szabó_magda_történelem

Horthy hatalomra jutása

-         a zűrzavar hetei

• a Tanácsköztársaság bukásával Magyarország központi hatalom nélkül maradt
• ez az állapot több hónapig tartott, ami teljes káoszt és zűrzavart eredményezett

-         a tényezők

• a román hadsereg megszállva tartotta a Tiszántúlt
  • a románok nagyon sok élelmiszert begyűjtöttek, amit tudtak  elhurcoltak – ezt rekvirálásnak nevezzük
  • közlekedési eszközöket, például mozdonyokat szállítottak ki az országból
  • egész gyárakat telepítettek át Romániába
  • Milyen alapon tehették ezt?
    • Románia győztes, Magyarország vesztes állam volt az első világháború után és a románok ezt hadizsákmányként vitték el, annak ellenére, hogy Magyarországgal még nem zárultak le a győztesek béketárgyalásai, tehát pontosan nem lehetett tudni, mekkora jóvátételt kell fizetni
    • az antant többször is felszólította őket, hogy vonuljanak ki Magyarország területéről, de ezt nehezen tették meg
• szélsőjobboldali szabadcsapatok
  • a kommunista hatalom vörösterrorrja után következett a fehérterror
  • a szélsőjobboldali félkatonai szervezetek a Tanácsköztársaság vezetőit, abban tisztségeket viselőket kutatták fel és végezték ki bírói ítélet nélkül
  • sok esetben a vörösterrorra adott válasz, bosszú volt a fehérterror, de nem különbözött semmiben tőle
  • áldozatai kb. 1000-1500-an lehettek
  • a terror áldozatai közt sok volt a zsidó
    • a szélsőjobb különben is antiszemita volt, de mivel a kommunista párt vezetői között, vagyis a Tanácsköztársaság vezetői között is sok volt a zsidó ez is oka volt a zsidóellenességnek
• Horthy Miklós „nemzeti hadserege”
  • a jobboldal Szegeden szerveződődött
  • ennek az irányzatnak a katonai erejét Horthy Miklós a Monarchia egyik korábbi tábornoka szervezte meg
  • a Tanácsköztársaság bukása után megszállta Dél-Magyarországot

-         a helyzet megoldása

• az antant végül az egyetlen komolyan szóba jöhető tényezőt: Horthy-t támogatta
  • Horthy – aki az egyetlen számba vehető fegyveres erővel rendelkezett – helyesen ismerte fel, hogy itt az alkalom a hatalom megragadására
  • Horthy tisztjei katonai diktatúrát akartak bevezetni, de Horthy, aki tudta, hogy csak az antant támogatásával őrizheti meg hatalmát, elfogadta az általános választásokról, a békealáírásról, a többpártrendszerről szóló feltételeket
• Horthy miután a románok kivonultak a Tiszántúlról november 16-án admirálisi egyenruhában, fehér lovon bevonulhatott Budapestre
• természetesen egyből választásokat tartottak
  • a parasztságot képviselő kisgazdapárt nyert
    • az új nemzetgyűlés 149 képviselője közül 77 volt kisgazda („csizmás nemzetgyűlés”), míg 76 egy másik jobboldali pártot támogatott
    • a szociáldemokraták tiltakozásul a körülmények miatt nem vettek részt a választásokon

-         az államforma kérdése

• a Tanácsköztársaság bukása után dönteni kellett az államformáról is
• a többség a királyságot támogatta
  • sem az őszirózsás forradalom után létrejövő népköztársaság, sem a kommunisták által bevezetett Tanácsköztársaság nem volt sikeres
  • Magyarország ugyanakkor 900 éve királyságként működött
• a királyság mellett döntöttek, de egy kérdés maradt: ki legyen a király?
  • IV. Károly – őt támogatják a legtöbben, de az antant ezt szigorúan megtiltotta: féltek a Monarchia esetleges visszaállításától
  • van, aki szerint más uralkodóház tagját kellene meghívni a trónra, de senki nem talált komolyan támogatott jelöltet
• a parlament az államfői hatalom végleges rendezéséig kormányzót választott
  • a kormányzó Horthy Miklós lett
    • 141 szavazatot kapott, míg az ellenjelölt Apponyinak mindössze 7 jutott
    • Horthy hatásköre
      • kezdetben még korlátozott, de a 25 év alatt újabb és újabb jogokat emelnek bele
      • megkapta a kinevezés és a törvényjavaslatok egyszeri visszaküldésének jogát, valamint ő lett a „legfőbb hadúr”
      • lehetőséget kapott a kegyelmezésre, az országgyűlés elnapolására, feloszlatására
      • a kormányzónak nem kellett számolnia azzal sem, hogy visszahívják, illetőleg működésének időtartamát korlátozzák
• Horthy kormányzó a gyakorlatban
  • az elkövetkezőkben Horthy tudatosan törekedett arra, hogy döntő politikai befolyását taktikusan használja fel és a különböző politikai erők közt egyensúlyi szerepet töltsön be
  • „Ebben az országban rendnek kell lenni, és én rendet is fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség a jobboldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleges baloldalról jövő rendetlenkedésbe passzióból.”