szabó_magda_történelem

A Tanácsköztársaság

A kommunisták hatalomra jutása

-         Magyarország helyzete a Vix-jegyzék után

• a Vix-jegyzék az ország újabb nagy részét csatolta volna Romániához
  • olyan nagy városok, mint Szeged vagy Debrecen is elkerültek volna az országból
• a szociáldemokraták válasza a helyzetre
  • a Károlyi-kormány erős, nagy támogatottsággal rendelkező tényezője volt a Szociáldemokrata Párt
  • úgy érezték, hogy külső segítségre van szüksége az országnak és mivel ezt nyugatról nem kapta meg keletre, a Szovjetunió felé kell fordulniuk
    • ehhez viszont Károlyi mint arisztokrata nem megfelelő vezető
    • a szociáldemokratákhoz hasonló, csak szélsőségesebb elveket valló kommunisták ápoltak szoros kapcsolatot a szovjet bolsevikokkal
    • sok kommunista vezető oroszországi hadifogsága alatt találkozott a kommunista eszmékkel
    • a magyar kommunisták vezetője, Kun Béla személyesen ismerte Lenint
  • a szociáldemokraták egy hatalomátvételt vittek végbe
    • Károlyi tudta nélkül megállapodtak a börtönben ülő kommunista vezetőkkel a hatalom átvételében
    • Kun Béla cserébe a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesülését kérte és Károlyi eltávolítását
    • a szociáldemokraták Károlyi nevében kiadtak egy nyilatkozatot: Károlyi átadja a hatalmat a kommunistáknak
  • 1919 március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot
    • az egyesülő szociáldemokraták és kommunisták jutottak hatalomra
      • valójában a kommunisták irányítottak
      • a kormányt Forradalmi Kormányzótanácsnak nevezték
        • a kormány tagjait szovjet mintára népbiztosoknak nevezték
      • elnöke Garbai Sándor lett, de tényleges vezetője Kun Béla volt, aki a legfontosabbnak tartott tisztséget, a külügyi népbiztosságot kapta

A kommunista magyar állam kiépülése

-         államosítás

• a földekből nagy termelőszövetkezeteket (tsz-ek) alakítottak
  • egyelőre csak a 100 holdnál nagyobbakat, de a földosztás elmaradása közömbössé vagy éppen ellenségessé tette a parasztságot
• államosították a vállalatokat, gyárakat, bankokat kárpótlás nélkül

-         a közigazgatást átszervezték

• szovjet mintára tanácsokat hoztak létre
• a vezető réteget mindenhol lecserélték: a hirtelen hatalomra jutó kommunisták nem értettek mindig a feladatukhoz

-         a lakosság helyzete

• a többség ellenkezett, ellenállt
• a kommunisták őket a rendszer ellenségeinek tekintették
• ellenük bevezették a vörösterrort
  • törvénytelen eljárással, gyorsított úton ítéltek el embereket
  • sokakat meggyilkoltak
  • kb 500 halálos áldozata volt a diktatúrának pár hónap alatt
    • különösen hírhedtté vált a Cserny József vezette 200-400 fős alakulat, az ún. Lenin-fiúk

-         szociális intézkedéseik

• mint baloldali irányzat természetesen teljesen át akarták formálni a társadalompolitikát is
• társadalompolitikájuk nem lehetett sikeres
  • szociális intézkedései, ígéretei azonban egy modern jóléti társadalom lehetőségeit is meghaladták volna, nemhogy egy háborúban kimerült, blokáddal sújtott országét
  • legtöbb intézkedésükre nem volt pénz, a valóságban nem működtek
• az intézkedések:
  • emelték a munkások bérét
  • ingyenessé tették az orvosi ellátást
  • általános nyugdíjjogosultságot terveztek bevezetni 60 éves korhatárral
  • a nyomortelepeken élők és a menekültek problémáját lakásrekvirálásokkal próbálták megoldani
    • a fővárosban kb. százezer munkáscsaládot társbérlőként telepítettek be polgári lakásokba
  • a szociális és egészségügyi problémákat okozó alkoholfogyasztás ellen szesztilalmat rendeltek el
  • a Balatonhoz vittek üdülni szegény gyerekeket

A Tanácsköztársaság külpolitikája és bukása

-         a külpolitika célja:

• Magyarország területéből minél nagyobb részt őrizzenek meg
• ekkorra kiderült, hogy nem elsősorban a diplomáciai út a nyerő; ütőképes hadsereg is kell

-         az első lépések

• szövetséget kötöttek a Szovjetunióval
• azonnal megkezdték a Vörös Hadsereg szervezését
  • a régi tisztikar egy része – sokszor meggyőződése ellenére – felsorakozott a Tanácsköztársaság honvédő harca mellé

-         a Vix-jegyzék

• a Forradalmi Kormányzótanács – békés szándékát hangsúlyozva – visszautasította a Vix-jegyzéket
• az antant újabb javaslata kedvezőbb volt
  • a Vix-jegyzékben foglaltakhoz képest 25 kilométerrel keletebbre javasolta a demarkációs vonalat
• a Kormányzótanács csak feltételekkel lett volna hajlandó ezt elfogadni
• az antant döntött: a magyar kommunista államot fegyverrel le kell győzni
  • egyrészt a jegyzékek elutasítása miatt
  • másrészt a kommunizmus terjedésének megakadályozása miatt
  • a támadások
    • a román hadsereg április 16-án a demarkációs vonal teljes hosszában megindította támadását
      • április 30-ára egyetlen hídfő kivételével mindenütt elérték a Tisza vonalát
      • az egy héttel később meginduló csehszlovák csapatok május 1-jére elérték a Miskolc–Diósgyőr–Ózd-vonalat
• a Tanácsköztársaság fegyveres válasza
  • gyors ütemben folyt a munkások toborzása a Vörös Hadseregbe, melynek létszáma április végére elérte a 70 ezer főt
  • a Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült a csehszlovák fronton
    • hamar elfoglalták Kassát, Eperjest, majd Bártfánál elérték a történelmi Magyarország határát
• az antant válasz
  • Clemenceau, a békekonferencia francia elnöke követelte a magyar északi hadjárat leállítását követelte
    • az elutasítás antanttámadással fenyegetett
    • teljesítése esetén a békekonferenciára szóló meghívást és elismerést ígért
• bár a proletárdiktatúra vezetőit megosztotta a Clemenceau-jegyzék, hosszas viták után mégis az elfogadása mellett döntöttek
  • sokan nagy hibának tartották a Vörös Hadsereg visszahívását egy győzelmes hadjáratról
  • de a hadsereg nem hivatásos hadsereg volt, főleg budapesti munkások alkották és pár hét után – ezt erősítik meg a levéltári források a hadsereg vezetőitől Budapestre küldött jelentések – bomladozóban volt
  • e mellett a szovjetektől semmilyen támogatást nem kapott és remélhetett Magyarország
  • az antant támadást pedig a román és a szerb haderő már várta is
  • a Kormányzótanács július első napjaiban így kiürítette a Felvidéket
• a Tanácsköztársaság ekkorra külső és belső helyzetet tekintve is reménytelen helyzetbe került
  • a Tanácsköztársaság belső támogatottsága is leszűkült
    • a társadalom jelentős része passzívan kivárt, és mind többen fordultak ellene is
  • a régi jobboldali katonatisztek puccsot szerveztek
    • Bécsben magyar emigránsok Bethlen István vezetésével megalakították az Antibolsevista Comitét (ABC)
    • Szegeden pedig egy jobboldali szervezkedés megkezdte a „magyar nemzeti hadsereg” felállítását
      • hadügyminisztere Horthy Miklós lett
  • a románok közben az antant ígérete ellenére nem vonultak a Tiszántúlról
    • sőt, a román csapatok július 30-án Szolnoknál átkeltek a Tiszán, nyitva állt előttük az út a főváros felé
    • augusztus 4-én a román csapatok bevonultak Budapestre
• a Kormányzótanács és a pártvezetés felismerte a helyzet reménytelenségét, s a további véráldozatokat feleslegesnek ítélve lemondott (augusztus 1.)
  • a kommunisták 133 napig voltak hatalmon, de így is nagy hatást tettek Magyarország történelmére