A középkori város
A városok kialakulása a középkorban
- a középkorban gyors városiasodás indul meg
- a kora középkorban szinte teljesen eltüntek a városok, a lakosság az uradalmak falvaiban élt
- a városok kialakulása
- erődített helyeken alakult ki, amelyek közel feküdtek a távolsági kereskedelem útvonalaihoz
- a püspöki székhelyek
- a világi uradalmak várai
- útvonalak kereszteződésénél, kikötőkben, eltérő földrajzi tájegységek találkozásánál, folyók mentén
- a középkori városok első lakói
- a föld nélküli emberek az éhínség vagy a háború sújtotta vidékekről menekültek
- a jobbágyok is szerencsét próbálhattak
- ha egy jobbágy 1 év 1 napot a városban tartózkodik és földesura nem keresi a város polgárává vált – „A városi levegő szabaddá tesz.”
- a falvak kézművesei szintén az értékesítő helyre vándoroltak
A városok „szabaddá válása”
- a kora középkori kereskedelmi és ipari központok egy-egy földesúr birtokán feküdtek
- kezdetben az egy uradalom területén kialakuló városokat földesuraik hasonlóan kezelték, mint a jobbágyokat
- a jobbágy és a városlakó is fizetett adót, terményt a földesurának és a királynak is
- a földesúr bíráskodott a területe felett és egyéb juttatásokban is részesült
- a lakosok szerették volna kivonni magukat az urak hatalma alól, hogy saját maguk kezébe vegyék a sorsuk irányítását
- Milyen célokért küzdöttek konkrétan?
- ne kelljen adózniuk a földesúrnak
- maguk szedjenek adót és költhessék a városra
- ne a földesúr bíráskodjon felettük, hanem ők maguk felett
- maguk válasszák meg a plébánosukat
- a városi lakók heves küzdelem után ismertették el szabadságukat a püspökökkel és a világi földesurakkal
- a városok a szabaddá válás után
- a város szabadságot biztosított polgárainak a földesúrral szemben, a törvényekkel szabályozta a város lakóinak életét
- különböző kiváltságokat nyert el a város
- gazdasági kiváltságok
- a földesúrnak egy összegben adóznak
- vásártartás joga
- lakosok vámmentessége
- árumegállító jog
- az átutazó kereskedőknek kötelező volt portékáikat áruba bocsátani
- jogi kiváltságok
- a sikerek után a városi tanácsok megalkották a városok alkotmányát, a városi jogok gyűjteményét
- a városlakók, azaz a polgárok tanácsot választottak maguk közül, amely a városi közigazgatás feladatait látta el
- önkormányzat alakult ki
- a város élén a polgármester állt
- a városlakók saját bírákat választanak, nem a földesúr ítélkezett
- egyházi kiváltságok
- a város maga választhatta meg papját
A városok jellemzői
- külső jellemzők
- fallal vették körül
- az utcák szűkek voltak
- nem volt csatornázás – szemét és bűz
- gyakoriak voltak a járványok
- a nagyság
- az átlag 10-20 ezer, de Párizs 200 ezer, Firenze, Velence 100 ezer fős
A városok lakói – a polgárok
- a városi társadalomban sok tekintetben egyenlőség volt a tagok között, míg a középkori társadalom többi csoportjában a hierarchia nagy szerepet játszott
- a gazdag rétegek
- iparosok, kézművesek
- az egyes szakmák képviselői szervezetekbe tömörültek, hogy érdekeiket minél jobban védjék
- ezeket az egyesületeket céheknek nevezzük
- külön céhe volt a pékeknek, fazekasoknak, stb.
- szabályozták, hogyan kell elkészíteni az adott terméket
- meghatározták, milyen nyersanyagot lehet használni
- milyen szerszámokat és azokat hogyan lehet használni
- a munkára fordított időt
- az árakat is szabályozták, nem lehetett olcsóbban adni valamit
- tiltották a reklámot
- a céhekbe való bekerülés
- évekig inasként kellett dolgozni és kitanulni a szakmát
- az inasnak egy ún. mestermunkát kellett készítenie, így válhatott mesterré és alakíthatott ki saját üzletet
- a céhek elérték, hogy a városi piacon csak a városi céhekbe tartozók értékesíthessék termékeiket
- a céhen kívülieket kontároknak hívták és üldözték őket
- a céh szociális juttatásokat is adott
- halál után a családot is segítik
- a kereskedők
- a kereskedő kezdetben: utazó kereskedő
- az érett középkorban az utazó kereskedő átengedi helyét a helyben tevékenykedő kereskedőnek: üzleteit könyvelők, képviselők, alkalmazottak útján intézi
- bankárok
- a kereskedők a fellendülő pénzforgalommal is foglalkoztak
- megszületik a bankvilág
- pénzkölcsönzők: nagy összegeket adtak
- szegény rétegek
Kereskedelemi útvonalak az érett középkorban
- levabtei kereskedelmi útvonal
- Kelet luxuscikkei, fűszerek, iparcikkek Európába, cserébe nemesfém, fegyver, nyersanyag áramlik keletre
- a levantei kereskedelem európai központjai: itáliai városállamok
- a Hanza szövetség
- észak-német városok kialakította szövetség
- a szövetség gyakorlatilag politikai tényező volt, Dánia ellen háborút is viselt
- az elsősorban keletről hoztak be árukat: a prém, a bőrök, méz, viasz
- kivitel: posztó, só (a hal tartósításához nélkülözhetetlen)
