szabó_magda_történelem

Luxemburgi Zsigmond (1387-1437)

A trón megszerzése:

-         Lajos utódlásának kérdése

• Lajosnak nincs fia, ellenben volt két, a felnőttkort megélő lánya
• Hedvig Lengyelország, Mária Magyarország királya lett
  • Hedvig Lengyelország egyik legnépszerűbb történelmi személye

-         Mária királynő

• Máriát fiúsították és megkoronázták, de helyette, mivel 12 éves volt anyja, Erzsébet uralkodott
• a korban mindenki tudta, hogy Mária királysága csak átmeneti állapot
  • a királynak sok joga, de kötelességei is voltak, például, hogy a sereget ő vezeti a csatában, így férfinek kell betölteni a tisztséget
• trónviszály alakult ki
  • Erzsébet anyakirályné és a bárók is mást akartak utódnak
  • az uralkodó végül Mária férje, Luxemburgi Zsigmond lett
    • a Luxemburgi család német fejedelmi család volt, a cseh uralkodót is ők adták
  • Zsigmondnak nagy birtokokkal és méltóságokkal kellett az őt támogató báróknak viszonozni tettüket
    • a király birtokok száma a felére csökkent

Az első veszély: az Oszmán-Török Birodalom terjeszkedése

-         uralkodásának elejét a lázadó bárók és a török ellenes küzdelem kötötte le

-         az Oszmán-Török Birodalom

• az iszlám vallású törökök a 13. században formálódnak birodalommá Ázsiában
• a birodalom alapítójáról, Oszmánról kapta a nevét
• pár évtized alatt hatalmas területet foglaltak el: Kis-Ázsiát, Perzsia egykori területét, Egyiptomot, majd átkeltek Európába és Szerbiát hódoltatták
• 1389-ben Rigómezőnél egy nagy egyesült szláv sereget győztek le
• Zsigmond pápai segítséggel nagy keresztes sereget gyűjtött ellenük, de 1396-ban Nikápolynál súlyos vereséget szenvedett
• az uralkodó, a nemesek és egész Európa ekkor érzékelte, hogy komoly kihívás előtt áll

-         Zsigmond törökellenes politikája

• a telekkatonaság megszervezése, 1397
  • kötelezte a birtokosokat, hogy 20 jobbágytelek után egy lovas íjászt állítsanak ki
• az ütközőállamok politikája
  • egy ütközőállamokból álló gyűrűt kívánt létrehozni Magyarország körül
    • a környező, Magyarországnál kisebb államokat erős gazdasági és politikai függésbe kívánta hozni Magyarországtól
    • ha a török támad, ezek az államok védelmi vonalat jelentenek, ha Zsigmond vezet hadjáratot átengedik őt országuk területén, csatlakoznak hozzá, a sereg ellátását biztosítják
    • Bosznia, Szerbia, a két román fejedelemség (Havasalföld és Moldva)
    • a megerősödő török birodalom támadásai alatta a védőgyűrű hamar összeomlott
• a végvári rendszer kiépítése
  • a végvárak az ország határánál található, a török elleni védelemre megszervezett várakat jelentik
  • az 1420-as években megkezdődött a végvári rendszer kiépítése – a várak a 16. század elejéig sikeresen védték meg az országot
  • kulcspozícióba került Nándorfehérvár

Zsigmond belpolitikája

-         uralkodása kezdetén: nincs nagy hatalma

• mert trónviszályok közt került hatalomra
  • sok birtokot, méltóságot kellett kínálnia a báróknak, hogy elég nagy legyen a támogatottsága
• egy jó példa: Siklóson börtönben tartották ellene felkelő bárók
  • Zsigmond büntetlenséget ígért, az idegen tanácsadók leváltását és mivel új királyt nem találtak szabadon engedték

-         a Szent György Sárkányrend megalapítása

• a lovagrendbe a király és a legfőbb bárók léptek be
• lényegében egy szoros szövetség volt a legbefolyásosabb emberekből
• a ruhájukon hordott jelképről kapta a „Sárkányos rend” nevet
• a rend tagjai irányították Magyarországot, ha Zsigmond külföldön tartózkodott

Külpolitikája:

-         célja: a német-római császári cím megszerzése

• a középkorban, a 14. században ez a legfontosabb európai tisztség
• a Német-római Császárság nem egy egységes állam, több száz kisebb-nagyobb fejedelemségből, hercegségből, grófságból, püspökségből és szabad városból állt
• a császári cím nem öröklődött,. hanem a császárt a választófejedelmek választották, így volt esélye Zsigmondnak is a címre
• magyar királyi címe után, cseh, majd német király is lett
• végül 1433-ban választották császárrá

-         az európai történelemnek is nagy alakja

• ő vezette le az 1414-1418-ig ülésező konstanzi zsinatot
  • a zsinat egyházi gyűlést jelent, akkor hívják össze, ha komoly problémák vannak azu egyházban, dönteni kell bizonyos kérdésekben
• a konstanzi zsinat a katolikus egyház történetének egyik legismertebb gyűlése volt
  • több száz érsek, püspök és egyházi személy jelenléte mellett Zsigmond szervezte meg és vezette ezt le
• a két fő kérdése a zsinatnak
  • egyszerre két pápa is volt
    • mindkettőnek komoly támogatottsága volt, egyikük Rómában, másikuk a dél-franciaországi Avignonban székelt
    • Zsigmond végül lemondatta őket és egy új pápát választott
  • Jan Hus tanai
    • a prágai tanár Jan Hus az egyház sok alapelvét támadta
      • a gazdag egyház ellen lépnek fel
      • fellépnek a latin kizárólagos használata ellen
        • a középkorban a hívek nem tudtak olvasni és a papok is az általuk ismeretlen latin nyelven prédikáltak
        • ez a híveket kizárta az istenélményből: mindent a papok közvetítésével tudtak megtenni
        • Hus-ék a cseh nyelven történő prédikációért szálltak síkra és cseh nyelvre fordították a Bibliát is
        • az áldozásnál a hívek csak ostyát kaptak, a papok bort is
          • ez Krisztus testét és vérét szimbolizálta
          • Hus-ék követelték a két szín alatti áldozást, vagyis hogy a hívő is részesüljön Krisztus véréből
          • sok követője volt, az egyháznak döntenie kellett, hogy változásokat hoz, vagy Husz nézeteit eretneknek nyilvánítja
          • hiába ígértek Husznak szabad elvonulást, tanai eretnekké nyilvánítása után máglyán elégették

Budai Nagy Antal felkelése 1437-ben:

-         az 50 évig uralkodó Zsigmond életének utolsó évében egy erdélyi parasztfelkelés tört ki

-         okai

• Lépes György püspök a három éve nem szedett tizedet követelte a korábbi, jó minőségű pénzben
• emellett a huszita tanok is jelentős hatással voltak a felkelőkre
• magyar és román jobbágyok, kisnemesek és városi polgárok vettek részt benne
• vezetője a kisnemes Budai Nagy Antal volt

-         a felkelés

• a parasztok nemeseket és egyháziakat gyilkoltak
• a kolozsmonostori egyezményben követeléseik teljesítését csikarták ki a nemesektől
  • nem akadályozhatják szabad költözésüket, a tizedfizetést rendezték, a kilencedet eltörölték, a robotot egy napra csökkentették
• a nemesség azonban tovább szerveződött
• Erdély három rendi nemzete szövetséget kötött egymással - ez a kápolnai unió
  • a magyar nemesség
  • a szász városok előkelői
  • a székelyek vezetői
  • a parasztfelkelők, a török és az alkotmányt be nem tartó uralkodóval szemben jött létre
• a nemesek végül leverik a felkelést

A polisz születése

A sötét kor (Kr. e. 12-8. század):

-         nincs róla sok információ

-         nem maradtak fenn források

• a lineáris B írás, mely a mükénéi kultúrához kapcsolódik megszűnt, a betűírás pedig pár száz évvel később alakul ki
• az oka, hogy az írás a palotaközpontú elosztási rendszerekhez kapcsolódik
• megszűnnek a palotaközpontok, s ezáltal az írás is elveszíti funkcióját

-         kevés a régészeti lelet

• Kr.e. 13. sz. – 320 lelőhely
• Kr.e. 12. sz. – 120 lelőhely
• Kr.e. 11. sz. –   40 lelőhely
• Kr.e. 10. sz. – 100 lelőhely
• csökken egy terület népessége

A polisz kialakulása (8. századtól):

-         a keleti típusú palotaközpontok helyén új típusú társadalmi szervezet jön létre a 8. században – ez a polisz

-         a keleti típusú palotagazdaságok fő jellemzője:

• minden föld az uralkodó tulajdonában van, az emberek az ő földjén dolgoznak
• a rendszer tehát felülről szerveződik meg

-         a poliszok jellege

• mivel megszűnt a régi szervezet a földművelők olyan földön gazdálkodtak, melyet sajátjuknak tekinthettek
• ügyeik intézésére közösségeket hoztak létre
• vagyis az új rendszer alulról szerveződik meg
• hatása a gazdaságra
  • míg korábban nem volt személyes érdeke a lakóknak az állam sorsa, most úgy érezhették, hogy ténylegesen ők szervezik meg a saját életüket, saját tulajdonnal rendelkeztek, ha jól gazdálkodtak gazdagabbak lehettek
  • a polisz földművesei tehát érdekeltek voltak abban, hogy többet termeljenek: megjelent az árutermelés – az így létrejött felesleget eladhatták
  • ennek hatására fejlődni kezdett a kereskedelem is
  • ennek hatására megjelent a pénz is, amit a közeli Lűdiából ismertek meg a görögök
  • majd megjelent a görög hangjelölő írás is, melyet jóval könnyebben lehetett használni a mükénéi kori lineáris B írásnál
  • a poliszok tehát egy új fejlődést alapoztak meg a görög világban

A poliszok fő jellemzői

-         számuk, nagyságuk

• a poliszt városállamnak szoktuk fordítani, de ez nem a leghelyesebb, mert magát a névadó várost és mellette nagy földterületeket jelöl, pár ezer négyzetméteren
  • egy nagyobb polisz magyarországi megyényi volt
  • párezer km²
  • olyan 700-750 polisz létezett

-         politikai szempontból önállóak

• saját törvényeik vannak
• saját hadseregük van
• saját pénzt verettek

-         a polisz részei

• a város
  • a központban általában volt egy városias település, a polisz névadója, de a lakosság nagyobbik része ennek falain kívül, falvakban vagy tanyákon élt
  • a társadalom azon tagjai éltek itt, akik már nem kötődtek a vidékhez –
    • előkelő birtokosok, akik már nem maguk művelték földjüket
    • kereskedők
    • kézművesek
    • hajósok
  • a fellegvár
    • egy erőd, ami a védelmet szolgálta
  • az agora
    • a város legfontosabb helye
    • kezdetben a fegyverforgató férfiak gyűlése, a gyűlés helyéről kapta a nevét - piac
• a város környezete
  • a földművelők élnek itt
  • ugyanolyan jogokkal rendelkeztek, mint a városban lakók

-         a polgárjog kérdése

• az alapján osztjuk két részre a lakosságot, hogy rendelkeznek-e polgárjoggal
• Kik rendelkeznek polgárjoggal?
  • a polisz alapítóinak leszármazottai
  • polgárok csak a nagykorú, állampolgársággal rendelkező férfiak voltak
    • a nők passzív polgárjoggal rendelkeztek: ők nem gyakorolhattak politikai jogokat, de fiaikra örökíthették
  • polgárjogba születni lehetett, de a közösség adományozhatott is, de ez ritka volt
    • ekkor az illető földet kapott és polgárjogot
  • a polgárok általában a poliszok lakóinak 5-20%-át jelentették
• Kik nem rendelkeztek polgárjoggal?
  • a később betelepülők
  • ha a polisz terjeszkedett és az elfoglalt területeken élők
  • a városba hozott rabszolgák
  • a vegyes (polgár-nem polgár) házasságból származók
• Milyen jogai vannak a polgárjoggal rendelkezőknek?
  • politikai jogaik csak nekik vannak
    • ők szólhatnak bele az állam ügyeinek intézésébe
    • a gyűléseken ők vehettek részt, vezető tisztségekbe csak polgárokat lehetett választani
  • csak ők rendelkezhetnek földdel
    • akinek nincs polgárjoga nem vehet földet
  • csak az ő gyerekük lehetett polgár
  • joguk volt közvetlenül bírósághoz fordulni, személyesen védekezhettek a vád ellen
  • kötelességeik
    • ők katonáskodtak, nekik kellett megvédeni a várost

Nagy Lajos (1342-1382)

• külpolitikája
  • uralkodása szüntelen háborúskodásokkal telt
  • ő a kor eszménye, a lovagkirály
    • Lajos felnőtt korában is igyekezett a lovagi eszmények szerint élni
    • a harcokban bátor, sok esetben vakmerő volt, gyakran harcolt az első sorokban
    • ezt tanúsítják oklevelei is, amelyekből kiderül, hogy az esetek többségében a király szemtanúja volt a kitüntetett, megadományozott, megjutalmazott katonája hőstettének
    • ennek megfelelően Lajos gyakran került veszélyes helyzetekbe
      • a tankönyvben több történetet is olvashattok tetteiről
  • a nápolyi háborúk
    • az ok
      • a megállapodás szerint nagybátyjának, Andrásnak, Johanna férjének kellett volna uralkodnia Nápolyban, de csak feleségét koronázták meg, kisemmizve Andrást
      • Lajos és András anyja, az özvegy királyné, Erzsébet nagy nyomást helyezett a nápolyiakra és a pápára, hogy elérje sógora megkoronázását, 10 tonna aranyat osztott ki ajándékként, kenőpénzként Nápolyban
      • mire a pápa beleegyezett végül András megkoronázásába, felesége Johanna és annak szeretője meggyilkoltatta Andrást
    • 1347, az első nápolyi hadjárat
      • ellenállás nélkül vonult be Nápolyba, Johanna elmenekült
      • több kivégzés mellett magát nápolyi királynak kiáltotta ki és magyar katonaságot hagyott hátra
      • a pestisjárvány miatt hamar haza kellett térnie Magyarországra és hamar összeomlott otthagyott magyar uralma, Johanna visszatért
    • 1350, második nápolyi hadjárat
      • hasonlóan alakul
    • 1352, békét köt
      • látja, hogy nincs komoly lehetősége távolról beavatkozni
  • hűbéres államok koszorújával vette körül Magyarországot
    • Horvátországot és Dalmáciát sikerült elfoglalnia
    • Szerbiát és Boszniát hűbéri függésbe kényszerítette
    • Havasalfölddel és Moldvával, a két román fejedelemséggel szemben nem sikeres a politikája
  • Lengyelország
    • Lajos volt III. Kázmér kijelölt utóda és halála után 1370-1382-ig lengyel király lett
    • Lengyelországban Lajos anyja, a lengyel származású Erzsébet uralkodott
    • az a hit, hogy három tenger mosta Lajos birodalmát nem igaz: a Fekete-tenger csak a bizonytalan státuszú Moldva kapcsán tartozott Magyarországhoz, Lengyelországnak pedig még nem volt balti-tengeri kijárata

• 1351. évi törvények
  • kilenced bevezetése
    • az a terményjáradék, amit a jobbágy fizetett a földesurának
    • a lényeg: egységesek legyenek a szolgáltatások
  • az úriszék intézményének megerősítése
    • a nemesek bíráskodnak a jobbágyok felett
  • itt mondták ki kategorikusan a nemesség jogi egységét
    • az Aranybulla rendelkezéseit megerősítették
    • minden nemes „egy és ugyanazon” szabadságot élvezi
  • a nemesi birtok örökléséről szóló Aranybulla-cikkelyt érvénytelenítették, helyére az ősiség törvénye került
    • a nemesi birtokos nem rendelkezhetett szabadon ősi birtokával, a család kihalta után az atyafiságra szállt, a nemzetség kihaltával pedig a királyra háramlott
    • a lényeg: eladni nem lehetett
    • kezdetben, Lajos korában még haladó a törvény: megerősíti a felemelkedett nemesi családokat, később inkább a fejlődés gátjává vált, mert nem lehetett eladni, fedezetként használni a birtokot, így vállalkozni sem tudtak a nemesek

• a Képes Krónika
  • Károly Róbert uralkodásáig írja le a magyarság történetét
  • befejezetlen, az 1330-as évek történeténél hirtelen abbamaradt
  • Nagy Lajos rendelhette meg elkészítését
  • 99 iniciálé, 39 miniatúra ékesíti
    • a miniatúra – kis képek
    • iniciálék – díszített mondatkezdőbetűk

Az őszirózsás forradalom

-         a Horthy-korszak főbb politikai csoportjai

• kommunisták
  • a kommunizmus marxi eszméjét akarták megvalósítani
  • az oroszországi helyzet a mintájuk, ahol a kommunisták Lenin vezetésével hatalomra kerültek
  • hasonlóan az oroszországi testvérpártjukhoz ők is forradalmat akartak és radikálisan megváltoztatni mindent
  • állami tulajdonba venni mindent
  • köztársaságot kialakítani a királyság helyett
  • Kun Béla a vezetőjük
• szociáldemokraták
  • szintén baloldali irányzat, de nem olyan szélsőséges, mint a kommunisták
  • a munkásság érdekeit akarták érvényesíteni
  • demokráciát, a választójog kiterjesztését és köztársaságot akartak
• Károlyi Párt
  • nyugati mintájú liberális országot akartak kialakítani
  • a választójog kiterjesztését, köztársaságot
  • békés irányzat, a háború közben is erre agitáltak
  • Károlyi Mihály a legismertebb politikusuk
• jobboldal
  • a világháború alatt Tisza István vezetésével ők vannak hatalmon
  • a világháború előtti világot szerették volna visszahozni
  • fontosak olyan szimbólumok, elvek számukra, mint az erős Magyarország, a család, a hagyományos értékek
  • a királyságot szeretnék megtartani
  • Horthy Miklós, a Monarchia egyik korábbi vezető tisztje a legismertebb politikusuk lesz
• nyilasok
  • szélsőséges rasszista, antiszemita irányzat
  • sok mindenben hasonló a németországi nácikhoz

-         időszakunk főbb korszakai

• a háború 1918-as befejezése után pár kaotikus év következett, ahol sok változás követte egymást
  • az őszirózsás forradalom népköztársaságot hozott létre
  • a kommunisták az ún. Tanácsköztársaságot hozták létre
• 1920-1944-ig Horthy kerül hatalomra, és olyan rendszert hoz létre, ahol a jobboldali kormányzópárt hatalma nem forog veszélyben, így ez egy egységes kor, ezt nevezzük Horthy-korszaknak
• 1944-45: nyilas uralom

Az őszirózsás forradalom

-         az ország helyzete a háború végén

• 1918 őszén a Monarchia végnapjait élte, szeptember közepe óta az antantseregek már akadálytalanul nyomulhattak előre a Balkánon
• az ország lakóinak helyzete
  • a háborúban kimerült, az antant blokádjába zárt országban 1918 őszétől egyre súlyosabb szén-, nyersanyag- és élelmiszerhiány lépett fel
  • a közlekedés és szállítás teljes zűrzavara volt jellemző
  • a békegazdaságra való átállás nehézségei miatt az üzemek jelentős részében szünetelt a termelés
  • a munkáselbocsátások és a leszerelt katonák tömegei miatt a munkanélküliség az elviselhetőség határáig fokozódott

-         Károlyi Mihály hatalomra jutása

• a háború alatt a jobboldali Tisza István vezette a kormányt
• ellenzékben a Károlyi Párt volt
  • ő polgári demokratikus reformokat, földosztást, az általános választójog bevezetését és nemzetiségi egyenjogúságot akart
  • ellenezte az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország szövetségét: ehelyett az antantbarát külpolitika híve volt
  • Károlyi a polgári radikálisokkal és a szociáldemokratákkal megalakította az ún. Magyar Nemzeti Tanácsot
• az őszirózsás forradalom
  • 1918 október 31-én a hazatérő katonák letépve sapkájukról a Monarchia jelképét, és helyébe őszirózsát tűztek – innen a forradalom elnevezése
  • a forradalom jórészt békés volt, a kormány nem tanúsított ellenállást
  • Tisza Istvánt viszont katonák felkeresik lakásán és meggyilkolják
  • Károlyit támogatják
• a Magyar Nemzeti Tanács alakít kormányt
  • Károlyi lett a miniszterelnök
  • szociáldemokrata és polgári radikális politikusok kaptak benne helyet

-         a Károlyi-kormány előtt álló feladatok

• az államforma kérdése
  • a király lemondása
    • 1918 november közepén IV. Károly király lemondott uralkodói jogainak gyakorlásáról
  • a Nemzeti Tanács számára nem volt kérdés, hogy nem monarchiaként, hanem köztársaságként képzeli el az állam jövőjét
    • kikiáltották a a népköztársaságot
    • köztársasági elnökké Károlyi Mihályt választották
  • Magyarország ezzel független állammá vált
    • ekkor azonban még nem lehetett tudni, hogy a békekonferencia milyen területeket akar elcsatolni a történelmi Magyarország területéről
• a nemzetiségi politika
  • nagyon fontos kérdés volt, hogy az új magyar köztársaság milyen elveket képvisel a Magyarország területén élő nemzetiségekkel szemben
    • Erdélyben többségében románok, a Felvidék nagy részén szlovákok, a Délvidéken szerbek éltek
  • a nemzetiségek célja
    • ekkor már biztos a Monarchia felbomlása és az, hogy megalakul Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia területe is nőhet
    • a nemzetiségek saját, minél nagyobb területű államot akartak
    • Mit tudnak azért tenni a nemzetiségek, hogy növeljék leendő államuk területét?
      • ezért lobbiznak a békekonferencián
      • katonasággal próbálják kikényszeríteni ezt
        • mind a románok, mind a csehszlovákok felszerelik hadseregüket, amelyek a magyar határnál várakoznak arra, hogy ha kell fegyverrel próbáljanak nagyobb területet szerezni
  • Mit tesznek, mit tehetnek Károlyiék?
    • ajánlanak egy másik lehetőséget: egyesüljenek az itt élő népek egy nagy közép-európai szövetségi államban
      • a környező népek ezt természetesen nem veszik komolyan
      • Mit tesznek Károlyiék a külső fenyegetettséggel szemben?
        • ez a Károlyi-kormány nagy hibája azóta is
          • sokan emiatt hazaárulónak tartják és nagy bűn elkövetőjének, vannak akik naiv hibaként értékelik
          • Károlyi hitt a békében, le akarta zárni a háborút és hitt a wilsoni pontokban, hogy az alapján fogják rendezni a békeszerződéseket
            • a románok és a csehszlovákok hadseregével szemben pedig nem állt magyar had
              • a szomszédos országok ahogy csak lehetett tolták előre hadseregeiket, míg Károlyiék a wilsoni elvek szerinti békemegállapodásban hittek
              • a román hadsereg 1919 januárjának végéig érdemi ellenállás nélkül megszállta az egész történelmi Erdélyt
                • egy puskalövés sem hangzott el
                • ezzel egy időben az antant követelte a Felvidék kiürítését is, amelyet a csehszlovák csapatok így szinte akadálytalanul foglalhattak el az év végéig
                • a magyar hadsereg
                  • a háború után szétoszlott, teljesen rendezetlenül tértek vissza a békére, a családjukhoz való hazamenetelre vágyó katonák
                  • Károlyi nem tett lépéseket a magyar hadsereg újra történő felállítására
                  • hadügyminisztere, Linder Béla egyenesen kijelentette: „Soha többé nem akarok katonát látni!”
• a földosztás
  • Károlyi Mihály gróf saját birtokán kezdte meg a földosztást
  • azonban ez nem elégítette ki a paraszti tömegeket, mert a földosztás nem indult be országszerte
• szociális reformok
  • munkanélküli-segély
  • adóhátralék elengedése
  • a 14 éven aluli gyermekek foglalkoztatásának betiltása
  • emelték a béreket
  • a leszerelt katonáknak jelképes végkielégítést adtak
• az általános választójog bevezetése
  • sokáig húzták a bevezetését és ezen nagy tömegeket veszített a Károlyi-párt
  • 21 éven felüli férfiak, és a "bármilyen hazai nyelven írni- olvasni tudó" 24 éven felüli nők
  • a magyar táűrsadalom több, mint 50%-a választó lett volna
  • a korszak egyik legdemokratikusabb választójoga lett ez, de a Károlyi-kormány bukása miatt soha nem tartottak ez alapján választásokat Magyarországon
• fellépés a szélsőségek ellen
  • a kommunista mozgalom születése
  • a szélsőjobboldali fenyegetés
  • mintegy 50 kommunista vezetőt vettek őrizetbe, a párthelyiségeket bezárták

-         a Vix-jegyzék

• március 20-án az antant budapesti katonai missziójának vezetője, Vix alezredes átadta jegyzékét, amely a nagyhatalmak új magyar–román demarkációs vonalát tartalmazta
• ez újabb, jelentős magyar területek átengedését követelte Romániának
  • a demarkációs vonal Szatmárnémeti–Nagyvárad–Arad között húzódott, az ettől keletre lévő területeket a román csapatok szállják meg és bevezetik a román közigazgatást
  • a vonaltól nyugatra egy 40-50 kilométer széles, semleges zónát jelöltek ki (ebbe került volna Debrecen, Szeged, Gyula), melyet a szövetséges csapatok ellenőriztek volna
• mivel a kormány ezeket a feltételeket sem elfogadni, sem (a helyén maradva) elutasítani nem tudta, lemondott

A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. Írd be a táblázatba a magyarázatokhoz a megfelelő fogalmak betűjelét! Egy fogalom kimarad!

Fogalmak:

A: kapuadó

B: bányabér

C: rendkívüli hadiadó

D: harmincad

E: nemesérc-felvásárlási monopólium

A mükénéi kultúra

Népek görög földön:

-         a görögség több népcsoportból áll, melyek különböző időben érkeztek a Balkán-félszigetre

-         akhájok: a Kr. e. 2. évezred első felében vándoroltak be

-         iónok: elsősorban Attikában telepedtek le

• 16. századtól

-         dórok: elsősorban a Peloponésszoszon telepedtek le

• 12. századtól kezdődik

A mükénéi civilizáció

-         kialakulása

• a krétai minószi kultúra hanyatlásának idejében alakult ki egy hasonló civilizáció a görög szárazföldön
• a Kr. e. 14. századra átveszik Kréta szerepét is

-         az államok erősített paloták körül alakultak ki

• hasonlóan működtek, mint több az ókori keleti kultúrában megismert városállam
• a mükénéi kor államai azonban jóval kisebbek voltak például a sumer városállamoknál, maximum pár ezren lakták őket

-         templomgazdasági rendszert működtettek

• vagyis a gazdaságot felülről irányította az uralkodó, a lakosoknak mindent be kellett szolgáltatni a palotába és onnan kapták vissza, amire szükségük volt
• a fontos nyersanyagokat az uralkodó hozta be kereskedelem vagy zsákmányszerző hadjárat formájában
• az államok között nagy küzdelem zajlott a fontos nyersanyagokért
• nem volt egységes görög állam, egymással hadakozó kis államok jöttek létre
  • legjelentősebb központról, Mükénéről kapta az egész kultúra a nevét

-         a lineáris B írás

• a paloták adminisztrációjának rögzítése céljából alakult ki Kr. e. 1600 körül
• gazdasági feljegyzések, leltárok

-         a társadalom

• az állam élén a király állt
• az arisztokrácia (vagyis a vezető réteg) elsősorban katonáskodással foglalkozott
  • bronzfegyverekkel, harci szekerekkel harcoltak
  • ebben a korban zajló zsákmányszerző hadjárat volt a trójai háború is
• a társadalom nagyobb részét a közrendű szabadok adták

-         a mükénéi kultúra legismertebb emlékei

• az Oroszlános-kapu Mükénében
• az Agamemnón-maszk – arany halotti királyi maszk

A bukás:

-         több elmélet is van a mükénéi kultúra bukásáról

• a dór vándorlás
  • a régészeti leletek nem támasztották alá ezt az elméletet
  • a dórok nem hadjáratszerűen érkeztek a Peloponésszoszra, hanem beszivárogtak ide, akkor mikor a mükénéi kultúra már pusztult
• a Santorini vulkán kitörése
  • de a paloták nem egyszerre pusztultak el és olyan paloták is elpusztultak, amik távolabb estek a partoktól
• a tengeri népek vándorlása
  • ez a legvalószínűbb elmélet
  • sok, különböző népalkotja, melyek a Földközi-tengeren jelentek meg ebben az időben
  • kalóztevékenységük miatt a paloták nem tudták beszerezni a fontos nyersanyagokat és egymás elleni harcaikban őrlődtek fel

Heinrich Schliemann és Trója

-         Trójáról, a hozzá kapcsolódó legendákról és Homérosz két művéről a tankönyv részletesen ír

-         Heinrich Schliemann

• német kereskedő, amatőr régész
• 36 éves korában felhagyott a kereskedéssel és minden vagyonát az ókor régészeti kutatására áldozta
• Trója feltárása az ő nevéhez fűződik
  • kutatásai teljesen megváltoztatták az ókorról alkotott képünket

Károly Róbert (1301-1342)

• harc a hatalomért
• 1301-ben meghalt III. András, s nem volt utóda
• 1301-ben hárman jelentkeztek be a magyar trónért
• Vencel a cseh király fia
• IV. Béla ükunokája nőágon
• II. Vencel cseh király fia
• Ottó bajor herceg
• IV. Béla unokája
• Anjou Caroberto
• nagymamája V. István lánya
• nápolyi uralkodódinasztia tagja
• a pápa is őt támogatta
• az Anjouk jelképe a liliom
• ezt egyesítik az ezüst-piros Árpád-sávval
• a küzdelem
• az egyedüli erős támogatottságú Károly
• Vencelnek meghal az apja és cseh király lett
• Ottónak nincs sok támogatója és elég szerencsétlenül is viselkedik
• végül Károly Róbertet koronázzák királlyá
• több koronázása is volt ugyanis három tényezőnek kell teljesülnie, hogy valakit hivatalosan koronázzanak meg
• Székesfehérváron az esztergomi érsek a Szent Koronával
• Károlyt háromszor koronázzák, mire minden teljesül
• Károly Róbert problémája nem is a trónkövetelőkkel, hanem a tartományurakkal volt

• a tartományúri hatalom letörése
• a tartományurak
• az Árpád-kor végén a király hatalma jelentősen lehanyatlott és a legnagyobb birtokkal rendelkező bárók közül már nem is emelkedett ki
• oka
• az uralkodók a 13. században eladományozták a királyi birtokok jelentős részét
• II. András kezdi, majd IV. Béla a tatárjárás után folytatta
• Min alapult a tartományurak hatalma?
• hatalmas földbirtokaik voltak, gyakran több vármegyényi nagyságúak
• a vámokat, révpénzt, adókat gyakran saját maguknak szedték be területükön
• hatalmas hadsereget tudtak kiállítani
• a területükön élő nemesek familiárisként hozzá, hadseregéhez tartoztak
• más országokkal diplomáciai kapcsolatot alakítottak ki, nagy udvartartást vezettek: kiskirályoknak is hívjuk őket
• Károly Róbert egy 10 évig elnyúló küzdelemben győzte le a tartományurakat és terjesztette ki hatalmát az egész ország területére
• a tartományurak nem fogtak össze egymással: az uralkodó ügyesen egyenként, gyakran egymást kijátszva tudta meghódítani területeiket
• Károly Róbert támogatói
• a pápa, a papság, a városok és a tartományurak hatalmaskodása elől hozzá menekülő nemesek
• a legismertebb ütközet: 1312-ben, mikor Aba Amádé fiainak Rozgony városával volt konfliktusa s beavatkozott a király is és a várossal együtt legyőzte több tartományúr egyesített seregét
• 1321-ben a Vág vidékét birtokló, legerősebb tartományúr, Csák Máté halálával Károly az egész országra kiterjesztette hatalmát

• pár zavargás
• 1330-ban Zách Felicián támadt a királyra, de csak a királynét sebesítette meg, azonnal kivégezték, rokonságát harmadíziglen kivégezték, távolabbi rokonait jószágvesztéssel sújtották
• Károly Róbert keményen példát statuált, hogy jár aki szembefordul a királlyal

• az ország újjászervezése
• hatalma alapját a tartományuraktól elvett királyi várak és uradalmak alkották, amelyeket hivatalnokainak adott
• a belőlük befolyt jövedelem a föld birtokosához kerültek
• visszavonásig kerültek a hivatalnok kezére, így nem a magánvagyont gyarapították
• cserébe katonáskodni kellett

• pénzügyi reform
• a nemesfém-bányászat
• Magyarország nagyon gazdag volt nemesfémben
• az európai aranytermelés ¼-e, az ezüst 1/3-a innen származott
• bányabér
• kezdetben a bányászat királyi monopólium volt
• vagyis csak a király nyithatott bányát, ha valaki nemesfémet talált, be kellett jelentenie
• a bányászok bányabért fizettek a királynak
• ez a kibányászott arany 1/10-ét jelentette
• ez a rendszer nem tette érdekeltté a birtokosokat bányák nyitására
• Károly Róbert eltörölte a nemesfémbányászat királyi jogát így a birtokosokat is érdekeltté tette az uradalmukon lévő arany kitermelésében
• a bányabér harmadát is megkapta az adott birtokos
• nemesfém-monopólium
• az aranyat és az ezüstöt, amit kitermeltek azonban le kellett adni a királyi kincstárnak
• az átváltási árat a kincstár szabta meg, értelemszerűen a király nyert rajta
• a nemesfém forgalma tehát királyi monopólium volt
• először ő ver aranypénzt az országban
• firenzei mintára készül – innen a forint név
• kapuadó
• jobbágykapunként szedték
• nem egy jobbágycsaládnak kellett fizetni, mert egy nagy kapu (amin átfér egy szekér) mögötti udvaron több jobbágycsalád is élt
• harmincadvám
• az ország határán szedett külkereskedelmi vám
• az áru értékének harmincad részét kellett kifizetniük a határon

• külpolitika
• sok hódító hadjáratot viselt, inkább kevesebb sikerrel
• Horvátország és Dalmácia felett nem sikerült a magyar hatalmat visszaállítania
• 1330-ban majdnem meghal, amikor Havasalföld ellen vezet hadjáratot
• Csehországgal és Lengyelországgal jó kapcsolatot tartott és 1335-ben a visegrádi királytalálkozón az ő vezetésével rendezte a két ország komoly konfliktusait
• Luxemburgi János cseh király, III. Kázmér lengyel király, Károly Róbert magyar király
• János lemond lengyel igényeiről
• egy Bécset elkerülő kereskedelmi útról is ekkor határoztak
• 1339 III. Kázmér, ha gyermektelenül hal meg Károly Róbert egyik fia örökli a lengyel trónt