szabó_magda_történelem

1918.10.31.

1919. 03.21.

1919.08.

1920.03.

1920.06.04.

1921

1926

1927

1938

1938.11.

1939

Nevek:

Teleki Pál             1920-1921

Bethlen István      1921-1931

Gömbös Gyula      1932-1936

Darányi Kálmán

Imrédy Béla

Fernand Vix

Tisza István

Károlyi Mihály

Kun Béla

Horthy Miklós

Klebesberg Kunó

Apponyi Albert

IV. Károly

Lord Rothermere

Szálasi Ferenc

Jó munkát a készüléshez!

A Mohácshoz vezető út

A királyi hatalom gyengülése

-         Mátyás halála után a Jagellók szerezték meg a magyar trónt

• II. Ulászló, majd tízéves fia, II. Lajos lett a király

-         a királyi hatalom jelentősen gyengült ez alatt

• a bárók és a nemesek erősen befolyásolni tudták a Mátyásnál sokkal gyengébb kezű Ulászlót
• Ulászló ragadványneve a „Dobzse” volt, ami azt jelenti „Rendben van.” – a király mindenre ezt mondta, a bárók bármit kértek teljesítette
• a királyi bevételeknek egy idő után csak a töredéke folyt be a kincstárba, a bárók szerezték meg a bevételek jelentős részét

-         a trón körüli viszályok

• a nemeseknek nem tetszett a gyenge király, így az 1505-ös rákosi országgyűlésen kimondták, hogy a Jagellók kihalása után magyar királyt kell választani
  • itt elsősorban az erdélyi vajda Szapolyai Jánosra gondoltak
• a Jagellók válaszul házassági szerződést kötöttek a Habsburgokkal
  • ez kimondta azt is, hogy a magyar trónt a Jagellók kihalása esetén a Habsburgok öröklik meg

A Dózsa György-féle parasztfelkelés

-         oka

• a parasztság gazdagabb rétege és a nemesség között gazdasági érdekellentét alakult ki
  • a gazdagabb parasztok szerették volna a nyugat-európai minták alapján megszüntetni a jobbágyi függést és valamilyen szabad bérlő státusszal felváltani azt
  • a nemesség azonban ragaszkodott a jobbágyokhoz, mert Kelet- és Közép-Európában a gabonatermelés virágzott és nagy bevételekhez lehetett jutni
• a parasztság helyzete a földesúri önkény miatt romlott is, egyre több robotot követeltek, így a parasztság szegényebb rétegei is elégedetlenek voltak

-         kitörése

• 1514-ben a pápa török ellenes keresztes hadjáratot szervezett
• az Erdély területén, főleg parasztokból toborzott sereg azonban a nemesség ellen fordult
• a nemesek megpróbálták leállítani a sereg toborzását, de ekkor már késő
• a sereg vezetője egy végvári katona, Dózsa György volt, róla kapta a történelmi esemény a nevét

-         lefolyása

• több véres ütközet zajlott a felkelők és a nemesi csapatok között
• pár hét alatt több megyére kiterjedt a felkelés

-         a nemesség győzelme a parasztsereg felett

• a Temesvárt ostromló paraszti seregeket Szapolyai János erdélyi vajda fékezte meg
• ezt követően az egész felkelést felszámolták

-         a megtorlás

• Dózsa Györgyöt tüzes trónra ültették, fejére izzó vaskoronát tettek
  • a kínzás és a kivégzés bestiális módon zajlott le
  • Dózsa alakja és halála sok művészt is megihletett
• a parasztság nagy része nem kapott súlyos büntetést, hiszen a dolgos kezekre szükség volt a földeken
• a legfontosabb büntetés a parasztság egészét érintette: megtiltották a szabad költözést, vagyis nem hagyhatták el földesurukat
  • ezt szakszóval „röghöz kötésnek” is nevezzük

A mohácsi vész

-         a Magyar Királyság az 1520-as években tehát nagyon gyenge volt

• a király hatalma gyengül
• a bárók hatalmaskodnak
• a trónviszályok is gyengítik az uralkodó helyzetét
• a parasztfelkelés

-         közben az ország hagyományos ellenfele nagyon megerősödött

• Hunyadi nándorfehérvári győzelme, Mátyás erős állama és a törökök belső problémái miatt vagy 60 évig nyugalomban lehetett az ország az Oszmán birodalomtól
• 1520-ban azonban egy nagy tehetségű szultán jutott hatalomra: I. Szulejmán
• terve a Magyarország elleni hadjárat volt
• 1521-ben elfoglalta a legfontosabb végvárat: Nándorfehérvárt
• a mohácsi csata
  • 1526-ban indult meg egy nagy török sereg Magyarország ellen
  • a túlerőben lévő törökök simán legyőzték a magyar sereget
  • a magyar felkészülésről sokat elmond, hogy a legnagyobb sereggel rendelkező báró, Szapolyai János erdélyi vajda lekéste a csatát
  • 15 000 magyar halt meg, köztük a bárók, fő méltóságviselők és egyházi méltóságok közül is sokan
  • a fiatal király, II. Lajos menekülés közben a megáradt Csele-patakba fulladt

Hunyadi Mátyás és kora

Mátyás trónra kerülése

-         1458-ban is mét király nélkül maradt az roszág

• Habsburg V. László fiú utód nélkül meghalt 1457-ben
• Hunyadi János, aki az ország kormányzója volt és legbefolyásosabb politikusa szintén meghalt 1457-ben

-         a nemesek – a Habsburg Albert halála utáni szituációhoz hasonlóan – magukhoz ragadják a kezdeményezést

• meghívják a trónra Hunyadi János fiát
  • Hunyadi János idősebb fiát, Lászlót V. László végzi ki egy gyilkosság miatt
  • a fiatalabb fiú a 15 éves Mátyás V. László fogságában volt Pozsonyban, de László halála után hazatérhetett
  • nagy a Hunyadi család népszerűsége és földbirtokaik, kiterjedt kapcsolatrendszerük is lehetővé teszi egyik tagjuk számára az uralkodást
  • a nemesek úgy gondolják, hogy a fiatal királyt könnyű befolyásolni
• 1458-1490-ig, 32 éven át uralkodott

Mátyás külpolitikája

-         Mátyás tervei

• hosszú távú terve a német-római császári cím megszerzése volt
• ehhez egy erős közép-európai hatalom kialakítása szükségeltetett
• elsősorban a császári címhez ugródeszkának tekintett Cseh Királyság és a nyugati szomszéd, Ausztria volt célkeresztjében

-         hadserege

• a híres fekete sereg
• zsoldossereg volt, sok külföldi katonával
• 10 000 főből állt
• vezetője a legendás Kinizsi Pál
• fenntartásának költsége óriási volt, Mátyás szinte minden évben rendkívüli hadiadót szedett be fenntartására

-         török ellenes hadjáratok

• apja a nándorfehérvári diadallal pár évtizedre elcsendesítette a törököket
• Mátyást bírálták is azért, hogy nem szervezett nagy, a törököket Európából kiűző keresztes hadjáratot, pedig lett volna lehetősége erre
• uralkodása elején két fontos végvárat, Jajcát és Szabácsot foglalt vissza a töröktől
• 1479-ben híres hadvezére, Kinizsi Pál verte meg az Erdélybe betörő törököket

-         a cseh háborúk

• az ok, amiért igényt tart a cseh trónra
  • első felesége a cseh király lánya volt
  • Jan Hus követőit eretneknek nyilvánították és Mátyás keresztes hadjáratot vezetett volna ellenük Csehországba
• a hosszú háborúskodás alatt elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, de a cseh koronát nem tudta megszerezni

-         Bécs elleni hadjárat

• uralkodása végén elfoglalta Bécset, de a császári címhez nem jutott közelebb

Mátyás belpolitikája

-         reformjai a nagyobb bevételért

• sok adónemnek megváltoztatta a nevét
  • az uralkodók a megelőző évtizedekben sokaknak adtak mentességet egyes adók alól
  • az új adó bevezetésével ezek a mentességek megszűnnek, még ha lényegében az adó ugyanaz marad is
  • a harmincadvámot koronavámmá nevezi át
• a kapuadóból füstadó lesz
  • a kapuadót portánként fizették, de egy nagy kapu mögött gyakran több jobbágycsalád is élt
  • a füstadót kéményenként, így minden családnak fizetnie kellett
  • a bevétel így jelentősen nőtt
• rendszeresen kivetett rendkívüli hadiadót
• bevételei: 500-750 000 forintra rúgnak évente
  • ez a francia királyéhoz hasonló

-         az uralkodó hatalmának növelése, a rendekének a csökkentése

• a kincstartóság, vagyis a pénzek kezelése uralkodói felügyelet alá került
• a bíróságokat összevonta, ő maga is ítélkezett
• átszervezte a kancelláriát, élére saját híveit állította
• Vitéz János-féle felkelés
  • 1471-ben korábbi nevelője vezetésével keltek fel ellene urak
  • a felkelés leverése után Mátyás nem hívta össze az országgyűlést, hanem rendeletekkel kormányzott

Igazságos volt-e Mátyás?

-         a Mátyásról szóló legendák

• Mátyás királyról sok monda, mese szól
• álruhába öltözve járta az országot és igazságot tett
• „Mátyás, az igazságos” vagy „Meghalt Mátyáés, oda az igazság!” ismert szerkezetek

-         Hogyan gondolkoztak az emberek Mátyásról a korában?

• a jobbágyok: nagy adókat vetett ki rendre – nem szerették
• a nemesek: úgy gondolták egy közülük, kiemelkedett, majd lenézi őket, a rendi gyűlést nem hívta össze – nem szerették
• a bárók: kiszorította őket a kormányzásból – nem szerették
• a külföld: lenézik származása miatt

-         Mátyás korában az egyik legkevésbé szeretett uralkodó volt

-         Mégis miért alakultak ki róla ezek a mondák?

• Mátyást nagyon szerették, de nem saját korában, hanem pár évtizeddel utána
• Mátyás az erős kormányzást és az adók szigorú beszedését egy erős ország kialakítására használta
  • Magyarországon rend volt
  • Magyarországot senki nem fenyegette külföldről, sőt Mátyás foglalta el Csehország és Ausztria egy részét
• Milyen világ jön Mátyás után?
  • gyenge kezű uralkodók, anarchia, majd a török 150 évre megszállja az országot
  • az emberek visszakívánkoztak Mátyás korába, akkor már a rendszeresen kivetett hadiadók emléke nem volt olyan erős

Mátyás udvara

-         Mátyás a korszak Európai szinten is legmodernebb királyi udvarát hozta létre

-         a reneszánsz művészeti irányzat hódított ekkor

-         híres művészek érkeznek Mátyás udvarába

• főleg itáliai költők, építészek, csillagászok, történetírók jöttek
• Bonfini történetírótól maradt fenn több leírásunk

-         Visegrádon nagy palotát építtetett

-         könyvtára, a Corvinák világhírű gyűjteménnyé vált

• ógörög és római szerzők és Mátyás korának tudományos és orvosi könyvei is megtalálhatók voltak köztük
• 2000 kötetes volt, csak a pápának volt ennél nagyobb könyvtára

Makedónia, Nagy Sándor

Makedónia felemelkedése

-         a makedónok egy, a Balkán-félsziget északi részén élő népcsoport volt

• a göröghöz hasonlít a nyelvük, rokonság van köztük
• a Kr. e. 12-8. század között a nagy népvándorlási hullám dél felé sodorja

-         II. Philipposz uralkodása alatt kezdődik fénykoruk

• a makedón hadsereget nagyon megerősíti
  • kialakul a makedón falanx
  • a katonák fegyvere a hosszú dárdák – szarisszák
  • hatékony ostromgépeket alkalmaztak
  • erős a makedónok nehézlovasság is

-         megpróbálja kiterjeszteni hatalmát a görög városállamokra

• a görög poliszok helyzete
  • vége a görög fénykornak
  • egymás elleni háborúkban gyengülnek meg
  • Athén, Spárta és Théba is csak rövid ideig tud felülemelkedni a másik kettőn
• a makedón hadsereg Kr. e. 338-ban könnyedén győzte le a nem egységes görög haderőt
  • a görög városok a makedón birodalom részévé váltak
  • Philipposz a görögöket azonban nem egy legyőzött ellenséges népként, hanem szövetségesként kezelte
• ez után döntés született a perzsaellenes hadjáratról
• ekkor azonban váratlanul meghalt II. Philipposz, Kr. e. 336

-         utóda fia, Nagy Sándor vagy görög nevén Alexandrosz

• egyedüli kijelölt örökös
• klasszikus görög, testi és szellemi nevelés
  • a híres filozófus, Arisztotelész is volt a nevelője
• már apja uralkodása alatt részt vett az állam irányításában, így hatalomra kerülésétől magabiztosan intézte azokat
• trónra kerülése utáni intézkedései jelzik államférfiúi felkészültségét
  • meggyilkoltatja apja új feleségét és annak gyerekét
  • a hűtlennek tartott előkelőket is kivégeztette
  • több helyen is makedónellenes felkelés van készülődőben, de Sándor hadseregével erőt demonstrálva csírájában folytja el ezeket

Nagy Sándor hadjáratai

-         apja tervét folytatja: hadjárat a Perzsa Birodalom ellen

-         a Perzsa Birodalom ekkor

• nem a fénykorát éli, hanyatlás jellemzi
• a nyugati szatrapák jó része önállósította magát a központtól
• a király gyakran cselszövések, mérgezések áldozata lett

-         a hadjáratok története

• Alexandrosz serege: 30 000 gyalogos + 5000 lovas
  • e mellett nagy kísérőszemélyzet követte a hadat
• a hadjárat okai
  • a propaganda: a 100 évvel korábbi perzsa háborúk megbosszulása
  • a valós ok: a termelési, politikai válságba került görög városoknak új piacokra, gazdasági erőforrásokra volt szükségük
• Gordiuszba vonul seregével, ahol megtekinti a csomós szekeret és átvágja kardjával azt
• Sándor elfoglalja a hatalmas területű Perzsa Birodalmat, Palesztinával, Egyiptommal, Mezopotámiával

-         birodalomalapítás

• célja egy egységes, a görög és a keleti kultúra egységén alapuló birodalom létrehozása
• a birodalom különböző népeinek összeolvadását akarta elősegíteni
  • a keleti alattvalók egyenjogúsítása a makedónokkal
  • szúszai menyegző: 10 000 makedón katonáját adta hozzá perzsa nőkhöz
  • Alexandrosz elveszi Dareiosz lányát és felveszi a perzsa királyi címet
• városalapítások
  • a fontos csomópontokban városokat alapított, mind Alexandria
  • a legismertebb az egyiptomi
• egységes pénzrendszer bevezetése

-         Sándor bukása

• India északi részének meghódítása után katonái lázadozni kezdtek, mert az esőerdőben nagyon nehezen ment előrenyomulásuk, innen fordulnak vissza
• Alexandrosz keleti, teljhatalommal rendelkező uralkodóként nyilvánul meg
  • perzsa királyként öltözködik
  • elvárta mindenkitől, hogy arcra borulva járuljon elé, aki nem így tesz, kivégezteti
  • perzsa előkelőknek fontos tisztségeket adott
• brutális tettei
  • Alexandrosz megöli a kitűnő hadvezér Parmeniónt
  • Alexandrosz részegen megöli testvérét
• Kr. e. 323 – 33 évesen meghal egy italozás után

Nagy Sándor halála után

-         birodalma hamar szétesett

• oka: egy ilyen nagy birodalmat csak egy erős kezű uralkodó tudott egyben tartani
• halála után egyből megindul a harc az utódlásért egykori hadvezérei között
• végül három nagy részre esik szét az egykori birodalom
  • Egyiptom, Makedónia és a Szeleukida Birodalom

Athén és a görög világ fénykora

-         az athéni demokrácia virágkora a görög-perzsa háborúk és az Athén és Spárta közt kitört peloponnészoszi háború között volt

-         a korszak legismertebb athéni államférfija: Periklész

• Kr. e. 455 után ötször, majd Kr. e. 444-429-ig folyamatosan volt „első hadvezér”, így az athéni állam irányítója

A klasszikus kor gazdasága

-         mezőgazdaság

• a gabonaellátás
  • Athén 2/3 részben behozatalra szorult
    • elsősorban a Fekete-tenger vidékéről
• olajbogyó
  • főzés
  • világítás
  • tetsápoló
  • az egyik legfontosabb kiviteli cikk
• szőlő
• virágok
• zöldségek
• méz
  • ez az egyetlen édesítőszer ekkor

-         ipar

• a gazdaságon belül ez a meghatározó szektor
• komoly exportforgalma volt
  • fémipari termékek
  • bőráruk
  • kerámiák

-         kereskedelem

• export: olaj, bor, fémipari termékek, bőripari termékek, kerámiák, márvány
• import: gabona, luxuscikkek, hajóépítő fa

-         Athén bevételei

• a bevándorlók és a felszabadított rabszolgák adót fizettek
• kereskedelem
• kikötői vám
• bíróságok díjai
• (laurióni) ezüstbányák
• a déloszi szövetség tagjainak hozzájárulása

-         a bevételek jelentős részén hatalmas építkezéseket valósítottak meg Athénban

Építészet

-         épülettípusok

• templomok
  • a görögöknél az épület elsősorban a kegyszobor elhelyezésére szolgált, a belső térben csak az istenség papjai tartózkodtak
  • az áldozatokat a templom előtt álló oltáron mutatták be, így a görög ember az épületet így többnyire csak kívülről szemlélte
  • ezért a homlokzat lett a legdíszesebb elem
• színházak
  • a színház félkörű nézőtere domboldalra épült, felhasználta a terep emelkedését is a padok elhelyezésekor
• stadionok
  • a sportversenyeket tartották itt, amiről az olimpiák kapcsán már hallottunk
• oszlopsorok (sztoák)
  • egy forgalmas térség mellett emelt hosszú tetőzet az ókori Hellasban, melyet a tér felé eső oldalán oszlopsor, többi oldalán pedig falak tartottak

-         a görög épületeknek fő jellegzetességei

• boltozatot nem alkalmaztak, így gyakori az oszlop
  • az alátámasztó oszlopokat ezért sűrűn kellett elhelyezni a belsőben
  • dór jón és korinthoszi: a három oszloptípus
• a tümpanon az épületek háromszög alakú lezáró tetőzete

-         hatalmas építkezések jellemzik Periklész időszakát Athénban

• nagyszámú munkahelyet is teremtett
• hatalmas összegeket költött építkezésekre
  • az Akropolisz: 2000 talentum – 52000 kg ezüst
    • 1 talentumból egy hadihajót lehetett építeni

Szobrászat

-         a legtöbb görög szobor elveszett, de római másolatból ismerjük őket

-         szoros kapcsolatban állt fenn az építészettel, egy művész gyakran egy személyben volt építészek és szobrászok

-         leghíresebb szobrok

• Mürón: Diszkoszvető
• Pheidiasz
  • az athéni Parthenonban felállított nemesfém Athéné-szobor
  • az olimpiai Zeusz-szobor

Festészet

-         a legismertebb a vázafestészet

• díszítéstípusok
  • kezdetben geometrikus
  • később állatok, emberek, mitológiai alakok, a hétköznapi élet tevékenységei
• fő színek
  • fekete (égetett máz)
  • vörös (agyag)
• olyan pontosan ragaszkodtak az egyes időszakokban, egyes műhelyekben a stílushoz, hogy a kutatók évtizedre és helyre pontosan be tudják tájolni a kerámiatöredékeket is

A színház:

-         a hagyományos görög drámákat ma is sokat játsszák

-         a színészek álarcban játszottak

-         a női szerepeket is férfiak alakították

-         az előadásokat nappal tartották

-         a nézőknek jegyet kellett venni

Történetírók

-         Hérodotosz: A görög-perzsa háborúk

-         Thuküdidész: A peloponnészoszi háború

-         Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok: életrajzokat írt az ókor sok korszakából

Hétköznapok

-         az otthon

• a falak egy zárt, belső udvart fogtak közre
• kifelé nem néztek ablakok
• székeik és mai ruhásszekrények nem voltak, ládákban tartották a ruhaneműt

-         étkezés

• a reggeli általában egyszerű ételből, borba áztatott kenyérből állt
• ebédre már változatosabb ételek kerültek az asztalra: hús, sajt, olívabogyó, füge, szőlő
• a vacsora időpontja a késő délutáni órákig tolódott ki, babból, borsóból, salátából, gombából, uborkából készült ételeket tálaltak fel

-         a viselet

• bő, levegős, a test köré művészien redőzött textília
  • fő díszítő eleme az egyedi redőzés és az övrész
  • a szövött anyagokat lenből, gyapjúból, pamutból készítették
  • gyakran használtak szalagokat díszítésre

A peloponnészoszi háború (Kr. e. 431-404)

-         a háború kitörésének okai

• a peloponnészoszi és a déloszi szövetség egyre inkább szembekerült egymással
• kereskedelmi verseny is kialakult a két szövetség között, de Athén és Spárta eltérő berendezkedése, kultúrája is segítette a szembenállás kialakulását

-         a háború

• Athénnak a tengeri flottája, Spártának a szárazföldi serege volt nagyon erős
• a hosszú időre elhúzódó háború többek közt egy Athénban kitört pestisjárvány következtében Spárta győzelmével ért véget
  • a pestisjárványban maga Periklész is meghalt és nagyon lecsökkentette az athéniak készleteit

-         a későbbiekben Spárta nem tudott hosszú távon vezető állam maradni, a görög városállamok közti folyamatos háborúk minden nagy államot meggyengítettek

A görög-perzsa háborúk

A perzsák és Athén

-         a görög világ sok mindenben más, mint Perzsia

• sok kis ónálló állam található itt
• az államok egymás ellen is harcolnak

-         a hadseregek, harcmodorok

• a görögök
  • katonáik: nehézfegyverzetű gyalogság (hopliták)
  • hadviselésük: falanx
    • olyan több sor mélységű, nehézfegyverzetű gyalogosokból álló hadrend, ahol az arcvonal szélessége nagyobb, mint a mélysége
    • 8-16 sor mélységű, akár másfél km. hosszúságú is lehetett
    • az elöl levőket a többiek nyomták hátulról, az első 3 sor harcolt, ők voltak lándzsatávolságban, ekkor kézitusában kellett az ellenséget legyőzni
• a perzsa hadsereg
  • a lovasság a fő erő
  • fontos szerepe volt az íjászoknak
  • harci szekerek, gyalogság, ostromgépek
  • Halhatatlanok – a 10000 legkiválóbb harcos elit csapata – létszámuk változatlan, mindig pótolták a halottakat

A háború első szakasza

-         a nagy perzsa birodalom szerette volna hatalmát kiterjeszteni a gazdag görög városállamokra is

• uralkodójuk I. Dareiosz

-         az első hadjárat: Kr. e. 492 – perzsa kudarc

• hajóhaduk viharba kerül az Athósz--hegyfoknál

-         a második hadjárat, Kr. e. 490

• hajókkal közvetlenül Attikát támadják meg
• Marathónnál zajlott a csata
  • athéniak 10 000-en, a perzsák kb. 24 000-en lehettek
  • az athéni hadvezér: Militiadész
  • a két harcmodor találkozik, az athéniak tudják saját stílusukat rákényszeríteni a perzsákra
  • a helyismeret hiányában sok menekülő perzsa a mocsárban lelte halálát
• a marathóni futóról
  • Marathónból egy katona teljes fegyverzetben Athénba fut hírt vinni  győzelemről, mire odaér holtan esik össze
  • a legendának két alapja lehet, mert Hérodotosz történetírónál két „futás” is szerepel:
    • egy katona két nap alatt lefut Spártába (255 km), hogy a spártaiak segítségét kérje a harchoz, akik vallási ünnepük miatt maradtak távol, de ő nem hal meg
    • az athéni sereg kénytelen a győzelem után Athénhoz futni, mert elterjed, hogy a hajóra szállt perzsák a várost veszélyeztetik

Változások a két államban

-         Athén – készülnek egy új perzsa támadásra

• Themistoklész a leghíresebb athéni politikus ekkor
  • egy flottaépítési programot javasolt
• a felállított hajóhad
  • 200 db, háromevezősoros triérészt szereltetett fel
  • előnye: nem nagy, ügyes mozgású
  • a legénységet a thészek soraiból toborozta
  • harcmodor: orrával nekimegy az ellenségnek és súlyos sérüléseket okoz

-         változás Perzsiában

• Kr. e. 486 – I. Dareiosz halála
• Xerxész az új uralkodó

A háború második szakasza, Kr. e. 480-479

-         ekkor egy hatalmas szárazföldi perzsa hadseregérkezett a görög területre

• egy flotta is kísérte, elsősorban az ellátást és az utánpótlást biztosítva

-         a kis görög államok sorban hódoltak be a perzsa haderőnek

-         az első ellenállás

• a Thermopülai-szorosban pár ezer, spártaiak vezette had próbálta feltartóztatni a hatalmas perzsa hadserőt
• a görög hadsereg élén I. Leonidasz spártai király állt
• 300 spártai halt hősi halált a szorosban

-         a perzsák egy görög árulás segítségével áttörtek és haladtak tovább Attika felé

-         Themisztoklész taktikája

• úgy gondolja nyílt terepen esélye sem lenne a görögöknek
• a flottaépítést levezénylő politikus a tengeren akarta megverni a perzsákat
• Athén és Attika lakosságát Szalamisz szigetére evakuálták
• a perzsák feldúlták a kiürített Athént

-         a szalamiszi csata, Kr. e. 480

• Themisztoklész csele: hamis üzenetet jutattott el Xerxésznek, mely szerint gyorsan kell támadnia, mert itt legyőzheti a görög flottát
• a felkészült, könnyű mozgású triérészek legyőzték a perzsa flottát
  • az utánpótlás, a menekülés, a görög utánpótlás megakadályozásának lehetősége miatt különösen fontos a perzsa flotta pusztulása
• a hátramaradt perzsa fősereget, ami az ellátás nehézsége miatt erősen megfogyatkozott 480 telén, és egyre fáradtabbá vált, a görögök  már könnyebben le tudták győzni

A háború befejező szakasza

-         a háború utolsó szakaszában az athéniek vezetésével a görögök az Égei-tengeri szigetvilágból is kiűzték a perzsákat

-         a déloszi szövetség megalapítása, Kr. e. 478

• a perzsák elleni küzdelmek finanszírozása volt a célja
  • Athén és a peloponésszoszi szövetségbe nem tartozók a tagjai
  • kezdetben mindenki hajóállítási kötelezettséggel rendelkezett, ezt később pénzben is megválthatták
• a szövetség célja megváltozik miután a perzsák elleni háború véget ér
  • a szövetség tagjai lényegében Athén alattvalóivá váltak
  • továbbra is pénzt kellett befizetniük, de ezt Athén saját hatalmának erősítésére használta fel
    • a pénztár Déloszon volt, majd Kr. e. 454-ben a fokozódó perzsa veszélyre hivatkozva Athénbe szállították
    • a déloszi szövetségnek virágkorában 238 állama és 1,8 millió lakosa volt
    • Athén fegyverrel kényszerítette maradásra a kilépni kívánókat

A rendszer megszilárdulása

Teleki Pál miniszterelnöksége (1920-21)

-         a fehérterror felszámolása

• a szélsőjobboldali erők lefegyverzése gyakran vezetőiknek juttatott állami pozíciókkal történt

-         földreform

• mivel Horthy rendszere deklarálta, hogy nemzetépítő erőnek a birtokos parasztságot tartja, elodázhatatlanná vált a földkérdés megoldása
  • már Károlyi is próbálkozott ezzel, de sikertelen volt
  • a Tanácsköztársaság alatt termelőszövetkezeteket alakítottak
• Teleki csak a termőterület 1/10-ed részét osztotta fel, de így is történt valami előrelépés
  • 411 000 igénylőnek juttatott, akik közül 301 000 szegényparaszt volt
  • ugyanakkor megőrizte a nagybirtok hagyományos struktúráját is

-         a vitézi rend kialakítása

• Horthy nemességet nem adhatott, de kialakított egy olyan címet, amivel magához tudta kötni a rendszerének kiépítésében érdemeket szerzett híveit
• ez volt a vitézi rend, amit a kormányzó adományozhatott az arra érdemeseknek
  • a felosztásra felajánlott föld egy részéből a rend tagjainak vitézi telkeket adtak
• a Vitézi Szék elnöke és a rend főkapitánya maga a kormányzó volt
• a lovagi szertartások szerint avathatott újabb vitézeket

-         „numerus clausus”

• a törvény kimondta, hogy a magyarországi egyetemeken minden nemzetiség csak az ország népességi arányaiban iratkozhat be
• vagyis amely népesség az ország 3%-át alkotja csak az egyetemisták 3%-a lehet
  • a numerus clausus szó szerint „zárt szám”-ot jelent
• a törvény egyértelműen egy népcsoport ellen szólt, melynek tagjai nagy arányban értelmiségi pályára mentek: ügyvédek, orvosok, tudosók voltak: ez a zsidóság

-         lemondása

• 1921-ben IV. Károly első visszatérése idején nem elég határozott fellépése miatt lemondott

Bethlen István miniszterelnöksége (1921-31)

-         gazdasági stabilizáció

• a magyar gazdaság romokban van
  • a megszálló román csapatok egész gyárakat telepítettek ki az országból
  • a bányák nagy része a határon túlra került, így a gépipar nyersanyag nélkül maradt
  • nagy volt a munkanélküliség
  • 1921-ben az ipari termelés az 1913-as évinek mindössze 47, a mezőgazdasági pedig 41%-a volt
• a helyzet rendezése
  • a Népszövetségtől kölcsönt kapott az ország
  • 1926-ban a régi, elértéktelenedett korona helyébe az erősebb pengőt vezették be
  • lassan beindult a gazdaság fejlődése

-         külpolitikai szövetséges-keresés

• a magyar állam külpolitikai célja a Horthy-korszakban a revízió volt
• az első világháború utáni békeszerződéseket bíráló Magyarországnak nem volt könnyű szövetségest találni
• a balkáni viszonyok megváltoztatására törekvő Mussoliniban sikerült megfelelő partnert találni, hisz mindkét ország érdekelt volt Jugoszlávia meggyengítésében
  • 1927-ben olasz-magyar szerződést írtak alá

    Válság és kiútkeresés

     

    -         a gazdasági világválság Magyarországot is elérte és nagyon hasonló folyamatokat és következményeket láthatunk, mint a világ más régióiban

    • a válság Magyarországon
      • az ország agrárjellege miatt elsősorban a mezőgazdaságban érték a kedvezőtlen hatások
        • a mezőgazdasági termékeket nem lehet eladni – a magyar búzára volt különösen súlyos hatással
        • a gabona ára 64%-kal csökkent két esztendő alatt
        • 1932 végén már a paraszti birtokok mintegy 60%-át terhelte adósság, s közülük éves átlagban körülbelül hétezret árvereztek el
        • a mezőgazdasági termékek iránti világpiaci kereslet visszaesésének eredménye az agrárszférában mintegy félmillió munkanélküli lett
      • az ipari termelés csökken – ez elsősorban a magyar gépipart, építőipart és vasipart érintette
    • válság hatásai
      • nagy munkanélküliség
        • Magyarországon minden harmadik ember elvesztette a munkáját
      • sztrájkok, tüntetések
      • a 10 évig a kormány élén álló Bethlen István bele is bukik ebbe
      • a szélsőséges erők megerősödése
        • Magyarországon a kommunisták szervezkednek újult lendülettel
        • a kormányzópárton, az Egységes Párton belül a radikálisabb jobboldaliak kerülnek előtérbe
    • megoldások
      • a New Deal és állami munkahelyteremtések nincsenek Magyarországon
      • Magyarországon különösen elhúzódott a gazdasági világválság

    -         Gömbös Gyula miniszterelnöksége

    • Gömbös a kormányzópárton belül a radikális jobboldali szárnyhoz tartozott
    • kormányra kerülésekor egy 95 pontból álló „Nemzeti Munkaterv”-et készített elő – nagyon tudatos, rendszerben gondolkozó, határozott politikát követett
      • mindenkinek ígért valamit, de a program pontjai keresztezték egymást, így aztán egy elképzelést eleve csak egy másik rovására lehetett volna megvalósítani (pl. nem lehet egyszerre a pénzügyi válságot felszámolni és a szociális juttatásokat növelni)
    • külpolitikája
      • Mussolini Olaszországát tekintette mintának és a hitleri Németországhoz is egyre közelebb került
        • Gömbös 1933 júniusában tett látogatást Hitlernél
      • Miért ezekhez az országokhoz közeledett Magyarország?
        • mert a magyar külpolitika fő törekvése a revízió, az első világháborúban elvesztett területek visszaszerzése volt
        • Németország és Olaszország hasonlóan szemben állt a versailles-i békéket védő egykori antantállamokkal
    • tudatos politikájával az ország lassan úrrá lett a gazdasági válságon
      • a vesztes államok jóvátétel-fizetési kötelezettségét 1932-ben eltörölték
      • Németországhoz való közeledése új, nagy piacokat jelentett a magyar mezőgazdaság számára
    • belpolitikája
      • kísérletet tett a politikai rendszer átalakítására: diktatúrát szeretett volna kiépíteni
      • központjában a modern tömegpárt megteremtésére irányuló kísérlet állt
        • az Egységes Párt átalakult, s felvette a Nemzeti Egység Pártja nevet
        • az új választásokon az erőszaktól sem riadt vissza, így hatalmas győzelmet aratott
          • így „leváltotta” a kormánypártot
      • a hadsereg fontos pozíciójába szélsőjobboldali híveit nevezte ki
        • 22 tábornokot is nyugdíjaztatott
        • korábban hadügyminiszter volt és ügyesen erősítette a hadsereg befolyását Magyarországon, így a második világháborúra a haderő az egyik legfontosabb belpolitikai tényezővé vált
      • Horthy azonban az egyensúlyra törekedve nem támogatta a szélsőséges irányba való eltolódást
        • amikor 1936 októberében Münchenben elhunyt, már bukott politikusnak számított, s csak Horthy együttérzéséből volt még Magyarország miniszterelnök

          A Harmadik Birodalom árnyékában

           

          Jobbratolódás az 1930-as évek végén

           

          -         a ’30-as évek végén több miniszterelnök váltotta egymást viszonylag gyorsan

          -         Magyarország egyre inkább a náci Németország hatása alá került

          • Magyarországot nagyon erős gazdasági szálak fűzték Németországhoz
            • a magyar kivitel 45%-a Németországba ment
          • e mellett a magyar revíziós igények támogatását is leginkább Hitlertől lehetett remélni

          -         a magyar náci irányzat is ekkor erősödött meg

          • vezetője Szálasi Ferenc, aki elvei miatt ekkor börtönbe is került
          • a magyar nácikat nyilasoknak hívjuk nyilaskeresztes jelvényükről
            • „hungaristák”-nak is nevezték magukat
          • pártjaik nevei:
            • Nemzeti Akarat Pártja
            • Magyar Nemzetiszocialista Párt

          -         Horthy nem értett egyet az erős jobbratolódással

          • a gyors kormányfőváltások oka is többek között ez volt: igyekezett megállítani az egyre szélsőségesebb irányba induló Magyarországot, de ezt nagyon kevés sikerrel tette

           

          A zsidótörvények

           

          -         a jobbratolódás egyik bizonyítéka az ekkoriban elfogadott zsidóellenes törvények

          -         1938-ban és 1939-ben a zsidóság életét nehezítő, antiszemita törvényeket fogadtak el Magyarországon

          -         oka

          • a magyar állam a hitleri Németország befolyása alá került

          -         az első zsidótörvény

          • a hamarosan miniszterelnöki székbe kerülő Imrédy Béla dolgozta ki
          • 20%-ban maximálta a zsidók számát bizonyos pályákon: orvosok, újságírók, ügyvédek
          • zsidónak az izraelita vallásúakat tekintették

          -         a második zsidótörvény

          • egy évvel később, 1939-ben úgyszintén Imrédy nyújtotta be
          • egyes pályákról, például az állami tisztviselők közül teljesen kitiltották a zsidóságot
          • e mellett a korábban előírt 20%-os arányukat 6%-ra csökkentette a meghatározott munkakörökben
          • zsidónak már nem vallási alapon tekintettek valakit, hanem etnikai alapon: zsidó akinek egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó

          -         Imrédynek pont azért kellett lemondania, mert kiderült róla, hogy ősei között szintén van zsidó

           

          Revíziós sikerek

           

          -         a náci Németországgal jó viszonyt ápoló Magyarország nyertese lett Hitler határozott, nyugati hatalmakkal nem törődő terjeszkedésének

          -         a Szudéta-vidéket Németországhoz csatoló müncheni konferencia után a határ menti magyar területeket Hitler visszacsatoltatta Magyarországhoz

          • az ország 12 ezer négyzetkilométernyi, 870 ezer lakosú felvidéki területet kapott vissza
          • ez az 1938 novemberi első bécsi döntés volt

          -         1939 márciusában Hitler megszállta Csehországot

          • létrejött egy Hitlertől függő fasiszta szlovák állam
          • Kárpátalját pedig Magyarország kapta meg

           

          A győri program

           

          -         Darányi Kálmán miniszterelnökhöz kapcsolódik

          • nagy arányú fegyverkezési programot fogadott el
          • Magyarország megkezdhette katonai erejének felkészítését a várható erőpróbára

          -         a magyar hadsereg a még trianoni békében meghatározott elvek szerint nagyon kicsi és gyengén felszerelt volt

          -         pár év alatt hatalmas összegeket költött a magyar állam a haderő fejlesztésére

          • a hadsereg 1 milliárd pengőt kapott fejlesztésre

          -         komoly hatása volt a munkanélküliség megszüntetésében és az ipai termelés növekedésében

A Horthy-korszak államszervezete

Az államforma kérdése

-         a Tanácsköztársaság bukása után dönteni kellett az államformáról is

-         a többség a királyságot támogatta

• sem az őszirózsás forradalom után létrejövő népköztársaság, sem a kommunisták által bevezetett Tanácsköztársaság nem volt sikeres
• Magyarország ugyanakkor 900 éve királyságként működött

-         a királyság mellett döntöttek, de egy kérdés maradt: ki legyen a király?

• a lehetséges választások
  • IV. Károly – őt támogatják a legtöbben, de az antant ezt szigorúan megtiltotta: féltek a Monarchia esetleges visszaállításától
  • van, aki szerint más uralkodóház tagját kellene meghívni a trónra, de senki nem talált komolyan támogatott jelöltet

-         az új nemzetgyűlés 1920-ban szavazta meg, hogy az államformára vonatkozó forradalmi néphatározat törvénytelen, ezért a királyság intézményének jogfolytonossága fennmarad, s a parlament az államfői hatalom végleges rendezéséig kormányzót választ

• a kormányzó Horthy Miklós lett

-         IV. Károly visszatérési kísérletei

• Károly tervei
  • Károly tervei közt kezdetben egy osztrák–szlovén–magyar államalakulat létrehozása szerepelt, s első céljaként Magyarországot jelölte meg
  • álláspontját arra alapozta, hogy az országban az őt támogató tábor egységes, s ezt az egységes tábort egy „egyenes, királyhű” katona vezeti
• az 1921-ben Károly kétszer is megpróbálta visszaszerezni a hatalmat
  • elsőre csak Budapestre utazott, remélve, hogy a többség mellé áll
    • a mintegy félórás kínos találkozáson a király a jogfolytonosságot, míg Horthy azt hangoztatta, hogy a szomszédos államok restauráció eseten azonnal támadnának
    • a társadalom többsége közönyösen szemlélte az általa alig-alig ismert király személye körül kialakuló „királykérdést”
    • a csalódott uralkodó nem vállalta a konfrontációt, inkább távozott
    • másodjára hadsereggel tért vissza, de egy kis harc után elfogták
      • az ő magyarországi támogatói hasonló nagyságúak voltak, mint a szabad királyválasztást pártolók
      • katonáinak fedezete mellett a király vonattal indult Budapestre
      • Budaörsön egy „ütközet” is vívtak
      • a királyt megtörte a nem várt ellenállás és tábora gyengeségének észlelése
      • őrizetbe vették, majd Tihanyba szállították
      • ezután hivatalosan is kimondták a Habsburg-ház trónfosztását
    • Miért nem lehetett Károly újra Magyarország királya?
      • a nemzetközi elismerés miatt, hiszen az antant államai ezt szigorúan ellenezték
      • Horthyék nem vállalhattak felesleges kockázatot
      • és bár a magyar politika az antantra hivatkozott, maga döntött, Horthy meg akarta tartani hatalmát
      • Károlyt a portugál Madeira szigetére száműzték, ahol a következő évben, 1922-ben meghalt

A kormányzó hatásköre

-         kezdetben még korlátozott, de a 25 év alatt újabb és újabb jogokat emelnek bele

• a „legfőbb hadúr” – ő a hadsereg vezetője, dönthet egy állam megtámadásáról is
• jog az országgyűlés feloszlatására és új választások kiírására
• a törvényjavaslatok visszaküldésének joga – ha a parlament egy törvényt hoz, azt a kormányzó írja alá és így lesz hivatalos, de ha nem ért vele egyet visszaküldheti, hogy a parlament változtassa meg, de a következő változatot ki kellett hirdetni – összességében 1 évig húzhatta egy törvény hatályba léptetését
• a kormányzónak nem kellett számolnia azzal sem, hogy visszahívják, illetőleg működésének időtartamát korlátozzák

-         összefoglalva

• Horthy-t kevesebb jogkör illette meg, mint a korábbi királyokat vagy egy diktátort

-         a ’30-as években kiszélesítették jogkörét

• törvényszegés esetén a kormányzót nem lehetett felelősségre vonni
• saját magának utódot ajánlhatott
  • ő saját fiát, Istvánt akarta utódjának
  • így a királyi hatalmakhoz hasonlóan a Horthy családban öröklődött volna a kormányzói tisztség
  • fia, István 1942-ben repülőgép-baleset áldozata lett
• ez a jogkiterjesztés egy kormányzói diktatúra felé való lépést jelentett

-         Horthy kormányzó a gyakorlatban

• kevésbé folyt bele a konkrét ügyek intézésébe, inkább szimbolikus szereplőként gyakorolta a főhatalmat
• az elkövetkezőkben Horthy tudatosan törekedett arra, hogy döntő politikai befolyását taktikusan használja fel és a különböző politikai erők közt egyensúlyi szerepet töltsön be
• egy idézet tőle közvetlenül hatalomra jutása utánról: „Ebben az országban rendnek kell lenni, és én rendet is fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség a jobboldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleges baloldalról jövő rendetlenkedésbe passzióból.”

A parlament

-         Magyarországon az egész Horthy-korszakban működött a parlament

-         többpártrendszer volt, kis hibával

• a kommunista pártot betiltották
• indoka
  • a Tanácsköztársaság idején a kommunisták voltak hatalmon
  • a vörösterror és egyes intézkedések alapján tiltották be a kommunista pártot
  • valószínűleg sok szavazót gyűjthettek volna össze, hiszen ekkor minden európai országban erős pártot jelentettek: Németországban az 1920-as években közel 10 millióan szavaztak a kommunistákra
  • a kommunista párt tagjait, agitátorait, kiadványait és a tevékenységét úgy általában a rendszer továbbra is üldözte, elnyomta, vezetőiket bebörtönözte, nem egyszer ki is végezte
• a szociáldemokraták
  • a másik, mérsékeltebb, szélesebb néptömeget megszólító baloldali párt a szociáldemokraták voltak
  • ők is szerepet játszottak a Tanácsköztársaságban, de őket, mint elfogadott, nagy baloldali pártot nem merték betiltani
  • 1921-ben a jobboldali miniszterelnök Bethlen István egyezményt kötött a szociáldemokratákkal
    • a szocdem lemondott arról, hogy tüntetéseket szervezzen, korlátozták a propagandatevékenységüket, illetve felhagytak Bethlen külpolitikájának bírálatával
    • cserébe a párt újra hivatalosan működhetett és indulhatott a választásokon
    • a szociáldemokraták így az egész Horthy-korszakban működhettek, ami a körülmények ismeretében sikert jelent, de jelentős támogatottságot nem tudtak szerezni korlátozott működésük miatt

-         négyévente választásokat tartottak, a győztes párt vezetője lett a miniszterelnök

• a szocdem erős korlátozása és a kommunisták betiltása miatt nem volt komoly tétje a választásoknak
• mindig a jobboldali kormányzópárt nyert
  • egyedül a neve változott a korszakban
    • általában Egységes Pártnak hívták
      • 1922-ben a két legerősebb jobboldali párt: a kisgazdák és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja összeolvadásával keletkezett
      • később Nemzeti Egység Pártjának, majd Magyar Élet Pártjának hívták
      • általában a szavazatok 60-70%-át szerezte meg a párt a választásokon
    • a kormánypárton belül volt mozgolódás: hol a mérsékeltebb jobboldaliak voltak erősebbek, hol a radikálisabb jobboldaliak
• a választások
  • a Károlyiék által elfogadott választójogot szűkítették
    • csak a 30 éven felüli nők szavazhattak, közülük is csak a 6 osztályt végzettek
    • csak a 24 éven felüli 4 osztályt végzett férfiak
    • az összlakosság 28%-a volt így választó és a 24 felettiek 58%-a
    • vidéken nyílt szavazás volt: ez azt jelentette, hogy a szavazási biztos látta, hallotta ki kire szavaz
      • ez egyedüli volt a korabeli Európában
    • a szabályok a jobboldali kormánypártnak kedveztek
      • a kevesebb szavazó: a szegényebb, műveletlenebb rétegek voltak kizárva, akik hagyományosan inkább a baloldali pártokat támogatták
      • a nyílt szavazás: az ellenzékiek kevésbé merték vállalni a véleményüket

A kormány

-         a végrehajtó hatalom feje

• a kormányfők a korszakunkban, akik neveit meg kell tanulni
• Teleki Pál, Bethlen István, Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla

Demokrácia vagy diktatúra?

-         demokrácia és diktatúra általában

• a diktatúrák jellemzése
  • csak egy párt működik
  • az egész államban egy ideológiát, gondolkodásmódot fogadnak el (például kommunizmus, nácizmus)
  • Mi történik azzal, aki nem fogadja el ezt az ideológiát?
    • terrort alkalmaznak
    • cenzúra működik: a sajtót ellenőrzi a hatalom
• a demokrácia jellemzése
  • népuralom, vagyis a nép rendszeresen, szabad választásokon választja meg vezetőit
  • a pártok szabadok, indulhatnak a választásokon
  • van szólásszabadság, véleménynyilvánítás szabadsága
  • van gyülekezési szabadság: lehet tüntetni a kormányon lévők ellen

-         a Horthy-korszak elemzése

• Létezhetett-e több párt?
  • az ellenzék folyamatos kritikával illette a kormányt, mely féket jelentett a kormányzó párt számára és ezeket a kritikákat gyakran figyelembe is vették, még ha hatalmuk miatt nem is kellett volna
  • de, a kommunisták be vannak tiltva, a szocdem pedig erősen korlátozva volt
  • vagyis a társadalom egy jelentős részei ki voltak rekesztve a képviseletből
• Voltak-e választások?
  • voltak, de vidéken nyílt szavazás volt
• Meg lehetett-e dönteni a hatalmon lévők hatalmát?
  • a kormányzópártot gyakorlatilag nem lehetett leváltani
  • Horthy-t mint kormányzót nem lehetett leváltani
• Van-e cenzúra?
  • végig működött a Horthy-korszakban
  • ellenzéki, kormányt bíráló lapokat tiltottak be hosszú időre vagy ideiglenesen
• Van-e terror?
  • nincs
  • igaz a csendőrség azért a kommunistákkal nem bánt kesztyűs kézzel
  • a bíróságok lényegében függetlenül működtek

-         összefoglalva

• a Horthy-korszak nem volt olyan diktatúra, mint a sztálini Szovjetunió vagy a hitleri Németország
• sok elem demokratikusan volt felállítva, de olyan módon gyakorolták és alkalmazták ezeket, hogy rendszeresen áthágták a demokratikus szabályokat
• a történettudomány tekintélyelvű rendszernek nevezi ezt

Spárta

A spártai állam kialakulása

-         a Peloponnészoszi-félszigeten található

-         itt a  dórok telepedtek le és leigázták a korábban itt élő akhájokat

A spártai társadalom

-         polgárok

• a legendás leírások alapján a polgárok egyenlő nagyságú földbirtokkal rendelkeznek
  • lehet hogy a klorai időben így volt, de a későbbi leírások szerint Spártában is voltak vagyoni különbségek a polgárok között
• csak és kizárólag katonáskodással foglalkoztak
  • nem végeztek „alantas” munkát
  • 60 éves korukig kellet katonáskodniuk
  • erre azért volt szükség, mert a polgárok az egész, alacsonyabb helyzetben tartott lakosság 5%!-át alkották csak

-         körüllakók

• szabadok, akik nem rendelkeznek polgárjoggal
  • így az állam életébe sem szólhattak bele
• Spárta peremterületein éltek, innen kapták nevüket
• lehetett földjük, de főleg kézművesek voltak
• háromszor annyian voltak, mint a polgárjoggal rendelkezők

-         helóták

• a meghódított őslakos akháj népesség
• nem rendelkeztek politikai jogokkal
• a földművelést végezték
• nem rabszolgák
  • a földhöz tartoztak, eladni nem lehetett őket
  • családjuk is lehetett
  • a megtermelt termény egy részét megtartották
• a spártaiak, hogy megfékezzék őket néha szabályos irtást végeztek köztük
• tízszer annyian voltak, mint a spártai polgárok

-         Athénban hasonló lakosságszám mellett jóval többen rendelkeznek polgárjoggal

A spártai állam

-         királyok

• az állam élén 2 király állt
• szerepük – a tankönyv szövegével ellentétben - nagyon korlátozott, inkább szimbolikus volt
  • a háborúban hadvezérek
  • a vallási élet irányítói

-         Vének Tanácsa

• ők az igazi, Spártát irányító testület
• 28 vén + a 2 király alkotja
• a 60 évesnél idősebb polgárok közül választják őket, tagjai a legbefolyásosabb polgárok közül kerültek ki
• megbízatásuk élethossziglan szólt

-         felügyelők

• a Vének Tanácsa évente 5 felügyelőt választott
• a 30. életévet betöltöttek közül 1 évre választották őket
• ők Spárta vezető tisztségviselői

-         népgyűlés

• Spártában is működött népgyűlés, de jóval kisebb jogkörrel, mint az athéni
• feladata
  • csak igennel vagy nemmel szavazhatott az eléje terjesztett kérdésekről
  • itt döntöttek háború és béke kérdésében

-         Spárta államformája arisztokratikus köztársaság

• az arisztokrata családok idős tagjai irányították az állam életét

A spártaiak élete

-         Spárta katonaállam volt

• a leigázott akháj népességet csak úgy tudták uralni, ha a spártai polgárok csak katonáskodnak

-         katonai nevelés

• a nem elég erős gyerekeket kitették a Taigetoszra
  • ez nem egyedi - Athénban az utcasarokra tették ki az ilyen gyerekeket
  • nem ledobták őket, rabszolga-kereskedők vihették el őket általában
• közösségi életforma
  • katonai táborokban éltek már kiskoruktól
  • nem otthon laktak, hanem nagy kollégium vagy laktanyaszerű közös épületekben
  • az egész közösség közösen étkezett
• a megpróbáltatások eltűrésére nevelték őket
  • éhség, szomjúság, álmosság, kitartó menetelés
  • a spártaiak híresek voltak kitartásukról, keménységükről
    • egy spártai katona sohasem adta meg magát, utolsó leheletéig küzdött
  • keveset beszéltek, a hallgatást erénynek tekintették

-         peloponésszoszi szövetség

• Spárta által vezetett katonai szövetség, melybe a Peloponnészoszi-félsziget államai tartoztak
• háborúban együttesen viselik a költségeket, debékében senki nem fizet semmit

Hunyadi János és kora

Trónviszályok Zsigmond halála után:

-         Zsigmondnak nem volt fiú utóda, így lányának férjét, Habsburg Albertet koronázták királlyá

• rövid uralkodását a bárókkal való viták jellemezték
  • 1439-ben a királlyal elégedetlen rendek országgyűlést hívtak össze
  • a rendi monarchia működése a valóságban 1439-től kezdődik Magyarországon
    • a rendi gyűlés: az ország lakóinak van beleszólása az ország ügyeibe
    • az ország lakóin persze nem mindenki t értettek
    • a rendek:
      • az egyházi vezetők
      • a nemesek
      • a városi polgárok
    • korábban a király és a királyi tanács dekrétumai jelentik a törvényeket, ekkortól ténylegesen a király és a rendek vitáiban, kompromisszumaiban alakulnak a törvények
    • korábban elvétve hívják össze a gyűlést, innentől évente
    • általában a Pest melletti rákosi mező a gyűlés színtere
• mindössze két év uralkodás után, a törökök ellen hadba induló király a magyar táborban kitört vérhas-járványban meghalt
• Alberthez két fontos elem kapcsolódik
  • ő az első magyar uralkodó a Habsburg házból, akik majd hosszú évszázadokig állnak később a magyar állam élén
  • a rendi monarchia működése a valóságban 1439-től kezdődik Magyarországon

-         trónviszály Albert halála után

• két királyt választanak
  • Albertfelesége állapotos, de a fiú csak Albert halála után született meg
    • megko ronázzák a megszülető csecsemőt V. László néven
    • a nemesek viszont Albert halála után egy nekik tetsző személyt, Jagelló Ulászlót hívják meg a trónra
      • a 16 éves Jagelló Ulászló lengyel király
      • a nemesség úgy gondolja nagy hatalmat tud kialakítani a fiatal, külföldről érkező király felett
      • tőle a török ellen is segítséget várnak, Lengyelország támogatásában bíznak
      • mivel az ország nemesei Ulászlót támogatják, így a gyakorlatban ő uralkodik Magyarországon
      • a csecsemő Lajos és anya a nyugati szomszéd III. Frigyes Habsburg uralkodóhoz menekült

-         Hunyadi János felemelkedése

• a polgárháborús zavaros helyzetben egy harmadik tényező is felemelkedik: a törökök elleni harcokban kitűnő, a polgárháborúban Ulászlót támogató katona: Hunyadi János
  • valószínűleg havasalföldi származású román lovag
  • Zsigmond udvarában már ott van és Ulászló mellett a polgárháborúban alapozta meg hírnevét

-         Hunyadi török ellenes sikerei

• két nagy győzelem - 1442
  • a győzelmes hadvezér mítosza teremtődik meg
• „hosszú hadjárat” - 1443 október – 1444 január
  • II. Murád török szultán belső problémákkal küzdött
  • 35 000 fős, zsoldosokból, magánföldesúri hadakból álló sereg indult meg a török területek ellen
  • sok területet nem foglaltak el, a várakat kikerülték, de nagyon mélyen betörtek a Török Birodalom területére
  • 1444 januárjában tértek vissza
  • egész Európát fellelkesítette, mindenki róluk beszélt
  • az új cél: kiűzni a törököt Európából
    • a pápa is támogatta az akciót
    • a török szultán békét kért, cserébe Szerbia függetlenségét ajánlotta
    • a drinápolyi békét meg is kötötték
    • Hunyadiék megszegve a békét, elhamarkodottan támadtak: 1444. november – várnai vereség
      • Ulászló meghal az ütközetben

-         Hunyadi kormányzósága (1446-1452)

• az ország királya az 5 éves V. László lett, Habsburg Albert fia
• László nagykorúvá válásáig Hunyadi Jánost kormányzóként nevezték ki az ország élére
  • hatalma korlátozott volt

-         Hunyadi magánbirodalma

• Hunyadi - kicsit furcsa megfogalmazással – egy maffiacsalád fejeként tűnik fel az 1450-es években
• hatalmának alapja az óriási földbirtok
  • a birtok egy részét nem becsületes úton szerezte: a tisztségekhez birtok is tartozott, ez volt lényegében a fizetés a tisztségviselőnek, de a tisztség betöltése után ezt vissza kellett szolgáltatni, Hunyadi azonban ezt nem tette mindig meg
  • a magánvagyon és a közvagyon nem vált el nála élesen: állami tulajdonú földeket is a sajátjaként kezelt
  • megkapta a sóbányák és a tejles királyi sójövedelem kezelését
  • saját hű embereit juttatta hatalomhoz, látta el tisztségekkel
• számtalan tisztségre megválasztották
  • erdélyi vajda, temesi ispán és nándorfehérvári várkapitány lett
  • később az egész délvidéki végvárrendszer kapitányává választották

-         újabb török támadások

• 1448 – Hunyadi súlyos vereséget szenved a töröktől Rigómezőnél
• 1453 – a törökök elfoglalják Konstantinápolyt, amivel a Bizánci Birodalom végleg megszűnik
• a törökök tovább törnek Európa ellen
• török támadás 1456-ban
  • a pápa keresztes háborút akart, de a Magyarországra érkező ferences szerzetes, Kapisztrán János toborzókörútja sikertelen volt
  • Hunyadi csak saját 10 000 fős seregére támaszkodhatott
  • 1456-ban 80 000 –es török sereg támadt Nándorfehérvárra
  • a törökök kiéheztetni akarták a védőket
    • szorosan összeláncolt török gályák ostromzárát törte át kisebb gályákkal Hunyadi, így ellátást tudott hozni a várvédő Szilágyinak
    • Zimony felől Kapisztrán vezetésével egy keresztes had átkelt a Száván és oldalba támadta a törököket, erre Hunyadi kitört a várból és győzelmükkel 60 évre megállították a török európai terjeszkedését
    • a kitört pestisjárványban Hunyadi és Kapisztrán is elesett
    • két legenda
      • Dugovits Titusz-történet – nem igaz
        • ugyanilyen hőstettről nagyon sok más ostromnál is tudunk
        • Dugovits nevű nemesi família nem élt ekkor
        • az ostrom előtt adta ki III. Callixtusz a déli harangszó rendeletét, hogy a török elleni harcra emlékeztessen, tehát nem a nándorfehérvári diadalra emlékeztetett, de Budára a diadal híre hamarabb érkezett meg mint a pápai rendelet és később a pápa is kifejezte, hogy a nándorfehérvári győzőknek is szól a déli harang