Az őszirózsás forradalom
- a Horthy-korszak főbb politikai csoportjai
- kommunisták
- a kommunizmus marxi eszméjét akarták megvalósítani
- az oroszországi helyzet a mintájuk, ahol a kommunisták Lenin vezetésével hatalomra kerültek
- hasonlóan az oroszországi testvérpártjukhoz ők is forradalmat akartak és radikálisan megváltoztatni mindent
- állami tulajdonba venni mindent
- köztársaságot kialakítani a királyság helyett
- Kun Béla a vezetőjük
- szociáldemokraták
- szintén baloldali irányzat, de nem olyan szélsőséges, mint a kommunisták
- a munkásság érdekeit akarták érvényesíteni
- demokráciát, a választójog kiterjesztését és köztársaságot akartak
- Károlyi Párt
- nyugati mintájú liberális országot akartak kialakítani
- a választójog kiterjesztését, köztársaságot
- békés irányzat, a háború közben is erre agitáltak
- Károlyi Mihály a legismertebb politikusuk
- jobboldal
- a világháború alatt Tisza István vezetésével ők vannak hatalmon
- a világháború előtti világot szerették volna visszahozni
- fontosak olyan szimbólumok, elvek számukra, mint az erős Magyarország, a család, a hagyományos értékek
- a királyságot szeretnék megtartani
- Horthy Miklós, a Monarchia egyik korábbi vezető tisztje a legismertebb politikusuk lesz
- nyilasok
- szélsőséges rasszista, antiszemita irányzat
- sok mindenben hasonló a németországi nácikhoz
- időszakunk főbb korszakai
- a háború 1918-as befejezése után pár kaotikus év következett, ahol sok változás követte egymást
- az őszirózsás forradalom népköztársaságot hozott létre
- a kommunisták az ún. Tanácsköztársaságot hozták létre
- 1920-1944-ig Horthy kerül hatalomra, és olyan rendszert hoz létre, ahol a jobboldali kormányzópárt hatalma nem forog veszélyben, így ez egy egységes kor, ezt nevezzük Horthy-korszaknak
- 1944-45: nyilas uralom
Az őszirózsás forradalom
- az ország helyzete a háború végén
- 1918 őszén a Monarchia végnapjait élte, szeptember közepe óta az antantseregek már akadálytalanul nyomulhattak előre a Balkánon
- az ország lakóinak helyzete
- a háborúban kimerült, az antant blokádjába zárt országban 1918 őszétől egyre súlyosabb szén-, nyersanyag- és élelmiszerhiány lépett fel
- a közlekedés és szállítás teljes zűrzavara volt jellemző
- a békegazdaságra való átállás nehézségei miatt az üzemek jelentős részében szünetelt a termelés
- a munkáselbocsátások és a leszerelt katonák tömegei miatt a munkanélküliség az elviselhetőség határáig fokozódott
- Károlyi Mihály hatalomra jutása
- a háború alatt a jobboldali Tisza István vezette a kormányt
- ellenzékben a Károlyi Párt volt
- ő polgári demokratikus reformokat, földosztást, az általános választójog bevezetését és nemzetiségi egyenjogúságot akart
- ellenezte az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország szövetségét: ehelyett az antantbarát külpolitika híve volt
- Károlyi a polgári radikálisokkal és a szociáldemokratákkal megalakította az ún. Magyar Nemzeti Tanácsot
- az őszirózsás forradalom
- 1918 október 31-én a hazatérő katonák letépve sapkájukról a Monarchia jelképét, és helyébe őszirózsát tűztek – innen a forradalom elnevezése
- a forradalom jórészt békés volt, a kormány nem tanúsított ellenállást
- Tisza Istvánt viszont katonák felkeresik lakásán és meggyilkolják
- Károlyit támogatják
- a Magyar Nemzeti Tanács alakít kormányt
- Károlyi lett a miniszterelnök
- szociáldemokrata és polgári radikális politikusok kaptak benne helyet
- a Károlyi-kormány előtt álló feladatok
- az államforma kérdése
- a király lemondása
- 1918 november közepén IV. Károly király lemondott uralkodói jogainak gyakorlásáról
- a Nemzeti Tanács számára nem volt kérdés, hogy nem monarchiaként, hanem köztársaságként képzeli el az állam jövőjét
- kikiáltották a a népköztársaságot
- köztársasági elnökké Károlyi Mihályt választották
- Magyarország ezzel független állammá vált
- ekkor azonban még nem lehetett tudni, hogy a békekonferencia milyen területeket akar elcsatolni a történelmi Magyarország területéről
- a király lemondása
- a nemzetiségi politika
- nagyon fontos kérdés volt, hogy az új magyar köztársaság milyen elveket képvisel a Magyarország területén élő nemzetiségekkel szemben
- Erdélyben többségében románok, a Felvidék nagy részén szlovákok, a Délvidéken szerbek éltek
- a nemzetiségek célja
- ekkor már biztos a Monarchia felbomlása és az, hogy megalakul Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia területe is nőhet
- a nemzetiségek saját, minél nagyobb területű államot akartak
- Mit tudnak azért tenni a nemzetiségek, hogy növeljék leendő államuk területét?
- ezért lobbiznak a békekonferencián
- katonasággal próbálják kikényszeríteni ezt
- mind a románok, mind a csehszlovákok felszerelik hadseregüket, amelyek a magyar határnál várakoznak arra, hogy ha kell fegyverrel próbáljanak nagyobb területet szerezni
- Mit tesznek, mit tehetnek Károlyiék?
- ajánlanak egy másik lehetőséget: egyesüljenek az itt élő népek egy nagy közép-európai szövetségi államban
- a környező népek ezt természetesen nem veszik komolyan
- Mit tesznek Károlyiék a külső fenyegetettséggel szemben?
- ez a Károlyi-kormány nagy hibája azóta is
- sokan emiatt hazaárulónak tartják és nagy bűn elkövetőjének, vannak akik naiv hibaként értékelik
- Károlyi hitt a békében, le akarta zárni a háborút és hitt a wilsoni pontokban, hogy az alapján fogják rendezni a békeszerződéseket
- a románok és a csehszlovákok hadseregével szemben pedig nem állt magyar had
- a szomszédos országok ahogy csak lehetett tolták előre hadseregeiket, míg Károlyiék a wilsoni elvek szerinti békemegállapodásban hittek
- a román hadsereg 1919 januárjának végéig érdemi ellenállás nélkül megszállta az egész történelmi Erdélyt
- egy puskalövés sem hangzott el
- ezzel egy időben az antant követelte a Felvidék kiürítését is, amelyet a csehszlovák csapatok így szinte akadálytalanul foglalhattak el az év végéig
- a magyar hadsereg
- a háború után szétoszlott, teljesen rendezetlenül tértek vissza a békére, a családjukhoz való hazamenetelre vágyó katonák
- Károlyi nem tett lépéseket a magyar hadsereg újra történő felállítására
- hadügyminisztere, Linder Béla egyenesen kijelentette: „Soha többé nem akarok katonát látni!”
- a románok és a csehszlovákok hadseregével szemben pedig nem állt magyar had
- ez a Károlyi-kormány nagy hibája azóta is
- ajánlanak egy másik lehetőséget: egyesüljenek az itt élő népek egy nagy közép-európai szövetségi államban
- nagyon fontos kérdés volt, hogy az új magyar köztársaság milyen elveket képvisel a Magyarország területén élő nemzetiségekkel szemben
- a földosztás
- Károlyi Mihály gróf saját birtokán kezdte meg a földosztást
- azonban ez nem elégítette ki a paraszti tömegeket, mert a földosztás nem indult be országszerte
- szociális reformok
- munkanélküli-segély
- adóhátralék elengedése
- a 14 éven aluli gyermekek foglalkoztatásának betiltása
- emelték a béreket
- a leszerelt katonáknak jelképes végkielégítést adtak
- az általános választójog bevezetése
- sokáig húzták a bevezetését és ezen nagy tömegeket veszített a Károlyi-párt
- 21 éven felüli férfiak, és a "bármilyen hazai nyelven írni- olvasni tudó" 24 éven felüli nők
- a magyar táűrsadalom több, mint 50%-a választó lett volna
- a korszak egyik legdemokratikusabb választójoga lett ez, de a Károlyi-kormány bukása miatt soha nem tartottak ez alapján választásokat Magyarországon
- fellépés a szélsőségek ellen
- a kommunista mozgalom születése
- a szélsőjobboldali fenyegetés
- mintegy 50 kommunista vezetőt vettek őrizetbe, a párthelyiségeket bezárták
- a Vix-jegyzék
- március 20-án az antant budapesti katonai missziójának vezetője, Vix alezredes átadta jegyzékét, amely a nagyhatalmak új magyar–román demarkációs vonalát tartalmazta
- ez újabb, jelentős magyar területek átengedését követelte Romániának
- a demarkációs vonal Szatmárnémeti–Nagyvárad–Arad között húzódott, az ettől keletre lévő területeket a román csapatok szállják meg és bevezetik a román közigazgatást
- a vonaltól nyugatra egy 40-50 kilométer széles, semleges zónát jelöltek ki (ebbe került volna Debrecen, Szeged, Gyula), melyet a szövetséges csapatok ellenőriztek volna
- mivel a kormány ezeket a feltételeket sem elfogadni, sem (a helyén maradva) elutasítani nem tudta, lemondott
