Hunyadi János és kora
Trónviszályok Zsigmond halála után:
- Zsigmondnak nem volt fiú utóda, így lányának férjét, Habsburg Albertet koronázták királlyá
- rövid uralkodását a bárókkal való viták jellemezték
- 1439-ben a királlyal elégedetlen rendek országgyűlést hívtak össze
- a rendi monarchia működése a valóságban 1439-től kezdődik Magyarországon
- a rendi gyűlés: az ország lakóinak van beleszólása az ország ügyeibe
- az ország lakóin persze nem mindenki t értettek
- a rendek:
- az egyházi vezetők
- a nemesek
- a városi polgárok
- korábban a király és a királyi tanács dekrétumai jelentik a törvényeket, ekkortól ténylegesen a király és a rendek vitáiban, kompromisszumaiban alakulnak a törvények
- korábban elvétve hívják össze a gyűlést, innentől évente
- általában a Pest melletti rákosi mező a gyűlés színtere
- mindössze két év uralkodás után, a törökök ellen hadba induló király a magyar táborban kitört vérhas-járványban meghalt
- Alberthez két fontos elem kapcsolódik
- ő az első magyar uralkodó a Habsburg házból, akik majd hosszú évszázadokig állnak később a magyar állam élén
- a rendi monarchia működése a valóságban 1439-től kezdődik Magyarországon
- trónviszály Albert halála után
- két királyt választanak
- Albertfelesége állapotos, de a fiú csak Albert halála után született meg
- megko ronázzák a megszülető csecsemőt V. László néven
- a nemesek viszont Albert halála után egy nekik tetsző személyt, Jagelló Ulászlót hívják meg a trónra
- a 16 éves Jagelló Ulászló lengyel király
- a nemesség úgy gondolja nagy hatalmat tud kialakítani a fiatal, külföldről érkező király felett
- tőle a török ellen is segítséget várnak, Lengyelország támogatásában bíznak
- mivel az ország nemesei Ulászlót támogatják, így a gyakorlatban ő uralkodik Magyarországon
- a csecsemő Lajos és anya a nyugati szomszéd III. Frigyes Habsburg uralkodóhoz menekült
- Albertfelesége állapotos, de a fiú csak Albert halála után született meg
- Hunyadi János felemelkedése
- a polgárháborús zavaros helyzetben egy harmadik tényező is felemelkedik: a törökök elleni harcokban kitűnő, a polgárháborúban Ulászlót támogató katona: Hunyadi János
- valószínűleg havasalföldi származású román lovag
- Zsigmond udvarában már ott van és Ulászló mellett a polgárháborúban alapozta meg hírnevét
- Hunyadi török ellenes sikerei
- két nagy győzelem - 1442
- a győzelmes hadvezér mítosza teremtődik meg
- „hosszú hadjárat” - 1443 október – 1444 január
- II. Murád török szultán belső problémákkal küzdött
- 35 000 fős, zsoldosokból, magánföldesúri hadakból álló sereg indult meg a török területek ellen
- sok területet nem foglaltak el, a várakat kikerülték, de nagyon mélyen betörtek a Török Birodalom területére
- 1444 januárjában tértek vissza
- egész Európát fellelkesítette, mindenki róluk beszélt
- az új cél: kiűzni a törököt Európából
- a pápa is támogatta az akciót
- a török szultán békét kért, cserébe Szerbia függetlenségét ajánlotta
- a drinápolyi békét meg is kötötték
- Hunyadiék megszegve a békét, elhamarkodottan támadtak: 1444. november – várnai vereség
- Ulászló meghal az ütközetben
- Hunyadi kormányzósága (1446-1452)
- az ország királya az 5 éves V. László lett, Habsburg Albert fia
- László nagykorúvá válásáig Hunyadi Jánost kormányzóként nevezték ki az ország élére
- hatalma korlátozott volt
- Hunyadi magánbirodalma
- Hunyadi - kicsit furcsa megfogalmazással – egy maffiacsalád fejeként tűnik fel az 1450-es években
- hatalmának alapja az óriási földbirtok
- a birtok egy részét nem becsületes úton szerezte: a tisztségekhez birtok is tartozott, ez volt lényegében a fizetés a tisztségviselőnek, de a tisztség betöltése után ezt vissza kellett szolgáltatni, Hunyadi azonban ezt nem tette mindig meg
- a magánvagyon és a közvagyon nem vált el nála élesen: állami tulajdonú földeket is a sajátjaként kezelt
- megkapta a sóbányák és a tejles királyi sójövedelem kezelését
- saját hű embereit juttatta hatalomhoz, látta el tisztségekkel
- számtalan tisztségre megválasztották
- erdélyi vajda, temesi ispán és nándorfehérvári várkapitány lett
- később az egész délvidéki végvárrendszer kapitányává választották
- újabb török támadások
- 1448 – Hunyadi súlyos vereséget szenved a töröktől Rigómezőnél
- 1453 – a törökök elfoglalják Konstantinápolyt, amivel a Bizánci Birodalom végleg megszűnik
- a törökök tovább törnek Európa ellen
- török támadás 1456-ban
- a pápa keresztes háborút akart, de a Magyarországra érkező ferences szerzetes, Kapisztrán János toborzókörútja sikertelen volt
- Hunyadi csak saját 10 000 fős seregére támaszkodhatott
- 1456-ban 80 000 –es török sereg támadt Nándorfehérvárra
- a törökök kiéheztetni akarták a védőket
- szorosan összeláncolt török gályák ostromzárát törte át kisebb gályákkal Hunyadi, így ellátást tudott hozni a várvédő Szilágyinak
- Zimony felől Kapisztrán vezetésével egy keresztes had átkelt a Száván és oldalba támadta a törököket, erre Hunyadi kitört a várból és győzelmükkel 60 évre megállították a török európai terjeszkedését
- a kitört pestisjárványban Hunyadi és Kapisztrán is elesett
- két legenda
- Dugovits Titusz-történet – nem igaz
- ugyanilyen hőstettről nagyon sok más ostromnál is tudunk
- Dugovits nevű nemesi família nem élt ekkor
- az ostrom előtt adta ki III. Callixtusz a déli harangszó rendeletét, hogy a török elleni harcra emlékeztessen, tehát nem a nándorfehérvári diadalra emlékeztetett, de Budára a diadal híre hamarabb érkezett meg mint a pápai rendelet és később a pápa is kifejezte, hogy a nándorfehérvári győzőknek is szól a déli harang
- Dugovits Titusz-történet – nem igaz