szabó_magda_történelem

Itália meghódítása

Róma pár évszázadig egy Itália középső területén lévő egyszerű, a latin nép alapította városállam volt, mely a Kr. e. 4. századtól pár évszázad alatt az egész Földközi-tenger partvidékét meghódította, és létrehozta a Római Birodalmat.

A római hadsereg

-          általános hadkötelezettség: vagyis minden római polgárnak kellett katonáskodnia

• a római hadseregnek tagjai
  • a római polgárok, a polgárjoggal járó legfőbb kötelezettség a katonáskodás
  • 14-46 éves korig katonák, 60 éves korig a város védelmét látják el
  • ekkor még nem zsoldosseregek voltak: tehát a katonák az egyszerű földművelők, kézművesek, kereskedők közül kerültek ki: nekik akkor kellett hadba vonulniuk, ha háború volt
  • a polgároknak maguknak kellett megvenni a ruhákat, a fegyvereket, a védőfelszereléseket
• Róma háborúi
  • a köztársasági kor közel 500 éve alatt csak két békés év volt
  • ez nem folyamatos nagy háborúkat jelent, de a Róma környéki kis népekkel, városokkal gyakoriak voltak az összetűzések

-          a római hadsereg felépítése

• az alapegység: a légiók
  • főleg nehézfegyverzetű gyalogságból állt
  • létszáma 6000 fő között volt
  • a légiókhoz 300 fős lovascsapatok is tartozhattak
• a római tábor
  • ezek az ellenségtől elfoglalt területen létrejövő kis katonavárosok voltak
  • mindig ugyanolyan tábort építettek ki
  • négyszög alakú volt
• a győzelem után diadalmenetet tartott a hadvezér

-          az „oszd meg és uralkodj” elv

• Róma ügyes hódító politikáját jelenti: az ellenségeiket egymás ellen ugrasztották, megakadályozták, hogy egységesen lépjenek fel ellenük
• kihasználták ellenfeleinek belső társadalmi viszályait, az ellenségek egymás közti érdekellentéteit
• főleg jól működött a már meghódított népek tekintetében: különböző jogokat adtak nekik, így egyikőjük fellázadásánál a másik nem csatlakozott hozzá

Itália meghódítása

-          kezdeti védekező háborúk

• Róma fennállásának első másfél évszázada védekező háborúkkal telt el
• Kr. e. 387: a kelta gallok törtek be Itáliába és feldúlták Róma városát
  • ez olyan tragikus esemény volt Rómában, hogy évszázadokig gyásznapnak számított
  • közel 700 éven keresztül Rómába semmilyen ellenséges haderő nem tette be a lábát
• a felemelkedési lehetőséget Róma számára az etruszk birodalom hanyatlása hozta el

-          Dél-Itália megszerzése

• Róma görög gyarmatvárosokat győzött le itt

A pun háborúk és a Földközi-tenger medencéjének meghódítása

Karthágó

-          Karthágót

• a föníciaiak akapították
  • a mai Tunézia területén fekszik

-          Karthágó legendája

• Kr. e. 814-ben Didó királynő alapította
• akkora földet kérnek a helyiektől, amit egy ökör bőrével be lehet takarni, a bőrt azonban csíkokra vágták és így hasították ki területüket

-          Karthágó egy gyarmatvárosból egy nagybirodalom fővárosává vált

• a föníciai városok az asszír, majd a babiloni hódítás után hanyatlani kezdtek
• ekkor a gyarmatvárosok függetlenné váltak anyavárosaiktól és önálló politizálásba kezdtek
• a Kr. e. 4. századra erős szövetség alakult ki az egykori föníciai gyarmatvárosok között, melynek élére Karthágó került, mely ekkorra 200 000 fős nagyvárossá fejlődött

Az első pun háború

-          a karthágóiak (akiket a rómaiak punoknak neveztek) és Róma között hamarosan ellentét alakult ki

• a Földközi-tenger nyugati medencéjének ez a két állama volt a legnagyobb és mindketten ellenőrizni szerették volna a fontos kereskedelmi útvonalakat
• a háború célja Szicília szigetének megszerzése volt

-          a hadseregek

• a rómaiak erős szárazföldi sereggel, nehézfegyverzetű gyalogos légiókkal és lovassággal rendelkeztek, flottát a háború közben építettek
• a punok erős tengeri hajóhaddal bírtak

-          a háború eldöntése egy római találmányhoz kapcsolódik

• a háború főleg tengeren zajlott és a karthágóiak fölényével haladt
• a rómaiak azonban egy találmánnyal megfordították a háború menetét: a csapóhíd (holló)
  • a tengeri csatát szárazföldi csatává alakították, amiben jobbak voltak

-          a béke

• Karthágónak át kellett adnia Szicíliát és a Szicília és Itália közt fekvő szigeteket
• minden római hadifoglyot szabadon kellett engedni
• 10 év alatt 3200 talentum hadisarcot kellett fizetni

-          új közigazgatási egység: a provincia

• Róma az újabb és újabb területeket ún. provinciákként csatolta kialakuló birodalomhoz
• a provincia Rómának alárendelt tartományt jelent
  • egy Rómából kiküldött helytartó irányítja
  • adót fizet, és katonákat küld Rómának
  • az első provincia Szicília volt

A második pun háború

-          pár évtized múlva újra szembekerült egymással a két állam

• az okok azonosak voltak: az első pun-római háború nem döntött a Földközi-tenger nyugati medencéjének birtoklásáról
• Róma sürgette az újabb háború kitörését, ugyanis Karthágó gyorsan kiheverte az első háború veszteségét és a hispániai nemesfémbányáiból újra nagy gazdagságra jutott

-          a pun hadvezér, Hannibál különleges terve

• Rómát északról, az egész Földközi-tengert megkerülve támadják meg
  • meglepetést akart okozni okozzanak
  • másrészt Hannibál fel akarta tölteni a seregét a Rómával ellenséges népekből a hosszabb út alatt
  • a terv sikeressége
    • egyrészt sikeres, mert az északról jövő sereg nagy megdöbbenést keltett Rómában
    • másrészt sikertelen, mert a gallok csak zsoldosként csatlakoztak hozzá, igaz 50 000-en
      • de az általános Róma ellenes népfelkelés elérése nem sikerült Hannibálnak
      • az átkelés sikere
        • a hadsereg kezdetben: 50 000 fő és 9000 lovas + harci elefántok
        • megérkezett: 20 000 fő + 6000 lovas + 1 harci elefánt

-          a háború

• Hannibál serege tűnt erősebbnek
• P. Cornelius Scipio, a római hadvezér taktikája: nem bocsátkoznak csatába, Hannibál seregét, melynek nincs utánpótlása kifárasztják
• míg Róma, mely mellett a szövetségesek is kitartottak folyamatosan fel tudta tölteni seregét, addig Hannibál felőrlődött a kis küzdelmekben
  • több mint 10 évig tartózkodott Itáliában
  • Scipio végső terve: áthajózva, Karthágó mellett, saját földjén támadja meg Hannibált
    • Hannibál megfogyatkozott és kifáradt serege gyorsan visszatér
    • Kr. e. 202, Záma – Scipio legyőzi a csak kis sereggel kiállni képes Hannibált

-          a béke

• Karthágó csak a várost és közvetlen környékét tarthatta meg
• 10 hajót tarthatott meg flottájából
• 50 évre 10000 talentum hadisarc (kb. 262 tonna ezüst)
• csak Róma engedélyével viselhetett háborút

A harmadik pun háború

-          Karthágó megszegi a békét: Numídia támadása elhárítására nem kérte Róma engedélyét

-          a rómaiak gyorsan legyőzik Karthágót

-          Africa néven provinciát szerveztek

-          híres legenda: lerombolták és sóval hintették be

A keleti terjeszkedés

-          a Kr. e. 2. században Róma elfoglalja Makedóniát és a görög világot is

-          ezt követően az egész Földközi-tenger vidékére kiterjeszti uralmát, létrejön a Római Birodalom

-          a legnagyobb kiterjedését a birodalom a Kr. u. 2. században, a császárkor alatt érte el

A köztársaság válsága

A köztársaság időszaka egy közel 500 éves időszak Róma történelmében. A Kr. e. 2. századra a kezdeti kis városállam hatalmas birodalommá nőtt, egész arculata, jellege, céljai megváltoztak. Ezt a hatalmas birodalmat egyre nehezebb volt a lassabb döntéshozatalt jelentő köztársasági keretek között irányítani. E mellett olyan társadalmi problémák is felléptek – a parasztság elszegényedése, a nagy rabszolgatömegek kialakulása – amit a köztársaság szintén nem tudott kezelni. A Kr. e. 1. században fokozatosan, de egyre nagyobb szerepe lett a hadvezéreknek, az állam egyre inkább egyszemélyi vezetés alá került. A cím ne tévesszen meg minket: nem Róma kerül válságba, csak Róma államszervezete alakul át.

Társadalmi problémák a köztársaság kor végén

-          a parasztság elszegényedése

• az elszegényedés okai
  • a háborúk távol tartották őket birtokaiktól
  • a rabszolgamunkát egy idő után nem tudták megfizetni
  • a gazdasági versenyben sokan tönkrementek a nagybirtokosokkal szemben
  • földjeiket a nagybirtokosok vásárolták fel
• kialakul a városi nincstelenek rétege
  • a parasztság rétegéből alakul ki
  • földjét elvesztő, a városba vagyis Rómába vándorló paraszt
  • műhelyekben dolgoztak, alkalmi munkából éltek, gyakran bűnözésből tartották fenn magukat
  • „Kenyeret és cirkuszt!” – ingyen gabonaosztások, cirkuszi játékok – ez a két dolog, ami érdekli őket

-          a hadsereg problémája

• szorosan összefügg a parasztság elszegényedésével
• egyre kevesebb paraszt tud kiállni katonáskodni, hiszen ahhoz fel kell szerelniük magukat
• egyre kevésbé lelkesek, hiszen hazájuktól távol, érthetetlen célokért kell küzdeniük

-          a rabszolga-probléma

• a rabszolgák helyzete
  • dolognak, beszélő szerszámnak tartották a rabszolgákat
• Hol alkalmazták a rabszolgákat?
  • a dél-itáliai nagybirtokokon
  • bányákban
  • gladiátorként
  • gályákon
  • nevelőként
• a rabszolga-probléma
  • a számuk megnövekedésével nagy rabszolgafelkelések törnek ki
  • a legjelentősebb a Spartacus-féle rabszolgafelkelés Kr. e. 73-71
    • Spartacus trák származású rabszolga volt
    • a felkelés Capua városában egy gladiátor-kiképző iskolából indult útjára
    • a rabszolgasereg gyorsan nőtt és több mint 2 évig pusztították Itália földjét
    • céljuk az volt, hogy szövetségest találjanak
    • végül Crassus, római hadvezér győzi le őket
    • a megtorlás szigorú: több száz rabszolgát feszítettek keresztre a legjelentősebb itáliai országút, a via Appia mentén

Út az egyeduralom felé

-          egy nagy birodalmat sokkal hatékonyabban lehet egy kézből, egy központból irányítani

• ha az uralkodó határoz valamit, akkor az gyorsan bevezethető a birodalom legtávolabbi csücskében is

-          a köztársasági Róma

• a hatalmas birodalommá alakulás idején is évente választott tisztviselők, a szenátus és a népgyűlések vitáiban alakultak ki a döntések
• a consulok ketten voltak, nem mindig értettek egyet és egy év után le is váltották őket, többször senki sem lehetett consul
• egy ilyen rendszerben nehezen lehetett egyből reagálni egy, a birodalom peremterületén jelentkező kérdésre

-          a hatalomért induló politikai küzdelemben két nagy csoport alakult ki

• az egyikbe elsősorban a vagyonos, nagybirtokos családok tartoztak, akik a szenátust alkották
• a másikba a szélesebb néprétegek érdekeit is figyelembe vevő kereskedők
• a politikusok és hadvezérek olykor polgárháborús helyzetet teremtő küzdelmet vívtak egymással

-          Marius hadseregreformja

• Marius az a hadvezér, aki az elszegényedő parasztság és a hadsereg problémáinak megoldására egy reformot hozott
• Marius hadvezérként jól érezte a hadsereg problémáját
  • a numídiai háborúban a válság élesen kiütközött
  • a numídiai király egyszerűen lefizette a római légiókat akik kudarcokat szenvedtek
  • a szenátus Mariust nevezte ki új parancsnoknak, aki ekkor szembesült a problémával
• Marius reformjai
  • a korábbi paraszti hadsereg helyett zsoldosseregeket szervezett
  • a zsoldosseregek
    • főleg vagyontalan római polgárokat toborzott, elsősorban a városi nincstelenek rétegéből
    • a katonák 16 évig szolgáltak zsoldért és ellátásért
    • a leszerelés után a katonák földet kaptak veteránként a meghódított provinciákban
  • bevezette a rendszeres kiképzést
  • egységes ruházatot és fegyverzetet vezetett be
    • ekkorra alakul ki a filmekből is ismert fegyelmezett, egységes látványt nyújtó, légiókként vonuló római hadsereg
• Marius reformjának más hatása is volt
  • korábban a szenátus nevezte ki ide-oda a római hadvezéreket, most a zsoldosseregeknek állandó parancsnoka lett
  • az új seregek egy idő után már nem a római államnak, hanem saját hadvezérüknek tartoztak hűséggel
    • hiszen tőle kapták fizetésüket, leszerelésükkor a földbirtokot
  • vagyis nagyban nőtt a hadvezérek szerepe Rómában
• Mariushoz kötődik még egy változás
  • Marius volt az első a római történelemben, akit többször is megválasztották consulnak
  • ez az egyeduralom kialakulása felé tett fontos lépés

-          Sulla diktatúrája

• az, hogy a hadvezéreknek egyre nagyobb a szerepe és hogy valaki több évig is lehet consul és ezáltal az egyeduralom kialakulása felé megy el Róma leginkább Sulla diktatúrája mutatja
• Sulla története
  • egy konfliktusa után hadvezérként seregével Róma ellen vonult
    • nagy vérfürdőt rendezett Rómában az ellenfelei között
  • egy halállistát készíttetett
    • aki ezen rajta volt, azt bárki büntetlenül megölhette, a feljelentő részesedést kapott a megölt vagyonából, a többi az államnak jutott
    • Sulla természetesen személyes politikai ellenfeleit irtotta ki ilyen módon
• három év után kicsit megmagyarázhatatlanul lemondott a hatalomról

Caesar egyeduralma

-          Kik a legbefolyásosabb hadvezérek, politikusok Rómában Sulla után?

• Crassus
  • leveri a Spartacus-felkelést
• Pompeius
  • az elharapódzó kalóz-problémát megoldja
• Cicero
  • a leghíresebb szónok
• Caesar
  • gazdag származású római államférfi

-          az első triumviratus

• Caesar, Pompius és Crassus szövetsége, titkos megállapodása politikai tevékenységük összehangolásáról
• a triumvirek találkozókon beszélik meg a következő évek „programját”, felosztják egymás közt a tisztségeket és a birodalom gazdag provinciáit
  • Caesar Galliát kapja helytartóként
    • jelentős katonai sikereket ér el
    • erős, hozzá hű hadsereget szervez
      • 11 légiót szerel fel
      • könyvet is ír erről az időszakról

-          az egyeduralom kiépítése

• Kr. e. 53 – Crassus meghal a keleti harcokban
  • a triumvirátus felbomlik, Pompeius és Casear pedig hamar szembefordul egymással
• polgárháború Caesar és Pompeius között
  • Kr. e. 49 – Caesar consul akar lenni, dönt a Rómába való hazatérésről
    • a Rubicon folyót átlépi légióival, s Rómába a törvények szerint nem lehetne katonasággal menni, ezzel megszegi ezt
    • „A kocka el van vetve” – mondja ekkor – vagyis már nincs visszaút, a Rubicon átlépésével törvénytelenséget követ el, innen már végig kell vinnie tervét: az egyeduralom megszerzését
    • Caesar légióival bevonul Rómába
    • Kr. e. 48 – Caesar legyőzi Poimpeiust
  • Kr. e. 47 - Caesar keleti hódítások után tér vissza Rómába
    • „Veni, vidi, vici!” – „Jöttem, láttam, győztem” – üzeni haza

-          Caesar rendszere

• katonai diktatúrát épít ki
  • alapja a hozzá hű, kitűnő hadsereg
  • tisztségei
    • 10 évre, majd élethossziglan dictatornak választatja magát
    • főpap
    • élethossziglani néptribunus
    • örökös cenzor
    • ő rendelkezett az államkincstárral
    • az imperator (hadvezér) nevet neve állandó jelzőjévé tette
  • minden fontos köztársasági tisztségre megválasztatta magát, lényegében diktatúrát vezetett be
• intézkedései
  • megbocsátás
    • Pompeius híveit nem üldözte, sőt tisztségeket is elnyertek
  • gazdasági intézkedések
    • intézkedéseket hozott az itáliai mezőgazdaság segítésére
    • útépítési, mocsár-lecsapolási, talajvíz-levezetési terveket dolgozott ki
    • a pénzforgalmat új aranypénz kibocsátásával igyekezett egységesíteni
  • a nincstelenek rétegének problémáját próbálta megoldani
    • 80 000 főt telepített le itáliai és provinciai földeken
      • ezzel Róma zsúfoltságát is igyekezett megszüntetni
      • ingyengabonát osztott
  • naptárreform – szökőnap bevezetése – Julián-naptár

-          Caesar bukása

• oka: a köztársasági eszme erős
  • bizonyos hagyományokat látványosan semmibe vett
  • személyi kultuszt vezetett be
  • nem nézik jó szemmel az egyeduralom bevezetését
• Kr. e. 44 március 15-én egy szenátorokból álló összeesküvő csoport megöli
  • „Te is fiam, Brutus?” – fogadott fia is a merénylők között volt