India
Földrajzi elhelyezkedés
India hatalmas területű, milyen az arány az ő és Európa területe között?
- India területe: 3 287 263 km²
- Európa területe: 10 400 000 km²
Nagy folyó menti kultúra alakult ki itt is:
- Indus és a Gangesz
- időben először az Indus mellett alakult ki civilizáció
Az Indus-völgyi civilizáció
- jellemzői:
- létrehozói a dravidák voltak, akik India barnább bőrű népcsoportja
- fénykorát a Kr. e. 2500–Kr. e. 1700 között élte
- gazdaság
- a termékeny folyóvölgyben öntözéses gazdálkodást alakítottak ki
- templomgazdálkodás működött
- Mohendzso-daro a legjelentősebb város
- lakosságszáma: 100 000 fő
- a városokat egységes elvek alapján építették
- középületek, hatalmas központi gabonatározók
- hatalmas falakkal vették körül
- hihetetlen mérnöki és várostervezői képességekről tanúskodik
- épületei geometriai elrendezésűek, egységesek voltak
- utcái pontosan észak-dél, kelet-nyugati irányban szelték át a várost
- többemeletes házak
- a kutak, víztározók, fürdőszobák, illemhelyek, kőlapokkal fedett szennyvízelvezető csatornák és szemétgyűjtők régészeti emlékei a mai higiéniát idézik
- hanyatlás
- az Indus-völgyben fokozatosan hanyatlásnak indult a városi kultúra
- okai
- klímaváltozás és az ennek következtében történő erdőpusztulás volt
- területet sújtó természeti csapások
- az Indus ismétlődő áradásai
- a földek elmocsarasodása
- Kr. e. 1700-ra az Indus-völgyi civilizáció megszűnt létezni
Az árja hódítás
- az árják egy Belső-Ázsiát benépesítő hatalmas népcsoport, fehérebb bőrűek mint az Indiában korábban élő dravidák
- betörésük Indiába
- Kr. e. 1500 körül
- különböző királyságokat alakítottak
- gazdaságuk
- ők terjesztették el Indiában a lovat és a bronzkardot, később feltehetően a vas használatát is
- nagy városokat hoztak létre és igen fejlett kereskedelmet bonyolítottak le
- a tehén szentként való tisztelete is ebből a korból származik
A társadalom
- kasztrendszer
- a társadalomban az emberek jól elkülöníthető csoportokra oszlottak
- a csoportba, melybe valaki beleszületett nem lehetett kilépni
- a csoportokat eltérő viseletük is megkülönböztette
- a kasztok
- papok
- himnuszok éneklése
- szertartások végrehajtása
- harcosok
- feladatuk a társadalmi rend védelme
- közülük kerültek ki a királyok
- dolgozók
- földművelés, állattenyésztés, kereskedelem, ipar
- szolgák
- alantasabb munkák
- Milyen területek, tevékenységek vannak szabályozva?
- minden egyes kasztnak saját törvényei vannaki
- a munkamegosztás merev, nincs szabad pályaválasztás, és az embernek egész életében ugyanazt a munkát kell végeznie, mint szüleinek
- házasodni csak kaszton belül lehet
- étkezés
- csak saját kasztjabeli által főzött ételből ehet
- büntetések
- a kasztgyűlés által kiosztható legnagyobb büntetés a kasztból egy életre való kizárás
- még saját családja, rokonsága sem eszik vele, ruháit nem mossák ki
- megszégyenítés
- az elítélt arcának egyik felét mésszel fehérre, másik felét más festékkel színesre festik, nyakába cipőt kötnek, levágják a haját, vagy a bajszát, és szamárra ültetve körbehordozzák a környéken
- páriák (érinthetetlenek)
- ez nem kaszt
- szétszóródott őslakosság, vallási bűnök elkövetői, tisztátalan foglalkozásokat űzők tartoznak ide
- meghatározott távolságot kell tartaniuk a felsőbb kasztok tagjaitól
- a falun kívül éltek a páriák
- meg sem közelíthettek másokat, kiáltással vagy csengővel kellett jelezniük közeledésüket
- egyes vidékeken máig szigorúan veszik ezeket a szabályokat
A korszak politikatörténete
- az Indus és a Gangesz völgyében különálló államok formájában jött létre az árja civilizáció
- Asóka a leghíresebb uralkodó
- a történelemben először közös uralom alatt egyesítette csaknem egész Indiát és Afganisztánt
A korszak vallásai
- hinduizmus
- jellemzői
- nincs „alapítója”, hanem hosszú időn át jött létre
- nincsenek határozott alaptanai
- nem követeli meg híveitől, hogy egy istenben higgyenek
- elképzelése a világról
- a világ rendezett egész, mindennek megvan a maga helye
- a kasztrendszer elfogadása
- lélekvándorlás tana
- minden ember élete jó és rossz cselekedeteinek következménye
- halála mután az ember újjászületik egy másik formában, attól függően milyen életet élt
- buddhizmus
- alapítója Buddha
- szerintük az élet szenvedés
- ezt a szenvedést kell megszüntetni, azáltal, hogy az ember kilép a lélekvándorlás miatti örökös újjászületésekből
- ez az ember belsejében lejátszódó megismerési folyamat végeredménye
