyugat-európai országban kialakult

• Spanyolországban, hiszen ide áramlott be először a legtöbb nemesfém, így itt volt lehetősége II. Fülöpnek kiépíteni az abszolút monarchiát
• Franciaországban a Bourbon-dinasztia tagjai alakítottak ki abszolutizmust

A nagy földrajzi felfedezések

1. A felfedezések gazdasági okai

-         a 15. században fellendült Európa gazdasága

• a húzóágazat a posztógyártás

-         a táguló piac és kereskedelmi kapcsolatok miatt egyre több pénzre volt szüksége a gazdaságnak

• a pénz ekkor a nemesfémet jelentette, elsősorban az aranyat
• ennek felhalmozása a gazdaságnak komoly értékmérője volt
• Milyen úton juthatott nemesfém Európa gazdaságába vagy onnan ki?
  • bányászat
    • a középkor legnagyobb nemesfém-bányái Magyarországon és Csehországban voltak
    • a 15. században azonban ezek kiürültek
    • távolsági kereskedelem
      • Európa elsősorban Indiával, a Távol-Kelettel és Kínával kereskedett
        • fűszerek, porcelán, selyem, luxuscikkek érkeztek Európába és ezért nemesfémmel fizettek az európaiak
      • a törökök elfoglalták azokat a területeket, ahol ezek a kereskedelmi útvonalak (levantei kereskedelem) Európába érkezik
        • a törökök magas vámokat vetnek ki a keleti kereskedelemre
      • a következmény:
        • még több aranyat kell fizetni az adott árukért
        • közben a fellendülés miatt növekvő igény volt fűszerekre, luxuscikkekre
• összefoglalva:
  • Európa gazdasági rendszerének egyre nagyobb igénye van nemesfémre, a bányák kimerülése és a távolsági kereskedelem mérlege miatt azonban ebből a rendszerből kiáramlik a nemesfém
  • Európában ún. aranyéhség lép fel
• a cél az európaiak számára
  • a bányászattal nem tudnak mit csinálni, így a távolsági kereskedelem útján kell csökkenteni a kiáramló nemesfém értékét
  • új utakon, a törököket kikerülve kell eljutni Indiába és beszerezni a drága fűszereket, így jóval kevesebb nemesfém kiadásával meg lehet ezt oldani

2. A felfedezések tudományos feltételei

-         Indiát kezdetben Afrika megkerülésével tervezték elérni, de mivel a portugálok hamar rátették a kezüket ezekre az utakra a többi államnak más útvonalat kellett keresnie

-         ahhoz, hogy nyugat felé indulva elérhessék Indiát egy fontos tudományos elméletet kellett megtörni

• korábban azt hitték, hogy a Föld lapos, a Nap kering körülötte (geocentrikus világkép), így a hajósok a Föld pereméről „leesnek”
• ismét felfedezik, hogy a Föld gömb alakú
  • megjelenik az első térkép a gömb alakú Földről
  • elkészítik az első földgömböt
• Kopernikusz lengyel csillagász elmélete: a Föld kering a Nap körül (heliocentrikus világkép)

3. A felfedezések technikai feltételei

-         új hajótípus jelent meg – a karavella

• kis hajók voltak, 2-3 árboccal, 20 méter hosszúak és mindössze 25 főből állt a legénységük
• nem alakítottak ki rajtuk nagyobb rakteret, mivel nem kereskedelmi, hanem felfedezőhajók voltak
• a sekély merülésű hajók a széllel szemben is tudtak manőverezni
• egy ilyen hajónak a nyílt tengeri hullámzást és egy esetleges vihart is állnia kellett

-         a legfontosabb azonban, hogy elkezdődött a módszeres információgyűjtés és térképkészítés

• a karavelláktól azt remélték - sőt végül megkövetelték -, hogy részletes hajónaplókkal térjenek vissza útjaikról
• a navigációt, a térképészetet, a csillagászatot és a szelekről, valamint az áramlatokról szerzett tudást is folyamatosan korszerűsítették
• egységesítették a távolságokat és megtanulták a sebesség mérését
• létezett egy tengerészeti iskola is
• új műszereket találtak fel
  • iránytű: helyzet-meghatározás
  • a 14. sz-tól lőfegyverekhez a puskapor használata
  • ételtartósítási eljárások (kétszersült, szárított, sózott hús, szárított zöldség)

4. A felfedezések egyéb feltételei

-         a pénz: kellett egy nagyhatalom, ami a költséges és kockázatos felfedezőutakat támogassa

• ez azon államok érdeke volt, akik kimaradtak a távolsági kereskedelemből: Genova, portugálok, spanyolok
• Velence uralta a levantei kereskedelmet, így ők nem indítottak nagy expedíciókat, később ez komoly hátrányt jelentett nekik

5. A felfedezések

-         az első felfedezéseket a portugálok indítják

• céljuk: Afrika megkerülésével eljutni Indiába
• 1487-ben Bartolomeu Diaz eléri Afrika déli csücskét
  • ő Vihar-saroknak nevezi el, de a portugál király Jóreménység-fokra változtatta a nevet
• 1498-ben Vasco da Gama 3 hajóval és 150 tengerésszel továbbjut, eléri Indiát
  •  a portugálok gyakorlatilag raboltak és nem kereskedtek
• ők jutottak el először a Fűszer-szigetekre, Kínába és Japánba is

-         a következő nép, mely felfedezőútra indul a spanyol

• ekkor, a 15. század végén alakult meg Spanyolország
• az új, nagy államnak már elég pénze volt a felfedezőutak támogatására

-         Kolumbusz és az Újvilág

• Kolumbusz négyszer járt az Újvilágban, de halálakor is azt hitte, hogy Indiába jutott el
• az első út 1492-ben volt, ekkor fedezte fel Amerikát
• az új földrész elnevezése
  • egy olasz felfedező Amerigo Vespucci, aki először járt az Amazonas torkolatánál ismerte fel hogy új földrészt fedeztek fel

-         a Föld körbehajózása

• Ferdinand Magellán portugál felfedező nevéhez köthető
• expedíciót tervezett a Fűszer-szigetekre és Kelet-Indiába anélkül, hogy a portugál király bármely tengerét érintené
• ők találták meg Dél-Amerika déli csücskét, amit ma Magellán-szorosnak neveznek és jutottak először nyugat felől a Csendes-óceánra
• a Fülöp-szigeteken Magellánt meggyilkolták – beleavatkozott a bennszülött csoportok egymás elleni viszályába és csatában esett el
• szinte biztos, hogy Magellán nem akarta körbehajózni a Földet, hiszen így ellenséges portugál vizekre került volna, de megmaradt legénysége mégis nyugat felé jutott haza

6. uralom a felfedezett földek felett

-         felmerült a kérdés az új területek jogosultsága kapcsán

• Amerika felfedezése arra késztette a spanyolokat és a portugálokat, hogy egy szerződésben határozzák meg, hogy kié lesznek a felfedezett területek
• a spanyol pápa saját népének kedvezően húzta meg a vonalat – ez a tordesillasi szerződés
  • Dél-Amerikát kettévágta a demarkációs vonal: a portugáloknak csak a nyugati területek, a későbbi Brazília jutott

-         a felfedezésekkel megkezdődött a gyarmatosítás

• az országok agresszív versengést folytattak egymással befolyásuk alá vont területük növeléséért
• az újonnan megszerzett területek, gazdasági és politikai függésben maradtak az anyaországgal
• alkirályságokat hoznak létre: ilyenek például Új-Spanyolország, Peru Alkirálysága a spanyoloknál

7. az új földrész lakói és találkozásuk a hódítókkal

-         Amerika nem lakatlan földrész volt, amikor a portugál és spanyol expedíciók felfedezték

-         a földrész benépesülése

• Amerikába 13000 évvel ezelőtt, Szibéria felől vándoroltak be az első emberek, amikor az utolsó jégkorszakban még földnyelv kötötte össze a két kontinenst
• a 16. században 40-50 millió fő élhetett Amerikában

-         az első európaiak akik az Amerikai földrészen jártak - a vikingek

• a 9-10. században a vikingek Skandináviából és a Brit-szigetekről kiindulva felfedezték és gyarmatosították Izlandot, majd Grönlandot
• az első települést Vinlandon alapították

-         indián civilizációk

• maják (300-900)
  • a mai Mexikó területén
  • mire a felfedezők elérték a kontinenst már csak kis, jelentéktelen csoportjaik léteztek
• aztékok (1300-1519)
  • a mai Mexikó területén
  • fejlettségük
    • nagyon szervezett államot hoztak létre
    • képírásos hieroglif rendszert használtak
    • naptárrendszerük fejlettebb volt a kor európai mintájánál
    • nagyon bonyolult vallási rendszert alakítottak ki
      • gyakoriak voltak az emberáldozatok is
      • fővárosuk, Tenochtitlán látványán elámultak az európai hódítók
• inkák – nagyobb volt a birodalmuk minden európai országnál
  • a mai Peru és Chile területén
  • öntözéses földművelést végeztek
  • nagy városaik voltak
  • 40 000 km-es úthálózattal, postaszolgálattal működtek
  • egy máig megfejtetlen csomóírással írtak

-         az indián civilizációk lerombolása

• az európai hódítók, a spanyolok és a portugálok a 16. század első felében érkeztek a területekre és nagyon gyorsan romba döntötték a virágzó indián kultúrákat
• a spanyol hódítok és felfedezők gyűjtőneve: konkvisztádorok
• a konkvisztádorok elsődleges célja a minél nagyobb aranyzsákmány volt, aminek érdekében az indián civilizációkat sem kímélték
  • El Dorado legendája: egy aranyváros Dél-Amerikában
• a konkvisztádorok az indiánok ellen
  • a spanyolok kegyetlen hódítókként érkeztek a kontinensre, a portugálok inkább a kereskedelemre összpontosítottak
  • a párszáz fős konkvisztádor csapatok gyors győzelmet arattak a többtízezres indián civilizációk felett
    • az európaiak haditechnikája jóval fejlettebb volt
      • a spanyolok komoly tűzfegyverekkel küzdöttek a kőfegyverekkel felszerelt indiánok ellen
      • az indiánok naivak voltak
        • a spanyolok cselekkel, hazugságokkal csapták be a nekik hívő indián vezetőket
      • az indiánok megosztottsága
        • az azték és inka birodalomban a lakosság nagy része alávetett helyzetben volt, így nem támogatták feltétlenül vezetőiket
      • az indiánok megdöbbenése
        • a tűzfegyverek, a lovak, a kutyák félelmet keltettek az indiánokban
        • az aztékok úgy hitték, hogy a nagy hajókon érkező, fehér bőrű emberek egykori isteneik
      • a betegségek terjedése
        • az európaiak olyan betegségek kórokozóit szállították az új földrészre, ami ellen az európai szervezetek sikeresen védekeztek, de az indiánok számára új betegségeket jelentettek
          • ez okozza a legnagyobb pusztítást az indiánok között
• az indián civilizációk leigázói
  • Cortez és az aztékok
  • Pizarro és az inkák
• a rabszolga-ereskedelem beindulása
  • a spanyol és portugál király a kezdetektől tiltotta az indiánok rabszolgának való eladását, de nagyon sok kibúvót hagytak a konkvisztádoroknak: a harcban elfogott indiánokat eladhatták, így egész törzsek jutottak erre a sorsra