„Akik imádkoznak” – egyháziak a középkorban
Az egyházi rend tagjai sajátos, nemzetek feletti szervezetet alkottak: országhatároktól függetlenül tagjai voltak egy nagy létszámú, központosított szervezetnek, az egymás közti érintkezésben közös nyelvet, a latint használták.
- az egyházi személyeket két nagy csoportra oszthatjuk
- világi papság
- szigorú alá-fölérendeltségi szervezetet alakított ki az egyház
- pápa
- érsekek
- püspökök
- plébánosok
- ők a hívekkel foglalkoztak
- működtették az egyházi szervezetet
- pogányokat térítettek
- ellátták az írásbeliséggel és oktatással kapcsolatos feladataikat
- kereszteltek, házasokat adtak össze, temetéseket celebráltak
- miséket tartottak: a Bibliát értelmezték a gyülekezetükben
- az egyház bevételei
- tized
- egyházi adó, de a korban mindenki a katolikus egyház tagja, így mindenkinek fizetnie kell
- a termény egy tizedét jelenti, a nemesek persze nem adóztak
- nagy földbirtokadományok
- az uralkodóktól és nemesektől is gyakran kapnak
- ilyenkor úgy néznek ki, mint a klasszikus földbirtokosok, jobbágyok dolgoznak a földeken
- ezek hatására az egyház hatalmas gazdagságot tudott felhalmozni
- tized
- szigorú alá-fölérendeltségi szervezetet alakított ki az egyház
A szerzetesrendek
- a szerzetesek nem papok, hanem keresztény férfiak és nők, akik életüket Krisztusnak és az Úrnak szentelik
- a világtól elzártan, kolostorokban élnek
- vezetőjük az apát
- kialakulásának okai
- a bűnök miatti szenvedés fontos a keresztény hitben
- a szerzetesek bűnös emberi voltuk levezeklését tűzték ki célul, melyet egyéni akaratuk megtörésével, testi vágyaik féken tartásával reméltek elérni
- kezdetben a kereszténység üldözött vallás volt
- így a szenvedést, ami tehát a keresztény hit alapja a mindennapokban folyamatosan átélték a hívek
- a 4. században a kereszténység elfogadott vallás lett, majd a Római Birodalom államvallása, nem üldözött többé
- a kereszténység elfogadottá válásával a híveknek új vallásos kihívásokat kellett keresniük, hogy megéljék a krisztusi elvek szerinti életet
- Egyiptomban a Kr. sz. 4. században alakultak az első rendek, majd terjedtek el Nyugat-Európában
A bencések
- Nursiai Szent Benedek alapítja a rendet a 6. században
- részletes szabályzatot készít, ami a szerzetesek életének egészét lefedi
- világtól elzárt közösségek jönnek létre
- a kolostorok erdők mélyén, hegyek tetején, messze a lakott településektől jöttek létre
- így könnyebb feladni az életet, elszakadni a családtól, ismerősöktől
- így könnyebb a vallásos feladatokra koncentrálni
- a rendbe belépő szerzeteseknek három fő fogadalmat kellett tenniük
- engedelmességi fogadalom
- a közösség vezetője az apát, ez a neki való teljes engedelmességet jelentette
- szegénységi fogadalom
- semmilyen tulajdonuk nem lehetett, sem ruha, sem egy toll vagy egy írólap
- szüzességi fogadalom
- különleges hivatásukhoz a különböző rendek még egy negyedik fogadalmat is tesznek
- például az ifjúság nevelésére, a szegények felkarolására, az evangélium hirdetésére a pogányok között stb
- a három fő feladatuk van a szerzeteseknek
- Benedek jelmondata: „Ora et lanora” – „Imádkozzál és dolgozzál”
- fizikai munka
- az önellátás miatt főleg földművelés
- kódexmásolás
- tanulás (olvasás, írás)
- liturgiai feladatok
- a szerzetesi élet
- a szabályzat szerint a szerzetesek szőrmecsuhát viseltek, mezítláb vagy saruban jártak
- 3 óránként közös imán vettek részt, hajnalban is
- alázatosnak is kellett lenni
- a fejet lehajtva kellett mindig járniuk
- Kik és miért lettek tagjai a szerzetesrendeknek?
- voltak, akik vallási okokból
- voltak, akik gazdasági okokból
- gyakori, hogy idős nemesek, mintegy öregek otthonaként vonultak be
- nagyon sok gyereket adtak be szülők, akik nem akarták vállalni a felnevelésük költségeit
- voltak, akik nem önszántukból kerültek be
- egyes uralkodók politikai ellenfeleiket záratták be
Az eretnekek
- valamilyen eltérés a Katolikus Egyház által elfogadott hitelvektől vagy vallásgyakorlástól
- példák arra, mit tekint az egyház eretnekségnek
- a csecsemők megkeresztelésének elutasítása
- a kereszt szimbólum elutasítása
- a világot nem isten, hanem a Sátán teremtette és ezért az gonosz és erkölcstelen, csak a mennyországot teremtette Isten
- a szentek ereklyéinek nincsenek hatásai
- a Bibliát olvasnia kell a laikusoknak is
- általában az evangéliumi szegénységet hirdették, és azt hogy az anyagi világ a Sátán birodalma
- kialakulásuk okai
- a kora középkor végén az egyházban erkölcsi válság alakult ki, ezek a katolikus egyház „sötét évszázadai”
- sokan változtatni szerettek volna, így egyre több olyan közösség alakult ki, amely szembehelyezkedett az egyházzal
- a reformmozgalmak egy része az egyházon belül indult VII. Gergely irányításával, de voltak ettől független mozgalmak is
- ezek a mozgalmak általában kérték a felvételüket a katolikus egyházba, nem azzal szemben, azon belül, azt bírálva jöttek létre
- amely mozgalmakat az egyház nem fogadott el eretneknek számítottak
- az eretnekmozgalmak elsősorban városokhoz kötődnek
- a városi szegények körében különösen táptalajra talált az egyház szegénységét hirdető elv
- Hogyan harcolt az eretnekek ellen a pápa?
- kiközösítés
- keresztes hadjáratok
- inkvizíció: olyan egyházi bíróság, melynek feladatai az eretnekek felkutatása és elítélése
Az inkvizíció
- az inkvizítorok
- nem papok vezették, hanem profi inkvizítorok, akik erre voltak kiképezve és teljes állásként látták el feladatukat
- a domonkosok: az eretnekek elleni küzdelemre létrejött rend
- a vizsgálat módja
- az inkvizítorok általában párban utaztak városról városra, faluról falura
- nagyon sok iratanyagot készítettek: mindent feljegyeztek a kihallgatások során, így könnyen tudták hazugságon vagy ellentmondáson kapni a vádlottat
- folyamatosan feszültségben tartották a vádlottat
- a tárgyalás teljesen titokban zajlott
- kínzásokat alkalmazhattak, ha valakiről úgy gondolták, hogy rejteget valamilyen információt, vagy nem vonja vissza eretnek nézeteit
- kezdetben meg akarták győzni az eretnekeket, majd ha ez nem sikerült, csak akkor végezték ki őket
A koldulórendek
- az eretnekmozgalmakkal szembeni küzdelemben már nem lehetett hagyományos eszközökkel fellépni
- olyan mozgalom kellett, mely életmódjában az eretnekek által hirdetett evangéliumi szegénységet hirdeti, de hű a pápához
- ezek a mozgalmak az ún. koldulórendek lettek
- kialakulásuk, létrejöttük oka
- az egyház közben egyre inkább elzárkózó lett: a sok szerzetesrend a világtól elzárt helyen alakult ki, az új központokban, a városokban, melyek gyakran kivonták magukat a püspökök földesúri hatalma alól egyáltalán nem jelent meg az egyház
- az eretnekmozgalmak terjednek itt el
- Assisi Szent Ferenc – a ferencesek alapítója
- a rend fő jellemzői
- az evangéliumi szegénység követése
- prédikáltak
- vitatkoztak a hitről az emberekkel
- gyóntattak