A Horthy-korszak államszervezete
Az államforma kérdése
- a Tanácsköztársaság bukása után dönteni kellett az államformáról is
- a többség a királyságot támogatta
- sem az őszirózsás forradalom után létrejövő népköztársaság, sem a kommunisták által bevezetett Tanácsköztársaság nem volt sikeres
- Magyarország ugyanakkor 900 éve királyságként működött
- a királyság mellett döntöttek, de egy kérdés maradt: ki legyen a király?
- a lehetséges választások
- IV. Károly – őt támogatják a legtöbben, de az antant ezt szigorúan megtiltotta: féltek a Monarchia esetleges visszaállításától
- van, aki szerint más uralkodóház tagját kellene meghívni a trónra, de senki nem talált komolyan támogatott jelöltet
- az új nemzetgyűlés 1920-ban szavazta meg, hogy az államformára vonatkozó forradalmi néphatározat törvénytelen, ezért a királyság intézményének jogfolytonossága fennmarad, s a parlament az államfői hatalom végleges rendezéséig kormányzót választ
- a kormányzó Horthy Miklós lett
- IV. Károly visszatérési kísérletei
- Károly tervei
- Károly tervei közt kezdetben egy osztrák–szlovén–magyar államalakulat létrehozása szerepelt, s első céljaként Magyarországot jelölte meg
- álláspontját arra alapozta, hogy az országban az őt támogató tábor egységes, s ezt az egységes tábort egy „egyenes, királyhű” katona vezeti
- az 1921-ben Károly kétszer is megpróbálta visszaszerezni a hatalmat
- elsőre csak Budapestre utazott, remélve, hogy a többség mellé áll
- a mintegy félórás kínos találkozáson a király a jogfolytonosságot, míg Horthy azt hangoztatta, hogy a szomszédos államok restauráció eseten azonnal támadnának
- a társadalom többsége közönyösen szemlélte az általa alig-alig ismert király személye körül kialakuló „királykérdést”
- a csalódott uralkodó nem vállalta a konfrontációt, inkább távozott
- másodjára hadsereggel tért vissza, de egy kis harc után elfogták
- az ő magyarországi támogatói hasonló nagyságúak voltak, mint a szabad királyválasztást pártolók
- katonáinak fedezete mellett a király vonattal indult Budapestre
- Budaörsön egy „ütközet” is vívtak
- a királyt megtörte a nem várt ellenállás és tábora gyengeségének észlelése
- őrizetbe vették, majd Tihanyba szállították
- ezután hivatalosan is kimondták a Habsburg-ház trónfosztását
- Miért nem lehetett Károly újra Magyarország királya?
- a nemzetközi elismerés miatt, hiszen az antant államai ezt szigorúan ellenezték
- Horthyék nem vállalhattak felesleges kockázatot
- és bár a magyar politika az antantra hivatkozott, maga döntött, Horthy meg akarta tartani hatalmát
- Károlyt a portugál Madeira szigetére száműzték, ahol a következő évben, 1922-ben meghalt
- elsőre csak Budapestre utazott, remélve, hogy a többség mellé áll
A kormányzó hatásköre
- kezdetben még korlátozott, de a 25 év alatt újabb és újabb jogokat emelnek bele
- a „legfőbb hadúr” – ő a hadsereg vezetője, dönthet egy állam megtámadásáról is
- jog az országgyűlés feloszlatására és új választások kiírására
- a törvényjavaslatok visszaküldésének joga – ha a parlament egy törvényt hoz, azt a kormányzó írja alá és így lesz hivatalos, de ha nem ért vele egyet visszaküldheti, hogy a parlament változtassa meg, de a következő változatot ki kellett hirdetni – összességében 1 évig húzhatta egy törvény hatályba léptetését
- a kormányzónak nem kellett számolnia azzal sem, hogy visszahívják, illetőleg működésének időtartamát korlátozzák
- összefoglalva
- Horthy-t kevesebb jogkör illette meg, mint a korábbi királyokat vagy egy diktátort
- a ’30-as években kiszélesítették jogkörét
- törvényszegés esetén a kormányzót nem lehetett felelősségre vonni
- saját magának utódot ajánlhatott
- ő saját fiát, Istvánt akarta utódjának
- így a királyi hatalmakhoz hasonlóan a Horthy családban öröklődött volna a kormányzói tisztség
- fia, István 1942-ben repülőgép-baleset áldozata lett
- ez a jogkiterjesztés egy kormányzói diktatúra felé való lépést jelentett
- Horthy kormányzó a gyakorlatban
- kevésbé folyt bele a konkrét ügyek intézésébe, inkább szimbolikus szereplőként gyakorolta a főhatalmat
- az elkövetkezőkben Horthy tudatosan törekedett arra, hogy döntő politikai befolyását taktikusan használja fel és a különböző politikai erők közt egyensúlyi szerepet töltsön be
- egy idézet tőle közvetlenül hatalomra jutása utánról: „Ebben az országban rendnek kell lenni, és én rendet is fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség a jobboldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleges baloldalról jövő rendetlenkedésbe passzióból.”
A parlament
- Magyarországon az egész Horthy-korszakban működött a parlament
- többpártrendszer volt, kis hibával
- a kommunista pártot betiltották
- indoka
- a Tanácsköztársaság idején a kommunisták voltak hatalmon
- a vörösterror és egyes intézkedések alapján tiltották be a kommunista pártot
- valószínűleg sok szavazót gyűjthettek volna össze, hiszen ekkor minden európai országban erős pártot jelentettek: Németországban az 1920-as években közel 10 millióan szavaztak a kommunistákra
- a kommunista párt tagjait, agitátorait, kiadványait és a tevékenységét úgy általában a rendszer továbbra is üldözte, elnyomta, vezetőiket bebörtönözte, nem egyszer ki is végezte
- a szociáldemokraták
- a másik, mérsékeltebb, szélesebb néptömeget megszólító baloldali párt a szociáldemokraták voltak
- ők is szerepet játszottak a Tanácsköztársaságban, de őket, mint elfogadott, nagy baloldali pártot nem merték betiltani
- 1921-ben a jobboldali miniszterelnök Bethlen István egyezményt kötött a szociáldemokratákkal
- a szocdem lemondott arról, hogy tüntetéseket szervezzen, korlátozták a propagandatevékenységüket, illetve felhagytak Bethlen külpolitikájának bírálatával
- cserébe a párt újra hivatalosan működhetett és indulhatott a választásokon
- a szociáldemokraták így az egész Horthy-korszakban működhettek, ami a körülmények ismeretében sikert jelent, de jelentős támogatottságot nem tudtak szerezni korlátozott működésük miatt
- négyévente választásokat tartottak, a győztes párt vezetője lett a miniszterelnök
- a szocdem erős korlátozása és a kommunisták betiltása miatt nem volt komoly tétje a választásoknak
- mindig a jobboldali kormányzópárt nyert
- egyedül a neve változott a korszakban
- általában Egységes Pártnak hívták
- 1922-ben a két legerősebb jobboldali párt: a kisgazdák és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja összeolvadásával keletkezett
- később Nemzeti Egység Pártjának, majd Magyar Élet Pártjának hívták
- általában a szavazatok 60-70%-át szerezte meg a párt a választásokon
- a kormánypárton belül volt mozgolódás: hol a mérsékeltebb jobboldaliak voltak erősebbek, hol a radikálisabb jobboldaliak
- általában Egységes Pártnak hívták
- egyedül a neve változott a korszakban
- a választások
- a Károlyiék által elfogadott választójogot szűkítették
- csak a 30 éven felüli nők szavazhattak, közülük is csak a 6 osztályt végzettek
- csak a 24 éven felüli 4 osztályt végzett férfiak
- az összlakosság 28%-a volt így választó és a 24 felettiek 58%-a
- vidéken nyílt szavazás volt: ez azt jelentette, hogy a szavazási biztos látta, hallotta ki kire szavaz
- ez egyedüli volt a korabeli Európában
- a szabályok a jobboldali kormánypártnak kedveztek
- a kevesebb szavazó: a szegényebb, műveletlenebb rétegek voltak kizárva, akik hagyományosan inkább a baloldali pártokat támogatták
- a nyílt szavazás: az ellenzékiek kevésbé merték vállalni a véleményüket
- a Károlyiék által elfogadott választójogot szűkítették
A kormány
- a végrehajtó hatalom feje
- a kormányfők a korszakunkban, akik neveit meg kell tanulni
- Teleki Pál, Bethlen István, Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla
Demokrácia vagy diktatúra?
- demokrácia és diktatúra általában
- a diktatúrák jellemzése
- csak egy párt működik
- az egész államban egy ideológiát, gondolkodásmódot fogadnak el (például kommunizmus, nácizmus)
- Mi történik azzal, aki nem fogadja el ezt az ideológiát?
- terrort alkalmaznak
- cenzúra működik: a sajtót ellenőrzi a hatalom
- a demokrácia jellemzése
- népuralom, vagyis a nép rendszeresen, szabad választásokon választja meg vezetőit
- a pártok szabadok, indulhatnak a választásokon
- van szólásszabadság, véleménynyilvánítás szabadsága
- van gyülekezési szabadság: lehet tüntetni a kormányon lévők ellen
- a Horthy-korszak elemzése
- Létezhetett-e több párt?
- az ellenzék folyamatos kritikával illette a kormányt, mely féket jelentett a kormányzó párt számára és ezeket a kritikákat gyakran figyelembe is vették, még ha hatalmuk miatt nem is kellett volna
- de, a kommunisták be vannak tiltva, a szocdem pedig erősen korlátozva volt
- vagyis a társadalom egy jelentős részei ki voltak rekesztve a képviseletből
- Voltak-e választások?
- voltak, de vidéken nyílt szavazás volt
- Meg lehetett-e dönteni a hatalmon lévők hatalmát?
- a kormányzópártot gyakorlatilag nem lehetett leváltani
- Horthy-t mint kormányzót nem lehetett leváltani
- Van-e cenzúra?
- végig működött a Horthy-korszakban
- ellenzéki, kormányt bíráló lapokat tiltottak be hosszú időre vagy ideiglenesen
- Van-e terror?
- nincs
- igaz a csendőrség azért a kommunistákkal nem bánt kesztyűs kézzel
- a bíróságok lényegében függetlenül működtek
- összefoglalva
- a Horthy-korszak nem volt olyan diktatúra, mint a sztálini Szovjetunió vagy a hitleri Németország
- sok elem demokratikusan volt felállítva, de olyan módon gyakorolták és alkalmazták ezeket, hogy rendszeresen áthágták a demokratikus szabályokat
- a történettudomány tekintélyelvű rendszernek nevezi ezt
