A nagy gazdasági világválság
A gazdasági válság kitörése
- volt egy túltermelési válság
- az USA gazdasága az első világháború után szárnyalt
- sokat termeltek, hiszen a háború sújtotta Európa még csak ekkor szedte össze magát
- Európa felzárkózásával az USA-ban túltermelés alakult ki
- sok üzemben, gyárban álltak az eladandó áruk
- az üzemek azonban a korábbi sikerek hatására tovább termeltek
- ennek hatására több gyár, üzem csődbe ment
- volt egy tőzsdei válság
- a részvények szárnyaltak, egyre drágábbak lettek miközben az adott vállalatok nem muzsikáltak olyan jól
- a részvényárak emelkedése mögött nem volt valós teljesítmény
- 1929-ben egy hirtelen – máig megmagyarázhatatlan ok miatt – kitört a pánik, az emberek elkezdték eladni a részvényeiket
- ez a „fekete csütörtök”
- a New York-i tőzsdén eladási láz tört ki, a részvények árfolyama hihetetlen mértékben zuhanni kezdett
- mivel valós teljesítmény nem volt a magas árak mögött, így a folyamat felgyorsult
- volt egy bankválság
- a tőzsde megrendülése miatt 1929-ben az emberek bizalma megingott a bankokban is
- sokan akarták kivenni a pénzüket – ez bankválsághoz, bankcsődökhöz vezetett
- a válság „ördögi köre”
- túltermelési válság alakult ki
- az emberek kevesebbet tudnak vásárolni
- csökkenteni kell a termelést
- leépítések, elbocsátások
- a válság terjedése
- egy, csak az Egyesült Államok prosperitásán múló értelmetlen körforgás alakult ki a világgazdaságban: Németország a hitelek segítségével fizette a jóvátételt az antantnak, az pedig a német jóvátételekből fedezte az amerikai kölcsönöket, az amerikaiak pedig magas kamatokra adtak hitelt a németeknek
- a válság először az Egyesült Államoknak nyersanyagokat szállító Latin-Amerikára terjedt ki, majd amikor a bankok az Európának juttatott hiteleket harmadára csökkentették, elérte az öreg kontinenst is
- a nagy gazdasági világválság „hivatalosan” 1929-1933 között volt, de ez a dátum a folyamat gyűrűzése miatt országonként eltérő, s a szegényebb országokban hosszabb ideig is tartott
- a válság hatásai
- nagy munkanélküliség
- gyakori tüntetések, erőszakos megmozdulások
- a radikalizmus erősödése
- megoldási javaslataik egyszerűek, közérthetőek voltak, s egy új alapokon szervezett társadalmat hirdettek
- ilyen Hitler és a nácik Németországban vagy a kommunisták a nyugat-európai államokban
- több helyen hatalomra jutottak és diktatúrákat alakítottak ki (pl: Hitler Németországban)
Hogyan próbálták leküzdeni a válságot?
- a nyugati demokráciák válasza
- termények megsemmisítése
- az állam fokozottabb gazdasági szerepvállalása
- korábban mindent a piac szabályozott és a liberális demokráciák alapelve az volt, hogy a piac törvényeibe nem szabad belenyúlni
- ez megváltozott: az államok egyre gyakrabban felülről próbálták befolyásolni a piac alakulását
- a világpiactól való elzárkózás
- pl: importkorlátozás
- 1932-ben törölték a vesztesek jóvátételi kötelezettségét
Roosvelt és a New Deal politikája
- Roosevelt választási programjában New Dealt, azaz új irányt ígért az amerikai népnek, s elnökségének első száz napján reformok sorát vezette be
- a fő tétel: a kormányoknak be kell avatkozniuk a gazdaságba
- a munkanélküliség megoldása
- közmunkák, pl. útépítés, mocsarak lecsapolása, építkezések
- olyan ágazatokat dolgozott ki, amelynek termékei nem jelennek meg közvetlenül a piacon, így nem igényelnek azonnali vásárlóerőt: például a hadiipar, az infrastruktúra és a szolgáltatóipar
- Polgári Tartalék hadtest megalakítása
- csak munkanélküli fiatalok jelentkezhettek, s ingyenes étkezést, szállást, egyenruhát és napi egy dollár zsebpénzt kaptak
- a fiatalok közmunkákat végeztek el: erdőket ültettek, utakat és hidakat építettek és javítottak, parkokat létesítettek, talajjavításokat végeztek
- Milyen hatása lehetett a közmunkáknak a gazdaságra?
- az emberek újra többet kerestek, így a fogyasztás is nőtt, megerősödhettek vállalatok, gyárak
- közmunkák, pl. útépítés, mocsarak lecsapolása, építkezések
- a bankválság megoldása:
- új banktörvényt fogadtatott el: bezáratta az országban az összes bankot, s a bankok újbóli megnyitását a pénzügyminiszter engedélyéhez kötötte, s ezzel megakadályozta több, mint kétezer gyenge bank újranyitását, az erősebb bankokkal szemben viszont lassan helyre állt a bizalom
- a mezőgazdaság válságának megoldása:
- az elfogadható terményáraknak a visszaállítása érdekében intézkedéseket hozott a vetésterület és az állatállomány csökkentésére
- a farmerek állami kárpótlást kaptak, ha nem vetették be egész földjüket
