Nagy Lajos (1342-1382)
- külpolitikája
- uralkodása szüntelen háborúskodásokkal telt
- ő a kor eszménye, a lovagkirály
- Lajos felnőtt korában is igyekezett a lovagi eszmények szerint élni
- a harcokban bátor, sok esetben vakmerő volt, gyakran harcolt az első sorokban
- ezt tanúsítják oklevelei is, amelyekből kiderül, hogy az esetek többségében a király szemtanúja volt a kitüntetett, megadományozott, megjutalmazott katonája hőstettének
- ennek megfelelően Lajos gyakran került veszélyes helyzetekbe
- a tankönyvben több történetet is olvashattok tetteiről
- a nápolyi háborúk
- az ok
- a megállapodás szerint nagybátyjának, Andrásnak, Johanna férjének kellett volna uralkodnia Nápolyban, de csak feleségét koronázták meg, kisemmizve Andrást
- Lajos és András anyja, az özvegy királyné, Erzsébet nagy nyomást helyezett a nápolyiakra és a pápára, hogy elérje sógora megkoronázását, 10 tonna aranyat osztott ki ajándékként, kenőpénzként Nápolyban
- mire a pápa beleegyezett végül András megkoronázásába, felesége Johanna és annak szeretője meggyilkoltatta Andrást
- 1347, az első nápolyi hadjárat
- ellenállás nélkül vonult be Nápolyba, Johanna elmenekült
- több kivégzés mellett magát nápolyi királynak kiáltotta ki és magyar katonaságot hagyott hátra
- a pestisjárvány miatt hamar haza kellett térnie Magyarországra és hamar összeomlott otthagyott magyar uralma, Johanna visszatért
- 1350, második nápolyi hadjárat
- hasonlóan alakul
- 1352, békét köt
- látja, hogy nincs komoly lehetősége távolról beavatkozni
- az ok
- hűbéres államok koszorújával vette körül Magyarországot
- Horvátországot és Dalmáciát sikerült elfoglalnia
- Szerbiát és Boszniát hűbéri függésbe kényszerítette
- Havasalfölddel és Moldvával, a két román fejedelemséggel szemben nem sikeres a politikája
- Lengyelország
- Lajos volt III. Kázmér kijelölt utóda és halála után 1370-1382-ig lengyel király lett
- Lengyelországban Lajos anyja, a lengyel származású Erzsébet uralkodott
- az a hit, hogy három tenger mosta Lajos birodalmát nem igaz: a Fekete-tenger csak a bizonytalan státuszú Moldva kapcsán tartozott Magyarországhoz, Lengyelországnak pedig még nem volt balti-tengeri kijárata
- 1351. évi törvények
- kilenced bevezetése
- az a terményjáradék, amit a jobbágy fizetett a földesurának
- a lényeg: egységesek legyenek a szolgáltatások
- az úriszék intézményének megerősítése
- a nemesek bíráskodnak a jobbágyok felett
- itt mondták ki kategorikusan a nemesség jogi egységét
- az Aranybulla rendelkezéseit megerősítették
- minden nemes „egy és ugyanazon” szabadságot élvezi
- a nemesi birtok örökléséről szóló Aranybulla-cikkelyt érvénytelenítették, helyére az ősiség törvénye került
- a nemesi birtokos nem rendelkezhetett szabadon ősi birtokával, a család kihalta után az atyafiságra szállt, a nemzetség kihaltával pedig a királyra háramlott
- a lényeg: eladni nem lehetett
- kezdetben, Lajos korában még haladó a törvény: megerősíti a felemelkedett nemesi családokat, később inkább a fejlődés gátjává vált, mert nem lehetett eladni, fedezetként használni a birtokot, így vállalkozni sem tudtak a nemesek
- kilenced bevezetése
- a Képes Krónika
- Károly Róbert uralkodásáig írja le a magyarság történetét
- befejezetlen, az 1330-as évek történeténél hirtelen abbamaradt
- Nagy Lajos rendelhette meg elkészítését
- 99 iniciálé, 39 miniatúra ékesíti
- a miniatúra – kis képek
- iniciálék – díszített mondatkezdőbetűk
