Itália meghódítása
Róma pár évszázadig egy Itália középső területén lévő egyszerű, a latin nép alapította városállam volt, mely a Kr. e. 4. századtól pár évszázad alatt az egész Földközi-tenger partvidékét meghódította, és létrehozta a Római Birodalmat.
A római hadsereg
- általános hadkötelezettség: vagyis minden római polgárnak kellett katonáskodnia
- a római hadseregnek tagjai
- a római polgárok, a polgárjoggal járó legfőbb kötelezettség a katonáskodás
- 14-46 éves korig katonák, 60 éves korig a város védelmét látják el
- ekkor még nem zsoldosseregek voltak: tehát a katonák az egyszerű földművelők, kézművesek, kereskedők közül kerültek ki: nekik akkor kellett hadba vonulniuk, ha háború volt
- a polgároknak maguknak kellett megvenni a ruhákat, a fegyvereket, a védőfelszereléseket
- Róma háborúi
- a köztársasági kor közel 500 éve alatt csak két békés év volt
- ez nem folyamatos nagy háborúkat jelent, de a Róma környéki kis népekkel, városokkal gyakoriak voltak az összetűzések
- a római hadsereg felépítése
- az alapegység: a légiók
- főleg nehézfegyverzetű gyalogságból állt
- létszáma 6000 fő között volt
- a légiókhoz 300 fős lovascsapatok is tartozhattak
- a római tábor
- ezek az ellenségtől elfoglalt területen létrejövő kis katonavárosok voltak
- mindig ugyanolyan tábort építettek ki
- négyszög alakú volt
- a győzelem után diadalmenetet tartott a hadvezér
- az „oszd meg és uralkodj” elv
- Róma ügyes hódító politikáját jelenti: az ellenségeiket egymás ellen ugrasztották, megakadályozták, hogy egységesen lépjenek fel ellenük
- kihasználták ellenfeleinek belső társadalmi viszályait, az ellenségek egymás közti érdekellentéteit
- főleg jól működött a már meghódított népek tekintetében: különböző jogokat adtak nekik, így egyikőjük fellázadásánál a másik nem csatlakozott hozzá
Itália meghódítása
- kezdeti védekező háborúk
- Róma fennállásának első másfél évszázada védekező háborúkkal telt el
- Kr. e. 387: a kelta gallok törtek be Itáliába és feldúlták Róma városát
- ez olyan tragikus esemény volt Rómában, hogy évszázadokig gyásznapnak számított
- közel 700 éven keresztül Rómába semmilyen ellenséges haderő nem tette be a lábát
- a felemelkedési lehetőséget Róma számára az etruszk birodalom hanyatlása hozta el
- Dél-Itália megszerzése
- Róma görög gyarmatvárosokat győzött le itt
A pun háborúk és a Földközi-tenger medencéjének meghódítása
Karthágó
- Karthágót
- a föníciaiak akapították
- a mai Tunézia területén fekszik
- Karthágó legendája
- Kr. e. 814-ben Didó királynő alapította
- akkora földet kérnek a helyiektől, amit egy ökör bőrével be lehet takarni, a bőrt azonban csíkokra vágták és így hasították ki területüket
- Karthágó egy gyarmatvárosból egy nagybirodalom fővárosává vált
- a föníciai városok az asszír, majd a babiloni hódítás után hanyatlani kezdtek
- ekkor a gyarmatvárosok függetlenné váltak anyavárosaiktól és önálló politizálásba kezdtek
- a Kr. e. 4. századra erős szövetség alakult ki az egykori föníciai gyarmatvárosok között, melynek élére Karthágó került, mely ekkorra 200 000 fős nagyvárossá fejlődött
Az első pun háború
- a karthágóiak (akiket a rómaiak punoknak neveztek) és Róma között hamarosan ellentét alakult ki
- a Földközi-tenger nyugati medencéjének ez a két állama volt a legnagyobb és mindketten ellenőrizni szerették volna a fontos kereskedelmi útvonalakat
- a háború célja Szicília szigetének megszerzése volt
- a hadseregek
- a rómaiak erős szárazföldi sereggel, nehézfegyverzetű gyalogos légiókkal és lovassággal rendelkeztek, flottát a háború közben építettek
- a punok erős tengeri hajóhaddal bírtak
- a háború eldöntése egy római találmányhoz kapcsolódik
- a háború főleg tengeren zajlott és a karthágóiak fölényével haladt
- a rómaiak azonban egy találmánnyal megfordították a háború menetét: a csapóhíd (holló)
- a tengeri csatát szárazföldi csatává alakították, amiben jobbak voltak
- a béke
- Karthágónak át kellett adnia Szicíliát és a Szicília és Itália közt fekvő szigeteket
- minden római hadifoglyot szabadon kellett engedni
- 10 év alatt 3200 talentum hadisarcot kellett fizetni
- új közigazgatási egység: a provincia
- Róma az újabb és újabb területeket ún. provinciákként csatolta kialakuló birodalomhoz
- a provincia Rómának alárendelt tartományt jelent
- egy Rómából kiküldött helytartó irányítja
- adót fizet, és katonákat küld Rómának
- az első provincia Szicília volt
A második pun háború
- pár évtized múlva újra szembekerült egymással a két állam
- az okok azonosak voltak: az első pun-római háború nem döntött a Földközi-tenger nyugati medencéjének birtoklásáról
- Róma sürgette az újabb háború kitörését, ugyanis Karthágó gyorsan kiheverte az első háború veszteségét és a hispániai nemesfémbányáiból újra nagy gazdagságra jutott
- a pun hadvezér, Hannibál különleges terve
- Rómát északról, az egész Földközi-tengert megkerülve támadják meg
- meglepetést akart okozni okozzanak
- másrészt Hannibál fel akarta tölteni a seregét a Rómával ellenséges népekből a hosszabb út alatt
- a terv sikeressége
- egyrészt sikeres, mert az északról jövő sereg nagy megdöbbenést keltett Rómában
- másrészt sikertelen, mert a gallok csak zsoldosként csatlakoztak hozzá, igaz 50 000-en
- de az általános Róma ellenes népfelkelés elérése nem sikerült Hannibálnak
- az átkelés sikere
- a hadsereg kezdetben: 50 000 fő és 9000 lovas + harci elefántok
- megérkezett: 20 000 fő + 6000 lovas + 1 harci elefánt
- a háború
- Hannibál serege tűnt erősebbnek
- P. Cornelius Scipio, a római hadvezér taktikája: nem bocsátkoznak csatába, Hannibál seregét, melynek nincs utánpótlása kifárasztják
- míg Róma, mely mellett a szövetségesek is kitartottak folyamatosan fel tudta tölteni seregét, addig Hannibál felőrlődött a kis küzdelmekben
- több mint 10 évig tartózkodott Itáliában
- Scipio végső terve: áthajózva, Karthágó mellett, saját földjén támadja meg Hannibált
- Hannibál megfogyatkozott és kifáradt serege gyorsan visszatér
- Kr. e. 202, Záma – Scipio legyőzi a csak kis sereggel kiállni képes Hannibált
- a béke
- Karthágó csak a várost és közvetlen környékét tarthatta meg
- 10 hajót tarthatott meg flottájából
- 50 évre 10000 talentum hadisarc (kb. 262 tonna ezüst)
- csak Róma engedélyével viselhetett háborút
A harmadik pun háború
- Karthágó megszegi a békét: Numídia támadása elhárítására nem kérte Róma engedélyét
- a rómaiak gyorsan legyőzik Karthágót
- Africa néven provinciát szerveztek
- híres legenda: lerombolták és sóval hintették be
A keleti terjeszkedés
- a Kr. e. 2. században Róma elfoglalja Makedóniát és a görög világot is
- ezt követően az egész Földközi-tenger vidékére kiterjeszti uralmát, létrejön a Római Birodalom
- a legnagyobb kiterjedését a birodalom a Kr. u. 2. században, a császárkor alatt érte el
A köztársaság válsága
A köztársaság időszaka egy közel 500 éves időszak Róma történelmében. A Kr. e. 2. századra a kezdeti kis városállam hatalmas birodalommá nőtt, egész arculata, jellege, céljai megváltoztak. Ezt a hatalmas birodalmat egyre nehezebb volt a lassabb döntéshozatalt jelentő köztársasági keretek között irányítani. E mellett olyan társadalmi problémák is felléptek – a parasztság elszegényedése, a nagy rabszolgatömegek kialakulása – amit a köztársaság szintén nem tudott kezelni. A Kr. e. 1. században fokozatosan, de egyre nagyobb szerepe lett a hadvezéreknek, az állam egyre inkább egyszemélyi vezetés alá került. A cím ne tévesszen meg minket: nem Róma kerül válságba, csak Róma államszervezete alakul át.
Társadalmi problémák a köztársaság kor végén
- a parasztság elszegényedése
- az elszegényedés okai
- a háborúk távol tartották őket birtokaiktól
- a rabszolgamunkát egy idő után nem tudták megfizetni
- a gazdasági versenyben sokan tönkrementek a nagybirtokosokkal szemben
- földjeiket a nagybirtokosok vásárolták fel
- kialakul a városi nincstelenek rétege
- a parasztság rétegéből alakul ki
- földjét elvesztő, a városba vagyis Rómába vándorló paraszt
- műhelyekben dolgoztak, alkalmi munkából éltek, gyakran bűnözésből tartották fenn magukat
- „Kenyeret és cirkuszt!” – ingyen gabonaosztások, cirkuszi játékok – ez a két dolog, ami érdekli őket
- a hadsereg problémája
- szorosan összefügg a parasztság elszegényedésével
- egyre kevesebb paraszt tud kiállni katonáskodni, hiszen ahhoz fel kell szerelniük magukat
- egyre kevésbé lelkesek, hiszen hazájuktól távol, érthetetlen célokért kell küzdeniük
- a rabszolga-probléma
- a rabszolgák helyzete
- dolognak, beszélő szerszámnak tartották a rabszolgákat
- Hol alkalmazták a rabszolgákat?
- a dél-itáliai nagybirtokokon
- bányákban
- gladiátorként
- gályákon
- nevelőként
- a rabszolga-probléma
- a számuk megnövekedésével nagy rabszolgafelkelések törnek ki
- a legjelentősebb a Spartacus-féle rabszolgafelkelés Kr. e. 73-71
- Spartacus trák származású rabszolga volt
- a felkelés Capua városában egy gladiátor-kiképző iskolából indult útjára
- a rabszolgasereg gyorsan nőtt és több mint 2 évig pusztították Itália földjét
- céljuk az volt, hogy szövetségest találjanak
- végül Crassus, római hadvezér győzi le őket
- a megtorlás szigorú: több száz rabszolgát feszítettek keresztre a legjelentősebb itáliai országút, a via Appia mentén
Út az egyeduralom felé
- egy nagy birodalmat sokkal hatékonyabban lehet egy kézből, egy központból irányítani
- ha az uralkodó határoz valamit, akkor az gyorsan bevezethető a birodalom legtávolabbi csücskében is
- a köztársasági Róma
- a hatalmas birodalommá alakulás idején is évente választott tisztviselők, a szenátus és a népgyűlések vitáiban alakultak ki a döntések
- a consulok ketten voltak, nem mindig értettek egyet és egy év után le is váltották őket, többször senki sem lehetett consul
- egy ilyen rendszerben nehezen lehetett egyből reagálni egy, a birodalom peremterületén jelentkező kérdésre
- a hatalomért induló politikai küzdelemben két nagy csoport alakult ki
- az egyikbe elsősorban a vagyonos, nagybirtokos családok tartoztak, akik a szenátust alkották
- a másikba a szélesebb néprétegek érdekeit is figyelembe vevő kereskedők
- a politikusok és hadvezérek olykor polgárháborús helyzetet teremtő küzdelmet vívtak egymással
- Marius hadseregreformja
- Marius az a hadvezér, aki az elszegényedő parasztság és a hadsereg problémáinak megoldására egy reformot hozott
- Marius hadvezérként jól érezte a hadsereg problémáját
- a numídiai háborúban a válság élesen kiütközött
- a numídiai király egyszerűen lefizette a római légiókat akik kudarcokat szenvedtek
- a szenátus Mariust nevezte ki új parancsnoknak, aki ekkor szembesült a problémával
- Marius reformjai
- a korábbi paraszti hadsereg helyett zsoldosseregeket szervezett
- a zsoldosseregek
- főleg vagyontalan római polgárokat toborzott, elsősorban a városi nincstelenek rétegéből
- a katonák 16 évig szolgáltak zsoldért és ellátásért
- a leszerelés után a katonák földet kaptak veteránként a meghódított provinciákban
- bevezette a rendszeres kiképzést
- egységes ruházatot és fegyverzetet vezetett be
- ekkorra alakul ki a filmekből is ismert fegyelmezett, egységes látványt nyújtó, légiókként vonuló római hadsereg
- Marius reformjának más hatása is volt
- korábban a szenátus nevezte ki ide-oda a római hadvezéreket, most a zsoldosseregeknek állandó parancsnoka lett
- az új seregek egy idő után már nem a római államnak, hanem saját hadvezérüknek tartoztak hűséggel
- hiszen tőle kapták fizetésüket, leszerelésükkor a földbirtokot
- vagyis nagyban nőtt a hadvezérek szerepe Rómában
- Mariushoz kötődik még egy változás
- Marius volt az első a római történelemben, akit többször is megválasztották consulnak
- ez az egyeduralom kialakulása felé tett fontos lépés
- Sulla diktatúrája
- az, hogy a hadvezéreknek egyre nagyobb a szerepe és hogy valaki több évig is lehet consul és ezáltal az egyeduralom kialakulása felé megy el Róma leginkább Sulla diktatúrája mutatja
- Sulla története
- egy konfliktusa után hadvezérként seregével Róma ellen vonult
- nagy vérfürdőt rendezett Rómában az ellenfelei között
- egy halállistát készíttetett
- aki ezen rajta volt, azt bárki büntetlenül megölhette, a feljelentő részesedést kapott a megölt vagyonából, a többi az államnak jutott
- Sulla természetesen személyes politikai ellenfeleit irtotta ki ilyen módon
- három év után kicsit megmagyarázhatatlanul lemondott a hatalomról
Caesar egyeduralma
- Kik a legbefolyásosabb hadvezérek, politikusok Rómában Sulla után?
- Crassus
- leveri a Spartacus-felkelést
- Pompeius
- az elharapódzó kalóz-problémát megoldja
- Cicero
- Caesar
- gazdag származású római államférfi
- az első triumviratus
- Caesar, Pompius és Crassus szövetsége, titkos megállapodása politikai tevékenységük összehangolásáról
- a triumvirek találkozókon beszélik meg a következő évek „programját”, felosztják egymás közt a tisztségeket és a birodalom gazdag provinciáit
- Caesar Galliát kapja helytartóként
- jelentős katonai sikereket ér el
- erős, hozzá hű hadsereget szervez
- 11 légiót szerel fel
- könyvet is ír erről az időszakról
- az egyeduralom kiépítése
- Kr. e. 53 – Crassus meghal a keleti harcokban
- a triumvirátus felbomlik, Pompeius és Casear pedig hamar szembefordul egymással
- polgárháború Caesar és Pompeius között
- Kr. e. 49 – Caesar consul akar lenni, dönt a Rómába való hazatérésről
- a Rubicon folyót átlépi légióival, s Rómába a törvények szerint nem lehetne katonasággal menni, ezzel megszegi ezt
- „A kocka el van vetve” – mondja ekkor – vagyis már nincs visszaút, a Rubicon átlépésével törvénytelenséget követ el, innen már végig kell vinnie tervét: az egyeduralom megszerzését
- Caesar légióival bevonul Rómába
- Kr. e. 48 – Caesar legyőzi Poimpeiust
- Kr. e. 47 - Caesar keleti hódítások után tér vissza Rómába
- „Veni, vidi, vici!” – „Jöttem, láttam, győztem” – üzeni haza
- Caesar rendszere
- katonai diktatúrát épít ki
- alapja a hozzá hű, kitűnő hadsereg
- tisztségei
- 10 évre, majd élethossziglan dictatornak választatja magát
- főpap
- élethossziglani néptribunus
- örökös cenzor
- ő rendelkezett az államkincstárral
- az imperator (hadvezér) nevet neve állandó jelzőjévé tette
- minden fontos köztársasági tisztségre megválasztatta magát, lényegében diktatúrát vezetett be
- intézkedései
- megbocsátás
- Pompeius híveit nem üldözte, sőt tisztségeket is elnyertek
- gazdasági intézkedések
- intézkedéseket hozott az itáliai mezőgazdaság segítésére
- útépítési, mocsár-lecsapolási, talajvíz-levezetési terveket dolgozott ki
- a pénzforgalmat új aranypénz kibocsátásával igyekezett egységesíteni
- a nincstelenek rétegének problémáját próbálta megoldani
- 80 000 főt telepített le itáliai és provinciai földeken
- ezzel Róma zsúfoltságát is igyekezett megszüntetni
- ingyengabonát osztott
- naptárreform – szökőnap bevezetése – Julián-naptár
- Caesar bukása
- oka: a köztársasági eszme erős
- bizonyos hagyományokat látványosan semmibe vett
- személyi kultuszt vezetett be
- nem nézik jó szemmel az egyeduralom bevezetését
- Kr. e. 44 március 15-én egy szenátorokból álló összeesküvő csoport megöli
- „Te is fiam, Brutus?” – fogadott fia is a merénylők között volt