Magyarország a 14. században
- a 14. századra Magyarországon is azok a társadalmi csoportok alakultak ki, mint Európa nyugati részén
A jobbágyság helyzete
- a magyarországi jobbágyok helyzete hasonló volt a nyugat-európaiéhoz
- terheik
- a földesúrnak fizették a kilencedet és esetleg pénzben földbért
- a robot ekkor heti 1-2 napot tett ki
- az egyháznak tizeddel tartoztak
- a királynak a kapuadót és esetleg rendkívüli hadiadót fizettek
- ez utóbbit gyakran vetették ki az uralkodók, főleg a török veszély időszakában
- felettük a földesúr bíráskodott – ez az úriszék
- szabadon költözhettek
- ez más földesúrhoz vagy egy városba való költözést jelenthetett
- a jobbágytelket a jobbágyfiú örökölte apja halála után
A városok és lakói
- Magyarországon ekkor alakulnak ki az első városok
- Nyugat-Európához képest jóval kevesebb a város és a polgár
- többségük mezőváros
- nincs városfaluk, mezők veszik körül
- kevés kiváltsággal rendelkeztek
- inkább hasonlítottak ezek favakra, mint a nyugati városokra
- lakóik jobbágyi státuszban vannak, a város egy földesúrtól függ
- kiváltságuk lehet, hogy a földesúr felé egy összegben adóznak, vagy vásárt tarthattak
- szabad királyi városok
- királyi tulajdonban van, előjogokkal rendelkezik, városfallal körülvett
- a király adhat városi kiváltságot településeknek
- a kiváltságok
- kereskedelmi: országos és helyi vásárok, árumegállító jog
- ezek a városok a tárnokmesterhez fordulhattak peres ügyeikkel, tehát lényegében a király alá tartoztak, nem az úriszék alá
- önkormányzatokkal kapcsolatos jogok (szabad bíró- és tanácsválasztás, bíráskodás)
- a városi polgárok főleg idegenek: németek, olaszok voltak
- a céhek is ekkor jelennek meg a városokban
- a lakók többsége a várost körülvevő földeken mezőgazdasággal is foglalkozott
- sokan szőlőtermesztéssel és borral kereskedtek
- a legjelentősebb városok:
- Buda, Kassa, Brassó, Sopron
- az Anjou-korban jelennek meg a felvidéki bányavárosok (pl: Körmöcbánya, Besztercebánya)
A nemesség
- a nemesség a 13. század végére egységes jogokkal rendelkező réteggé vált
- az Aranybulla gyűjtötte össze a magyar nemesség jogait, kiváltságait
- minden nemes „egy és ugyanazon” szabadságot élvezi
- adómentesek
- katonáskodni csak honvédő háborúban kell
- a király bíráskodik felettük
- nem lehet bírói ítélet nélkül elfogni őket
- a bárók
- ők a legnagyobb földbirtokkal rendelkező, legbefolyásosabb nemesek
- durván 200 családot jelentett
- általában a királyi udvarban éltek
- a király tanácsadó testületének, a királyi tanácsnak a tagjai és ők viselték a legfőbb méltóságokat is
- a nádor a király helyettese
- erdélyi vajda: egész Erdélyt a vajda nevű tisztségviselő igazgatta
- bánok: más, vármegyéknél nagyobb területek vezetői: macsói bán, temesi bán
- az ispánok álltak a megyék élén
- gyakran a báró nem utazott le a megyéjébe, hanem egyik familiárisa igazgatta a megyét és ő csak a tisztséget viselte
- a befolyásos tisztségek közé tartoztak az egyházi méltóságok
- az esztergomi és a kalocsai érsek és a püspökök
- az egyházi vezetők nagy rész bárói, illetve nemesi családból származott
- a nemességnek a nagy része közepes vagy kisebb birtokkal rendelkezett
- a katonáskodás mellett a vármegyék életében volt szerepük
- őket választották meg a megyei tisztségekre, bíráskodtak a vármegyében
- nemes volt a kis törpebirtokkal rendelkező is, ha földbirtoka mentes volt a szolgáltatásoktól
- a jobbágyoktól birtoka nem is, de előjogai megkülönböztették
- ők a legnagyobb földbirtokkal rendelkező, legbefolyásosabb nemesek
- az Aranybulla gyűjtötte össze a magyar nemesség jogait, kiváltságait