szabó_magda_történelem

A trianoni béke

-         az első világháború 1918 őszi lezárása után minden vesztes állammal elkezdődtek a béketárgyalások, amik olykor 2 évig is elhúzódtak

• a Károlyi-kormány, a Tanácsköztársaság, majd Horthy is tárgyalt az antanthatalmakkal

Az út a trianoni békéig

-         a magyarok célja

• a magyarokat a békekonferencián képviselő Apponyi Albert a történelmi Magyarország egyben tartásával érvelt
  • erre gyakorlatilag nem volt esély
  • a helyesebb a magyar etnikumú területek megtartásának követelése lett volna

-         az érvek

• Apponyi a történelmi Magyarországot egy megbonthatatlan földrajzi, gazdaság egységként írta le
• a vörös térkép
  • Teleki Pál földrajztudós készítette
  • a Kárpát-medence nemzetiségeit ábrázolta
  • a magyar nemzetiség vörössel volt rajta, ezért nevezték vörös térképnek
  • a térképpel a mellett lehetett érvelni, hogy összefüggő magyar etnikumú területeket ne csatoljanak el az országtól

-         a nemzetiségek célja

• saját állam létrehozása
• minél nagyobb területet szerettek volna

-         az érveik

• a népek önrendelkezéséhez való jog
  • az új határokat a nemzetiségi elvek alapján kell meghúzni
• hogy Magyarországon elnyomásban éltek: nem engedték maradéktalanul nyelvhasználatukat, iskoláikat
  • ez erős túlzás volt, de az is tény, hogy a magyar politikusok korábban nem voltak érzékenyek a nemzetiségi követelésekre
• néha a nemzetiségi számarányok meghamisításától sem riadtak vissza

-         a békekonferencia jellemzői

• a konferenciákat a legyőzött államokkal a Párizs melletti versailles-i palota-együttesben tartották
  • a magyar konferenciát az ún. Nagy-Trianon kastélyban, innen kapta a trianoni béke nevet
• 1920. június 4-én írták alá a békeszerződést
  • ez pár éve ünnepnap, a nemzeti összetartozás napja hazánkban
  • a magyar aláírók két jelentéktelen kormánypolitikus volt, senki nem vállalta volna a befolyásos politikusok közül, hogy így kötődjön a békéhez
• a veszteseket nem hívták meg, így Magyarország gyakorlatilag nem tudta befolyásolni a döntést
• a szerb, román, szlovák politikusok sikeresebben tudtak lobbizni érdekeikért
• a békekonferencián a wilsoni önrendelkezés elvét a francia állam érdekeit szem előtt tartó Clemenceau háttérbe szorította
  • ő az újonnan létrejött Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Romániával németellenes szövetséget kötött – ez az ún. kisantant
    • ezért elsősorban ezen államok erősödését tartotta szem előtt
    • így nem vették figyelembe, hogy az elcsatolt területek határ menti részein magyar többség él

-         a trianoni béke rendelkezései

• területi rendelkezések
  • elcsatolták az ország területének 2/3-át, lakosságának 3/5-ét
    • 3 millió magyar került a szomszédos államokba
• az elcsatolások gazdasági hatásai
  • Magyarország egyrészt elvesztette erőforrásainak és nyersanyagainak egy jelentős részét
    • a bányák és erdők nagy része a határokon túlra került
    • a korábbi belső piac 80%-a „külfölddé” változott
    • másrészt megbontva az egységes országot teljesen deformált és torz helyzetek alakultak ki
      • a vasútvonalak szétszabdalása
      • míg a kohászat 31%-a maradt a trianoni Magyarországon, addig a vasérckészletnek csupán 11%-a
      • a 68 millió q gabona őrlésére képes malomiparnak pedig csak 28 millió q gabona állt rendelkezésére
      • a vasúri gépgyártás négyötöde az ország központi részeire települt, ám a trianoni határokon belülre a hálózatnak csupán 38%-a került
      • a pontos adatokat nem kell megtanulni
• jóvátétel
  • a Jóvátételi Bizottság által jóváhagyott, húsz év alatt törlesztendő 200 millió aranykoronás jóvátételt kellett fizetnie Magyarországnak a győztesek számára
• a hadsereg korlátozása
  • Magyarország csak 35 000 fős hadsereget tarthatott fenn

-         a békeszerződések után

• az összes magyar politikus és a magyar társadalom egésze célként a revíziót, vagyis a békeszerződés megsemmisítését vagy felülvizsgálatát követelte
• a többség a „Mindent vissza!” állásponton volt, amire esély sem volt, a részleges revízió, amit az etnikai érvvel erősebben lehetett volna védeni nem volt elég a magyar politikának
• óriásplakátokon, iskolai kötelező verseket, újságokban, bélyegeket találkozhattak az emberek a revíziót követelő szlogenekkel

Horthy hatalomra jutása

-         a zűrzavar hetei

• a Tanácsköztársaság bukásával Magyarország központi hatalom nélkül maradt
• ez az állapot több hónapig tartott, ami teljes káoszt és zűrzavart eredményezett

-         a tényezők

• a román hadsereg megszállva tartotta a Tiszántúlt
  • a románok nagyon sok élelmiszert begyűjtöttek, amit tudtak  elhurcoltak – ezt rekvirálásnak nevezzük
  • közlekedési eszközöket, például mozdonyokat szállítottak ki az országból
  • egész gyárakat telepítettek át Romániába
  • Milyen alapon tehették ezt?
    • Románia győztes, Magyarország vesztes állam volt az első világháború után és a románok ezt hadizsákmányként vitték el, annak ellenére, hogy Magyarországgal még nem zárultak le a győztesek béketárgyalásai, tehát pontosan nem lehetett tudni, mekkora jóvátételt kell fizetni
    • az antant többször is felszólította őket, hogy vonuljanak ki Magyarország területéről, de ezt nehezen tették meg
• szélsőjobboldali szabadcsapatok
  • a kommunista hatalom vörösterrorrja után következett a fehérterror
  • a szélsőjobboldali félkatonai szervezetek a Tanácsköztársaság vezetőit, abban tisztségeket viselőket kutatták fel és végezték ki bírói ítélet nélkül
  • sok esetben a vörösterrorra adott válasz, bosszú volt a fehérterror, de nem különbözött semmiben tőle
  • áldozatai kb. 1000-1500-an lehettek
  • a terror áldozatai közt sok volt a zsidó
    • a szélsőjobb különben is antiszemita volt, de mivel a kommunista párt vezetői között, vagyis a Tanácsköztársaság vezetői között is sok volt a zsidó ez is oka volt a zsidóellenességnek
• Horthy Miklós „nemzeti hadserege”
  • a jobboldal Szegeden szerveződődött
  • ennek az irányzatnak a katonai erejét Horthy Miklós a Monarchia egyik korábbi tábornoka szervezte meg
  • a Tanácsköztársaság bukása után megszállta Dél-Magyarországot

-         a helyzet megoldása

• az antant végül az egyetlen komolyan szóba jöhető tényezőt: Horthy-t támogatta
  • Horthy – aki az egyetlen számba vehető fegyveres erővel rendelkezett – helyesen ismerte fel, hogy itt az alkalom a hatalom megragadására
  • Horthy tisztjei katonai diktatúrát akartak bevezetni, de Horthy, aki tudta, hogy csak az antant támogatásával őrizheti meg hatalmát, elfogadta az általános választásokról, a békealáírásról, a többpártrendszerről szóló feltételeket
• Horthy miután a románok kivonultak a Tiszántúlról november 16-án admirálisi egyenruhában, fehér lovon bevonulhatott Budapestre
• természetesen egyből választásokat tartottak
  • a parasztságot képviselő kisgazdapárt nyert
    • az új nemzetgyűlés 149 képviselője közül 77 volt kisgazda („csizmás nemzetgyűlés”), míg 76 egy másik jobboldali pártot támogatott
    • a szociáldemokraták tiltakozásul a körülmények miatt nem vettek részt a választásokon

-         az államforma kérdése

• a Tanácsköztársaság bukása után dönteni kellett az államformáról is
• a többség a királyságot támogatta
  • sem az őszirózsás forradalom után létrejövő népköztársaság, sem a kommunisták által bevezetett Tanácsköztársaság nem volt sikeres
  • Magyarország ugyanakkor 900 éve királyságként működött
• a királyság mellett döntöttek, de egy kérdés maradt: ki legyen a király?
  • IV. Károly – őt támogatják a legtöbben, de az antant ezt szigorúan megtiltotta: féltek a Monarchia esetleges visszaállításától
  • van, aki szerint más uralkodóház tagját kellene meghívni a trónra, de senki nem talált komolyan támogatott jelöltet
• a parlament az államfői hatalom végleges rendezéséig kormányzót választott
  • a kormányzó Horthy Miklós lett
    • 141 szavazatot kapott, míg az ellenjelölt Apponyinak mindössze 7 jutott
    • Horthy hatásköre
      • kezdetben még korlátozott, de a 25 év alatt újabb és újabb jogokat emelnek bele
      • megkapta a kinevezés és a törvényjavaslatok egyszeri visszaküldésének jogát, valamint ő lett a „legfőbb hadúr”
      • lehetőséget kapott a kegyelmezésre, az országgyűlés elnapolására, feloszlatására
      • a kormányzónak nem kellett számolnia azzal sem, hogy visszahívják, illetőleg működésének időtartamát korlátozzák
• Horthy kormányzó a gyakorlatban
  • az elkövetkezőkben Horthy tudatosan törekedett arra, hogy döntő politikai befolyását taktikusan használja fel és a különböző politikai erők közt egyensúlyi szerepet töltsön be
  • „Ebben az országban rendnek kell lenni, és én rendet is fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség a jobboldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleges baloldalról jövő rendetlenkedésbe passzióból.”

Kérdések az „Admirális fehér lovon” című olvasmányhoz

Nézzenek utána melyik megyénkben található Kenderes!

Mi volt Horthy hajójának a neve?

Miért kellett átadnia a flottát 1918-ban a Szlovén-Horvát-Szerb Nemzeti Tanácsnak?

Milyen vitát említ az olvasmány Horthy megítélése kapcsán?

Melyik korszakot tekintette mintának Horthy?

Miért „tenger nélküli tengerész” Horthy?

Miért „király nélküli királyság” Magyarország?

Mit jelent a „dinasztia” szó?

Miért merült fel Horthy István halála kapcsán a merénylet elmélete?

A feladat Zsigmond külpolitikájára vonatkozik. Válaszolj a kérdésekre a szöveg és ismereteid alapján! A kérdések az aláhúzott és betűvel jelölt szövegrészletekhez kapcsolódnak.

„Több kisebb ellenakció után 1396-ban Zsigmond nagy nemzetközi keresztes sereg élén nyomult a Balkánra, hogy az oszmán problémának egyszer s mindenkorra elejét vegye, de Nikápolynál döntő vereség érte. […] Zsigmondnak sikerült vazallusaivá tennie a havasalföldi, a szerb és a bosnyák uralkodókat, így ezen államokon egy darabig megtört a Magyarország elleni török támadások ereje.

1400 után Zsigmondot elsősorban a Luxemburgi örökség és a vele járó feladatok foglalkoztatták. Miután 1410-ben mint IV. Károly fiát a Német-római Birodalom fejévé választották, az akkori Európa két legnagyobb problémájával találta magát szemben. E feladatokkal az egyetemes zsinatnak (1414–1418) kellett megbirkóznia. Munkálatain hivatalból Zsigmond elnökölt […] ”

a) Fogalmazd meg, hogy mi volt a hadjárattal Zsigmond célja!

b) Nevezd meg a korabeli Európa egyik jelentős vallási problémáját!

c) Nevezd meg, melyik városban zajlott a zsinat, és keresd meg, melyik mai ország

területén található a város!

d) Melyik családból származott Zsigmond?

e) Mit gondolsz, mit jelenthet a szöveg harmadik sorában található „vazallus” szó?

Magyarország a 14. században

-         a 14. századra Magyarországon is azok a társadalmi csoportok alakultak ki, mint Európa nyugati részén

A jobbágyság helyzete

-         a magyarországi jobbágyok helyzete hasonló volt a nyugat-európaiéhoz

-         terheik

• a földesúrnak fizették a kilencedet és esetleg pénzben földbért
• a robot ekkor heti 1-2 napot tett ki
• az egyháznak tizeddel tartoztak
• a királynak a kapuadót és esetleg rendkívüli hadiadót fizettek
  • ez utóbbit gyakran vetették ki az uralkodók, főleg a török veszély időszakában

-         felettük a földesúr bíráskodott – ez az úriszék

-         szabadon költözhettek

• ez más földesúrhoz vagy egy városba való költözést jelenthetett

-         a jobbágytelket a jobbágyfiú örökölte apja halála után

A városok és lakói

• Magyarországon ekkor alakulnak ki az első városok
  • Nyugat-Európához képest jóval kevesebb a város és a polgár
  • többségük mezőváros
    • nincs városfaluk, mezők veszik körül
    • kevés kiváltsággal rendelkeztek
    • inkább hasonlítottak ezek favakra, mint a nyugati városokra
    • lakóik jobbágyi státuszban vannak, a város egy földesúrtól függ
      • kiváltságuk lehet, hogy a földesúr felé egy összegben adóznak, vagy vásárt tarthattak
      • szabad királyi városok
        • királyi tulajdonban van, előjogokkal rendelkezik, városfallal körülvett
        • a király adhat városi kiváltságot településeknek
        • a kiváltságok
          • kereskedelmi: országos és helyi vásárok, árumegállító jog
          • ezek a városok a tárnokmesterhez fordulhattak peres ügyeikkel, tehát lényegében a király alá tartoztak, nem az úriszék alá
          • önkormányzatokkal kapcsolatos jogok (szabad bíró- és tanácsválasztás, bíráskodás)
        • a városi polgárok főleg idegenek: németek, olaszok voltak
        • a céhek is ekkor jelennek meg a városokban
        • a lakók többsége a várost körülvevő földeken mezőgazdasággal is foglalkozott
          • sokan szőlőtermesztéssel és borral kereskedtek
        • a legjelentősebb városok:
          • Buda, Kassa, Brassó, Sopron
          • az Anjou-korban jelennek meg a felvidéki bányavárosok (pl: Körmöcbánya, Besztercebánya)

A nemesség

• a nemesség a 13. század végére egységes jogokkal rendelkező réteggé vált
  • az Aranybulla gyűjtötte össze a magyar nemesség jogait, kiváltságait
    • minden nemes „egy és ugyanazon” szabadságot élvezi
    • adómentesek
    • katonáskodni csak honvédő háborúban kell
    • a király bíráskodik felettük
    • nem lehet bírói ítélet nélkül elfogni őket
    • a bárók
      • ők a legnagyobb földbirtokkal rendelkező, legbefolyásosabb nemesek
        • durván 200 családot jelentett
        • általában a királyi udvarban éltek
        • a király tanácsadó testületének, a királyi tanácsnak a tagjai és ők viselték a legfőbb méltóságokat is
          • a nádor a király helyettese
          • erdélyi vajda: egész Erdélyt a vajda nevű tisztségviselő igazgatta
          • bánok: más, vármegyéknél nagyobb területek vezetői: macsói bán, temesi bán
          • az ispánok álltak a megyék élén
            • gyakran a báró nem utazott le a megyéjébe, hanem egyik familiárisa igazgatta a megyét és ő csak a tisztséget viselte
            • a befolyásos tisztségek közé tartoztak az egyházi méltóságok
              • az esztergomi és a kalocsai érsek és a püspökök
              • az egyházi vezetők nagy rész bárói, illetve nemesi családból származott
      • a nemességnek a nagy része közepes vagy kisebb birtokkal rendelkezett
        • a katonáskodás mellett a vármegyék életében volt szerepük
        • őket választották meg a megyei tisztségekre, bíráskodtak a vármegyében
        • nemes volt a kis törpebirtokkal rendelkező is, ha földbirtoka mentes volt a szolgáltatásoktól
          • a jobbágyoktól birtoka nem is, de előjogai megkülönböztették

Az athéni társadalom és állam

Az athéni társadalom

-         az athéni társadalomban a fő választóvonal a szabadok és a rabszolgák között húzódott

-         szabadok

• polgárok és családjaik
  • a régi athéni családok
  • akiknek a város polgárjogot adományozott
  • a nők és a gyerekek is polgárok voltak, de nem voltak politikai jogaik, vagyis nem szólhattak bele az állam ügyeinek intézésébe
  • a polgárjoggal rendelkezők között vagyoni különbség alapján állapítunk meg két csoportot
    • az arisztokraták
      • a gazdag, befolyásos réteg
      • nagykereskedők, kézműves-műhelyek tulajdonosai, nagy földbirtokosok tartoztak ide
      • kezdetben csak ők szólhattak bele az állam életébe
    • a démosz (magyarul: nép)
      • kiskereskedők, kézművesek, segédek, parasztok tartoztak ide
• betelepültek
  • elsősorban az athéni kikötőkben laktak
  • főleg kereskedők vagy más városból bevándorolt szolgák
  • nincs athéni polgárjoguk, de szabad emberek, többségük más görög városállam polgára

-         rabszolgák

• tárgynak, beszélő szerszámnak tekintették őket
• rabszolgapiacon vásárolták őket
• a bányákban, hajókon dolgozóknak nehezebb, a kézműves-műhelyekben vagy tanítóként dolgozóknak könnyebb dolguk volt
• kétféle módon válhatott valaki rabszolgává
  • eladósodott – ezt hívjuk adósrabszolgaságnak
  • háborúban elfogott hadifogoly
    • általában utóbbiak voltak jóval többen

Az athéni állam története

A királyság

-         ez az ősi államformája Athénnak

-         erről a korszakról sok mindent nem tudunk elmondani, ez Athén legkorábbi története, még nem voltak írott forrásaink

Az arisztokratikus köztársaság

-         a királyság egy idő után megszűnt, az első leírásaink idején Athén köztársaság

• ez azt jelenti, hogy nem egy uralkodó áll az állam élén

-         az állam életét egy kis csoport irányította, természetesen az arisztokraták közül kikerülve

• ezt az államformát ezért arisztokratikus köztársaságnak nevezzük

-         ekkor néhány nagy arisztokrata család küzdött a főhatalomért

• az ellentét a mezőgazdasági és kereskedelmi-ipari arisztokrácia között húzódott, tehát a vagyonosabb rétegen belül

-         egy példa erre a küzdelemre: Külón puccskísérlete (Kr. e. 632 k.)

• Kr. e. 632 k. Külón elfoglalta az Akropoliszt, az Alkmeónida Megaklész (nem kell megtanulni a nevet) körbezárta és megesküdött, hogy elengedi a puccsistákat, de végül lemészárolta őket

A másik ellentét: az arisztokrácia és a démosz között

-         Mi lehetett az ellentét alapja?

• az állam életének irányításába csak az arisztokrácia szólhatott bele
• az arisztokraták gyakran visszaéltek hatalmukkal
• egyre nagyobb földbirtokot koncentráltak egyesek, és sokak arra kényszerülnek, hogy bérlőként dolgozzanak a nagybirtokosok földjein
  • egyesek ezért adósrabszolgaságra jutnak
  • közben Athén egyre erősebb lett, a hadsereget pedig főleg a démosz tagjai alkották, így idővel több jogot követeltek maguknak

-         Drakhón írásba foglalja a törvényeket

• Drakón egy kőtáblára vési törvényeit, amit az athéni agorán, vagyis piactéren állítanak fel
• a lényeg a törvények írásba foglalása és ő volt az első Athénban, aki ezt tette
  • az önkényeskedéseknek gátat vethet, ha van egy írott törvény
  • ez mindig a kiszolgáltatottabb, alacsonyabb társadalmi csoportok sikere

-         Szolón reformjai

• az adósrabszolgaság eltörlése
  • a külföldre eladott athéni adósrabszolgákat visszavásárolta
  • ez azért is fontos az államnak, mert a hadsereget a démosz tagjai alkotják, így nem jó, ha sokan rabszolgasorba kerülnek
  • kiterjesztette a politikai jogokat
    • vagyoni helyzetük alapján osztotta be a lakosokat négy csoportba és ez alapján kaptak politikai jogokat és tölthettek be bizonyos hivatalokat
    • a csoportok
      • örtszázmérősök
      • lovagok: lovaskatonák, akikből kevés van az államban
      • ökörfogatosoknak nevezik, de nehézfegyverzetű gyalogosok voltak
      • thészek (a segédcsapatokban harcolnak)
      • a reform lényege
        • korábban vérségi alapon szerveződik Athén társadalma, most már vagyoni alapon
        • Ki szólhatott bele az állam életébe korábban?
          • az arisztokraták, régi családok
          • az is előfordulhatott, hogy egy régi család elszegényedett, de a politikai életbe beleszólhatott
          • egy másik család lehetett nagyon vagyonos, de ha nem Athén alapításától élt a városban, akkor nem szólhatott bele az állam életébe
          • ezt követően a gazdagoknak lett meghatározó szerepe
            • akik saját erőből képesek magukat felszerelni  nehézfegyverzetű gyalogosnak vagy természetesen lovas katonának és így személyesen részt vállalnak a polisz fegyveres védelméből

A türannisz

-         a türannisz zsarnokuralmat jelent

• hasonló, mint a királyság
• az athéniak nagyon nem szerették ezt az időszakot
• Kr. e. 510 – elűzik a zsarnokot

A demokratikus rendszer kialakítása

-         a zsarnokuralom után egy egészen új típusú kormányzási forma jött létre Athénban: a demokrácia

-         a reform lényege

• most lényegében minden polgár hasonló politikai jogokat kap
  • korábban ugyebár a származás, majd a vagyon alapján volt több joga egyeseknek, most minden (polgárjoggal rendelkező férfi!) egyenlő lett
  • a demokrácia népuralmat jelent szó szerint
  • Athénban egy egyszerű, szegényebb polgárt is meg lehetett választani ezután fontos tisztségre és ő is szavazhatott a különböző testületekben

-         a klasszikus athéni állam felépítése

• népgyűlés
  • tagjai minden athéni polgár a tagja
    • 25-30000 polgár volt Athénban, ebből általában olyan 6000 vett részt a gyűlésen
    • közvetlen demokrácia alakul ki – mindenki „magát képviseli”
      • nálunk közvetett demokrácia működik: az országgyűlésben képviselőink ülnek
      • nem ülésezik folyamatosan
      • feladata
        • törvényhozás
        • döntenek háború és béke kérdésében
        • a tisztviselők megválasztása
        • bulé (500 fős tanács)
          • az egyes törvénytervezeteket előkészíti a népgyűlés számára
          • ha a népgyűlés éppen nem ülésezik ő látja el a feladatát
          • itt csak 500 polgár van jelen, őket évente kisorsolják
          • tisztségviselők
            • egy évre választották őket és ugyanaz az ember kétszer nem tölthette be a tisztséget
            • többségüket kisorsolták a polgárok közül
            • hadvezér
              • hivatalosan hadvezér, a könyvünk is ezt írja, de elsősorban nem katonai tisztség
              • egyszerre 10-et választottak, ők irányítják az athéni államot a gyakorlatban
              • közülük az ún. „első hadvezér” Athén vezető tisztségviselője, a mi miniszterelnökünknek felel meg leginkább
              • erre a tisztségre választották a személyeket
                • mert itt a szakértelem nagyon fontos volt
                • az egyetlen tisztség, melyre egy év után újra meg lehetett választani az azt addig betöltőt
                • esküdtbíróság
                  • a peres ügyekről döntött

-         a cserépszavazás bevezetése

• lényege
  • aki a legtöbb szavazatot kapta 10 évre száműzték, de vagyonát nem kobozták el
  • célja a türannisz megakadályozása, de a gyakrolatban akkor alkalmazták, ha egy fontos kérdésben két markáns vélemény alakult ki, és úgy oldották fel a helyzetet, hogy az egyik vezető politikust száműzték

-         napídíj

• az 5. század közepén élt Periklész vezeti be
• ezzel teljesíti ki az athéni demokráciát
• bevezette a bírák és a tisztviselők fizetését
• fontossága
  • egy átlagember nem engedhette meg, hogy otthagyja a földjét vagy a kézműves-műhelyét és szavazásra járjon, így a gazdagabbak kiváltsága volt a politika
  • ezzel a reformmal bárki elmehetett a gyakorlatban is a gyűlésekre és vállalhatott politikai tisztséget

A Tanácsköztársaság

A kommunisták hatalomra jutása

-         Magyarország helyzete a Vix-jegyzék után

• a Vix-jegyzék az ország újabb nagy részét csatolta volna Romániához
  • olyan nagy városok, mint Szeged vagy Debrecen is elkerültek volna az országból
• a szociáldemokraták válasza a helyzetre
  • a Károlyi-kormány erős, nagy támogatottsággal rendelkező tényezője volt a Szociáldemokrata Párt
  • úgy érezték, hogy külső segítségre van szüksége az országnak és mivel ezt nyugatról nem kapta meg keletre, a Szovjetunió felé kell fordulniuk
    • ehhez viszont Károlyi mint arisztokrata nem megfelelő vezető
    • a szociáldemokratákhoz hasonló, csak szélsőségesebb elveket valló kommunisták ápoltak szoros kapcsolatot a szovjet bolsevikokkal
    • sok kommunista vezető oroszországi hadifogsága alatt találkozott a kommunista eszmékkel
    • a magyar kommunisták vezetője, Kun Béla személyesen ismerte Lenint
  • a szociáldemokraták egy hatalomátvételt vittek végbe
    • Károlyi tudta nélkül megállapodtak a börtönben ülő kommunista vezetőkkel a hatalom átvételében
    • Kun Béla cserébe a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesülését kérte és Károlyi eltávolítását
    • a szociáldemokraták Károlyi nevében kiadtak egy nyilatkozatot: Károlyi átadja a hatalmat a kommunistáknak
  • 1919 március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot
    • az egyesülő szociáldemokraták és kommunisták jutottak hatalomra
      • valójában a kommunisták irányítottak
      • a kormányt Forradalmi Kormányzótanácsnak nevezték
        • a kormány tagjait szovjet mintára népbiztosoknak nevezték
      • elnöke Garbai Sándor lett, de tényleges vezetője Kun Béla volt, aki a legfontosabbnak tartott tisztséget, a külügyi népbiztosságot kapta

A kommunista magyar állam kiépülése

-         államosítás

• a földekből nagy termelőszövetkezeteket (tsz-ek) alakítottak
  • egyelőre csak a 100 holdnál nagyobbakat, de a földosztás elmaradása közömbössé vagy éppen ellenségessé tette a parasztságot
• államosították a vállalatokat, gyárakat, bankokat kárpótlás nélkül

-         a közigazgatást átszervezték

• szovjet mintára tanácsokat hoztak létre
• a vezető réteget mindenhol lecserélték: a hirtelen hatalomra jutó kommunisták nem értettek mindig a feladatukhoz

-         a lakosság helyzete

• a többség ellenkezett, ellenállt
• a kommunisták őket a rendszer ellenségeinek tekintették
• ellenük bevezették a vörösterrort
  • törvénytelen eljárással, gyorsított úton ítéltek el embereket
  • sokakat meggyilkoltak
  • kb 500 halálos áldozata volt a diktatúrának pár hónap alatt
    • különösen hírhedtté vált a Cserny József vezette 200-400 fős alakulat, az ún. Lenin-fiúk

-         szociális intézkedéseik

• mint baloldali irányzat természetesen teljesen át akarták formálni a társadalompolitikát is
• társadalompolitikájuk nem lehetett sikeres
  • szociális intézkedései, ígéretei azonban egy modern jóléti társadalom lehetőségeit is meghaladták volna, nemhogy egy háborúban kimerült, blokáddal sújtott országét
  • legtöbb intézkedésükre nem volt pénz, a valóságban nem működtek
• az intézkedések:
  • emelték a munkások bérét
  • ingyenessé tették az orvosi ellátást
  • általános nyugdíjjogosultságot terveztek bevezetni 60 éves korhatárral
  • a nyomortelepeken élők és a menekültek problémáját lakásrekvirálásokkal próbálták megoldani
    • a fővárosban kb. százezer munkáscsaládot társbérlőként telepítettek be polgári lakásokba
  • a szociális és egészségügyi problémákat okozó alkoholfogyasztás ellen szesztilalmat rendeltek el
  • a Balatonhoz vittek üdülni szegény gyerekeket

A Tanácsköztársaság külpolitikája és bukása

-         a külpolitika célja:

• Magyarország területéből minél nagyobb részt őrizzenek meg
• ekkorra kiderült, hogy nem elsősorban a diplomáciai út a nyerő; ütőképes hadsereg is kell

-         az első lépések

• szövetséget kötöttek a Szovjetunióval
• azonnal megkezdték a Vörös Hadsereg szervezését
  • a régi tisztikar egy része – sokszor meggyőződése ellenére – felsorakozott a Tanácsköztársaság honvédő harca mellé

-         a Vix-jegyzék

• a Forradalmi Kormányzótanács – békés szándékát hangsúlyozva – visszautasította a Vix-jegyzéket
• az antant újabb javaslata kedvezőbb volt
  • a Vix-jegyzékben foglaltakhoz képest 25 kilométerrel keletebbre javasolta a demarkációs vonalat
• a Kormányzótanács csak feltételekkel lett volna hajlandó ezt elfogadni
• az antant döntött: a magyar kommunista államot fegyverrel le kell győzni
  • egyrészt a jegyzékek elutasítása miatt
  • másrészt a kommunizmus terjedésének megakadályozása miatt
  • a támadások
    • a román hadsereg április 16-án a demarkációs vonal teljes hosszában megindította támadását
      • április 30-ára egyetlen hídfő kivételével mindenütt elérték a Tisza vonalát
      • az egy héttel később meginduló csehszlovák csapatok május 1-jére elérték a Miskolc–Diósgyőr–Ózd-vonalat
• a Tanácsköztársaság fegyveres válasza
  • gyors ütemben folyt a munkások toborzása a Vörös Hadseregbe, melynek létszáma április végére elérte a 70 ezer főt
  • a Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült a csehszlovák fronton
    • hamar elfoglalták Kassát, Eperjest, majd Bártfánál elérték a történelmi Magyarország határát
• az antant válasz
  • Clemenceau, a békekonferencia francia elnöke követelte a magyar északi hadjárat leállítását követelte
    • az elutasítás antanttámadással fenyegetett
    • teljesítése esetén a békekonferenciára szóló meghívást és elismerést ígért
• bár a proletárdiktatúra vezetőit megosztotta a Clemenceau-jegyzék, hosszas viták után mégis az elfogadása mellett döntöttek
  • sokan nagy hibának tartották a Vörös Hadsereg visszahívását egy győzelmes hadjáratról
  • de a hadsereg nem hivatásos hadsereg volt, főleg budapesti munkások alkották és pár hét után – ezt erősítik meg a levéltári források a hadsereg vezetőitől Budapestre küldött jelentések – bomladozóban volt
  • e mellett a szovjetektől semmilyen támogatást nem kapott és remélhetett Magyarország
  • az antant támadást pedig a román és a szerb haderő már várta is
  • a Kormányzótanács július első napjaiban így kiürítette a Felvidéket
• a Tanácsköztársaság ekkorra külső és belső helyzetet tekintve is reménytelen helyzetbe került
  • a Tanácsköztársaság belső támogatottsága is leszűkült
    • a társadalom jelentős része passzívan kivárt, és mind többen fordultak ellene is
  • a régi jobboldali katonatisztek puccsot szerveztek
    • Bécsben magyar emigránsok Bethlen István vezetésével megalakították az Antibolsevista Comitét (ABC)
    • Szegeden pedig egy jobboldali szervezkedés megkezdte a „magyar nemzeti hadsereg” felállítását
      • hadügyminisztere Horthy Miklós lett
  • a románok közben az antant ígérete ellenére nem vonultak a Tiszántúlról
    • sőt, a román csapatok július 30-án Szolnoknál átkeltek a Tiszán, nyitva állt előttük az út a főváros felé
    • augusztus 4-én a román csapatok bevonultak Budapestre
• a Kormányzótanács és a pártvezetés felismerte a helyzet reménytelenségét, s a további véráldozatokat feleslegesnek ítélve lemondott (augusztus 1.)
  • a kommunisták 133 napig voltak hatalmon, de így is nagy hatást tettek Magyarország történelmére

A görög gyarmatosítás

-         a Kr. e. 8-7. században, mintegy 200 éven át a görög városállamok a Földközi-tenger és a Fekete-tenger vidékén nagyon sok gyarmatvárost hoztak létre

-         a konkrét területek:

• a Fekete-tenger partvidéke
• Dél-Itália, Szicília
• Észak-Afrika
• a Földközi-tenger nyugati fele

-         a gyarmatosítás oka

• a túlnépesedés
• a görög világ hegyes vidék, kevés a termőföld, ha egy polisz lakóinak száma nőtt a terület nem tudta eltartani a megnövekedett népességet
  • a lakosság számának növekedését nem követte a gazdaság fejlődése
• az arisztokrata földbirtokosok gyakran felvásárolták a földeket, így sokan maradtak föld nélkül
  • őket az adósrabszolgaság is fenyegette
• a belső politikai harcokban a vesztes fél gyakran keresett inkább új hazát
• pédánk a Korinthosz, Théba és Athén között fekvő kis Megara volt, amely az egyik legnagyobb gyarmatalapító

-         az anyaváros (metropolisz) és a gyarmatváros kapcsolata

• az anyaváros érdeke az volt, hogy gabonát kapjon, hiszen a túlnépesedés pont emiatt következett be
• a gyarmatváros érdeke az volt, hogy készárúkat kapjon

-         a kapcsolat: a gyarmatváros gabonát ad, onnan szöveteket, kerámiákat, szerszámokat, fegyvereket, feldolgozott élelmiszereket (olaj, bor) hoznak vissza, ezeket közvetítő kereskedelemre is használták, amivel olyan dolgokat szereztek be a környezetükben élő „barbár” népektől, amire nekik és az anyavárosnak is szüksége volt: nyersanyagok, mint fémek, szőrme, rabszolgák

• így lényegében kettős kör alakult ki, a görög városok és a gyarmatok és a gyarmatok és a barbárok között

-         a gyarmatosítás hatása az anyavárosokra

• ahol import gabonából meg tudták oldani a népesség ellátását áttértek a kedvezőbb és jövedelmezőbb termékekre
  • szőlő, olajbogyó, zöldségfélék
• nőtt a kézművesek jelentősége (hiszen piacuk is nőtt)
  • fejlődött az ipar, főleg a fémfeldolgozás
• megnőtt a hajótulajdonos kereskedők súlya

Kérdések a „Címerek történetéből” című olvasmányhoz

1. Melyik társadalmi csoportnál jelennek meg a címerek?

2. Csak családi címerek vannak?

3. Milyen két nagy alkotóeleme van a címernek?

4. Mi alapján választottak címert a személyek?

5. Milyen állatok tartják Budapest címerét?