szabó_magda_történelem

A görög történelem kezdetei

Földrajzi környezet

-         elnevezése

• az ókorban Görögország nem létezett, így a „görög föld”, „görög világ”, „görög kultúra” a pontosabb megnevezés
• görögül Hellasznak hívják ezt a területet

-         a görög világ részei

• a Balkán-félsziget déli része: ez a nagy összefüggő szárazföldi rész
  • ezen belül található két számunkra később fontos terület:
    • Attika: itt található Athén
    • a Peloponnészoszi-félsziget: itt található Spárta
• Kis-Ázsia nyugati partvidéke
• az Égei-tenger szigetvilága

-         a görög gyarmatosítás miatt a görög kultúra az egész Földközi-tengeri partvidékre és a Fekete-tengerre is kiterjedt

-         földrajzi jellemzők

• magas hegyláncok borítják
  • települések a tengerpart mentén, völgyekben, medencékben alakulhattak ki
  • nem jött létre nagy, központilag irányított birodalom, hanem kis városállamok alakultak ki
• mediterrán éghajlat
  • az ősz és a tél szeles, esős, a nyár száraz és forró
  • öntözés nem kellett, de nagy folyók sincsenek

-         mezőgazdaság

• sziklás talaj – a föld termelékenysége sem nagy
• a gabonaföldek mellett az olajfa, a szőlő, a gyümölcsök és a zöldségek a legfontosabb termelt kultúrák

-         állattenyésztés: juh, kecske

-         nyersanyagok

• vasérc, réz, ezüst, márvány

-         a tenger

• a partok tagoltak, alkalmasak a kikötésre
• a hajózás korai időktől fontos
• a szigeteken is kis városállamok alakultak ki

A minószi kultúra

-         a minószi civilizáció hasonló volt a legtöbb ókori keleti civilizációhoz

• Kr. e. 2000-re virágzó kultúra alakult ki Kréta szigetén
  • alapítója a mondabeli Minósz király, innen a név
  • Minótaurusz mondája – a könyv részletesen elmeséli
• palotaközpontok alakultak ki, tehát nem egységes államról beszélünk
• a palotaközpontok élén a király állt, ő szervezte felülről a gazdaságot (templomgazdasági rendszer)
  • ehhez kapcsolódva az írás is kialakult Krétán – egy speciális görög írás elődje
• a knosszoszi palota volt a legnagyobb
  • freskók, oszlopsorok, vízvezetékek, világítóudvarok, csatornák, szökőkutak, raktárak, műhelyek kerültek elő az ásatásokon
  • a mondabeli labirintus alapjait is feltárták a régészek

-         a tenger szerepe

• a kereskedelmi útvonalak mentén fekszik, így sokféle ember fordul meg
• az államok elsősorban kereskedelemmel, hajózással foglalkoztak
  • a kalózkodás is hozott pénzt
• legfontosabb kiviteli cikkük
  • olaj, bor, de a fazekasság és a fémművesség is fejlett volt
  • krétai edénycserepeket találtak Egyiptomban, Szíriában, Cipruson és ugyaninnen származó tárgyakat találtak Krétán is

-         a bukás

• Kr. e. 1400 k. az akháj törzsek hódítása vetett véget a kultúrának

Témazáró dolgozat – Ókor (5. osztály)

1. Vaktérkép (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont.)

Melyik szám jelöli

a) az Indus-völgyi civilizációt?

b) Egyiptomot?

c) Mezopotámiát?

2. Melyik néphez, államhoz tartoznak az alábbi fogalmak? (Elemenként 0,5, összesen 5 pont.)

Fogalmak: Buddha, Perszepolisz, árják, Dareiosz, Saul, hinduizmus, a legyőzött népekkel való türelmes bánásmód, Tóra, kasztrendszer, József és testvérei története

Perzsa Birodalom                                Zsidó állam                                          India

3. Egészítsd ki az alábbi szöveget! (Elemenként 1 pont, összesen 5 pont.)

Mezopotámia két folyója a ……………………(1) és az Eufrátesz. A kevés csapadék miatt ……………………………(2) földművelés alakult ki a területen. Többek között a csatornák és utak építése, a védelem megszervezése, a gazdaság irányítása hívta életre az első …………………-kat. (3) Élükön királyok álltak, akiknek ………………………………..(4) volt: ők voltak a legfőbb hadvezérek, főpapok, legfőbb törvényhozók egy személyben. A gazdaság irányítása alakította ki az első írásrendszert, az ……………………-t (5) is.

4. Melyik fogalom meghatározását olvashatsz az alábbiakban? Segítségül láthatod, hogy hány betűből állnak a szavak. (Elemenként 1 pont, összesen 7 pont.)

a)      Mezopotámiai templomok

_ I K _ _ _ _ _

b)      Ízisz és Széth testvére, Hórusz apja.

_ Z _ _ _ _ _

c)      Ez a nyersanyag tette lehetővé Asszíria katonaállammá válását.

_ _ S

d)      Az első kínai császár síremléke.

_ G _ _ _ _ _ _ D S _ _ _ G

e)      A zsidóság szent helyei.

_ S _ N _ _ _ _ _

f)        Az indiai kasztrendszer második kasztjának tagjai.

_ _ _ C _ _ _ _

g)      Az egyiptomi írásjegyek neve.

_ I _ _ O _ _ _ _ _ _

6. Forráselemzés (Elemenként 1, összesen 7 pont.)

a)         „Ha szabad ember szabad embert bevádolván, gyilkosság vádját emelte ellene, de rá nem bizonyította: vádlója ölessék meg …

Ha egy szabad ember kiveri egy szabad ember fogát: üssék ki az ő fogát is…

Ha egy szabad ember rabszolgájának szúrta ki a szemét, vagy egy szabad ember rabszolgájának törte el a csontját: fizesse meg a vételára felét.”

1. Hogy hívják a királyt, akinek a törvénygyűjteményéből olvashatod a fenti idézeteket?

2. Milyen igazságszolgáltatási alapelveket fedezel fel a szövegben? (2 pont)

b)

1. Mit látsz a képen?

2. Milyen hosszú volt? Húzd alá a helyes választ!

            a) 500 km

            b) 3460 km

            c) 12 000 km

c)

1. Kinek a piramisa látható a képen?

2. Az egyiptomi történelem melyik korszakában épültek

a piramisok?

7. Számokat keresünk. (Elemenként 1 pont, összesen 6 pont.)

a)      ennyien voltak a Halhatatlanok

b)      ennyi írás található a Rosett-kövön

c)      ennyi parancsolata van az Úrnak

d)      ennyi a gízai piramisok száma

e)      ennyi kaszt van az indiai társadalomban

f)        ennyi betű van a föníciai abc-ben

8. Rajzold le az egyiptomi társadalmat (a szociális piramist) és nevezd meg a társadalom fő rétegeit! (Elemenként 1 pont, összesen 5 pont.)

9. Igaz (I) vagy hamis (H)? (Elemenként 1 pont, összesen 5 pont.)

a)      Az ékírásos jelek hangokat jelölnek.

b)      Az egyiptomi piramisokat rabszolgák építették.

c)      A Perzsa Birodalomban a szatrapák és a király fülei végezték a közigazgatást.

d)      Asszíria a kereskedelemnek köszönhette felemelkedését.

e)      A Biblia első része az Ószövetség.

10. Párosítsd a nagy folyamokat és az államok híres vezetőit! (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont.)

a)      Indus                                                  1. Csin Si Huang-ti

b)      Nílus                                                   2. Hammurapi

c)      Eufrátesz                                             3. Asóka

d)      Sárga-folyó                                         4. Kheopsz

IV. Béla (1235-1270) és a tatárjárás

-         IV. Béla első évei

• rendteremtés
  • megtiltotta, hogy bárki a hercegek, érsekek és püspökök kivételével a jelenlétében leüljön, a tanácsban található székeket eltüzelte
  • célja a III. Béla korabeli viszonyok visszaállítása
  • a visszavétel lényegében minden birtokra kiterjedt: az örökbe adottakra, a királyi szerviensek, a várnépek és az egyház birtokaira is
  • a hűtlenséggel és az ország javainak eltékozlásával vádolt urak birtokát elkoboztatta
  • komoly ellenállást vált ki politikája a világi és egyházi előkelőkből, a királyi szerviensekből
  • a társadalom reakciója
    • a többség ellene fordult
    • nem láthatták, hogy intézkedései a királyi hatalom szükséges megerősítését szolgálják

-         Julianus barát 1236-os útja

• a Baskíria területén maradt magyarokat kutatta fel
• utazásának az eredeti célja mellett egy másik fontos eredményéről most beszélünk: hírt hozott a tatár veszélyről
• a tatárok
  • igazából nem is a tatár népről van szó, hanem a mongolokról
  • a mongolok egy könnyűlovas kelet-ázsiai nép, akik a 13. században Dzsingisz kán vezetésével hatalmas államot hoznak létre
  • sok kis népet is magukba olvasztottak, akik előőrsökként harcoltak a mongol seregben, ilyen volt a tatár is, s mivel a magyarok a tatárokkal találkoztak, azt hitték az egész nép a tatár nép
  • Dzsingisz utódja, Batu kán az 1240-es években már a kelet-európai államokat támadta

-         1239-ben a tatároktól vereséget szenvedett Köten kun fejedelem bebocsátást kért Magyarországba, s annak fejében hogy népe megőrzi a szabadságát felvenné a katolikus vallást és együttműködne a magyar királlyal

A tatárjárás

-         a tatárok 1241-42-ben végigpusztították Magyarországot

-         a magyar vereség okai

• a kunok elűzése
  • a kunok nagy kárt tettek a vetésben
  • az ország lakossága a kunok ellen fordult, mert azt hitték összejátszanak a tatárokkal és meggyilkolták Kötent, a kunok fosztogatva kivonultak az országból
• a magyar nemesek viselkedése
  • mivel Béla a birtokokat vissza akarta venni szembekerült az előkelőkkel, akik közül sokan a király vereségét óhajtották
  • a magyar nemesek nem tettek meg mindent Béla segítségéért
• a muhi csata
  • a magyar és a tatár sereg a Sajó folyó melletti Muhi községnél találkoztak
  • a szekerekkel és a sátrakkal szinte elzárták egymást a magyarok, rosszul állították fel a tábort
  • este egy kisebb csata után a magyarok megnyugodva aludni tértek
  • a tatárok ezután nyílzápor alá vették a tábort és a mozgási szabadságuktól megfosztott magyarok csak menekülni tudtak
  • a tatárok nagy vérfürdőt rendeztek
  • Béla Pozsonyon keresztül a dalmáciai Trau várába menekült

-         a tatár fosztogatás

• a tatárok az elfoglalt országrészeken berendezkedtek, a falvak élére tatár elöljárók kerültek, akik behajtották az adókat
• nagyon sok falu elpusztult, egész országrészek néptelenedtek el
• a tatárok az ország lakosságának kb. 15%-át, többszázezer embert pusztítottak el
  • falvak néptelenedtek el, a szántókat és az állatállományt is komoly károk érték
• a pusztítások mellett Esztergom, Fehérvár és Pannonhalma erősített váraiknak köszönhetően ellenállt
• Rogerius „Siralmas ének” címmel készített a tatárjárásról emlékiratot

-         a tatárok váratlanul, de tervszerűen kivonultak Magyarországról

• Ögödej halála és a nagykán-választás lehetett az egyik ok
• taktikájuk, hogy az adott területet nem első lendületből foglalják el, hanem több foglalási hullám után rendezkednek be hosszú távra

Az ország újjáépítése

-         Béla további uralkodására az újabb tatár támadás elleni felkészülés jellemző

-         telepítési program

• az elnéptelenedett országrészekre Béla betelepít embereket, főleg küldöldieket
• kunok, jászok, románok, németek érkeztek ekkor az ország területére
• IV. Bélát ezért nevezik második honalapítónak

-         a hadügyi reform és birtokpolitika

• korábban Magyarországon csak a királynak volt hadserege, a báróknak jóval kisebb birtokaik voltak, nem tudtak haderőt kialakítani
• Béla terve: a királyi mellett nagy hadereje legyen a báróknak is, így együtt meg tudják védeni az országot
• korábbi politikáját megváltoztatva nagy birtokadományozásba kezdett és a létrejövő nagybirtokos báróknak engedélyezte a magánhadsereg tartását
  • tagjai a királyi szerviensek rétegéből kialakuló nemesség
    • ez azonban nem a nyugati típusú hűbériség, ugyanis a nemesek nem kaptak földet uruktól, csak védelmet és ellátást és ennek cserében katonáskodtak nála
    • őket familiárisoknak nevezzük
      • a latin familia szó családot jelent, lényegében családtagok voltak

-         a várépítések

• a tatár támadás idején az istváni időkből fennmaradt földvárak nem tudtak ellenállni a támadásoknak, a Dunántúl egyes kővárai viszont sikeresek voltak
• a király sok várat épít és építtet át a tatárjárás után, de hamar rájön, hogy ezt a terhet meg kell osztania a társadalommal

A magyar társadalom a 13. század végén

-         hosszú ideig tartó átalakulás után a magyar társadalom a 13. század végére jól elkülöníthető és megszilárduló csoportokra oszlott

-         a bárók: hatalmas birtokokkal rendelkeznek ekkor már és a királlyal vetekedő haderővel

-         a nemesek: a báróktól függnek

• az Aranybullában voltak felsorolva előjogaik
  • adómentesség
  • csak a védekező háborúk idején kötelesek hadba vonulni
  • a király tudta nélkül nem ítélhették el őket
  • törvényes ítélettel lehetett csak elfogni őket

-         jobbágyság: a nyugat-európaihoz hasonló szolgáltatásokkal tartozott földesurának

Az Árpád-ház kihalása

-         IV. Kun László

• kun származású és főleg a kunok között élt
• uralkodása idején a bárókkal hadakozott, már nem uralta saját országát

-         III. András

• nem volt utódí, halálával kihalt az Árpád-ház

Gazdaság és társadalom a XII. századi Magyarországon

Gazdaság

-         a mezőgazdaság

• a 11. században jelentős mértékben elterjedt a földművelés
• a művelési mód a legelőváltás
• a gabona és a szőlő a legfontosabb kultúrák
  • a bor fontos ital a középkorban: a fertőző kutak és vizek miatt rendszeresen fogyasztott ital
• már a szarvasmarha a legnépszerűbb állat, de a nomadizmusra utaló ló és juh is jelen van
  • az állatokat már istállókban tartották, a nomadizmus lényegében megszűnik

-         a kézművesek

• az uradalmak mellett szolgáltató falvak jönnek létre
• az itt dolgozó kézművesek látják el a földesurat vagy a királyt
• a falu nevében is benne van a mesterség: Kovácsi, Halászi, Csatár (fegyvergyártó), Gerencsér (fazekas), Szántó, Tímár, Fonó

-         kereskedelem

• külkereskedelem
  • kiviteli cikkek: gabona, bor, állatbőrök, élő állat, fa, méz
  • behozatali cikkek: katonai felszerelések, posztó

A társadalom

-         Magyarország lélekszáma

• 1,1 millió fő élhetett itt

-         társadalom az Árpád-korban

• a magyarság történetének ebben a három évszázadában a társadalom folyamatos mozgásban, változásban van
• az Árpád-kor elején a még nomád állam viszonyai a jellemzőek, ahol szabad és szolga között húzódik a fő határvonal
• a 11-12. században egyre inkább a vagyoni különbségek lettek a meghatározóak, de a társadalom még alakul, amit a középső réteg elnevezése: „átmeneti réteg” is jelez
• a 13. század végére kialakul a középkori magyar társadalom, világosan megkülönböztethető csoportokkal, ezt a téma végén vizsgáljuk meg

-         előkelők rétege

• világi főurak
  • a pogányok lassan kikopnak a főurak közül, mert a királyok erélyesen fellépnek ellenük
• az egyházi társadalom
  • kezdetben csak külföldiek voltak
  • az írásbeliségben fontos szerepük volt

-         átmeneti rétegek

• nehéz meghatározni a réteget
• katonáskodó, földdel rendelkező réteg tartozik ide
  • pl: tizedesek a királyi várakban

-         alávetett rétegek

• a 11. században sokan elszegényedtek, így a társadalom döntő többsége ehhez a réteghez tartozott
• nem egységes csoport, a teljes jogfosztottság és a teljes szabadság között sok jogi átmeneti kategória megtalálható

II. András uralkodása

-         külpolitika

• halicsi háborúi
  • András hosszú, több mint egy évtizedes halicsi hadjáratai semmilyen eredményt nem hoznak
• keresztes hadjáratot is vezetett
  • ez gyakori volt az európai uralkodók között
• ötletszerű, kalandor hódító hadjáratok
  • kizárólag a hadjáratokban részt vevő, a hódításokból közvetlenül hasznot húzó előkelő réteg érdekeit szolgálták, akik jelentős jutalmakat kaptak a királytól

-         belpolitikája

• az új intézkedések
  • uralkodását új birtokpolitika jellemezte
  • birtokpolitika
    • „az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség”
    • II. András egész vármegyéket adományoz híveinek
    • az adományozottak a király hűséges emberei, általában vezető egyházi vagy világi tisztségviselők
    • ez nem hűbéri viszony, ugyanis nem katonáskodásért cserébe történtek meg ezek, hanem feltétel nélkül
    • eredmény: rohamosan csökken a királyi birtok aránya
  • a jövedelem csökkenése
    • korábban a földbirtokra épülő jövedelmek jelentették a király bevételeinek egy jelentős részét
      • András a tisztán pénzbeli jövedelmekre szeretett volna áttérni
      • a regálé jövedelmekből nem származott elegendő bevétel: a pénzgazdálkodás nem volt olyan fejlett a 13. századi Magyarországon, hogy erre lehetett volna alapozni a királyi hatalom gazdasági alapját
• összefoglalva: II. András francia minta alapján egy nyugat-európai modellhez próbálta közelíteni a magyar államkormányzatot, a magyarországi gazdasági viszonyok azonban nem voltak elég fejlettek ahhoz, hogy a régi struktúrával szemben teljesen új berendezkedést alakítson ki
• az arisztokrácia egyes csoportjai többször is kísérletet tettek a király hatalmának megdöntésére - a Bánk-féle gyilkosság
  • oka: a nagy birtokadományokat gyakran külföldiek kapták
  • Gertrúd, András felesége a német birodalomból származott
  • 1213-ban felkelés tört ki, melynek vezetői Gertrúd udvarának korábbi magas rangú tisztségviselői, Péter ispán és Bánk nádor voltak
    • János esztergomi érsek kitérő választ adott: „A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz és ha mindenki beleegyezik én magam nem ellenzem.”
  • a Bánk bán történet egy író miatt vált ismertté
    • a 19. században Katona József írt belőle drámát
    • később ezt Erkel Ferenc megzenésítette, így operaként is szokták játszani

Az 1222.évi Aranybulla

• 1222: az adományozásból kimaradt, főleg magyar bárók arra kényszerítették II. Andrást, hogy egy oklevélben írja le, hogy megváltoztatja eddigi politikáját
  • ezt Aranybullának hívjuk
    • a bulla latin szó, pecsétet jelent, vagyis egy arany pecséttel lezárt oklevélről van szó

-         a bárok jogai az Aranybullában

• idegenek ne kapjanak birtokokat
• nem adományoz örök tulajdonba vármegyéket
• ne viseljenek az előkelők egyszerre több méltóságot

-         a királyi szerviensek az Aranybullában

• az előkelők mellett egy másik rétege is kialakult a magyar társadalomnak a 13. századra, mely jogait az Aranybullában érvényre tudta juttatni
• a királyi szerviensek
  • közvetlenül a királynak tartoztak szolgálattal, ezt jelzi a serviens regis (a király szolgálója) terminus is
  • helyzetük, céljaik
    • a báróktól féltek: nagy kiváltság a számukra, hogy nem a terület ura, hanem a király alá tartoztak
• később majd kialakul Magyarországon a nemesség, amiről ekkor még nem beszélünk, s a szerviensek alkotják ennek a rétegnek a magját
• az Aranybullában több olyan kiváltságot is kapnak, ami a későbbi legfontosabb nemesi jogok közt is megtalálható
• összefoglalóan: tehát a 13. században kialakuló magyar nemesség első megjelenését látjuk
  • csak törvényes bírói ítélettel foghatók el
  • mentesülnek az adók és katonák beszállásolási kötelezettsége alól
  • csak idegen támadás esetén kell hadba menni, különben a király fizet nekik

-         az egyház és az Aranybulla

• az adómentesség biztosítása az egyház számára

-         a zalai szerviensek ítéletlevele, 1232 – II. András korának egy másik fontos irata

• ez is a nemesség kialakulását jelzi
• a korban még nem nagyon fontos, de egy változást mutat, mely ekkor kezdődik
• 1232-ben Zala megyei serviensek kérték a királyt, hogy a megyében maguk bíráskodhassanak
• a nemesek egyre nagyobb hatalmat kapnak a korábban a király által uralt vármegyében

A hitleri Németország

A német társadalom és a nácizmus

-         Kik támogatták a nácikat?

• volt egy kemény magjuk a középosztályból, de a többi társadalmi csoportban nem nagyon voltak erősek
• nagyon sokan protest-szavazatot adtak le a nácikra
  • nem azért szavaznak valakire, mert szimpatikus a programjuk, őt akarják kormányon, hanem a többi pártot nem akarják

-         sokan, főleg zsidó tudósok külföldre menekültek

• Albert Einstein, Thomas Mann, Bertolt Brecht, Teller Ede

-         a sikeres Németország-kép

• a gazdaságpolitika
  • kidolgozta az állami közmunkák (pl. autópálya-építés) rendszerét, melyet a társadalom többségére kiterjesztett
  • a harmincas évek végére az állam, mint a legnagyobb hadimegrendelő, munkaalkalmakat teremtett ugyan, de a növekvő katonai kiadások katasztrofális helyzetbe hozták a költségvetést
  • a munkanélküliek lassan eltűntek, egyenruhát és lapátot kaptak
• Hitlerék a média uralmával egy boldog, sikeres nemzetiszocialista társadalom képét alakították ki
  • nagy ünnepségek (a sörpuccs napja vagy Hitler születésnapja)
  • negatív híreket nem lehetett hallani
• az egyén átérezhette a közösségbe tartozás érzését
  • az ifjak a Hitlerjugendben találták meg az irányított együttlét örömét

Hitler külpolitikája

-         céljai

• a Harmadik Birodalom megalakítása
  • a középkori állam és a bismarcki császárság után
• a versailles-i béke teljes eltörlése
  • Németországban elképesztően népszerűtlen volt az igazságtalan béke, még a katolikusok vagy kommunisták körében is
  • Hitler két fő érve Versailles ellen
    • Németország védtelen, Közép-Európában, potenciális ellenségekkel körülvéve
    • a versailles-i béke egyik legnagyobb igazságtalansága az volt, hogy elvben a nemzetek önrendelkezése alapján akart működni, de ahol egy terület lakossága a németekhez csatlakozott volna a szövetségesek nem engedték
      • az osztrákok is Németországhoz csatlakoztak volna (Anschluss), de ezt nem engedték
      • Saar-vidék
• élettér-elmélet

-         a hadsereg kérdésének rendezése

• Hitler két lépésben önkényesen megszegte a béke rendelkezéseit
• a nyugati hatalmak nem tettek semmit, csak nyilatkozatokban ítélték el Hitlert
• 1935, Hitler bejelenti a Luftwaffe (a német légierő) megalakítását
• Hitler félmilliós német hadsereget állíttat ki

-         Hitler szövetségesei

• Mussolini Olaszországa
  • jobboldali diktatúrát alakított ki Mussolini is
  • a régi Római Birodalmat akarta helyreállítani
• Japán
  • Ázsia uralmát akarták megszerezni
  • Kínával és Koreával harcok is folytak
• Franco Spanyolországa
  • 1936-ban a baloldali kormány és a jobboldali Franco tábornok csapatai között polgárháború tört ki Spanyolországban
  • Németország és Olaszország Franco-t, a Szovjetunió a kormányt támogatta, persze nem nyíltan
  • a polgárháborút Franco nyeri, 1970-ig tartó diktatúrát alakított ki
  • a náci Németországgal azonban nem kötött szoros szövetséget Franco

-         Hitler háború nélküli terjeszkedése

• 1936, a Rajna-vidék német megszállása
  • ez Németország része volt, de a versailles-i békében azt mondták ki, hogy itt nem tartózkodhatnak német csapatok
  • Nyugat—Európa csak szavakkal tiltakozott
• 1938: Anschluss
  • Ausztria vezetői már nem akarták az Anschlusst, a csatlakozást a már nácivá váló Németországgal
  • a német csapatok bevonultak Ausztriába
  • a nyugat a nemzetek önrendelkezési elve miatt nem tudott hozzászólni az egyesüléshez
  • 2 héten belül 70000 nem megbízható osztrákot vettek őrizetbe a náci katonák
• 1939: a csehszlovák helyzet
  • a csehszlovák konfliktus kialakulása
    • Csehszlovákia ún. Szudéta-vidékén éltek németek
    • Hitler őket próbálta kihasználni Csehszlovákia bekebelezéséhez
    • Berlin arra bíztatta a szudétanémeteket, hogy provokáljanak konfliktusokat, amiben a csehek a helyi németek elnyomóiként jelennek meg
    • Hitler ultimátumot adott Csehszlovákiának, aki nem fogadta el azt
    • a franciák és az angolok mozgósítani kezdtek
    • végül egy nemzetközi konferenciát hívtak össze a konfliktus rendezésére
  • a müncheni konferencia
    • a francia, angol, olasz és német vezető találkozása
    • a Szudéta-vidék Németországhoz került
    • Hitler úgy érezhette és érezte is: a Nyugat gyenge megállítani őt
  • 1939 márciusa: Németország megtámadja Csehszlovákia megmaradt részét
    • ez az első lépése Hitlernek, amit nem lehetett a nemzeti önrendelkezés eszméjével igazolni
    • sem a franciák, sem a szovjetek nem tettek semmit, de a megdöbbenés nagy volt Európában
• 1939: a Lengyelország elleni támadás
  • az angolok és a franciák garanciát ajánlottak Lengyelország számára, ami a következő logikus lépése lehetett Hitlernek
  • Hitler bejelentette, hogy a lengyelek elnyomják a német kisebbséget, ugyanaz a taktika, mint Csehszlovákiánál
  • a helyzet kulcsa Moszkvában volt és ekkor megköttetett a Molotov-Ribbentropp-paktum, egy megnemtámadási egyezmény Németország és a Szovjetunió között
  • Hitler úgy gondolta, hogy Nyugat-Európa nem fog beavatkozni: hogyan mentenék meg az angolok és a francák Lengyelországot a Szovjetunió nélkül
  • egy hónap alatt lerohanták Lengyelországot
    • Hitler meglepődött, hogy Anglia és Franciaország hadat üzent Németországnak

India

Földrajzi elhelyezkedés

India hatalmas területű, milyen az arány az ő és Európa területe között?

-         India területe: 3 287 263 km²

-         Európa területe: 10 400 000 km²

Nagy folyó menti kultúra alakult ki itt is:

-         Indus és a Gangesz

-         időben először az Indus mellett alakult ki civilizáció

Az Indus-völgyi civilizáció

-         jellemzői:

• létrehozói a dravidák voltak, akik India barnább bőrű népcsoportja
• fénykorát a Kr. e. 2500–Kr. e. 1700 között élte
• gazdaság
  • a termékeny folyóvölgyben öntözéses gazdálkodást alakítottak ki
  • templomgazdálkodás működött

-         Mohendzso-daro a legjelentősebb város

• lakosságszáma: 100 000 fő
• a városokat egységes elvek alapján építették
  • középületek, hatalmas központi gabonatározók
  • hatalmas falakkal vették körül
  • hihetetlen mérnöki és várostervezői képességekről tanúskodik
  • épületei geometriai elrendezésűek, egységesek voltak
  • utcái pontosan észak-dél, kelet-nyugati irányban szelték át a várost
  • többemeletes házak
  • a kutak, víztározók, fürdőszobák, illemhelyek, kőlapokkal fedett szennyvízelvezető csatornák és szemétgyűjtők régészeti emlékei a mai higiéniát idézik

-         hanyatlás

• az Indus-völgyben fokozatosan hanyatlásnak indult a városi kultúra
• okai
  • klímaváltozás és az ennek következtében történő erdőpusztulás volt
  • területet sújtó természeti csapások
  • az Indus ismétlődő áradásai
  • a földek elmocsarasodása
• Kr. e. 1700-ra az Indus-völgyi civilizáció megszűnt létezni

Az árja hódítás

-         az árják egy Belső-Ázsiát benépesítő hatalmas népcsoport, fehérebb bőrűek mint az Indiában korábban élő dravidák

-         betörésük Indiába

• Kr. e. 1500 körül
• különböző királyságokat alakítottak

-         gazdaságuk

• ők terjesztették el Indiában a lovat és a bronzkardot, később feltehetően a vas használatát is
• nagy városokat hoztak létre és igen fejlett kereskedelmet bonyolítottak le
• a tehén szentként való tisztelete is ebből a korból származik

A társadalom

-         kasztrendszer

• a társadalomban az emberek jól elkülöníthető csoportokra oszlottak
• a csoportba, melybe valaki beleszületett nem lehetett kilépni
• a csoportokat eltérő viseletük is megkülönböztette

-         a kasztok

• papok
  • himnuszok éneklése
  • szertartások végrehajtása
• harcosok
  • feladatuk a társadalmi rend védelme
  • közülük kerültek ki a királyok
• dolgozók
  • földművelés, állattenyésztés, kereskedelem, ipar
• szolgák
  • alantasabb munkák

-         Milyen területek, tevékenységek vannak szabályozva?

• minden egyes kasztnak saját törvényei vannaki
• a munkamegosztás merev, nincs szabad pályaválasztás, és az embernek egész életében ugyanazt a munkát kell végeznie, mint szüleinek
• házasodni csak kaszton belül lehet
• étkezés
  • csak saját kasztjabeli által főzött ételből ehet

-         büntetések

• a kasztgyűlés által kiosztható legnagyobb büntetés a kasztból egy életre való kizárás
  • még saját családja, rokonsága sem eszik vele, ruháit nem mossák ki
• megszégyenítés
  • az elítélt arcának egyik felét mésszel fehérre, másik felét más festékkel színesre festik, nyakába cipőt kötnek, levágják a haját, vagy a bajszát, és szamárra ültetve körbehordozzák a környéken

-         páriák (érinthetetlenek)

• ez nem kaszt
• szétszóródott őslakosság, vallási bűnök elkövetői, tisztátalan foglalkozásokat űzők tartoznak ide
• meghatározott távolságot kell tartaniuk a felsőbb kasztok tagjaitól
• a falun kívül éltek a páriák
• meg sem közelíthettek másokat, kiáltással vagy csengővel kellett jelezniük közeledésüket
• egyes vidékeken máig szigorúan veszik ezeket a szabályokat

A korszak politikatörténete

-         az Indus és a Gangesz völgyében különálló államok formájában jött létre az árja civilizáció

• Asóka a leghíresebb uralkodó
  • a történelemben először közös uralom alatt egyesítette csaknem egész Indiát és Afganisztánt

A korszak vallásai

-         hinduizmus

• jellemzői
  • nincs „alapítója”, hanem hosszú időn át jött létre
  • nincsenek határozott alaptanai
  • nem követeli meg híveitől, hogy egy istenben higgyenek
• elképzelése a világról
  • a világ rendezett egész, mindennek megvan a maga helye
  • a kasztrendszer elfogadása
  • lélekvándorlás tana
    • minden ember élete jó és rossz cselekedeteinek következménye
    • halála mután az ember újjászületik egy másik formában, attól függően milyen életet élt

-         buddhizmus

• alapítója Buddha
• szerintük az élet szenvedés
  • ezt a szenvedést kell megszüntetni, azáltal, hogy az ember kilép a lélekvándorlás miatti örökös újjászületésekből
• ez az ember belsejében lejátszódó megismerési folyamat végeredménye

A hitleri Németország.2

-         a nagy gazdasági világválság segítette hatalomra a náci pártot

• a válság 1930 és ‘32 között söpört végig Németországon
  • a német gazdaság, amely a külföldi kölcsönöktől függött és ezért erősen össze volt kötve az amerikaival, így a New York-i tőzsde összeomlása egyből érezhetővé vált
• valahogyan kezelni kellett a válságot
  • Heinrich Bruning katolikus politikus az adók növelését, a jóléti kiadások erős visszavágását, a nadrágszíj erős meghúzását javasolta
• ebben a helyzetben jött Hitler és a náci párt
  • a nácik remek helyzetben voltak: sose voltak még hatalmon, a többi párt mind felelős volt a korábbi évek politikájáért, ők nem
  • szép szlogeneket fogalmaztak meg, de konkrétan a válság miatt felmerülő problémákra nem voltak megoldási javaslataik
    • nem megszorításokat, hanem a munkanélküliség megszüntetését és egy erős Németország megteremtését ígérték

A propaganda használata

-         a propaganda célja bizonyos eszmék terjesztése és ezáltal az emberek véleményének befolyásolása, meggyőzése

-         a propagandáért felelős náci politikus Goebbels volt, ő találta ki magát a propagandát és azóta is ez alapján használják ezt a politikusok

-         a nácik olyan propagandát produkáltak, ami akkor teljesen egyedi volt és a mai kampányokat idézi

• míg a többi párt egy réteget célzott meg (kommunisták, katolikusok, konzervatívok), a nácik igazi néppárt lett: minden rétegnek kínáltak valamit
  • a tartalommal nem sokat törődtek, nagyon sok mindent ajánlottak, ígértek, mindenkinek azt, amit hallani akart
  • a korabeli címjegyzékekben az emberek foglalkozása is benne volt: egy földműves náci által írt személyes buzdító levelet elküldtek minden földművesnek, egy polgárét a polgároknak stb
• az utcát a politikai kampány részévé tették
  • óriásplakátok
    • a kis részletekre is figyeltek: milyen beállításban a legelőnyösebb Hitler a plakátokon, milyen színeket használjanak, stb
  • gyűlések, demonstrációk elképesztő sokasága
  • teherautó-platón hangosbeszélővel buzdító aktivista járta körbe a városokat
• rendszeres politikai gyűléseket tartottak
  • direkt kis csarnokokban tartották a gyűléseket és hangosbeszélőkkel tolmácsolták a kinti tömegnek a bent zajló eseményeket
  • mai rock-koncert szerű események voltak: Hitler-arcképes pólókat árultak, rövidített Mein Kampf-okat, közvetítették a tömegnek hol jár Hitler, megérkezett a repülővel, jön autóval, közben náci szónokok melegítették be a közönséget
  • Hitler az 1932-es elnökválasztáson repülővel járta körbe a német városokat – ez nagy visszhangot keltett, ez a személyes propaganda nem volt jellemző Németországban
    • Hitler ekkor egy nap több helyen beszélt: a mindenre képes, energikus, fiatal, lendületes új vezető képét jelenítette meg ellenfelével szemben

-         Hitler megragadja a hatalmat – 1933-ban nyer a választásokon és nevezik ki Németország kancellárjává

A totális náci állam kiépítése (1933-39)

-         Hitler miután demokratikusan hatalomra jutott rövid időn belül felszámolta a demokráciát és totális diktatúrát hozott létre

-         az alapvető emberi jogok korlátozása és az egypártrendszer kialakítása

• 1933-ban, pár hónappal a nácik hatalomra jutása után a német parlament, a Reichstag kigyulladt
  • a nácik a kommunistákat vádolták a gyújtogatással, a kommunista forradalom kezdetét vizionálták
  • a veszélyre hivatkozva Hitler rendkívüli törvényeket vezetett be, amikkel felszámolták a weimari rendszer alapvető emberi jogait: a véleménynyilvánítás, gyülekezés és a sajtó szabadságát, a telefonokat, leveleket ellenőrizhették, cenzúrát vezettek be
  • több ezer kommunistát és szociáldemokratát tartóztattak le a következő hetekben
  • valójában ma sem tudjuk ki gyújtogatott, legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a nácik rendezték meg az egészet, hogy felléphessenek a kommunisták ellen
• a kommunista veszély miatt segítő rendőri csapatokra volt szükség
  • az SA-t, a náci párt félkatonai szervezetét felvették ilyen csapatoknak
• júliusban az NSDSP kivételével minden pártot betiltottak

-         a hadsereg átszervezése

• 1934-ben az ún. a „hosszu kesek ejszakaján” Hitler megölette az SA vezetőjét, akinek túl nagy hatalma kezdett kialakulni
• Hitler nem magánhadsereget akart, hanem a német hadsereg, a Wehrmacht irányítását vette át

-         a zsidóüldözések megkezdése

• az egyetemekről rúgtak ki zsidókat
• zsidó orvosok csak zsidó betegeket gyógyíthattak
• az árja fajtól idegen elemektől – a német vér védelmében – elvették a németekkel való házasság jogát és deklarálták, hogy zsidó nem lehet „birodalmi állampolgár”
• lényegében elveszítették állampolgárságukat, megszűntek emberi jogaik, német alattvalóként kezelték őket
• 1938 - Kristályéjszaka: államilag szervezett erőszakos pogrom
  • nácik megrohanták a zsinagógákat és a zsidó ingatlanokat
  • a biztonsági szervek közel 30 ezer zsidó férfit tartóztattak le, s deportáltak a már a hatalomátvétel óta létező koncentrációs táborokba (ezek ekkor még gyűjtő-, illetve munkatáborok)
  • a sok betört kirakat- és ablaküvegről kapta a nevét

-         a politikai ellenfelek üldözése

• általános terrort vezettek be
• a Gestapo – a titkosrendőrség, aki felkutatta a rendszer ellenségeit

A hitleri Németország

Adolf Hitler (1889-1945) – portré

-         fiatalkora

• az ausztriai Braunauban született
• a bécsi a Képzőművészeti Akadémián festészetet tanult
• 1913-ban Münchenbe költözött, s itt jelentkezett önkéntesnek az I. világháború kitörésekor
• mint később fő művében, a Mein Kampfban is írta: ezek voltak  élete legboldogabb évei
  • érezte hogy része a társadalomnak, tartozik valahova

Hitler és a nácik alapelvei

-         nem teljesen egységes világnézete a német iskoláiból, lövészárokbeli élményeiből, a bécsi időszakban olvasott politikai röpiratokból állt össze

-         nacionalizmus

• Hitler egy olyan német népet akart megteremteni, amit a lövészárokban látott: ahol mindenki társadalmi pozíciójától, szülőhelyétől függetlenül a német állam sikeréért küzd és a német közösséghez tartozónak érzi magát
• Németország – amely 1871-ben alakult meg nem ilyen állam volt
  • előtte több száz kisebb-nagyobb fejedelemség, tartomány, hercegség, köztársaság egyesüléséből Poroszország vezetésével felülről hozták létre
  • ez azt is jelentette, hogy egységes német nép sem létezett
    • hiányzott a közös tradíció, közös politikai normák, történelem, főváros sem volt
  • nagyon sok törésvonal volt az új állam polgárai között
    • területi alapon: egy konzervatív, déli, bajor nemes és egy északi iparvidéki nagyvárosban élő munkás nem érezte magát egy állam polgárának
    • a vallási törésvonal is erős volt a katolikusok és protestánsok között
• Hitler tehát ezt akarta meghaladni és egy egységes német népet létrehozni

-         fajelmélet

• a fajelmélet az a tézis, miszerint a „magasabb rendű északi – ún. árja – faj” a legszebb képviselői hivatott az alacsonyabb rendű fajok feletti uralomra
  • Kik az alacsonyabb rendű fajok?
    • lényegében mindenki
    • mindegyik népcsoportnak meg volt a helye Hitler rendszerében
    • például a nagy tömegű szlávok is alacsonyabb rendűek, akiket addig kell megtartani, amíg a németek valamilyen fajta szolgaként tudják őket kihasználni
    • a magyarok is egy alacsonyabb szinten álltak szerinte
    • a zsidóságot és a cigányságot helyezte Hitler a legalacsonyabb szintre a rendszerében
      • a zsidóellenességet idegen szóval antiszemitizmusnak nevezzük
  • Hitlert úgy vélte, hogy a világot, s benne a németséget lassú pusztulással fenyegeti a zsidóság, ezért a „vér és a föld” védelmében el kell pusztítani ezt az „alacsonyabb rendű faj”-t
• a fajelmélet cáfolata
  • az emberiség egy fajt alkot biológiailag, sőt a Homo sapiens faj egyetlen alfaja a Homo sapiens sapiens él már csak, ezen belül alrasszokat különböztetünk meg

-         élettér-elmélet

• most még a német „tér nélküli nép”, így megfelelő „élettérre” van szüksége, terjeszkednie kell
• ezt a terjeszkedést elsősorban kelet felé, Csehszlovákia, Lengyelország vagy a nagy mezőgazdasági területekkel rendelkező Ukrajna felé képzelte el Hitler
• egy új német birodalmat akart létrehozni, amit a középkori és újkori német császárság után „Harmadik Birodalom”-nak nevezett el
• ehhez természetesen a versailles-i békeszerződés megsemmisítésére van szükség

-         Führer-elv

• úgy gondolta, hogy terveit és Németország felemelkedését úgy viheti végbe, ha mozgalma élén korlátlan hatalmú vezető áll és logikusan ezt a poziciót ő töltené be
• a Führer németül vezetőt jelent, tehát nem csak egy vezérről van szó, hanem olyasvalakiről, aki irányt is mutat pártjának, népének

Az NSDAP hatalomra kerülése

-         Hitler pártja az NSDAP (Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt) volt

-         1923, a müncheni sörpuccs

• kezdetben elutasították a demokratikus rendszert, nem akartak a parlamentbe jutni, hanem meg akarták dönteni a rendszert
• a nácik a bajor kormány megdöntését tűzték ki célul
  • a politikai pártok ebben az időben gyakran tartották gyűléseiket nagy sörcsarnokokban, de nem egy sörözőt kell elképzelni, hanem egy sörház nagy konferenciatermét – innen kapta a nevét az esemény
  • az egész komédiába illően zajlott, nem volt normálisan megszervezve
• tárgyalásából Hitler politikai sikert csinált
  • a müncheni tárgyaláson nagy hatású politikai szónoklatokat tartott
  • a többieket elengedték, Hitler 5 évet kapott
  • Hitler börtönben
    • egy alacsony fokú börtönbe került, ahol vendégeket is fogadhatott
    • itt diktálta le a Mein Kampf-ot, könyvét, melyben összefoglalta nézeteit
      • ma a legtöbb európai országban, így Magyarországon is be van tiltva, csak kutatók használhatják

-         a fordulat

• a demokratikus rendszer kívülről történő megdöntése nem sikerült, kerüljenek be a parlamentbe és belülről döntsék meg azt