szabó_magda_történelem

Anglia az első világháború után

-         a gyarmatbirodalom az alapja Anglia korábbi vezető szerepének

• Kanada, Dél-Afrika, India, Ausztrália, Új-Zéland
  • a világháború után még újabbakat szerez – elsősorban a törököktől
• de gyarmatainak nagy részébe eljut a függetlenedési vágy
  • mozgalmak indulnak a független Indiáért, Afrikáért, Ausztráliáért
  • Kanada, Ausztrália, Egyiptom és Irak is függetlenedik a két világháború közötti időszakban
  • Brit Nemzetközösség néven még egy ideig egy tömbbe tartoznak és szoros gazdasági kapcsolatban maradnak Angliával, de már nem az angoloknak alárendelt területek

-         India helyzete

• Indiában is megfogalmazódik a függetlenedés gondolata
• a mozgalom élére Gandhi kerül, aki egy erőszakmentes irányzatot képviselt
• India ekkor még nem tudta kivívni függetlenségét

Franciaország az első világháború után

-         a világháborúban a franciák hősiesen megvédték magukat a németektől, igaz, csak angol segítséggel és az amerikaiak nélkül nem sikerült volna áttörést elérniük

• gazdaságilag továbbra is gyengébbek Németországnál vagy az USA-nál

-         a békeszerződésekben főleg az ő elnökük, Clemenceau érdekei érvényesültek

• a cél: Németország meggyengítése, hogy Franciaország legyen a kontinens vezető állama
• hatalmas jóvátételt kellett fizetnie a németeknek a franciák felé, vagyis a német ipar kezdetben Franciaország számára dolgozott
• a franciák céljuk érdekében szövetséget kötöttek az újonnan megszületett Csehszlovákiával, Jugoszláviával és a megerősödő Romániával
  • ezt a szövetséget kisantantnak is hívjuk
  • Németország keleti felén jelent francia szövetségeseket
  • a kisantant államainak érdekei a békeszerződések alatt Magyarországgal szemben egyesültek
  • a franciák így a békeszerződés kötésekor kihasználták ezt, Magyarország szétszabdalásával szövetségesekre találtak ezekben az államokban

Németország az első világháború után

-         Németország elvesztette az első világháborút és egy súlyos békeszerződés aláírására kényszerült

-         ilyen helyzetben a legtöbbször nagy változások történnek egy állam életében: elzavarják azokat, akik belevitték a vesztes háborúba az országot és akár az egész rendszert megváltoztatják

-         ez történt Németországban is

-         az államforma kérdése

• a világháborús veresége elsöpörte a császárságot: a császársággal korábban is ellenkező érzésű liberálisok és baloldali munkástömegek forradalma elől II. Vilmos Hollandiába menekült, a császári rendszer megbukott
• új rendszert akarnak kialakítani, ami
  • demokratikus, vagyis a nép széles rétegeinek az érdekében van, nem csak egy szűk elit érdekében
  • nem az erőszakos fellépést, hanem a kérdések megtárgyalását helyezi a középpontba
  • a tolerancián, megértésen alapul
• az államforma nem lehetett kérdés: köztársaság lesz

-         az új német köztársaságot Weimar városában kiáltották ki, ezért weimari köztársaságnak is nevezzük

A weimari köztársaság nehéz helyzete

-         Németországot nagyon sok probléma sújtotta, amivel az új rendszernek meg kellett küzdenie

-         a versailles-i békeszerződés hatása a német társadalomra

• a legelfogadhatatlanabb az a kitétel volt, hogy Németország egyedül felelős a háború kitöréséért
• igazságtalanságok, amiket a németek joggal sérelmezhettek
  • több új állam kapcsán alkalmazták a döntéshozók a nemzeti önrendelkezés alapelvét: vagyis maga a nép döntse el, hogy melyik államhoz akar tartozni; ahol a lakosság valószínűleg a németek mellett döntött volna ezt nem tették meg
    • a békeszerződés megtiltotta a két német nyelvű állam, Németország és Ausztria egyesülését (Anschluss)
• a németek csak 100 000-es hadsereget tarthattak fenn, ami nem elegendő arra sem, hogy megvédjék magukat a szomszédaiktól
• a jóvátétel mennyiségét elképesztően nagy árban határozták meg

-         politikai instabilitás

• egyik párt sem tudott masszív, hosszú távú hatalmat szerezni és ezáltal programját végig vinni
  • 1919 és 1923 között 9 kormány volt Németországban
• gyakoriak voltak a politikai merényletek
• különböző lázadások, elszakadási kísérletek is történtek
  • 1923-ban még egy Rajna-menti állam elszakadási kísérletével is meg kellett küzdenie az új államnak
  • voltak kísérletek a császárság visszaállítására is

-         gazdasági problémák

• hatalmas jóvátételt kellett fizetnie Németországnak Franciaország és Anglia felé
• komoly infláció is kialakult, vagyis a pénz elértéktelenedett
  • a háború előtt 1 dollár 5 márkát ért, 1923-közepén 109 000-et, majd év végére milliárdos nagyságrendet

A weimari köztársaság értékelése

Nehéz eldönteni, hogy a weimari köztársaság jó vagy rossz rendszer volt-e, ugyanis egyszerre volt egy előremutató, modern állam és egy gyenge, a szélsőséges erőktől Németországot megvédeni képtelen berendezkedés.

A franciák szorongatása, a szélsőséges, lázongásokat kirobbantó kommunista és szélsőjobboldal és az elszakadási kísérletek idején egy határozott, a rendet megteremteni képes hatalomra lett volna szükség. A weimari állam nagyon szép elveket tűzött maga elé, de egy olyan korban akart nagyon demokratikus, toleráns, mindent elfogadó, kompromisszumokra törekvő lenni, amikor sok ellenfele, ellensége nem tartotta be ezeket a szép elveket és könyörtelenül, erővel fellépve próbálta megdönteni a rendszert.

Feladat – Barangolás a Louvre-ban

A világ egyik legnagyobb és legismertebb ókori gyűjteményével a párizsi Louvre múzeum büszkélkedhet. Technikai okok miatt tanulmányi kirándulás keretében nem tudjuk megcsodálni az ókori Mezopotámia emlékeit, de egy házi feladat keretében mégis barangolhatunk online a múzeum termeiben. A következő internetes oldalon találhatók a Louvre ókori mezopotámiai tárgyai összegyűjtve angol nyelven. Válaszoljon a következő kérdésekre a honlapon található képek, információk alapján!

http://www.louvre.fr/en/moteur-de-recherche-oeuvres?f_search_art=ancient%20mesopotamia&nrppage=50

1. Melyik város uralkodója volt Enmetana?

2. Milyen pózban ábrázolták Gudeát, Lagas királyát szobrászai?

3. Hány alak látható Hammurapi törvényoszlopán?

4. Egy emberi szervből 32 kőből készült mintát is őriznek a múzeumban. A papok ezeken a modelleken tanulhatták a jóslás tudományát. Melyik ez a szerv?

5. Milyen hangszeren játszanak a Zene sztéléjén látható alakok?

6. Ki lehet a kutatók szerint az a hős, akit egy oroszlán legyőzése után ábrázolt a szobrász?

Egyiptom, a Nílus ajándéka

Az egyiptomi állam kialakulása

-         az állam hasonló okok miatt jött létre, mint Mezopotámiában

-         Kr. e. 3000 körülre kialakult Alsó-Egyiptom és Felső-Egyiptom

• Narmer-paletta – Narmer déli király legyőzte északot és egyesül a két országrész
• az ókor végéig az egyiptomi uralkodók mindkét ország királyi címét viselték, Egyiptom hivatalosan kettő volt
• Egyiptomban jön így létre az első nagy kiterjedésű állam a történelemben, a sumer civilizáció ekkor már virágzik, de városállami szinten

Az egyiptomi történelem felosztásáról:

-         birodalmak – a politikai egységek megteremtése

-         átmeneti korszakok – szétesik a politikai egység

-         dinasztiák – uralkodócsaládok alapján

Földrajzi környezet, gazdaság

-         kétféle földtípus

• Kemet – fekete föld – a Nílus termékeny fekete iszapot rakott le minden áradásakor
• Deseret – Vörös föld – a sivatag

-         Egyiptom éghajlata

• meleg – 30-40 C nyári hőmérséklet
• kevés csapadék
• a Nílus áradásai határozták meg a gazdaságot és ezáltal a terület egész életét
  • július 19. körül lépett ki a Nílus a medréből – innen számították az évet is az egyiptomiak
  • a termékeny iszapot szétterítette
  • a gátakat az áradások idején átvágják és a Nílus az egész területet elönti, a falvakat magaslatokra építették, ezek ekkor szigetre kerülnek
• az egyiptomiak öntözéses földművelést végeztek
  • a saduf egy gémeskút szerű szerkezet, amivel a Nílus vizét tudták kiemelni

-         régebben valamennyivel másabb volt az éghajlat, mint ma

• csapadékosabb volt, szavannák
• az ókorban a Nílus-delta 7 ágban folyt a tengerbe és mocsarasabb volt, ma 2 ágról beszélhetünk
• úszók barlangja – 5000-7000 évvel ezelőtt, még préri jellegű volt Egyiptom

-         ásványkincsek

• nád, papiruszsás
• kőben nagyon gazdag
  • mészkő, homokkő, diorit, gránit

-         hiányzó ásványkincsek

• arany (délen, Núbiában van), réz (északon, a Szináj-félszigeten van)
• fa

A társadalom

-         fáraó

• isteni eredetű a hatalma
• teljhatalmú
• feladatai
  • követek fogadása, bíráskodás (ad-e kegyelmet), kihallgatta a tisztviselőket, mérnököket, jutalmakat osztogatott, főpapi teendők – szertartások bemutatása
• az ország területe elvben az ő birtoka
  • templomgazdasági jelleg alakul ki itt is

-         főpapok, hadvezérek, főtisztviselők

• vezír – a király utáni első méltóság
• kormányzók

-         írnokok, papok, katonák

• nem csak az állami szervekben, de a magángazdaságokban is jelentős volt az írásbeliség

-         közrendű szabadok

• az állam földjein dolgoztak
• a népet a mezőgazdasági munkák szünetében középítkezésekhez vezényelték, ezért ellátást kaptak
• a királyi háztartásokból kapták az élelmet, nyersanyagokat

-         rabszolgák

• szűk réteg
• hadjáratok folyamán kerültek Egyiptomba

-         a népesség száma Krisztus születése körül 7 millió volt, ez az ókorban igen magas népsűrűséget jelentett

-         az egyiptomi gazdaság

• ugyanolyan templomgazdaság működött, mint Mezopotámiában

Házi feladat – az uruk-i váza

A következő képeken az ókori Mezopotámiából fennmaradt egyik leghíresebb leletet látjátok, az uruk-i vázát. A váza a Kr. e. 4. évezredben készült Uruk-ban alabástromból, vízszintesen több sávban láthatók rajta domborművek. A váza a 2004-es iraki háborúban, mikor az iraki múzeumot fosztogatók rabolták ki, súlyosan megsérült, jelenleg a helyreállítása zajlik.

A váza domborművei alapján válaszoljanak a kérdésekre!

1. Mit fejezhetnek ki a különböző sávok? Miért kerül egy sáv a váza aljára, más a tetejére? Mi lehet a viszony közöttük?

2. Mi az alapja a mezopotámiai kultúrának? Mit láttok a váza legalján?

3. Milyen állatokat látunk a vázán? Mit tudtok ezekről az állatokról, mik a legfőbb jellemzőik?

4. Mit csinálnak az emberi figurák a képen?

5. Ki lehet a nő a felső sávban?

„Akik imádkoznak” – egyháziak a középkorban

Az egyházi rend tagjai sajátos, nemzetek feletti szervezetet alkottak: országhatároktól függetlenül tagjai voltak egy nagy létszámú, központosított szervezetnek, az egymás közti érintkezésben közös nyelvet, a latint használták.

-         az egyházi személyeket két nagy csoportra oszthatjuk

• világi papság
  • szigorú alá-fölérendeltségi szervezetet alakított ki az egyház
    • pápa
    • érsekek
    • püspökök
    • plébánosok
  • ők a hívekkel foglalkoztak
    • működtették az egyházi szervezetet
    • pogányokat térítettek
    • ellátták az írásbeliséggel és oktatással kapcsolatos feladataikat
    • kereszteltek, házasokat adtak össze, temetéseket celebráltak
    • miséket tartottak: a Bibliát értelmezték a gyülekezetükben
  • az egyház bevételei
    • tized
      • egyházi adó, de a korban mindenki a katolikus egyház tagja, így mindenkinek fizetnie kell
      • a termény egy tizedét jelenti, a nemesek persze nem adóztak
    • nagy földbirtokadományok
      • az uralkodóktól és nemesektől is gyakran kapnak
      • ilyenkor úgy néznek ki, mint a klasszikus földbirtokosok, jobbágyok dolgoznak a földeken
      • ezek hatására az egyház hatalmas gazdagságot tudott felhalmozni

A szerzetesrendek

-         a szerzetesek nem papok, hanem keresztény férfiak és nők, akik életüket Krisztusnak és az Úrnak szentelik

• a világtól elzártan, kolostorokban élnek
• vezetőjük az apát

-         kialakulásának okai

• a bűnök miatti szenvedés fontos a keresztény hitben
  • a szerzetesek bűnös emberi voltuk levezeklését tűzték ki célul, melyet egyéni akaratuk megtörésével, testi vágyaik féken tartásával reméltek elérni
• kezdetben a kereszténység üldözött vallás volt
• így a szenvedést, ami tehát a keresztény hit alapja a mindennapokban folyamatosan átélték a hívek
• a 4. században a kereszténység elfogadott vallás lett, majd a Római Birodalom államvallása, nem üldözött többé
• a kereszténység elfogadottá válásával a híveknek új vallásos kihívásokat kellett keresniük, hogy megéljék a krisztusi elvek szerinti életet
• Egyiptomban a Kr. sz. 4. században alakultak az első rendek, majd terjedtek el Nyugat-Európában

A bencések

-         Nursiai Szent Benedek alapítja a rendet a 6. században

• részletes szabályzatot készít, ami a szerzetesek életének egészét lefedi
• világtól elzárt közösségek jönnek létre
  • a kolostorok erdők mélyén, hegyek tetején, messze a lakott településektől jöttek létre
  • így könnyebb feladni az életet, elszakadni a családtól, ismerősöktől
  • így könnyebb a vallásos feladatokra koncentrálni

-         a rendbe belépő szerzeteseknek három fő fogadalmat kellett tenniük

• engedelmességi fogadalom
  • a közösség vezetője az apát, ez a neki való teljes engedelmességet jelentette
• szegénységi fogadalom
  • semmilyen tulajdonuk nem lehetett, sem ruha, sem egy toll vagy egy írólap
• szüzességi fogadalom
• különleges hivatásukhoz a különböző rendek még egy negyedik fogadalmat is tesznek
  • például az ifjúság nevelésére, a szegények felkarolására, az evangélium hirdetésére a pogányok között stb

-         a három fő feladatuk van a szerzeteseknek

• Benedek jelmondata: „Ora et lanora” – „Imádkozzál és dolgozzál”
• fizikai munka
  • az önellátás miatt főleg földművelés
  • kódexmásolás
• tanulás (olvasás, írás)
• liturgiai feladatok

-         a szerzetesi élet

• a szabályzat szerint a szerzetesek szőrmecsuhát viseltek, mezítláb vagy saruban jártak
• 3 óránként közös imán vettek részt, hajnalban is
• alázatosnak is kellett lenni
  • a fejet lehajtva kellett mindig járniuk

-         Kik és miért lettek tagjai a szerzetesrendeknek?

• voltak, akik vallási okokból
• voltak, akik gazdasági okokból
  • gyakori, hogy idős nemesek, mintegy öregek otthonaként vonultak be
  • nagyon sok gyereket adtak be szülők, akik nem akarták vállalni a felnevelésük költségeit
• voltak, akik nem önszántukból kerültek be
  • egyes uralkodók politikai ellenfeleiket záratták be

Az eretnekek

-         valamilyen eltérés a Katolikus Egyház által elfogadott hitelvektől vagy vallásgyakorlástól

-         példák arra, mit tekint az egyház eretnekségnek

• a csecsemők megkeresztelésének elutasítása
• a kereszt szimbólum elutasítása
• a világot nem isten, hanem a Sátán teremtette és ezért az gonosz és erkölcstelen, csak a mennyországot teremtette Isten
• a szentek ereklyéinek nincsenek hatásai
• a Bibliát olvasnia kell a laikusoknak is

-         általában az evangéliumi szegénységet hirdették, és azt hogy az anyagi világ a Sátán birodalma

-         kialakulásuk okai

• a kora középkor végén az egyházban erkölcsi válság alakult ki, ezek a katolikus egyház „sötét évszázadai”
• sokan változtatni szerettek volna, így egyre több olyan közösség alakult ki, amely szembehelyezkedett az egyházzal
• a reformmozgalmak egy része az egyházon belül indult VII. Gergely irányításával, de voltak ettől független mozgalmak is
  • ezek a mozgalmak általában kérték a felvételüket a katolikus egyházba, nem azzal szemben, azon belül, azt bírálva jöttek létre
  • amely mozgalmakat az egyház nem fogadott el eretneknek számítottak

-         az eretnekmozgalmak elsősorban városokhoz kötődnek

• a városi szegények körében különösen táptalajra talált az egyház szegénységét hirdető elv

-         Hogyan harcolt az eretnekek ellen a pápa?

• kiközösítés
• keresztes hadjáratok
• inkvizíció: olyan egyházi bíróság, melynek feladatai az eretnekek felkutatása és elítélése

Az inkvizíció

-         az inkvizítorok

• nem papok vezették, hanem profi inkvizítorok, akik erre voltak kiképezve és teljes állásként látták el feladatukat
• a domonkosok: az eretnekek elleni küzdelemre létrejött rend

-         a vizsgálat módja

• az inkvizítorok általában párban utaztak városról városra, faluról falura
• nagyon sok iratanyagot készítettek: mindent feljegyeztek a kihallgatások során, így könnyen tudták hazugságon vagy ellentmondáson kapni a vádlottat
• folyamatosan feszültségben tartották a vádlottat
• a tárgyalás teljesen titokban zajlott
• kínzásokat alkalmazhattak, ha valakiről úgy gondolták, hogy rejteget valamilyen információt, vagy nem vonja vissza eretnek nézeteit
• kezdetben meg akarták győzni az eretnekeket, majd ha ez nem sikerült, csak akkor végezték ki őket

A koldulórendek

-         az eretnekmozgalmakkal szembeni küzdelemben már nem lehetett hagyományos eszközökkel fellépni

• olyan mozgalom kellett, mely életmódjában az eretnekek által hirdetett evangéliumi szegénységet hirdeti, de hű a pápához
• ezek a mozgalmak az ún. koldulórendek lettek

-         kialakulásuk, létrejöttük oka

• az egyház közben egyre inkább elzárkózó lett: a sok szerzetesrend a világtól elzárt helyen alakult ki, az új központokban, a városokban, melyek gyakran kivonták magukat a püspökök földesúri hatalma alól egyáltalán nem jelent meg az egyház
• az eretnekmozgalmak terjednek itt el

-         Assisi Szent Ferenc – a ferencesek alapítója

• a rend fő jellemzői
  • az evangéliumi szegénység követése
  • prédikáltak
  • vitatkoztak a hitről az emberekkel
  • gyóntattak

A békekötések

• a békekonferencia
• 1919. január 18-án nyílt meg a versailles-i palota Tükörtermében a békekonferencia
• az egyes államokkal kötött béke azt a nevet viseli, hogy melyik palotában írták alá a dokumentumokat
• Hol írták alá a magyar békeszerződést?
• a Trianon palotában Versailles-ben, innen kapta a nevét a békeszerződés
• Kik is döntöttek a békéről?
• a győztesek közül a többségnek nem volt nagy beleszólása a döntésekbe
• a „Nagy Hármas” gyakran informális beszélgetéseken döntött országok sorsáról
• az angol miniszterelnök: Lloyd George
• a francia elnök: Clemenceau
• az amerikai elnök: Wilson
• utóbbi lett volna a legengedékenyebb és leghiggadtabb, de főleg Clemenceau erőszakosságán nem tudott csillapítani
• a legyőzöttekkel nem folytattak tárgyalásokat, hanem csak átadták nekik az előzetes békeszerződéseket
• Szovjet-Oroszország képviselőit sem hívták meg, pedig ők a győztes oldalon voltak
• azért, mert a bolsevikok szélsőséges uralmát nem ismerték el Európában
• minden háborút békekötés zár le – a vesztes kötelezettségei:
• elvesznek területeket
• nagy összegű hadisarc fizetésére kötelezik
• ezt az első világháború után jóvátételnek hívták
• hadseregének nagyságát korlátozzák
• a kérdés, hogy milyen mértékűek a szankciók
• a békekonferencia résztvevői közül Wilson amerikai elnök volt a legmérsékeltebb
• ő még a háború befejezése előtt közzétette 14 pontba szedve azokat az alapelveket, melyeket a rendezésre vonatkozóan fontosnak tartott
• elutasította a titkos szerződéseket, nyílt béketárgyalásokat és diplomáciát követelt
• pontjai egy liberális világgazdaság megteremtését is célozták
• a fegyverkezést lehető legalacsonyabb szintre akarta csökkenteni
• a gyarmati igények rendezésénél tekintettel kellett lenni az érintett népek érdekeire is
• az Oszmán Birodalom és Ausztria-Magyarország népeinek az önrendelkezést, a Balkán etnikai viszonyok alapján történő felosztását
• a valamennyi országnak kollektív biztonságot nyújtó „Népszövetség” megteremtésének programját
• az európai hatalmak keményebb elveket akarnak
• az első világháború a történelem addigi legvéresebb, legtöbb halált és legnagyobb pusztítást okozó háborúja volt
• a felek az elhúzódó küzdelemben egyre szélsőségesebben gondolkoztak az ellenfélről
• a népek a legyőzöttek kemény megbüntetését követelték, így a politikusok sem nagyon tudtak mérsékletet tartani
• az angolok, olaszok, de különösen a franciák ennek eredményeként hatalmas, olykor túlzó békeszerződésbeli cikkelyeket fogalmaztak meg
• területi változások
• Európa két „korszerűtlennek” tartott nemzetek feletti állama helyén ún. nemzetállamokat hívtak életre
• a Habsburg-monarchia és az Oszmán Birodalom
• előbbi felbomlott, Törökország elvesztette területének háromnegyed részét
• új államok jönnek létre
• Jugoszlávia, Csehszlovákia, Ausztria, Magyarország, balti államok
• problémák ezekkel az államokkal:
• nem voltak nemzetállamok, hanem több kisebbség is élt bennük
• több millió magyar került Romániához, Csehszlovákiához vagy Jugoszláviához
• a vesztes hatalmaktól nagyobb területeket csatoltak el
• Németország elvesztette Elzász-Lotaringiát, ami Franciaországhoz került és további kisebb területeket
• Németország nyugati részén, a Rajna bal partján 50 kilométeres sávban nem lehetett haderő
• Németország összes gyarmatát is elvesztette
• Lengyelország egy kis folyosót (korridor) kapott a tenderhez Németország területén keresztül
• Ausztriának le kellett mondania Dél-Tirolról, Isztriáról, Triesztről és Dalmáciáról Olaszország javára
• emellett kimondták, hogy tiltják Németország és Ausztria egyesülését, ezt németül Anschluss-nak nevezzük
• jóvátétel
• a békeszerződés arra kötelezte Németországot, hogy megtérítse a szövetségeseknek a háború során okozott károkat
• az összeget később határozták meg: 269 milliárd aranymárka 42 év alatt
• ez olyan nagy összeg volt, amit gyakorlatilag lehetetlen volt fizetni, a győztesek nem tudtak mérsékletet tanúsítani Németországgal szemben
• ezt nem lehetett reálisnak tartani ezeket a szankciókat, tehát nem megbánást, hanem ellenérzést, dühöt érhettek el a legyőzöttek között
• minden vesztes fél jóvátétel fizetésével tartozott
• hadseregek
• Németország hadseregét 100 ezer főre korlátozták, megtiltva az általános hadkötelezettséget, a nehéztüzérség és a modern fegyvernemek (pl. légierő) alkalmazását
• hasonló elveken alapult a többi békeszerződés is
• Népszövetség
• a világháború utáni világ konszolidációjához elengedhetetlenül szükségesnek tartottak egy állandó nemzetközi szervezetet: a Nemzetek Szövetségét (Népszövetség)

Az első civilizáció: a sumerok

Mezopotámia földrajzi jellemzői

-         a Tigris és az Eufrátesz közötti terület

-         Mezopotámiát három fő részre oszthatjuk:

• a déli terület: Sumer
• a középső terület: Akkád
• az északi terület: Asszíria
• a három terület különböző földrajzi adottságokkal rendelkezik, ami nagyban befolyásolta azt, hogy mikor és milyen emberi civilizációk jöttek létre ezeken a területeken

-         Sumer területe – itt alakultak ki az első államok

• a csapadék kevés és fokozatosan csökkent
• a folyótorkolatok mocsaras területek: letelepedett emberek éltek itt, az emberek szigetekre épített vízi növényekből készített házikókban laktak, fő foglalkozásuk a halászat volt
• öntözéses földművelés alakul ki
• nyersanyagok
  • nád, agyag
• hiányzó nyersanyagok
  • fa, kő, fém
  • távolsági kereskedelemmel szerezték be ezeket

Az állam kialakulása

-         vannak szükségletek, melyeket a közösség csak együttes erővel tud megoldani

• védelem (100-200 fős hadseregeik voltak, a kereskedelmi vállalkozásokat biztosították)
• az utak, csatornák építése, karbantartása
• a gazdaság irányítása
• hadjáratok indítása

-         városállamok jöttek létre

• magyarországi megyényiek ezek az államok
• a városállam egy vagy pár nagyobb városból és a hozzá tartozó, azt élelemmel ellátó földekből állt
• a tipikus sumer városállam négy részből állt:
  • a fallal körülvett város, benne a templom, a palota és a polgárok házai
  • a külsőváros, a várost élelemmel ellátó házcsoportok, gazdaságok, mezők, kertek
  • a kikötő: itt a „külföldi” kereskedők éltek és itt voltak ratáraik is
  • a csatornázott termőföldek
• 40-50 000 fő, de a nagyobbak, pl: Ur 300 000 fő

-         az uralkodó

• a hatalom egyedüli birtokosa az isteni eredetűnek tekintett király
• az ő kezében összpontosult a törvényhozói, legfőbb bírói, hadvezéri hatalom, az igazgatási feladatok irányítása és ő a legfelsőbb pap is

-         templomgazdaság

• minden az uralkodónak a kezében fut össze
  • ezt központosításnak, idegen szóval centralizációnak hívjuk
• 1. fontos tétel: az összes földterület az államé, az embereknek nem volt magánföldtulajdonuk
• 2. fontos tétel: a termelést és elosztást központilag szervezték meg
• egy újraelosztó rendszerről van szó
  • a megtermelt javak a raktárba kerültek, a mezőgazdasági termelők és a kézművesek is ide vitték a termékeiket
  • a raktárból adták ki a nyersanyagokat, élelmiszert, késztermékeket, mindenkinek, ami járt
• 3. fontos tétel: a rendszert működtető uralkodó hozza be távolsági kereskedelemmel az államban hiányzó nyersanyagokat (itt különböző fémekről, kövekről beszélhetünk)
  • a gazdaság megszervezését csak a fontos nyersanyagokat megszerző, azzal rendelkező személy láthatta el: akik ezt megtették, a korábban megerősödött, fegyveresekkel rendelkező személyek válhattak uralkodóvá, így alakult ki ez a felülről szervezett gazdasági rendszer és az állam, mint az emberek megszervezett közössége
• az irányítást a templom hivatalnokai végezték
• csak nagy létszámú hivatalnok tudta a rendszert működtetni

Az írás

-         a templomgazdaságok irányításához elengedhetetlen volt a nyilvántartások valamilyen formában történő vezetése

• feljegyezni ki mit adott be, ki mit kapott
• írás és állam kialakulása szorosan összefügg: az emberek szervezettebb közösségének kialakulása egyből szükségessé teszi az írás kialakítását is

-         már jóval az írás előtt voltak rendszerei a dolgok nyilvántartásának

• agyagból kézzel készített kis darabkák vagy kis kövek, amik mennyiséget fejeznek ki
• a következő állomás a numerikus tábláké volt, ahol értékeket kifejező jeleket látunk agyagtáblán
• pecsétek: lényegében a mai aláírások megfelelői, a viselőik egyedi jelét tartalmazta
• kialakulnak a képírásos jelek
  • párszáz ilyen táblát találtak a kutatók, amik nem elegek ahhoz, hogy minden kérdésünkre választ kapjunk
  • többnyire gazdasági feljegyzések
• az ékírás kialakulása
  • a jelek könnyebben olvashatók, egységesebb képet alkotnak
  • agyagtáblákon maradtak fenn ezek: az agyag szervetlen anyag, így szerencsénkre ezek nagyobb számban megmaradtak, mintha a szerves papírra írtak volna

A törvények

-         az első írásba foglalt törvénygyűjtemény is Mezopotámiából maradt fenn

-         ez Hammurapi óbabiloni király törvénysztéléje

• a sztélé: nagyméretű, írással vagy jelekkel vésett álló kőlap vagy kőtömb
• 49 hasábban összesen 282 törvénycikk található rajta
• döntően szokásjogi alapokon nyugvó szabálygyűjtemény
• a büntetőjog mellett jelentős helyet foglalnak el a kereskedelem, a közigazgatás és a mindennapi élet szabályozásáról szóló rendelkezések

-         a törvényekről

• szemet szemért elv: gyakori jelenség volt, hogy az elkövetőnek büntetésként ugyanolyan jellegű sérülést okoztak, mint amilyet ő okozott a sértettnek
• magántulajdon védelme
  • a rabszolgákon elkövetet bűnökért azok árának megtérítése
• más büntetési tétel jár a sértett társadalmi helyzete alapján

Mezopotámia öröksége

-         a mezőgazdaság fejlődése

-         a legkorábbi városok megjelenése

-         az írás kialakulása

-         az első jogszabályok megjelenése

-         monumentális építmények megjelenése (templomok, paloták)

-         tudományok

• egy- és kétismeretlenes egyenleteket is meg tudtak oldani
• a 6-os számrendszert használták
• a kör 360 fokos felosztása
• óra, perc, másodperc mai felosztásai

-         a csillagászati állatöveket is számon tartották

Babilon épületei

-         Bábel tornya

• a bibliai történet
  • a Biblia szerint Babilonban egy nagy tornyot akartak építeni az emberek, hogy isteni magasságba jussanak
  • az Úr összezavarta az emberek nyelvét, így nem készülhetett fel az építmény
• a történet alapja az egyik mezopotámiai zikkurat lehetett
  • toronytemplom vagy lépcsős templom egy sajátos mezopotámiai templomforma

-         Istár kapu

• Babilon egyik városkapuja volt

-         Szemiramisz függőkertje

• a sivatag közepén lévő város függő kertes palotái
• semmilyen régészeti bizonyíték nincs létezéséről

Kedves Diákok!

Mostantól ezen a blogon kapjátok meg a plusz anyagokat, házi feladatokat, információkat a történelem óráinkról. Minden bejegyzésből egyértelműen ki fog derülni, hogy hanyadik osztályosoknak szól. A füzetbe ezentúl nem kell beragasztgatni az általam a tankönyv anyaga mellé összeállított jegyzetet, de a házi feladattal kapcsolatban lesz változás:

- mostantól minden óra után automatikusan házi feladat, hogy az óra témájával megegyező tankönyvi anyagrészről egy vázlatot kell készítenetek a füzetbe (természetesen minden óra után szóban is elmondom, hogy a tankönyvben hol található az adott anyagrész)

- az itt pluszban feladott házi feladatok megoldását a füzetbe kell leírnotok

Az órán elhangzottak mellett minden következő találkozásra legalább háromszor olvassátok el a tankönyv fejezetét! Így biztosan sikerül megtanulni.