szabó_magda_történelem

IV. Béla (1235-1270) és a tatárjárás

-         IV. Béla első évei

• rendteremtés
  • megtiltotta, hogy bárki a hercegek, érsekek és püspökök kivételével a jelenlétében leüljön, a tanácsban található székeket eltüzelte
  • célja a III. Béla korabeli viszonyok visszaállítása
  • a visszavétel lényegében minden birtokra kiterjedt: az örökbe adottakra, a királyi szerviensek, a várnépek és az egyház birtokaira is
  • a hűtlenséggel és az ország javainak eltékozlásával vádolt urak birtokát elkoboztatta
  • komoly ellenállást vált ki politikája a világi és egyházi előkelőkből, a királyi szerviensekből
  • a társadalom reakciója
    • a többség ellene fordult
    • nem láthatták, hogy intézkedései a királyi hatalom szükséges megerősítését szolgálják

-         Julianus barát 1236-os útja

• a Baskíria területén maradt magyarokat kutatta fel
• utazásának az eredeti célja mellett egy másik fontos eredményéről most beszélünk: hírt hozott a tatár veszélyről
• a tatárok
  • igazából nem is a tatár népről van szó, hanem a mongolokról
  • a mongolok egy könnyűlovas kelet-ázsiai nép, akik a 13. században Dzsingisz kán vezetésével hatalmas államot hoznak létre
  • sok kis népet is magukba olvasztottak, akik előőrsökként harcoltak a mongol seregben, ilyen volt a tatár is, s mivel a magyarok a tatárokkal találkoztak, azt hitték az egész nép a tatár nép
  • Dzsingisz utódja, Batu kán az 1240-es években már a kelet-európai államokat támadta

-         1239-ben a tatároktól vereséget szenvedett Köten kun fejedelem bebocsátást kért Magyarországba, s annak fejében hogy népe megőrzi a szabadságát felvenné a katolikus vallást és együttműködne a magyar királlyal

A tatárjárás

-         a tatárok 1241-42-ben végigpusztították Magyarországot

-         a magyar vereség okai

• a kunok elűzése
  • a kunok nagy kárt tettek a vetésben
  • az ország lakossága a kunok ellen fordult, mert azt hitték összejátszanak a tatárokkal és meggyilkolták Kötent, a kunok fosztogatva kivonultak az országból
• a magyar nemesek viselkedése
  • mivel Béla a birtokokat vissza akarta venni szembekerült az előkelőkkel, akik közül sokan a király vereségét óhajtották
  • a magyar nemesek nem tettek meg mindent Béla segítségéért
• a muhi csata
  • a magyar és a tatár sereg a Sajó folyó melletti Muhi községnél találkoztak
  • a szekerekkel és a sátrakkal szinte elzárták egymást a magyarok, rosszul állították fel a tábort
  • este egy kisebb csata után a magyarok megnyugodva aludni tértek
  • a tatárok ezután nyílzápor alá vették a tábort és a mozgási szabadságuktól megfosztott magyarok csak menekülni tudtak
  • a tatárok nagy vérfürdőt rendeztek
  • Béla Pozsonyon keresztül a dalmáciai Trau várába menekült

-         a tatár fosztogatás

• a tatárok az elfoglalt országrészeken berendezkedtek, a falvak élére tatár elöljárók kerültek, akik behajtották az adókat
• nagyon sok falu elpusztult, egész országrészek néptelenedtek el
• a tatárok az ország lakosságának kb. 15%-át, többszázezer embert pusztítottak el
  • falvak néptelenedtek el, a szántókat és az állatállományt is komoly károk érték
• a pusztítások mellett Esztergom, Fehérvár és Pannonhalma erősített váraiknak köszönhetően ellenállt
• Rogerius „Siralmas ének” címmel készített a tatárjárásról emlékiratot

-         a tatárok váratlanul, de tervszerűen kivonultak Magyarországról

• Ögödej halála és a nagykán-választás lehetett az egyik ok
• taktikájuk, hogy az adott területet nem első lendületből foglalják el, hanem több foglalási hullám után rendezkednek be hosszú távra

Az ország újjáépítése

-         Béla további uralkodására az újabb tatár támadás elleni felkészülés jellemző

-         telepítési program

• az elnéptelenedett országrészekre Béla betelepít embereket, főleg küldöldieket
• kunok, jászok, románok, németek érkeztek ekkor az ország területére
• IV. Bélát ezért nevezik második honalapítónak

-         a hadügyi reform és birtokpolitika

• korábban Magyarországon csak a királynak volt hadserege, a báróknak jóval kisebb birtokaik voltak, nem tudtak haderőt kialakítani
• Béla terve: a királyi mellett nagy hadereje legyen a báróknak is, így együtt meg tudják védeni az országot
• korábbi politikáját megváltoztatva nagy birtokadományozásba kezdett és a létrejövő nagybirtokos báróknak engedélyezte a magánhadsereg tartását
  • tagjai a királyi szerviensek rétegéből kialakuló nemesség
    • ez azonban nem a nyugati típusú hűbériség, ugyanis a nemesek nem kaptak földet uruktól, csak védelmet és ellátást és ennek cserében katonáskodtak nála
    • őket familiárisoknak nevezzük
      • a latin familia szó családot jelent, lényegében családtagok voltak

-         a várépítések

• a tatár támadás idején az istváni időkből fennmaradt földvárak nem tudtak ellenállni a támadásoknak, a Dunántúl egyes kővárai viszont sikeresek voltak
• a király sok várat épít és építtet át a tatárjárás után, de hamar rájön, hogy ezt a terhet meg kell osztania a társadalommal

A magyar társadalom a 13. század végén

-         hosszú ideig tartó átalakulás után a magyar társadalom a 13. század végére jól elkülöníthető és megszilárduló csoportokra oszlott

-         a bárók: hatalmas birtokokkal rendelkeznek ekkor már és a királlyal vetekedő haderővel

-         a nemesek: a báróktól függnek

• az Aranybullában voltak felsorolva előjogaik
  • adómentesség
  • csak a védekező háborúk idején kötelesek hadba vonulni
  • a király tudta nélkül nem ítélhették el őket
  • törvényes ítélettel lehetett csak elfogni őket

-         jobbágyság: a nyugat-európaihoz hasonló szolgáltatásokkal tartozott földesurának

Az Árpád-ház kihalása

-         IV. Kun László

• kun származású és főleg a kunok között élt
• uralkodása idején a bárókkal hadakozott, már nem uralta saját országát

-         III. András

• nem volt utódí, halálával kihalt az Árpád-ház