A görög-perzsa háborúk
A perzsák és Athén
- a görög világ sok mindenben más, mint Perzsia
- sok kis ónálló állam található itt
- az államok egymás ellen is harcolnak
- a hadseregek, harcmodorok
- a görögök
- katonáik: nehézfegyverzetű gyalogság (hopliták)
- hadviselésük: falanx
- olyan több sor mélységű, nehézfegyverzetű gyalogosokból álló hadrend, ahol az arcvonal szélessége nagyobb, mint a mélysége
- 8-16 sor mélységű, akár másfél km. hosszúságú is lehetett
- az elöl levőket a többiek nyomták hátulról, az első 3 sor harcolt, ők voltak lándzsatávolságban, ekkor kézitusában kellett az ellenséget legyőzni
- a perzsa hadsereg
- a lovasság a fő erő
- fontos szerepe volt az íjászoknak
- harci szekerek, gyalogság, ostromgépek
- Halhatatlanok – a 10000 legkiválóbb harcos elit csapata – létszámuk változatlan, mindig pótolták a halottakat
A háború első szakasza
- a nagy perzsa birodalom szerette volna hatalmát kiterjeszteni a gazdag görög városállamokra is
- uralkodójuk I. Dareiosz
- az első hadjárat: Kr. e. 492 – perzsa kudarc
- hajóhaduk viharba kerül az Athósz--hegyfoknál
- a második hadjárat, Kr. e. 490
- hajókkal közvetlenül Attikát támadják meg
- Marathónnál zajlott a csata
- athéniak 10 000-en, a perzsák kb. 24 000-en lehettek
- az athéni hadvezér: Militiadész
- a két harcmodor találkozik, az athéniak tudják saját stílusukat rákényszeríteni a perzsákra
- a helyismeret hiányában sok menekülő perzsa a mocsárban lelte halálát
- a marathóni futóról
- Marathónból egy katona teljes fegyverzetben Athénba fut hírt vinni győzelemről, mire odaér holtan esik össze
- a legendának két alapja lehet, mert Hérodotosz történetírónál két „futás” is szerepel:
- egy katona két nap alatt lefut Spártába (255 km), hogy a spártaiak segítségét kérje a harchoz, akik vallási ünnepük miatt maradtak távol, de ő nem hal meg
- az athéni sereg kénytelen a győzelem után Athénhoz futni, mert elterjed, hogy a hajóra szállt perzsák a várost veszélyeztetik
Változások a két államban
- Athén – készülnek egy új perzsa támadásra
- Themistoklész a leghíresebb athéni politikus ekkor
- egy flottaépítési programot javasolt
- a felállított hajóhad
- 200 db, háromevezősoros triérészt szereltetett fel
- előnye: nem nagy, ügyes mozgású
- a legénységet a thészek soraiból toborozta
- harcmodor: orrával nekimegy az ellenségnek és súlyos sérüléseket okoz
- változás Perzsiában
- Kr. e. 486 – I. Dareiosz halála
- Xerxész az új uralkodó
A háború második szakasza, Kr. e. 480-479
- ekkor egy hatalmas szárazföldi perzsa hadseregérkezett a görög területre
- egy flotta is kísérte, elsősorban az ellátást és az utánpótlást biztosítva
- a kis görög államok sorban hódoltak be a perzsa haderőnek
- az első ellenállás
- a Thermopülai-szorosban pár ezer, spártaiak vezette had próbálta feltartóztatni a hatalmas perzsa hadserőt
- a görög hadsereg élén I. Leonidasz spártai király állt
- 300 spártai halt hősi halált a szorosban
- a perzsák egy görög árulás segítségével áttörtek és haladtak tovább Attika felé
- Themisztoklész taktikája
- úgy gondolja nyílt terepen esélye sem lenne a görögöknek
- a flottaépítést levezénylő politikus a tengeren akarta megverni a perzsákat
- Athén és Attika lakosságát Szalamisz szigetére evakuálták
- a perzsák feldúlták a kiürített Athént
- a szalamiszi csata, Kr. e. 480
- Themisztoklész csele: hamis üzenetet jutattott el Xerxésznek, mely szerint gyorsan kell támadnia, mert itt legyőzheti a görög flottát
- a felkészült, könnyű mozgású triérészek legyőzték a perzsa flottát
- az utánpótlás, a menekülés, a görög utánpótlás megakadályozásának lehetősége miatt különösen fontos a perzsa flotta pusztulása
- a hátramaradt perzsa fősereget, ami az ellátás nehézsége miatt erősen megfogyatkozott 480 telén, és egyre fáradtabbá vált, a görögök már könnyebben le tudták győzni
A háború befejező szakasza
- a háború utolsó szakaszában az athéniek vezetésével a görögök az Égei-tengeri szigetvilágból is kiűzték a perzsákat
- a déloszi szövetség megalapítása, Kr. e. 478
- a perzsák elleni küzdelmek finanszírozása volt a célja
- Athén és a peloponésszoszi szövetségbe nem tartozók a tagjai
- kezdetben mindenki hajóállítási kötelezettséggel rendelkezett, ezt később pénzben is megválthatták
- a szövetség célja megváltozik miután a perzsák elleni háború véget ér
- a szövetség tagjai lényegében Athén alattvalóivá váltak
- továbbra is pénzt kellett befizetniük, de ezt Athén saját hatalmának erősítésére használta fel
- a pénztár Déloszon volt, majd Kr. e. 454-ben a fokozódó perzsa veszélyre hivatkozva Athénbe szállították
- a déloszi szövetségnek virágkorában 238 állama és 1,8 millió lakosa volt
- Athén fegyverrel kényszerítette maradásra a kilépni kívánókat
