A békekötések
- a békekonferencia
- 1919. január 18-án nyílt meg a versailles-i palota Tükörtermében a békekonferencia
- az egyes államokkal kötött béke azt a nevet viseli, hogy melyik palotában írták alá a dokumentumokat
- Hol írták alá a magyar békeszerződést?
- a Trianon palotában Versailles-ben, innen kapta a nevét a békeszerződés
- Kik is döntöttek a békéről?
- a győztesek közül a többségnek nem volt nagy beleszólása a döntésekbe
- a „Nagy Hármas” gyakran informális beszélgetéseken döntött országok sorsáról
- az angol miniszterelnök: Lloyd George
- a francia elnök: Clemenceau
- az amerikai elnök: Wilson
- utóbbi lett volna a legengedékenyebb és leghiggadtabb, de főleg Clemenceau erőszakosságán nem tudott csillapítani
- a legyőzöttekkel nem folytattak tárgyalásokat, hanem csak átadták nekik az előzetes békeszerződéseket
- Szovjet-Oroszország képviselőit sem hívták meg, pedig ők a győztes oldalon voltak
- azért, mert a bolsevikok szélsőséges uralmát nem ismerték el Európában
- minden háborút békekötés zár le – a vesztes kötelezettségei:
- elvesznek területeket
- nagy összegű hadisarc fizetésére kötelezik
- ezt az első világháború után jóvátételnek hívták
- hadseregének nagyságát korlátozzák
- a kérdés, hogy milyen mértékűek a szankciók
- a békekonferencia résztvevői közül Wilson amerikai elnök volt a legmérsékeltebb
- ő még a háború befejezése előtt közzétette 14 pontba szedve azokat az alapelveket, melyeket a rendezésre vonatkozóan fontosnak tartott
- elutasította a titkos szerződéseket, nyílt béketárgyalásokat és diplomáciát követelt
- pontjai egy liberális világgazdaság megteremtését is célozták
- a fegyverkezést lehető legalacsonyabb szintre akarta csökkenteni
- a gyarmati igények rendezésénél tekintettel kellett lenni az érintett népek érdekeire is
- az Oszmán Birodalom és Ausztria-Magyarország népeinek az önrendelkezést, a Balkán etnikai viszonyok alapján történő felosztását
- a valamennyi országnak kollektív biztonságot nyújtó „Népszövetség” megteremtésének programját
- az európai hatalmak keményebb elveket akarnak
- az első világháború a történelem addigi legvéresebb, legtöbb halált és legnagyobb pusztítást okozó háborúja volt
- a felek az elhúzódó küzdelemben egyre szélsőségesebben gondolkoztak az ellenfélről
- a népek a legyőzöttek kemény megbüntetését követelték, így a politikusok sem nagyon tudtak mérsékletet tartani
- az angolok, olaszok, de különösen a franciák ennek eredményeként hatalmas, olykor túlzó békeszerződésbeli cikkelyeket fogalmaztak meg
- területi változások
- Európa két „korszerűtlennek” tartott nemzetek feletti állama helyén ún. nemzetállamokat hívtak életre
- a Habsburg-monarchia és az Oszmán Birodalom
- előbbi felbomlott, Törökország elvesztette területének háromnegyed részét
- új államok jönnek létre
- Jugoszlávia, Csehszlovákia, Ausztria, Magyarország, balti államok
- problémák ezekkel az államokkal:
- nem voltak nemzetállamok, hanem több kisebbség is élt bennük
- több millió magyar került Romániához, Csehszlovákiához vagy Jugoszláviához
- a vesztes hatalmaktól nagyobb területeket csatoltak el
- Németország elvesztette Elzász-Lotaringiát, ami Franciaországhoz került és további kisebb területeket
- Németország nyugati részén, a Rajna bal partján 50 kilométeres sávban nem lehetett haderő
- Németország összes gyarmatát is elvesztette
- Lengyelország egy kis folyosót (korridor) kapott a tenderhez Németország területén keresztül
- Ausztriának le kellett mondania Dél-Tirolról, Isztriáról, Triesztről és Dalmáciáról Olaszország javára
- emellett kimondták, hogy tiltják Németország és Ausztria egyesülését, ezt németül Anschluss-nak nevezzük
- jóvátétel
- a békeszerződés arra kötelezte Németországot, hogy megtérítse a szövetségeseknek a háború során okozott károkat
- az összeget később határozták meg: 269 milliárd aranymárka 42 év alatt
- ez olyan nagy összeg volt, amit gyakorlatilag lehetetlen volt fizetni, a győztesek nem tudtak mérsékletet tanúsítani Németországgal szemben
- ezt nem lehetett reálisnak tartani ezeket a szankciókat, tehát nem megbánást, hanem ellenérzést, dühöt érhettek el a legyőzöttek között
- minden vesztes fél jóvátétel fizetésével tartozott
- hadseregek
- Németország hadseregét 100 ezer főre korlátozták, megtiltva az általános hadkötelezettséget, a nehéztüzérség és a modern fegyvernemek (pl. légierő) alkalmazását
- hasonló elveken alapult a többi békeszerződés is
- Népszövetség
- a világháború utáni világ konszolidációjához elengedhetetlenül szükségesnek tartottak egy állandó nemzetközi szervezetet: a Nemzetek Szövetségét (Népszövetség)
