szabó_magda_történelem

III. Béla uralkodása

III. Béla (1172-1196)

-         neveltetése

• fiatal korában Mánuel bizánci császár udvarába került
  • neveltetése kiváló volt Konstantinápolyban: remek diplomáciai érzékkel rendelkezett, nyelveket beszélt, jártas volt a fegyverforgatásban
  • a császár utáni második ember lett a birodalomban, s a császár utódának is nyilvánította
• Mánuélnak azonban fia született, így a császár már nem támogatta annyira Bélát
• Béla hazatért és magyar király lett

-         külpolitikája

• 1180-ban Mánuel halála után Bizánc hanyatlani kezdett és Bélát sem kötötte a hűség: Béla visszafoglalja a Bizánc kezén lévő magyar területeket: Dalmáciát és a Szerémséget
• orosz belviszályba is beavatkozott: fiát, Andrást halicsi fejedelemnek teszi, de nagy adói és a magyarok garázdálkodásai miatt hamar elűzik
• sikertelenül próbálja függésébe vonni a balkáni államokat
• összességében hódító külpolitikát folytatott, habár hódításai nem nagyon sikeresek, de Magyarország nemzetközi helyzetét erősítette

-         a jövedelmek

• 15-16. századi másolat maradt fenn egy jövedelem-összeírásról, ami a történészek egyik legfontosabb dokumentuma a korból
• a bevételeknek két nagy része van
  • földesúri jövedelmek
    • a király nem csak az ország uralkodója, de legnagyobb birtokosa is volt
    • mellette az egyháznak és magánföldesuraknak is voltak birtokaik, de a király földjei voltak messze a legnagyobbak birtokformák
      • a királyi birtok – 75%
      • az egyházi birtok – 10%
      • a világiak birtokai – 15%
      • a bevételek jelentős része természetben, királyi birtokokból, a királynak mint földesúrnak befolyó összegek
      • Béla uralkodása idején a királyi bevételek közel harmada innen származott
  • regálé jövedelmek
    • a bevételek másik része pénzben jutott el a királyhoz – ezek nem mint földesurat, hanem mint az ország uralkodóját illették meg – a rex (király) szóból regalé jövedelmeknek hívjuk
    • pénzváltás
      • a pénz ezüst és réz ötvözete; a pénzrontás évenkénti pénzbeváltás, ahol a névérték megmarad, de az ezüst aránya csökken az érmében, így a királyi kincstár nyer a beváltáson
      • a külföldiek is csak magyar pénzzel fizethettek, sajátjukat be kellett váltani, ami a királyi kincstár vagyonát gyarapította
        • egy keresztes hadjáratban az átvonulók a pénzük 70%-át elvesztették a váltások során
        • vámok, révek, vásárok
        • sómonopólium
          • az egyik legfontosabb nyersanyaggal csak az állam kereskedhetett, ennek a kereskedelméből is nagy bevétele származik
          • ha valakinek kizárólagos joga van egy termékkel való kereskedésre az monopóliummal rendelkezik
• a korszakban a regálé jövedelmek aránya folyamatosan nő a földesúri jövedelmekkel szemben
• az éves bevétel 23 tonna színezüst lehetett
  • az angol királyé 9, a franciájé 17 tonna
    • ez azért van, mert a nyugati uralkodók nagyobb százalékot hagytak alattvalóiknál, így ott a gazdaság jobban beindult
    • Béla szinte mindent behajtott – Béla gazdagabb volt az angol vagy francia királynál, de az országa nem

-         a kancellária és a kultúra

• a művelt uralkodó még egy fontos reformot hozott: kiterjesztette, megváltoztatta az írásbeliséget Magyarországon
  • korábban a királyi kápolnában dolgozó papok látták el az írásbeli feladatokat
• Béla megszervezte a királyi kancelláriát
  • a kancellár vezette a kancelláriát, a jegyző fogalmazta az iratokat, az írnok pedig a tisztázatot készítette el
    • az ő jegyzője volt Anonymus is
  • az írásbeliség így egyházi felügyelet alól királyi felügyelet alá került

A Biblia földje

Földrajzi jellemzők

-         sok nevet említhetünk, ezek különböző nézőpontokat jelentenek

• Izráel
  • a zsidó népnév a Bibliában, amit az Úr adott Jákóbnak
  • ma így hívjuk a zsidó államot
• Palesztina
  • a filiszteus népnévből alakult ki, mely egy ókorban itt élő nép volt
• Kánaán
  • az Izráel fiai által elfoglalt, „tejjel-mézzel folyó” ország (Ígéret földje)
• Szentföld
  • több vallásnak is szent területe ez: zsidó, keresztény, Iszlám

-         a terület politikai jellemzői

• nagybirodalmak kereszttüzében volt folyamatosan
  • Egyiptom, Óbabiloni Birodalom, Asszíria, Újbabiloni Birodalom, Perzsa Birodalom, Irak, Irán, Hatti, Törökország
• így gyakoriak a harcok ezen a területen és a zsidó állam csak rövidebb időszakokban tudott függetlenné válni, gyakran nagybirodalmak része lett

A Biblia

-         két része van

• az Ószövetség a zsidó nép történetével és az Úrral kötött szövetségéről szól
• az Újszövetség Krisztus életével foglalkozik

-         a szövetség

• a zsidóság az Úr kiválasztott népe a Biblia szerint, a zsidók szent könyve, melyet a kereszténység és az iszlám is elfogad az Úr kinyilatkoztatásaként

-         a Biblia jellemzői

• nagyobb részben héber, kisebb részben arámi nyelven írták
• azóta a legnagyobb példányszámban kiadott és a legtöbb nyelvre lefordított könyv
• pár száz évvel az események után rendezték

-         a történészek természetesen nem fogadhatják el feltétel nélkül

• sok a csodás történet benne
  • Noé bárkája, több száz évig élő szereplők, Bábel tornya
• pár száz évvel az események után készült
• a történészek számára azonban elsődleges fontosságú történeti forrás, melyet sokszor igazolnak korabeli sztéléken fennmaradt feliratok vagy régészeti anyagok

A zsidó nép és állam története

-         a 12 zsidó törzs Izrael területén olvadt egybe

-         az ókori zsidó állam kialakulása

• a 11. században kedvezővé vált a politikai helyzet
  • a nagybirodalmak lehanyatlottak: az egyiptomi Újbirodalom és a Hettita állam, Asszíria még nem elég erős
• az első király Saul volt (Kr. e. 11. század)
  • elsősorban mint hadvezér fontos, a zsidó nép ekkor még komoly csatákat vív a területért az itt élő filiszteusokkal
• Dávid (Kr. e. 11-10. század)
  • az ország teljes egyesítése
    • elfoglalta Jeruzsálemet, megerősítette hatalmát, majd leszámolt az országot fenyegető filiszteusokkal és a portyázó nomádokkal
    • fővárosát Jeruzsálembe helyezte
• Salamon király tevékenysége (Kr. e. 10. század)
  • Dávid fia
  • teljhatalommal rendelkezett
  • megnövelte az adókat
  • hatalmas építkezések: Jeruzsálemben falak épültek, benne a királyi palotával és a templommal
    • temploma a zsidó vallás legfontosabb szent helye lett
  • jó diplomáciai kapcsolatokkal rendelkezett
• az ókori zsidó állam szétesése
  • a kettészakadás
    • Salamon kemény uralma elégedetlenséget keltett az emberek között
    • halála után az északi törzsek nem ismerték el fiát királynak
  • a két rész
    • az északi országot Izraelnek nevezték
    • a déli országot Júdának nevezték, ide tartozott Jeruzsálem is
  • hamarosan a kedvező külpolitikai helyzet is rosszra fordult
    • nagyhatalmak jönnek létre a térségben, a zsidó államok hamarosan függő helyzetbe kerültek ezektől
    • asszír, majd babilóni fennhatóság
    • a babilóniaiak Salamon templomát lerombolták, a lakók nagy részét pedig elhurcolták
      • a babiloni fogsággal hosszan foglalkozik az Ószövetség
      • az Óbabiloni Birodalmat elpusztító perzsák engedik haza a zsidókat

A zsidó vallás

-         egyistenhívő vallás

• ebben különleges az ókori vallások között

-         Isten és nép kapcsolata

• Izráel Isten kiválasztott népe, akikkel szövetséget kötött (Ábrahám, Izsák, Jákób)
• Isten adta a tejjel-mézzel folyó Kánaán területét a zsidóknak
• a nép rendre felrúgja a szövetséget (más isteneket tisztel) ezért új szövetséget kellett kötni – ez Jézus története

-         Mózes első 5 könyve tartalmazza a törvényt, a Tórát

• a törvény szabályozza a zsidóság mindennapjait, szabályozza az adásvételt, öröklést, házasságot, büntetést, vallási szertartásokat, étkezést
• legfontosabb része a Tízparancsolat

-         a vallás központja Salamontól a jeruzsálemi templom

• a Szent Sátorban őrizték a frigyládát, benne a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat
• ezek kerültek a letelepedés után Salamon templomába
• a zsidó vallásban csak ezt nevezik templomnak, a többi szent hely neve: zsinagóga

-         a zsidó és a többi vallás

• a zsidó vallás az alapja a keresztény és bizonyos tekintetben a mohamedán vallásnak

Kis országok – eltérő vonásaok

A kereskedők országa, Főnícia

-         Fönícia a Földközi-tenger és a Libanon-hegység között mintegy 350 km hosszan terült el, mintegy 40 km szélességben

-         Főnícia nem mai értelemben vett állam egységes területtel, hanem városállamok laza szövetsége volt

• uralkodók álltak az egyes városállamok élén, akik védték államukat a többi városállam, illetve a közeli birodalmak, mint Egyiptom, Asszíria és Babilónia, ellen

-         Fönícia adottságai

• sok csapadék – így nem kellett öntözni - kedvező feltételek a földműveléshez
• sok fa: cédrus, libanoni tölgy
• a tenger közelsége
  • a föníciaiak kiváló hajósok voltak
    • a sok fa adta a nyersanyagot
    • felfedezőútjaik
      • az ókor legnagyobb felfedezői voltak
      • Afrikát is körbehajózták
      • eljutottak Indiába, a mai Nagy-Britanniába

A kereskedelem

-         Mi segíthette Főníciát ahhoz, hogy kereskedőállammá váljon?

• a tengerparti keskeny földsávot leszámítva kevéssé volt alkalmas a mezőgazdasági termelésre
• kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekszik
• a Földközi-tengeri vízi kereskedelmi útvonal a legfontosabb
• a fából hajókat lehet előállítani

-         Mivel kereskedtek?

• saját készítésű áruk cseréje és a más népek által előállított cikkek szállítása (közvetítő kereskedelem) is beletartozott a profiljukba
• saját áruik, amit exportra termeltek: gabona, szőlő, olajfa, füge, cédrus, bíborfesték (a bíborcsigából nyerték), a föníciai ipar termékei

-         kereskedelmi telepeket alapítottak, egészen Gibraltárig

• leghíresebb föníciaiak alapította város: Karthágó

A főníciai írás

-         a Kr.e. 13. században alakították ki a saját ábécéjüket

-         jellemzői

• hangjelölő
• az első ábécé: 22, vonalas jelből álló írás

-         az ábécé modern leszármazottai közé tartozik a héber ábécé, a görög ábécé, a latin írás és a cirill ábécé is

Asszíria

-         Asszíria a Tigris folyó mellett, Mezopotámia északi részén található

• éghajlata miatt nem volt szükség öntözéses földművelésre

-         a katonaállam kialakulása

• a kezdetben kereskedő asszírok a vas alkalmazásával alakítottak ki katonaállamot
  • a vas olcsó és könnyen kinyerhető nyersanyag volt, így nagy számban lehetett fegyvereket gyártani belőle

-         a hódítások

• az állandó hadsereg kialakítása
  • minden felnőtt asszír férfinak katonáskodnia kellett
  • az asszír sereg 120 000 főt is elérhetett
  • Asszíria földjein más országokból elhurcolt emberek dolgoztak
    • egész népeket deportáltak
    • ők  annyira rabszolgaként, inkább közrendű szabadokként éltek
• a hadsereg
  • katonai sikereiket a hadviselésben bevezetett újítások alapozták meg
    • hatalmas ostromgépeket vetnek be a megerősített városok ellen
    • Asszíria e korban minden irányban kísérletet tett a hódításra
    • e hadjáratok célja nem a határok kiterjesztése, területnövelés volt, hanem a kereskedelmi útvonalak biztosítása és a zsákmányszerzés volt
• a katonaeszmény a győzelmi mámort, a kegyetlenséget erkölcsi értékké emelte
  •  „Katonáit leszúrtam, 4*3 600-at: akik életben maradtak közülük, megvakíttattam.”
  • „… vérjük árjában gázoltak, mint folyóban…”

-         a bukás

• bukása rohamos gyorsasággal következett be
• a lakosság folyamatosan lázongott, elsősorban a nagy történelemmel és kultúrával rendelkező, alárendelt de mégis bálványozott Babilóniában

A Perzsa Birodalom (Kr. e. 559-331)

A Perzsa Birodalom terjeszkedése

-         a perzsa hadsereg

• elsősorban lovas haderő volt
• „Halhatatlanok”
  • a hadseregben létező elit egység elnevezése
  • onnan nyerte nevét, hogy az elesettek helyébe azonnal megfelelő számú embert soroztak közéjük, így létszámuk változatlan maradt (10 000 fő)
  • fegyverzetük: íj és rövid vaslándzsa, tőr és rövid – oroszlánfejekkel díszített markolatú – kard

-         a birodalom kiterjedése

• a birodalomnak virágkorában 8 millió km² volt a területe, amivel az antik világ legnagyobb állama volt, és az akkori világ népességének 46%-a élt itt
• az első olyan birodalom volt, amely 3 kontinensen feküdt
• Afrikában a mai Egyiptom, Szudán, Líbia és Etiópia egyes részei is hozzá tartoztak

-         egy híres hódítás a lűdök ellen

• Lüdia egy ókori anatóliai államalakulat volt, amely a Kr. e. 7. században emelkedett fel
• rendkívül gazdag volt aranybányákban, ami lehetővé tette, hogy itt jelenjen meg először a pénz, a királyok pedig mesés vagyont halmozzanak fel

-         a Behisztuni felirat

• a behisztuni felirat egy híres háromnyelvű emlék
• I. Dareioszkirály tizenkilenc győzelmét örökítették meg
  • jelentősége, hogy valamennyi ékírásos nyelvet ez alapján sikerült később megfejteni

-         az állam a fénykorát I. Dareiosz uralkodása alatt élte

• ő támadja meg a görög városállamokat is, ezek a görög-perzsa háborúk
• róla részletesen lesz még szó a görög történelem kapcsán is

-         a birodalmat Nagy Sándor hódította meg Kr. e. 331-ban, amivel véget ért az Óperzsa Birodalom történelme

Bánásmód a legyőzött népekkel

-         a legyőzött népekkel egészen máshogy bántak, mint az asszírok

• elismerték a népek önállóságát
• tiltották a rabszolgaságot és az erőltett munkát
• az embereknek joga van a tulajdonhoz, a munkához és a bérhez
• vallásszabadságot, szabad hagyományápolást és szabad mozgást biztosítottak
• a perzsa uralkodó a helyi királyok utódának tartotta magát és az ő szellemükben kívánt kormányozni

Igazgatás

-         közigazgatás

• a birodalmat 20 szatrapiára osztotta, melyek élén a király által kinevezett satrapa állt

-         a király fülei

• hogy az esetleges felkeléseknek elejét vegye, Perszepoliszból kiküldött megbízottakkal figyeltette a szatrapákat

-         az úthálózat kiépítése

• a 2680 kilométer hosszú útszakasz Szúzát és Epheszosztkötötte össze, és főként kereskedelmi és információáramlási célokat szolgált
  • az út építése nehéz volt, meg kellett küzdeni a kis-ázsiai hegyekkel, az asszíriai sivataggal, a babiloni mocsarakkal és a perzsa hegyekkel is

Egyiptom, a Nílus ajándéka

Az istenek

-         többistenhitű vallás

• az egyiptomiak nagyon sok istenben hittek, minden városnak külön kiterjedt istenvilága volt

-         a Napisten

• Ré a világ kormányzója
• a Nap bárkán teszi meg útját az égbolton (a görögöknél kocsin)

-         az Ozirisz-legenda

• szereplők
  • Ozirisz: Egyiptom ősi uralkodója
  • húga-felesége Ízisz
  • testvérük Széth
  • fiuk, a sólyom vagy kisfiú képében megjelenő Hórusz
• a legenda:
  • Ozirisz az ősidőkben feleségével, aki testvére is volt, Ízisszel jóságos királyként uralkodott Egyiptom felett
  • gonosz testvérük, Széth meggyilkolta
  • Hórusz végül bosszút állt atyja haláláért és elnyerte annak királyi hivatalát is
  • Hórusz lett Egyiptom királya, a fáraók tőle származtatják hatalmukat
  • Ozirisz az alvilág ura, a holtak bírája lett

-         Amon

• thébai isten
• az Újbirodalomban az egész birodalom főistenévé vált
  • az Amon-papság az egyik legfontosabb politikai tényezővé vált

-         szent állatok, állatistenek

• az egyiptomi vallás egyik különlegessége a nagyon sokféle állat nagyon intenzív tisztelete
  • isteneiket gyakran állatfejjel- vagy testtel ábrázolták
  • szobrokat, ékszereket készítettek
  • állatmúmiák százezrei kerültek elő

-         túlvilághit

• az egyiptomiak foglalkoztak az ókori népek közül a legtöbbet a túlvilág kérdésével, a halál utáni léttel

A piramisok

-         kezdetben homokgödrökbe temették a halottaikat az egyiptomiak

• ez tökéletes körülmény a természetes mumifikálódáshoz, hiszen a testet nem éri víz
• a probléma ezzel: a homok kifújhatja, könnyen kihantolhatja a sírt

-         masztabák

• a problémát az egyiptomiak úgy oldották meg, hogy egy építményt tettek a gödör fölé, ezt masztabának hívjuk

-         Dzsószer lépcsős piramisa

• 6 masztaba van egymásra rakva

-         a gízai piramisok

• a klasszikus piramis forma kialakulása
• Kheopszpiramisa a legmagasabb
• Miért építették a piramisokat?
  • a célja világos: a fáraó sírjának épült
  • nem templom: a templom az imádkozás, imádás helye, a sír a temetkezésé
  • Hogyan építették a piramisokat?
    • a köveket helyből hozták, többségüket nem kellett szállítani
    • valószínűleg egy nagy rámpát építettek és ezt a végén elbontották
    • kötőanyagot nem alkalmaztak az építéshez
    • Kik építették a piramisokat?
      • a közrendű szabadok építették, nem rabszolgák

Mumifikálás

-         a balzsamozó lemossa a testet pálmaborral, majd leöblíti a Nílus vizével

-         ezután a testet bedörzsölik salétrommal és negyven napra elrejtik

-         először is kiszedik az agy egy részét az orron át

-         aztán eltávolítják a belső szer-veket, a szívet kivéve

-         az előzetesen kiszedett és kiszárított belső szerveket isteneket ábrázoló edényekbe, „kanópuszokba” zárták

-         negyven nap után ismét lemossák a Nílus vizével, és bekenik olajjal, ami a testet rugalmassá teszi

-         a testet fűrészporral, levelekkel tömik ki, hogy élethű legyen

-         ezután a holttestet és fából készült ember alakú koporsóba helyezik

-         majd a sírkamrában függőlegesen felállítják és mint igen nagy értéket őrzik"

Szent István örökében

Problémák az István halála utáni időszakban

• pogányság
  • egy új hitre való áttérés nem megy egyik napról a másikra
  • sok olyan új dolgot vezettek be Magyarországon, ami az embereknek nem tetszett és a kereszténységhez köthették
    • az öröklési rend megváltozása
    • tizedfizetés, kötelező misére járás
    • az új birtok- és tulajdonviszonyok miatt vesztes réteg a kereszténységgel azonosította problémái forrását
  • a Vata-féle pogányfelkelés
    • Vata Békés várának ura volt, törzsfő lehetett, aki, hogy uralmát megőrizze felvette a kereszténységet, de pogány szokásokat követett
    • mozgalma gyorsan egész Kelet-Magyarországra kiterjedt, főleg szabad magyarok, eretnekek támogatták
    • a felkelők papokat gyilkoltak, templomokat fosztottak ki
      • Gellért püspököt is meggyilkolták
        • Gellért 1018 körül érkezett Magyarországra, eredetileg szentföldi zarándokútra megy, de itt marasztalják
        • a bencés szerzetes Imre herceg nevelője lett
        • István halála után a legbefolyásosabb egyházi méltóság lett
        • a pogányok a Kelen-hegyről egy két kerekű kordéban lelökték

• általános elszegényedés
  • régen a férfiak a törzsfők fegyveres kíséretét alkották, de a zsoldosseregek kialakulásával nem volt rájuk katonaként szükség
    • a tulajdonviszonyok átalakulása
      • a keresztény, feudális állam abban különbözik leginkább a nomád államtól, hogy megteremti a föld magántulajdonát
      • a nomádállamnál a törzs birtokában voltak a földek, nem volt magánbirtok, most pont fordítva van
      • a magántulajdon fogalma sok tekintetben új volt az emberek számára
      • a probléma a tolvajlás elszaporodása volt

• vándormozgalom
  • mivel sokan elszegényedtek, de a középkori földesúr-jobbágy viszonyt nem akarták elfogadni ezért megszöktek a földekről
  • ők kóborló, vándorló életmódot éltek, gyakran tolvajlásból tartották el magukat
  • az állam számára probléma, hogy nem lehet őket nyilvántartani, ami az adóztatás ,iatt lenne fontos

• trónviszályok
  • az István halála utáni évtizedben nagyon sok király uralkodott az országban
    • 1038 és 1077 között 39 év alatt 6 királyunk volt
  • e mellett nem csak uralkodóváltások voltak gyakran, de trónviszályok is
    • az öröklés rendje még nem volt teljesen biztos
    • volt uralkodó, akinek nem volt fia s ez okozott öröklési problémát
  • Nézzünk pár konkrét uralkodóváltást!
    • Orseoló Péter, aki Istvánt követte kétszer is uralkodott
      • a német-római császárral jó viszonyt ápolt, hűbéresküt is kötött vele, a magyar főurak haragja űzte el
      • András és Béla
        • András lett az uralkodó, de Béla is szerette volna megszerezni a trónt
        • „korona vagy kard” történet
          • Béla Lengyelországba menekült és innen tért vissza nagy hadseregével és győzi le testvérét
      • 3 évvel később dömösi kúriájában Bélát a ráomló trón megsebesítette, meghalt

• külső támadások
  • a korszakban kevés külső támadás érte az országot
  • két legnagyobb szomszédunk:
    • nyugaton a Német-Római Császárság
    • délen, keleten a Bizánci Birodalom
    • a legnagyobb támadás a németek felől érte az országot
      • 1052-ben Pozsony ellen hajóval támadott Henrik, de nem sikerült bevennie a várat és Zotmund megfúrta a hajóit

A problémák megoldása

-         a helyzet rendezése elsősorban Szent László és Könyves Kálmán uralkodása alatt következett be

• mindketten hosszú ideig uralkodtak, tehetséges, sikeres királyok voltak
• Szent László
  • legendás király – sok monda kapcsolódik hozzá
  • 1095-ben halt meg, váradi sírja a középkori Magyarországon zarándokhellyé vált
    • koponyáját egy díszes hermában, fejereklyetartóban helyezték el
    • Könyves Kálmán
      • műveltségével, ami a korban közismert, egy középkori királyunké sem ért fel
      • komoly irodalmi élet alakult ki udvarában

-         László és Kálmán törvényei

• tolvajlással kapcsolatos intézkedések
  • László törvényei
    • az egész országban hajsza kezdődik a tolvajok után, minden várba érkezik parancs a felkutatásukról
    • a tolvajokat istenítéletnek: tüzesvas- vagy forróvízpróbának vetik alá
    • a 10 dénár felett lopó egész vagyonával veszett, ez alatt a fél szemét vájták ki
    • a tolvaj iránt elnéző bírót szolgaságba taszították, az ártatlant felakasztó csak pénzbüntetést kapott, így ez jobban megérte
    • Kálmán enyhített a büntetéseken
      • ez azt jelenti, hogy László törvényei hatásosak voltak, a probléma mérséklődött
      • Lászlónál egy tyúk, Kálmánnál egy négylábú barom eltulajdonítása ér halálbüntetést
      • a vándormozgalom tiltása
      • egyházzal kapcsolatos intézkedések
        • László új püspökségeket szervezett
        • a kolostorokat támogatta, újakat is alapított
        • az 1083. évi szentté avatások
          • Gellért püspök, István, Imre

-         László és Kálmán külpolitikája

• László 1091-ben elfoglalta Horvátországot
  • a horvát királyi címet innentől a magyar királyok viselték évszázadokon át
  • Kálmán 1105-ben elfoglalta Dalmáciát a fontos városokkal: Zárával, Spalatóval, Trauval

A nagy gazdasági világválság

A gazdasági válság kitörése

-         volt egy túltermelési válság

• az USA gazdasága az első világháború után szárnyalt
• sokat termeltek, hiszen a háború sújtotta Európa még csak ekkor szedte össze magát
• Európa felzárkózásával az USA-ban túltermelés alakult ki
  • sok üzemben, gyárban álltak az eladandó áruk
  • az üzemek azonban a korábbi sikerek hatására tovább termeltek
• ennek hatására több gyár, üzem csődbe ment

-         volt egy tőzsdei válság

• a részvények szárnyaltak, egyre drágábbak lettek miközben az adott vállalatok nem muzsikáltak olyan jól
• a részvényárak emelkedése mögött nem volt valós teljesítmény
• 1929-ben egy hirtelen – máig megmagyarázhatatlan ok miatt – kitört a pánik, az emberek elkezdték eladni a részvényeiket
• ez a „fekete csütörtök”
  • a New York-i tőzsdén eladási láz tört ki, a részvények árfolyama hihetetlen mértékben zuhanni kezdett
• mivel valós teljesítmény nem volt a magas árak mögött, így a folyamat felgyorsult

-         volt egy bankválság

• a tőzsde megrendülése miatt 1929-ben az emberek bizalma megingott a bankokban is
  • sokan akarták kivenni a pénzüket – ez bankválsághoz, bankcsődökhöz vezetett

-         a válság „ördögi köre”

• túltermelési válság alakult ki
• az emberek kevesebbet tudnak vásárolni
• csökkenteni kell a termelést
• leépítések, elbocsátások

-         a válság terjedése

• egy, csak az Egyesült Államok prosperitásán múló értelmetlen körforgás alakult ki a világgazdaságban: Németország a hitelek segítségével fizette a jóvátételt az antantnak, az pedig a német jóvátételekből fedezte az amerikai kölcsönöket, az amerikaiak pedig magas kamatokra adtak hitelt a németeknek
• a válság először az Egyesült Államoknak nyersanyagokat szállító Latin-Amerikára terjedt ki, majd amikor a bankok az Európának juttatott hiteleket harmadára csökkentették, elérte az öreg kontinenst is
• a nagy gazdasági világválság „hivatalosan” 1929-1933 között volt, de ez a dátum a folyamat gyűrűzése miatt országonként eltérő, s a szegényebb országokban hosszabb ideig is tartott

-         a válság hatásai

• nagy munkanélküliség
• gyakori tüntetések, erőszakos megmozdulások
• a radikalizmus erősödése
  • megoldási javaslataik egyszerűek, közérthetőek voltak, s egy új alapokon szervezett társadalmat hirdettek
  • ilyen Hitler és a nácik Németországban vagy a kommunisták a nyugat-európai államokban
    • több helyen hatalomra jutottak és diktatúrákat alakítottak ki (pl: Hitler Németországban)

Hogyan próbálták leküzdeni a válságot?

-         a nyugati demokráciák válasza

• termények megsemmisítése
• az állam fokozottabb gazdasági szerepvállalása
  • korábban mindent a piac szabályozott és a liberális demokráciák alapelve az volt, hogy a piac törvényeibe nem szabad belenyúlni
  • ez megváltozott: az államok egyre gyakrabban felülről próbálták befolyásolni a piac alakulását
• a világpiactól való elzárkózás
  • pl: importkorlátozás
• 1932-ben törölték a vesztesek jóvátételi kötelezettségét

Roosvelt és a New Deal politikája

-         Roosevelt választási programjában New Dealt, azaz új irányt ígért az amerikai népnek, s elnökségének első száz napján reformok sorát vezette be

• a fő tétel: a kormányoknak be kell avatkozniuk a gazdaságba
• a munkanélküliség megoldása
  • közmunkák, pl. útépítés, mocsarak lecsapolása, építkezések
    • olyan ágazatokat dolgozott ki, amelynek termékei nem jelennek meg közvetlenül a piacon, így nem igényelnek azonnali vásárlóerőt: például a hadiipar, az infrastruktúra és a szolgáltatóipar
  • Polgári Tartalék hadtest megalakítása
    • csak munkanélküli fiatalok jelentkezhettek, s ingyenes étkezést, szállást, egyenruhát és napi egy dollár zsebpénzt kaptak
    • a fiatalok közmunkákat végeztek el: erdőket ültettek, utakat és hidakat építettek és javítottak, parkokat létesítettek, talajjavításokat végeztek
  • Milyen hatása lehetett a közmunkáknak a gazdaságra?
    • az emberek újra többet kerestek, így a fogyasztás is nőtt, megerősödhettek vállalatok, gyárak
• a bankválság megoldása:
  • új banktörvényt fogadtatott el: bezáratta az országban az összes bankot, s a bankok újbóli megnyitását a pénzügyminiszter engedélyéhez kötötte, s ezzel megakadályozta több, mint kétezer gyenge bank újranyitását, az erősebb bankokkal szemben viszont lassan helyre állt a bizalom
• a mezőgazdaság válságának megoldása:
  • az elfogadható terményáraknak a visszaállítása érdekében intézkedéseket hozott a vetésterület és az állatállomány csökkentésére
  • a farmerek állami kárpótlást kaptak, ha nem vetették be egész földjüket

Nők a középkorban

-         a nők helyzete jogi szempontból

• a nők helyzete a családi állapotától függött, egyszerűbben, hogy házas volt-e vagy sem
• ha a felnőtt nő házasságban élt, akkor jogi alárendelt helyzetben volt férjétől
  • nem köthetett szerződést
  • nem lehetett tanú egy perben
  • nem kölcsönözhetett pénzt
• ha a felnőtt nő nem él házasságban, akkor élhetett ezekkel a jogi intézményekkel
• a büntetőjog
  • a nők kivégzése egyféle lehetett: máglyahalál

-         politikai életlehetőségeik

• lehettek királynők, régensek, hercegnők
  • oka nem a haladó nézet volt, hanem, hogy a középkori királyságok dinasztikus úton működtek: a családban maradt az uralom, ha nem volt férfi örökös a legtöbb helyen nő is örökölhetett, de ez volt a helyzet a hercegségekben, grófságokban is
  • városokban, ahol a vezetőket (polgármester, konzul) választották sosem került nő hatalmi pozícióba

-         gazdasági lehetőségek

• egy párizsi céhjegyzékből kiderül: a 100 cégből 86-nak volt női tagja

-         lehetőségek a vallási életben

• lehettek apácák
• nem lehettek viszont papok, egyházi vezetők

A középkor vége

-         a középkor időszakát 1492-ig szoktuk számolni, ekkor fedezi fel Kolumbusz Amerikát, ami nagy változásokat hoz a világ képében

-         a 15. századra megváltoztak azok a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok, amik jellemzőek voltak több száz évig, és amiket középkor jelzővel illetünk

Változások a gazdaságban

-         a pénzforgalom megnövekszik

• a középkor folyamán a vagyont a földbirtok jelentette, a pénznek sokáig nem volt szerepe
  • a földesúr is terményben kapta meg a jobbágyok szolgáltatásait, nem pénzben
  • az emberek az önellátó uradalmakon éltek, mindent megtermeltek, amire az embereknek szükségük volt
• a változás
  • a jobbágyok egyre több felesleget termelnek
    • a mezőgazdasági termelés fejlődése, új szerszámok hatására történik mindez
    • vagyis lesz olyan gabonájuk, állatuk, amit piacra dobhatnak
  • a nagyvárosok kialakulása
    • vagyis lesznek olyan emberek akik piacot jelentenek ezeknek a terményeknek
  • egy idő után kialakul az, hogy a jobbágy nem a terményének az 1/10-ét adja a földesúrnak, hanem kiszámolják, hogy ez mennyi pénzt ér, és évente már csak ezt az összeget fizeti be a jobbágy
  • Európa áttér a pénzhasználatra

-         a jobbágyi státusz megszűnik, az egykori jobbágyok szabad bérlőkké válnak

• a pestis hatására erősen csökken a népesség
• így csökken a munkáskezek, vagyis a munkaerő mennyisége
• a földbirtokosok egyre nagyobb kedvezményekkel csábítják a jobbágyokat a földjükre
  • kevesebbet kell robotolni vagy egyáltalán nem
  • lassan inkább bérbe adták földjük egy részét, vagyis nem klasszikus jobbágy-földesúr viszony jött létre a szokásos szolgálatokkal, hanem a két fél között nem volt alá-fölérendelt viszony, hanem szabad emberként kötöttek egy szerződést: a földművelő egy évben fizet valamennyi pénzt a föld használatáért

-         a posztóipar előretörése

• alapanyaga a birka gyapja vagy bizonyos növények (len, kender)
• a jobbágyok vagyonosabbá válásával jobban megfizethették a ruhákat
• megjelenik a lábbal hajtott szövőszék
• a földesurak gyakran legelőkké alakították a föld jelentős részét

Változások a társadalomban

-         a középkorban a társadalom függőleges tagolódású volt, az alá-fölérendelt kapcsolatok voltak erősek

-         a változás

• a társadalom szereplői azonban egy idő után felfedezték, hogy vannak mellettük hasonló helyzetű, hasonló célokért küzdő személyek, akikkel ők egy csoportot alkotnak
• az alá-fölérendeltség helyett a középkor végén az lett a fontos, hogy ki tartozik egy csoportba, hasonló helyzetbe
• ezeket a csoportokat rendeknek nevezzük
  • rend: azonos jogállású, azonos kiváltságokkal rendelkező, kiváltságaikat örökítő társadalmi csoportok, melyek együttes érdekeiket politikai síkon érvényesítették
• az egyes rendek
  • egyháziak
  • városi polgárok
  • nemesek
  • ! a jobbágyokat nem tekintjük külön rendnek, mert nem szervezik meg magukat, nem érvényesítik érdekeiket együttesen

Változások a politikában, az államok működésében

-         a középkorban az uralkodó egyedül irányítja államát, esetleg a legbefolyásosabb nemesekből álló királyi tanács szólhat bele az állam ügyeinek intézésébe

-         a változás

• a nemesség megerősödése miatt az uralkodó már nem tudta egyedül irányítani az országát
  • folyamatosan utaznia kellett, ellenőrizni kellett az erős nemeseket
• kialakul az a gyakorlat, hogy az uralkodó megerősítést kér egy-egy döntése előtt a nemesektől, a városi polgároktól vagy a papságtól
• ez átalakítja az államszervezetet és létrejön a rendi állam
  • ez azt jelenti, hogy az uralkodó és a három rend tagjai rendszeresen találkoznak, és a rendek beleszólhatnak az ország irányításával kapcsolatos döntésekbe
  • a rendek általában képviselőket küldenek, vagyis egy megye nemesei megbeszélik, megszavazzák, hogy ki menjen közülük a gyűlésbe, ahogy a városi polgárok és a papok is csak képviselőket küldenek
  • angol mintára parlamentnek nevezünk
  • a gyűlést a király vezeti, de nem kötelező megfogadnia a rendek beleszólását
• Mit akarnak elérni az egyes szereplők?
  • a király azt akarja, hogy a rendek járuljanak hozzá, hogy
    • újabb adókat vet ki
      • az adókat a jobbágyok fizetik, de a nemesek persze nem mindig támogatják ezt, hiszen akkor ők kevésbé sarcolhatják meg a jobbágyaikat
      • katonákat toboroz egy háborúhoz
  • a rendek képviselői különböző kiváltságokat akarnak
    • a városiak újabb jogokat
    • a nemesek nagyobb hatalmat a jobbágyok felett
    • a papok nagyobb önállóságot
  • az uralkodó és a rendek között tehát hatalommegosztás keletkezett

Az Elbától keletre és nyugatra

-         Európa történelmében a középkor végétől kialakult egy éles határvonal: Nyugat- és Kelet-Európa között

-         a megbeszélt változások elsősorban Nyugat-Európában történtek meg, kelet Európában a középkori viszonyok további évszázadokra is megerősödött

Kedves hatodikosok!

A következőkben egy rövid, angol nyelvű videót láthattok a pápák választásáról. Magyarul válaszoljatok a következő kérdésekre! Ha szükséges szótárban nézzetek utána egyes szavaknak!

A videót itt találhatjátok meg: https://www.youtube.com/watch?v=bRGLzkDVRDk

A kérdések:

1. Mit jelent a „pápa” szó eredetileg?

2. Kik választották a pápát?

3. Kit lehet pápává választani?

4. A szavazatok mekkora részét kell megszerezni valakinek, hogy pápává válasszák?

5. Mi volt az a jel, amiből az eredményre váró tömeg tudhatta, hogy sikeres volt a választás?

Jó munkát!

A sztálini Szovjetunió

A polgárháború és a bolsevik diktatúra megszilárdítása

-         Kik fenyegethették ezt a hatalmat?

• a régi rend, a cár hívei – őket fehéreknek nevezzük
• a nemzetiségek – kozákok, ukránok, finnek, lengyelek, akik a nacionalista eszmék terjedésével saját államot vagy nagyobb függetlenséget szerettek volna
• a nyugat-európai államok (Anglia, Franciaország, az USA)
  • féltek attól, hogy a kommunizmus eszméje nyugaton is elterjed
  • a bolsevikok nem voltak hajlandó visszafizetni a cári Oroszország által felvett kölcsönöket
  • összesen 14 ország küldött csapatokat a bolsevikok ellen
    • egyedül a lengyelek győzték le őket a szovjet-lengyel háborúban és szereztek vissza korábbi lengyel területeket
• a parasztok, munkások tüntetései, sztrájkjai, lázadásai is több helyen felütötték a fejüket, ha nem volt élelem vagy munka

-         Oroszországban gyakorlatilag polgárháború robbant ki

• a bolsevikok legyőzik ellenfeleiket
• győzelmük okai
  • a bolsevikok Trockij vezetésével megszervezték az ún. Vörös Hadsereget
  • ellenfeleik sem etnikailag, sem ideológiailag nem voltak egységesek
    • sok ellenfelük nem fogott össze, így külön-külön le tudták győzni őket
  • Oroszország paraszti ország ekkor és a parasztok, akik a bolsevikoktól földet kaptak feltették a kérdést, hogy mi lesz, ha a fehér haderő győz, visszaállítják-e a régi rezsimet, visszaveszik-e a földet, lesz-e büntetés
• a polgárháborúban és az azt követő éhínségben tizenhárommillió ember pusztult el

-         a Szovjetunió létrejötte

• a harcok befejeztével, 1922-ben új nevet adtak az államnak: Szovjetunió
  • a szovjetek munkástanácsok, amikre a bolsevik párt a hatalmát építette, az unió szövetséget jelent

-         a bolsevik diktatúra kiépítése

• egyedül ők birtokolták a hatalmat
• az Alkotmányozó Gyűlést beszüntették
  • ez a testület kezdte el az új alkotmány kidolgozását
  • az alkotmányozó nemzetgyűlésben a bolsevikok kisebbségbe kerültek más baloldali pártokkal szemben
  • Leninék egy nap után feloszlatták a gyűlést
• a többi szocialista pártot is rövid időn belül betiltották, vezetőiket bebörtönözték
• hatalmunkat gyakran terrorisztikus módszerekkel tartották fenn
  • kivégzések, száműzések, cenzúra

• a bolsevikok felfogása a világról és a gyakorlat
• a bolsevikok hittek abban, hogy tudják, hogyan kell kialakítani az ideális világot
• a Marx által leírt, soha sehol be nem vezetett kommunizmust akarták kiépíteni
• a bolsevikok megsemmisítő csapásokat mértek a forradalom előtti társadalom minden területére
• a hadsereg, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a család, az egyház, az oktatás, a politikai pártstruktúra, a gazdaság – mindent meg akartak változtatni
• valójában nem vették figyelembe, hogy Oroszországban nincsenek meg a gazdasági feltételek és a történelmi előzmények egy ilyen változtatás véghezviteléhez és a népet, sem lehet egyik napról a másikra teljes irányváltásra kényszeríteni

Sztálin hatalmának kiépítése

-         1924 januárjában elhunyt Lenin

-         hatalmi harc kezdődött a bolsevik pártban

• a két legesélyesebb jelölt
  • Trockij
    • a Vörös Hadsereg megszervezője, kitűnő, energikus szónok
  • Sztálin
    • de durva és kultúrálatlan
  • Lenin kezdetben Sztálint támogatta, de utolsó írásaiban megváltozott a véleménye, látva azt, hogy Sztálin mennyire hataloméhes

Sztálin, a diktátor

-         Sztálin pár év alatt önkényuralmat, vagyis diktatúrát épített ki

-         eszközei

• száműzések, perek, kivégzések, ellenfelei ellenőrzése és megfélemlítése, cenzúra
• olyan hangulatot alakít ki, hogy senkinek eszébe se jusson megkérdőjelezni a hatalmát

-         leszámolások

• koncepciós perek
  • nyilvános tárgyaláson a vádlott bevallotta bűnét
  • az egész egy színpadi előadásra hasonlított
    • betanult szövegeket mondtak
    • nem történt váratlan: a vádlott beismerte bűnösségét
    • az ítélet is előre megvolt
• Kik voltak az áldozatok?
  • Sztálin közvetlen politikai ellenfelei
  • magas rangú bolsevik politikusok ellenfelei
  • a terror áldozatai exponenciálisan nőttek: egy magas rangú politikust bevádoltak, az alatta elhelyezkedő, vele kapcsolatot ápolók is ezután a vádlottak padjára kerültek és így tovább
• Milyen mértékű volt a vérengzés?
  • 2 év alatt (1936-1938) kb 4.5-5.5 millió letartóztatásra, 800-900 ezer halálos ítéletre kerülhetett sor
• GULAG
  • akit nem végeztek ki munkatáborba küldtek, ahol nagyon nehéz körülmények között komoly fizikai munkát végeztek az elítéltek

-         pár konkrét per

• leszámolás Trockijjal és híveivel
  • Sztálin 1940-ben Mexikóban egy orgyilkossal ölette meg
• leszámolás Kirovval
  • 1934-ben sokan Sztálin ellen szavaztak a bolsevik párt kongresszusán
    • Sztálin problémája az volt, hogy nem tudta kik szavaztak ellene, hiszen a neveket csak ki kellett húzni
    • 1938-ra a kongresszus küldötteinek több, mint 80%-a meg lett gyilkolva
    • gyanús körülmények között meggyilkolták Kirovot is – azóta kiderült, hogy a parancsot Sztálin adta ki
• a hadsereg lefejezése
  • a Szovjetunió 5 marsalljából 3-at, 57 hadtestparancsnokából 50-et, 186 hadosztályparancsnokából 154-et, 456 ezredeséből 401-et végeztetett ki

-         a személyi kultusz

• kezdetét vette a diktatórikus rendszerek óhatatlan velejárója, a „nagy vezér” személyi kultusza

A gazdaság működése a Szovjetunióban

-         a tervgazdálkodás bevezetése

• a tervgazdálkodás fogalma
  • azt jelenti, hogy központilag, vagyis a pártból (vagyis maga Sztálin) mondta meg, hogy mit kell termelni, hol és milyen gyárat kell létesíteni
  • ennek alapja, hogy a Szovjetunióban minden gyár, üzem, üzlet, vállalat állami tulajdonb került, nem indíthatott valaki egy magánüzletet
• a pozitív hozadék
  • Sztálin sok mindent alárendelt az iparosításnak
  • a nehéziparra: bányászat, kohászat, gépgyártásra koncentráltak
  • ezekben az iparágakban sok fejlődést elértek
    • a hihetetlen áldozatokkal járó modernizáció a gazdaság 15%-os évi növekedését, az ipari termelés megnégyszereződését, javuló szociális, oktatási és egészségügyi viszonyokat teremtett
• negatív vonások
  • a mezőgazdaság fejlesztése teljesen háttérba szorult
    • rendszeres volt a hiány a mindennapi szükségletekből (élelmiszer, ruha, cipő)
  • a helyi sajátosságokkal nem foglalkoztak, az egész Szovjetunióban egységesítették a gazdasági terveket
  • sok logikátlan tervet is megpróbált kivitelezni az állam
    • sok helyen selejtet gyártottak, rossz minőségű árut
    • példa: a Fehér-tengeri csatornát lényegében 200 000 ember rabszolgamunkájával ásták, de nem elég mélyre, így nem lett hajózható és a munkások 50%-a meghalt

-         a mezőgazdaság kollektivizálása

• a parasztok földjei, állatai, szerszámai, gépei újonnan kialakított, nagy, állami termelőszövetkezetekbe kerültek
• mostantól a parasztoknak a termelőszövetkezetekben (tsz-ek) kellett dolgozni

-         fellépés a kulákok ellen

• a parasztság természetesen ellenállt, amit Sztálin keményen megtorolt
• a parasztok közül a leggazdagabbak, akik különben is a legbefolyásosabbak voltak tiltakoztak a legjobban
• a gazdag parasztokat kuláknak minősítették, és azt mondták a kommunizmus ellenségei
• minden kulákot el kellett távolítani a faluból, munkatáborokba, Szibériába kerültek

-         az ukrajnai éhség, 1932-33

• a kollektivizálás elősegítésére, bosszúból a lassan történő kollektivizálásra Sztálin mesterséges éhséget kreált, egyszerűen elvitték a gabonát, de nem hoztak be élelmet
  • 2,5 - 5 millió ember halhatott meg

A középkori város

A városok kialakulása a középkorban

• a középkorban gyors városiasodás indul meg
• a kora középkorban szinte teljesen eltüntek a városok, a lakosság az uradalmak falvaiban élt
• a városok kialakulása
• erődített helyeken alakult ki, amelyek közel feküdtek a távolsági kereskedelem útvonalaihoz
• a püspöki székhelyek
• a világi uradalmak várai
• útvonalak kereszteződésénél, kikötőkben, eltérő földrajzi tájegységek találkozásánál, folyók mentén
• a középkori városok első lakói
• a föld nélküli emberek az éhínség vagy a háború sújtotta vidékekről menekültek
• a jobbágyok is szerencsét próbálhattak
• ha egy jobbágy 1 év 1 napot a városban tartózkodik és földesura nem keresi a város polgárává vált – „A városi levegő szabaddá tesz.”
• a falvak kézművesei szintén az értékesítő helyre vándoroltak

A városok „szabaddá válása”

• a kora középkori kereskedelmi és ipari központok egy-egy földesúr birtokán feküdtek
• kezdetben az egy uradalom területén kialakuló városokat földesuraik hasonlóan kezelték, mint a jobbágyokat
• a jobbágy és a városlakó is fizetett adót, terményt a földesurának és a királynak is
• a földesúr bíráskodott a területe felett és egyéb juttatásokban is részesült
• a lakosok szerették volna kivonni magukat az urak hatalma alól, hogy saját maguk kezébe vegyék a sorsuk irányítását
• Milyen célokért küzdöttek konkrétan?
• ne kelljen adózniuk a földesúrnak
• maguk szedjenek adót és költhessék a városra
• ne a földesúr bíráskodjon felettük, hanem ők maguk felett
• maguk válasszák meg a plébánosukat
• a városi lakók heves küzdelem után ismertették el szabadságukat a püspökökkel és a világi földesurakkal
• a városok a szabaddá válás után
• a város szabadságot biztosított polgárainak a földesúrral szemben, a törvényekkel szabályozta a város lakóinak életét
• különböző kiváltságokat nyert el a város
• gazdasági kiváltságok
• a földesúrnak egy összegben adóznak
• vásártartás joga
• lakosok vámmentessége
• árumegállító jog
• az átutazó kereskedőknek kötelező volt portékáikat áruba bocsátani
• jogi kiváltságok
• a sikerek után a városi tanácsok megalkották a városok alkotmányát, a városi jogok gyűjteményét
• a városlakók, azaz a polgárok tanácsot választottak maguk közül, amely a városi közigazgatás feladatait látta el
• önkormányzat alakult ki
• a város élén a polgármester állt
• a városlakók saját bírákat választanak, nem a földesúr ítélkezett
• egyházi kiváltságok
• a város maga választhatta meg papját

A városok jellemzői

• külső jellemzők
• fallal vették körül
• az utcák szűkek voltak
• nem volt csatornázás – szemét és bűz
• gyakoriak voltak a járványok
• a nagyság
• az átlag 10-20 ezer, de Párizs 200 ezer, Firenze, Velence 100 ezer fős

A városok lakói – a polgárok

• a városi társadalomban sok tekintetben egyenlőség volt a tagok között, míg a középkori társadalom többi csoportjában a hierarchia nagy szerepet játszott
• a gazdag rétegek
• iparosok, kézművesek
• az egyes szakmák képviselői szervezetekbe tömörültek, hogy érdekeiket minél jobban védjék
• ezeket az egyesületeket céheknek nevezzük
• külön céhe volt a pékeknek, fazekasoknak, stb.
• szabályozták, hogyan kell elkészíteni az adott terméket
• meghatározták, milyen nyersanyagot lehet használni
• milyen szerszámokat és azokat hogyan lehet használni
• a munkára fordított időt
• az árakat is szabályozták, nem lehetett olcsóbban adni valamit
• tiltották a reklámot
• a céhekbe való bekerülés
• évekig inasként kellett dolgozni és kitanulni a szakmát
• az inasnak egy ún. mestermunkát kellett készítenie, így válhatott mesterré és alakíthatott ki saját üzletet
• a céhek elérték, hogy a városi piacon csak a városi céhekbe tartozók értékesíthessék termékeiket
• a céhen kívülieket kontároknak hívták és üldözték őket
• a céh szociális juttatásokat is adott
• halál után a családot is segítik
• a kereskedők
• a kereskedő kezdetben: utazó kereskedő
• az érett középkorban az utazó kereskedő átengedi helyét a helyben tevékenykedő kereskedőnek: üzleteit könyvelők, képviselők, alkalmazottak útján intézi
• bankárok
• a kereskedők a fellendülő pénzforgalommal is foglalkoztak
• megszületik a bankvilág
• pénzkölcsönzők: nagy összegeket adtak
• szegény rétegek

Kereskedelemi útvonalak az érett középkorban

• levabtei kereskedelmi útvonal
• Kelet luxuscikkei, fűszerek, iparcikkek Európába, cserébe nemesfém, fegyver, nyersanyag áramlik keletre
• a levantei kereskedelem európai központjai: itáliai városállamok
• a Hanza szövetség
• észak-német városok kialakította szövetség
• a szövetség gyakorlatilag politikai tényező volt, Dánia ellen háborút is viselt
• az elsősorban keletről hoztak be árukat: a prém, a bőrök, méz, viasz
• kivitel: posztó, só (a hal tartósításához nélkülözhetetlen)