szabó_magda_történelem

A trianoni béke

-         az első világháború 1918 őszi lezárása után minden vesztes állammal elkezdődtek a béketárgyalások, amik olykor 2 évig is elhúzódtak

• a Károlyi-kormány, a Tanácsköztársaság, majd Horthy is tárgyalt az antanthatalmakkal

Az út a trianoni békéig

-         a magyarok célja

• a magyarokat a békekonferencián képviselő Apponyi Albert a történelmi Magyarország egyben tartásával érvelt
  • erre gyakorlatilag nem volt esély
  • a helyesebb a magyar etnikumú területek megtartásának követelése lett volna

-         az érvek

• Apponyi a történelmi Magyarországot egy megbonthatatlan földrajzi, gazdaság egységként írta le
• a vörös térkép
  • Teleki Pál földrajztudós készítette
  • a Kárpát-medence nemzetiségeit ábrázolta
  • a magyar nemzetiség vörössel volt rajta, ezért nevezték vörös térképnek
  • a térképpel a mellett lehetett érvelni, hogy összefüggő magyar etnikumú területeket ne csatoljanak el az országtól

-         a nemzetiségek célja

• saját állam létrehozása
• minél nagyobb területet szerettek volna

-         az érveik

• a népek önrendelkezéséhez való jog
  • az új határokat a nemzetiségi elvek alapján kell meghúzni
• hogy Magyarországon elnyomásban éltek: nem engedték maradéktalanul nyelvhasználatukat, iskoláikat
  • ez erős túlzás volt, de az is tény, hogy a magyar politikusok korábban nem voltak érzékenyek a nemzetiségi követelésekre
• néha a nemzetiségi számarányok meghamisításától sem riadtak vissza

-         a békekonferencia jellemzői

• a konferenciákat a legyőzött államokkal a Párizs melletti versailles-i palota-együttesben tartották
  • a magyar konferenciát az ún. Nagy-Trianon kastélyban, innen kapta a trianoni béke nevet
• 1920. június 4-én írták alá a békeszerződést
  • ez pár éve ünnepnap, a nemzeti összetartozás napja hazánkban
  • a magyar aláírók két jelentéktelen kormánypolitikus volt, senki nem vállalta volna a befolyásos politikusok közül, hogy így kötődjön a békéhez
• a veszteseket nem hívták meg, így Magyarország gyakorlatilag nem tudta befolyásolni a döntést
• a szerb, román, szlovák politikusok sikeresebben tudtak lobbizni érdekeikért
• a békekonferencián a wilsoni önrendelkezés elvét a francia állam érdekeit szem előtt tartó Clemenceau háttérbe szorította
  • ő az újonnan létrejött Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Romániával németellenes szövetséget kötött – ez az ún. kisantant
    • ezért elsősorban ezen államok erősödését tartotta szem előtt
    • így nem vették figyelembe, hogy az elcsatolt területek határ menti részein magyar többség él

-         a trianoni béke rendelkezései

• területi rendelkezések
  • elcsatolták az ország területének 2/3-át, lakosságának 3/5-ét
    • 3 millió magyar került a szomszédos államokba
• az elcsatolások gazdasági hatásai
  • Magyarország egyrészt elvesztette erőforrásainak és nyersanyagainak egy jelentős részét
    • a bányák és erdők nagy része a határokon túlra került
    • a korábbi belső piac 80%-a „külfölddé” változott
    • másrészt megbontva az egységes országot teljesen deformált és torz helyzetek alakultak ki
      • a vasútvonalak szétszabdalása
      • míg a kohászat 31%-a maradt a trianoni Magyarországon, addig a vasérckészletnek csupán 11%-a
      • a 68 millió q gabona őrlésére képes malomiparnak pedig csak 28 millió q gabona állt rendelkezésére
      • a vasúri gépgyártás négyötöde az ország központi részeire települt, ám a trianoni határokon belülre a hálózatnak csupán 38%-a került
      • a pontos adatokat nem kell megtanulni
• jóvátétel
  • a Jóvátételi Bizottság által jóváhagyott, húsz év alatt törlesztendő 200 millió aranykoronás jóvátételt kellett fizetnie Magyarországnak a győztesek számára
• a hadsereg korlátozása
  • Magyarország csak 35 000 fős hadsereget tarthatott fenn

-         a békeszerződések után

• az összes magyar politikus és a magyar társadalom egésze célként a revíziót, vagyis a békeszerződés megsemmisítését vagy felülvizsgálatát követelte
• a többség a „Mindent vissza!” állásponton volt, amire esély sem volt, a részleges revízió, amit az etnikai érvvel erősebben lehetett volna védeni nem volt elég a magyar politikának
• óriásplakátokon, iskolai kötelező verseket, újságokban, bélyegeket találkozhattak az emberek a revíziót követelő szlogenekkel