szabó_magda_történelem

A második világháború (1939-45)

A „zsidókérdés” és a háború borzalmai

-         az antiszemitizmus zsidóellenességet jelent

-         a holocaust a zsidóság ellen elkövetett náci népirtást jelöli

• a második világháborúban azonban nem csak a zsidóságot, de a cigányokat és a homoszexuálisokat is hasonlóan kezelték
• gettók
  • a zsidókat az emberi lét minimális feltételeit sem biztosító városi gettókban zsúfolták össze
  • ez elsősorban a lengyel területekre igaz, de Budapesten is működött gettó a VII. kerületben
  • az egész városból ide gyűjtötték össze az összes zsidót, így nagyon zsúfoltak voltak
  • sem elegendő élelemmel, sem elegendő gyógyszerrel nem rendelkeztek, így nagy volt a halálozási ráta
• koncentrációs táborok
  • a zsidókat ún. munkatáborokba gyűjtötték
  • itt nagyon rossz körülmények között napi 14-16 órát kellett dolgozniuk
  • sokan meghaltak a nehéz körülmények miatt
  • a leghírhedtebbek Dachau és Buchenwald voltak
• a „végső megoldás”
  • a világháború közben megkezdődött a zsidók tömeges, szervezett legyilkolása
  • új, megsemmisítő táborokat létesítettek
    • a leghírhedtebb Auschwitzban, Lengyelországban volt
  • a zsidókat zsúfolt vonatokban szállították a táborokba
  • a deportáltakat érkezésük után szétválasztották, egy részük – akik és amíg alkalmasak voltak rá – rabszolgamunkásként dolgozott, a többieket elgázosították
    • a gázkamrákban meggyilkolt áldozatok testeit krematóriumokban égették el
  • csak Auschwitzban több mint 1 millió embert semmisítettek meg
• az európai zsidóság embervesztesége a második világháború idején becslések szerint meghaladta az 5 milliót, ez az európai zsidóság 60%-a volt

-         a hátországok borzalmai

• a partizánmozgalmak
  • minden országban akadtak, akik hajlandóak voltak a németekkel való együttműködésre, egyes országokban többen, máshol kevesebben
  • egyesek viszont behúzódtak a hatalmas erdőségekbe és onnan kitörve próbálták merényletekkel, kis támadásokkal nehezíteni a német katonák életét
    • őket nevezzük partizánoknak
  • a legjelentősebb partizánmozgalom a Szovjetunióban alakult ki
  • a nácik általában a polgári lakosság ellen elkövetett népirtással zsarolták a partizánokat
• bombázások
  • mind a szövetségesek, mind a központi hatalmak bombázták az ellenséges területeket
  • a bombázások elleni védekezés
    • repülőkkel, légvédelmi lövegekkel
    • elsötétítéssel
    • légiriadó jelezte a lakosságnak az ellenséges gépek közeledtét
    • a lakosok pincékbe, föld alatti bunkerekbe menekültek
  • a városok nagyfokú bombázásának következtében Németországban 600 ezer, Japánban 500 ezer, Nagy-Britanniában 60 ezer polgári lakos vesztette életét
  • a két leghíresebb, szimbólummá váló elpusztított város
    • az angol Coventry
    • a német Drezda
      • a gyönyörű középkori várost a szövetségesek porig rombolták
• népirtások
  • tömegesen követtek el szörnyűségeket a német, a szovjet, a japán, a horvát, a magyar, a román hadsereg katonái vagy akár a partizánok is
  • a hadseregek rendszeresen és tömegesen – gyakran egész falvakat kiirtva – a polgári lakosságon torolták meg az őket ért támadásokat
    • Lidice
      • a náci barbárság szimbóluma lett a cseh Lidice falu lakosságának kiirtása, amit egy vezető náci politikus elleni merényletért bosszúból tettek
      • a 14 év feletti férfiakat kivégezték, a nőket és a gyerekeket koncentrációs táborokba hurcolták
      • Katyn
        • 1940-ben szovjetek mintegy 20 000 lengyel hadifoglyot végeztek ki és lőttek tömegsírba
        • a háború után a szovjetek azt állították, hogy a nácik által elkövetett népirtás bizonyítékait tárták fel Katynban
        • csak évtizedekkel később, 1990-ben derült ki, hogy mi volt az igazság
        • a délvidéki mészárlás
          • 1942 januárjában Dél-Bácskában a magyar csendőri és katonai alakulatok megtorló akciót kezdtek a helyi szerb polgári lakosság ellen
          • ennek során több mint 5000 polgári lakost öltek meg
          • bár a vizsgálat bebizonyította a tömeggyilkosság tényét, a kormányzó megszüntette az eljárást a katonatisztek ellen
    • 1944-ben és 45-ben ugyanitt több mint 30 ezer magyart gyilkoltak meg, tízezreket hurcoltak munkatáborokba

      A második világháború (1939-45)

      A fasiszta hatalmak összeomlása

      -         a nyugati front

      • a szövetségesek a teheráni konferencián döntöttek arról, hogy partra szállnak Franciaországban és a nyugati front megnyitásával kényszerítik térdre Hitlert
      • a normandiai partraszállás - 1944. június 6-án (D-nap)
        • a nap végére – 10 ezer főnyi veszteséggel – 130 ezer ember öt hídfőállást létesített a normandiai part 80 km hosszú szakaszán
        • két mesterséges kikötőt vittek magukkal, hogy a páncélozott járműveket és a nehézlövegeket partra tehessék
        • a szövetséges csapatok főparancsnoka az amerikai Eisenhower tábornok lett
      • a szövetségesek fokozatosan haladtak előre kelet felé felszabadítva a németek által elfoglalt területeket
        • Hitler parancsot adott Párizs elpusztítására, de annak német parancsnoka nem engedelmeskedett, így Párizs komoly pusztítás nélkül átvészelte a második világháborút

      -         a keleti front

      • 1944 januárjában Leningrád felszabadult a 900 napos ostrom alól
      • a Vörös Hadsereg 1944-es nyári offenzívája gyors sikert hozott a németek legerősebb pontján

      -         az olasz front

      • az olasz fronton fokozatosan haladtak előre a szövetségesek

      Magyarország a háború végén

       

      -         a fő kérdés az volt, hogy Magyarország „kiugrik-e” a háborúból, vagyis fegyverszünetet kér-e a szövetségesektől és átáll-e hozzájuk

      • ezt Horthy és kormánya is fontolgatta 1943-tól
      • Hitler, aki tökéletesen informált volt Horthyék terveiben Magyarország német megszállását tervezte
      • 1944. március 19-én a németek ellenállás nélkül megszállták Magyarországot
        • a polgári pártokat, a kisgazdapártot és a szociáldemokrata pártot feloszlatták, a baloldali és demokratikus lapokat betiltották
        • a megszálló csapatokkal érkezett Gestapo is – a magyar politikai rendőrség támogatásával – baloldali és ellenzéki politikusokat tartóztatott le
        • elkezdődött a zsidókérdés hitleri „megoldása” is: a sárga csillag, a vagyonelkobzás, a gettósítás, majd májusban megindult a vidéki zsidóság megsemmisítő táborokba deportálása
          • a korabeli ország területéről 437 ezer zsidószármazású magyar állampolgárt deportáltak, közülük
          • a kormányzó – nemzetközi nyomásra – július elején leállíttatta a további deportálásokat, megakadályozva ezzel a főváros kb. 200 ezer zsidó lakosának elhurcolását

      -         a szovjetek 1944 augusztus 25-én átlépték a magyar határt

      • ez, a háború biztos elvesztésének ténye és a lehetőség, hogy Magyarország hadszíntérré válik Horthyt újra a kiugrási kísérlet átgondolására késztette
        • e mellett a háború utáni területrendezés is kérdés volt: Románia és Magyarország is Hitler mellett harcolt és mindketten Erdély területét akarták megszerezni
          • Románia 1944 augusztusában átállt a szövetségesekhez, Horthy ezt októberben próbálta meg
      • Horthy október 15-én rádión bejelentette a háborúból való kilépést, de ekkor már késő volt, a németek eddigre már döntöttek a Magyarország feletti teljes hatalom átvételéről
        • a nyilasokat felfegyverezték és megkezdték egy katonai akció előkészítését
        • a nácik foglyul ejtették ifj. Horthy Miklóst, s apját zsarolták ezzel
        • a németek birtokukba vették a főváros stratégiai pontjait
      • Horthy maga és családja részére német oltalmat kért és kapott, majd ennek fejében másnap aláírta a harc további folytatására buzdító kiáltványt, Szálasi miniszterelnöki megbízását és saját lemondását
      • Horthy távozott az országból, a hatalom a nyilasok kezébe került

      -         a nyilas rémuralom

      • az ország háborúban tartása
        • a szovjetek már elfoglalták Kelet-Magyarországot, de Szálasi „nemzetvezető” és a nyilas állam mégis az értelmetlen harc folytatására kényszerítette a társadalmat, aminek csak újabb százezrek halála és az ország pusztulása lett a következménye
        • elrendelte minden 17 és 70 év közötti magyar állampolgár hadkötelezettségét
        • Hitler Budapestet „erőddé” nyilvánította, melyet „háztól házig” kell védeni, a második világháború befejező szakaszának egyik legdrámaibb csatája zajlott le az ezt követő hat hétben
      • a zsidóüldözések
        • a nyilasok megkezdték a Budapesten maradt, mintegy 250 ezer zsidó likvidálását
        • a VII. kerületben kijelölt és palánkokkal elzárt gettóba zsúfolták össze őket
        • sokakat közülük a Dunába lőttek
        • mintegy 50-70 ezer zsidó polgárt gyalogmenetben indítottak Hegyeshalom felé, hogy az SS-nek átadva erődítési munkákban vegyenek részt
        • származása miatt több neves magyar írót küldtek a halálba (Bálint György, Radnóti Miklós, Rejtő Jenő, Salamon Ernő, Szerb Antal és mások)
        • a magyar zsidók tízezreit megmentő diplomaták közül a svéd Raoul Wallenbergé emelkedik ki, de voltak magyarok is, akik segítettek üldözött embertársaiknak

      A háború vége

      -         az európai háború vége

      • a szövetségesek minden fronton szorították vissza a németeket
      • 1945 májusában a szovjet és az angol-amerikai haderő találkozott Németországban, az európai harcok befejeződtek
      • a fasiszta vezetők nem élték túl a háborút
        • a partizánok elfogták Mussolinit, akit szeretőjével együtt kivégeztek, és holttestüket Milánóban fejjel lefelé föllógatva közszemlére tették
        • április 29-én Hitler öngyilkos lett

      -         a potsdami konferencia

      • a győztesek megerősítették, hogy felszámolják a nácizmust, a háborús bűnösöket felelősségre vonják
      • Németországot (és Berlint) 4 megszállási övezetre osztották
      • határozatot hoztak a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt németek kitelepítéséről

      -         Japán kapitulációja

    • • a japánok fanatikus ellenállást tanúsítottak
        • kamikáze pilótáik öngyilkosságot elkövetve csapódtak be az amerikai hajókba
        az atombombák ledobása
      • • a bombák használatának oka: Truman elnök a jelentkező konfliktusok miatt figyelmeztetni akarta Sztálint az Egyesült Államok erejére, illetve igazolni akarta, hogy nem volt hiábavaló az atomkutatásra fordított óriási költség1945. augusztus 6-án az Enola Gay nevű B29-es bombázó Hirosimára atombombát dobott
        • • • hetvenezer ember halt meg azonnal
            • azokat, akik később haltak meg a sebesülések, égések és a sugárzások következtében, sohasem számolták össze
          • augusztus 9-én Nagaszakira ledobták a második bombát
      • 1945. szeptember 2-án a Missouri hadihajó fedélzetén a japánok aláírták az okmányt a feltétel nélküli megadásról