A sztálini Szovjetunió
A polgárháború és a bolsevik diktatúra megszilárdítása
- Kik fenyegethették ezt a hatalmat?
- a régi rend, a cár hívei – őket fehéreknek nevezzük
- a nemzetiségek – kozákok, ukránok, finnek, lengyelek, akik a nacionalista eszmék terjedésével saját államot vagy nagyobb függetlenséget szerettek volna
- a nyugat-európai államok (Anglia, Franciaország, az USA)
- féltek attól, hogy a kommunizmus eszméje nyugaton is elterjed
- a bolsevikok nem voltak hajlandó visszafizetni a cári Oroszország által felvett kölcsönöket
- összesen 14 ország küldött csapatokat a bolsevikok ellen
- egyedül a lengyelek győzték le őket a szovjet-lengyel háborúban és szereztek vissza korábbi lengyel területeket
- a parasztok, munkások tüntetései, sztrájkjai, lázadásai is több helyen felütötték a fejüket, ha nem volt élelem vagy munka
- Oroszországban gyakorlatilag polgárháború robbant ki
- a bolsevikok legyőzik ellenfeleiket
- győzelmük okai
- a bolsevikok Trockij vezetésével megszervezték az ún. Vörös Hadsereget
- ellenfeleik sem etnikailag, sem ideológiailag nem voltak egységesek
- sok ellenfelük nem fogott össze, így külön-külön le tudták győzni őket
- Oroszország paraszti ország ekkor és a parasztok, akik a bolsevikoktól földet kaptak feltették a kérdést, hogy mi lesz, ha a fehér haderő győz, visszaállítják-e a régi rezsimet, visszaveszik-e a földet, lesz-e büntetés
- a polgárháborúban és az azt követő éhínségben tizenhárommillió ember pusztult el
- a Szovjetunió létrejötte
- a harcok befejeztével, 1922-ben új nevet adtak az államnak: Szovjetunió
- a szovjetek munkástanácsok, amikre a bolsevik párt a hatalmát építette, az unió szövetséget jelent
- a bolsevik diktatúra kiépítése
- egyedül ők birtokolták a hatalmat
- az Alkotmányozó Gyűlést beszüntették
- ez a testület kezdte el az új alkotmány kidolgozását
- az alkotmányozó nemzetgyűlésben a bolsevikok kisebbségbe kerültek más baloldali pártokkal szemben
- Leninék egy nap után feloszlatták a gyűlést
- a többi szocialista pártot is rövid időn belül betiltották, vezetőiket bebörtönözték
- hatalmunkat gyakran terrorisztikus módszerekkel tartották fenn
- kivégzések, száműzések, cenzúra
- a bolsevikok felfogása a világról és a gyakorlat
- a bolsevikok hittek abban, hogy tudják, hogyan kell kialakítani az ideális világot
- a Marx által leírt, soha sehol be nem vezetett kommunizmust akarták kiépíteni
- a bolsevikok megsemmisítő csapásokat mértek a forradalom előtti társadalom minden területére
- a hadsereg, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a család, az egyház, az oktatás, a politikai pártstruktúra, a gazdaság – mindent meg akartak változtatni
- valójában nem vették figyelembe, hogy Oroszországban nincsenek meg a gazdasági feltételek és a történelmi előzmények egy ilyen változtatás véghezviteléhez és a népet, sem lehet egyik napról a másikra teljes irányváltásra kényszeríteni
Sztálin hatalmának kiépítése
- 1924 januárjában elhunyt Lenin
- hatalmi harc kezdődött a bolsevik pártban
- a két legesélyesebb jelölt
- Trockij
- a Vörös Hadsereg megszervezője, kitűnő, energikus szónok
- Sztálin
- de durva és kultúrálatlan
- Lenin kezdetben Sztálint támogatta, de utolsó írásaiban megváltozott a véleménye, látva azt, hogy Sztálin mennyire hataloméhes
- Trockij
Sztálin, a diktátor
- Sztálin pár év alatt önkényuralmat, vagyis diktatúrát épített ki
- eszközei
- száműzések, perek, kivégzések, ellenfelei ellenőrzése és megfélemlítése, cenzúra
- olyan hangulatot alakít ki, hogy senkinek eszébe se jusson megkérdőjelezni a hatalmát
- leszámolások
- koncepciós perek
- nyilvános tárgyaláson a vádlott bevallotta bűnét
- az egész egy színpadi előadásra hasonlított
- betanult szövegeket mondtak
- nem történt váratlan: a vádlott beismerte bűnösségét
- az ítélet is előre megvolt
- Kik voltak az áldozatok?
- Sztálin közvetlen politikai ellenfelei
- magas rangú bolsevik politikusok ellenfelei
- a terror áldozatai exponenciálisan nőttek: egy magas rangú politikust bevádoltak, az alatta elhelyezkedő, vele kapcsolatot ápolók is ezután a vádlottak padjára kerültek és így tovább
- Milyen mértékű volt a vérengzés?
- 2 év alatt (1936-1938) kb 4.5-5.5 millió letartóztatásra, 800-900 ezer halálos ítéletre kerülhetett sor
- GULAG
- akit nem végeztek ki munkatáborba küldtek, ahol nagyon nehéz körülmények között komoly fizikai munkát végeztek az elítéltek
- pár konkrét per
- leszámolás Trockijjal és híveivel
- Sztálin 1940-ben Mexikóban egy orgyilkossal ölette meg
- leszámolás Kirovval
- 1934-ben sokan Sztálin ellen szavaztak a bolsevik párt kongresszusán
- Sztálin problémája az volt, hogy nem tudta kik szavaztak ellene, hiszen a neveket csak ki kellett húzni
- 1938-ra a kongresszus küldötteinek több, mint 80%-a meg lett gyilkolva
- gyanús körülmények között meggyilkolták Kirovot is – azóta kiderült, hogy a parancsot Sztálin adta ki
- 1934-ben sokan Sztálin ellen szavaztak a bolsevik párt kongresszusán
- a hadsereg lefejezése
- a Szovjetunió 5 marsalljából 3-at, 57 hadtestparancsnokából 50-et, 186 hadosztályparancsnokából 154-et, 456 ezredeséből 401-et végeztetett ki
- a személyi kultusz
- kezdetét vette a diktatórikus rendszerek óhatatlan velejárója, a „nagy vezér” személyi kultusza
A gazdaság működése a Szovjetunióban
- a tervgazdálkodás bevezetése
- a tervgazdálkodás fogalma
- azt jelenti, hogy központilag, vagyis a pártból (vagyis maga Sztálin) mondta meg, hogy mit kell termelni, hol és milyen gyárat kell létesíteni
- ennek alapja, hogy a Szovjetunióban minden gyár, üzem, üzlet, vállalat állami tulajdonb került, nem indíthatott valaki egy magánüzletet
- a pozitív hozadék
- Sztálin sok mindent alárendelt az iparosításnak
- a nehéziparra: bányászat, kohászat, gépgyártásra koncentráltak
- ezekben az iparágakban sok fejlődést elértek
- a hihetetlen áldozatokkal járó modernizáció a gazdaság 15%-os évi növekedését, az ipari termelés megnégyszereződését, javuló szociális, oktatási és egészségügyi viszonyokat teremtett
- negatív vonások
- a mezőgazdaság fejlesztése teljesen háttérba szorult
- rendszeres volt a hiány a mindennapi szükségletekből (élelmiszer, ruha, cipő)
- a helyi sajátosságokkal nem foglalkoztak, az egész Szovjetunióban egységesítették a gazdasági terveket
- sok logikátlan tervet is megpróbált kivitelezni az állam
- sok helyen selejtet gyártottak, rossz minőségű árut
- példa: a Fehér-tengeri csatornát lényegében 200 000 ember rabszolgamunkájával ásták, de nem elég mélyre, így nem lett hajózható és a munkások 50%-a meghalt
- a mezőgazdaság fejlesztése teljesen háttérba szorult
- a mezőgazdaság kollektivizálása
- a parasztok földjei, állatai, szerszámai, gépei újonnan kialakított, nagy, állami termelőszövetkezetekbe kerültek
- mostantól a parasztoknak a termelőszövetkezetekben (tsz-ek) kellett dolgozni
- fellépés a kulákok ellen
- a parasztság természetesen ellenállt, amit Sztálin keményen megtorolt
- a parasztok közül a leggazdagabbak, akik különben is a legbefolyásosabbak voltak tiltakoztak a legjobban
- a gazdag parasztokat kuláknak minősítették, és azt mondták a kommunizmus ellenségei
- minden kulákot el kellett távolítani a faluból, munkatáborokba, Szibériába kerültek
- az ukrajnai éhség, 1932-33
- a kollektivizálás elősegítésére, bosszúból a lassan történő kollektivizálásra Sztálin mesterséges éhséget kreált, egyszerűen elvitték a gabonát, de nem hoztak be élelmet
- 2,5 - 5 millió ember halhatott meg