A Tudorok kora Angliában
Az angol gazdaság fejlődése
Korszakunkban a középkori gazdasági és társadalmi rendszer gyors bomlásnak indult Angliában és viszonylag gyorsan kialakultak a tőkés gazdasági rendszer és a tőkés társadalom alapjai. A 18. századra Anglia a világ vezető kereskedelmi és gazdasági hatalmává vált. Ehhez a gyors karrierhez nagyban hozzájárult Anglia bekapcsolódása a nagy földrajzi felfedezésekbe.
- Anglia a tengereken
- a spanyolok és a portugálok után a hollandokkal együtt az angolok is bekapcsolódtak a felfedezésekbe
- az angol gyarmatosítás egészen a 19. század második feléig tartott és a 18. századra már a világ legnagyobb gyarmatbirodalmát építették ki
- korszakunkban Észak-Amerikában kezdődik el a terjeszkedés
- 1584-ben alapították meg az első észak-amerikai gyarmatot, Virginiát
- azt jelenti „szűz” és a királynőt, I. Erzsébetet illették ezzel a ragadványnévvel
- valójában Erzsébet híres volt sok szeretőjéről, de férjhez sosem ment, állítása szerint ő Anglia hitvese volt
- 1584-ben alapították meg az első észak-amerikai gyarmatot, Virginiát
- a 17. században már ők ellenőrizték az indiai fűszerkereskedelmet is
- egy tipikus angol vállalkozás: londoni kereskedők, polgárok, egy csoportja összeállt, vásároltak néhány kis hajót, melyek rakterét megtöltve elküldték azokat keletre, hogy árulják portékáikat, az utazás végén pedig a keleten megvásárolt árucikkeket adták el Britannia területén - az így keletkezett hasznot ezután szétosztották a befektetők között
- ez a mai részvénytársasági cégforma működésének első sikeres modellje
- egy tipikus angol vállalkozás: londoni kereskedők, polgárok, egy csoportja összeállt, vásároltak néhány kis hajót, melyek rakterét megtöltve elküldték azokat keletre, hogy árulják portékáikat, az utazás végén pedig a keleten megvásárolt árucikkeket adták el Britannia területén - az így keletkezett hasznot ezután szétosztották a befektetők között
- a leghíresebb angol hajós Sir Francis Drake volt
- felfedező
- Magellán után a második volt, aki körülhajózta a Földet
- őt tekintik az Antarktisz első felfedezőjének is
- és kalóz
- II. Fülöp spanyol király 20 000 dukát (ma ez kb. 8 millió $) vérdíjat tűzött ki a fejére
- elnyerte a lovagi címet, ugyanis a kalóztevékenységet gyakorlatilag királyi jóváhagyással végezte
- I. Erzsébet az uralkodó ekkor, aki ezt a politikát folytatta és lovaggá ütötte Drake-t
- spanyol és portugál hajókat fosztottak ki
- zsákmányuk egy részét rendszeresen befizették a kincstárba
- az angol uralkodók tehát felismerték a felfedezések és befektetések fontosságát
- így Angliába került az arany és az ezüst 60%-a, ahol nem kincsként, hanem pénzként, tehát tőkeként kezelték
- e mellett a kereskedelmi vámokból is nagy haszna volt a koronának
- Anglia új piacként tekintett Amerikára és befektetésekből profitot akartak termelni
- ezt iparcikkek előállításával lehet elérni
- a legfontosabb iparág a textilipar volt, amihez az angol legelők juhai biztosították a nyersanyagot
- a „piacon” tehát a gyapjúra nagy volt a kereslet, ezért Angliában sokan átálltak a juhtenyésztésre, amihez azonban legelők kellettek
- a legelőknek tehát nagy értéke lett ezért a földbirtokosok gyakran a parasztok elűzésével kisajátították a falu és a birtokos közös használatában lévő megműveletlen földeket és legelővé alakították át
- ezt a folyamatot bekerítésnek nevezzük, ez a 16-18. század közt zajlott le
- a jobbágyokat gyakran elűzték földjeikről
- ennek következtében Anglia útjai megteltek csavargókkal, koldusokkal
- a gyapjú feldolgozása
- manufaktúrákban
- kiadási rendszer: tőkével rendelkező vállalkozók kiadták a nyers gyapjút falura és a készterméket gyűjtötték be
- az angol nemesek egy része, ellentétben a spanyol vagy francia nemesekkel bekapcsolódott a tőkés vállalkozásokba
- az angol iparban tehát megjelentek a tőkés elemek: vállalkozások indultak be, ahol a cél a profit termelése volt, a kiadási rendszer és a manufaktúrák egyértelműen a tőkés gazdaság jellemzői
- ebben az időszakban alakult ki az évszázadokon át jellemző angol külpolitikai alapelv is
- Anglia akkor érezheti magát biztonságban, ha a kontinensen erőegyensúly van
- mindig a gyengébb felet, koalíciót kell támogatniuk
- Anglia így többnyire távol tartotta magát a kontinens ügyeitől
- közben erős flottát épített ki, így bármely európai konfliktusnál megjelenhetett és a világtengereken is biztosíthatta fölényét
VIII. Henrik és az anglikán egyház létrejötte
- az anglikán egyház megalakulása
- korszakunkban a katolikus Angliában is megjelennek a protestáns eszmék és az állam el is hagyja a katolikus egyházat
- a szakítást egy szokatlan esemény hozta el
- VIII. Henriket a pápa nem engedte elválni Aragóniai Katalintól
- ez vezetett a pápától való szakításra: Henrik maga akart dönteni az egyházi ügyekben
- az uralkodó ismert sok feleségéről
- 6 feleségéből kettőt kivégeztetett, kettőtől elvált, egy meghalt, egy, az utolsó pedig túlélte
- az új egyházat anglikán egyháznak nevezték
- a változások
- az egyház feje az angol király
- a főpapokat a király nevezi ki
- az egyháztól elveszik a földeket és azt az állam kapja meg
- nemzeti nyelvű az igehirdetés
- a hitelvekben viszont nincs változás
- a változások
- a változások tehát elsősorban hatalmi jellegűek voltak: az angol király „kiszorította” az angol egyházból a pápát
A polgári forradalom Angliában
- a 16. században Angliában jelentős változások történtek az államszervezetben
- a változások elindítója az volt, hogy az uralkodó abszolutizmust próbált bevezetni
- a parlament, akinek eddig komoly beleszólása volt az államügyek intézésébe tiltakozott ez ellen
- 1640-re az események a polgárháborúig fajultak
- Angliában a nemesség is bekapcsolódott a tőkés vállalkozásokba, így a polgárság mellett nekik is érdekük a gazdaság szabadsága, hogy a király ne maga intézzen mindent – ezért lépnek fel itt az abszolutizmusn ellen, míg Spanyolországban vagy Franciaországban nem
- a polgárháború
- az egyik oldalon az uralkodó, I. Károly, és az őt támogató, gazdag öltözetükről gavalléroknak nevezett támogatói álltak
- a másik oldalon a parlament és az őket támogató, rövid hajviseletükről „kerekfejűeknek nevezett polgárok
- e mellett a gazdagabb déli területek is a parlament táborát erősítették
- így nekik jobb anyagi lehetőségeik voltak egy hosszabb távú konfliktus sikerrel vételéhez
- a kerekfejűek vezetője, Cromwell megreformálta a hadsereget
- új mintájú hadsereget hozott létre (“New model army”)
- ezt a sereget jómódú parasztokból és kézművesekből toborozták, s így az sokkal ütőképesebb lett, mint a korábbi szedett-vetett népségből álló haderő
- fő erejét a vaspáncélos lovasság adta, akiket “vasbordájúaknak” neveztek el
- a sereget kemény fegyelem és fanatizmus jellemezte, ők már az elveikért harcoltak
- jelszavuk ez volt: “Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!”
- a polgárháborút a parlament hívei nyerték
- I. Károlyt kivégezték
- maga Cromwell nem feltétlenül volt a kivégzés pártján, de hadseregének nagy része radikálisabb gondolkodású volt és mindenféleképp Károly halálát akarták
- ez egész Európában megdöbbenést keltett, hiszen az isteni felhatalmazással uralkodó királyokkal ilyen eddig nem történhetett, ez egy új államfelfogás kezdetét is jelentette
- a győztesek előtt ott volt a fő kérdés: hogyan tovább?
- a királyság helyett a hollandiai példán kívül egyedülálló köztársaság mellett döntöttek
- a hatalom a gyakorlatban Cromwell kezébe került
- ebben az időszakban történik meg Anglia igazi nagyhatalommá válása
- Cromwell meghódította Írországot és Skóciát
- megvalósult a sziget teljes területi egyesítése (Wales már régebben Anglia fennhatósága alá került)
- kiadta az ún. hajózási törvényt
- Angliába árut csak az angol vagy az árut előállító ország hajói szállíthatnak
- ezzel kirekesztette Hollandiát a közvetítő kereskedelemből, ha az angol területekre irányult
- a törvény következtében háború robbant ki, mely 1654-ben Hollandia vereségével végződött, így Anglia lett a vezető ország a közvetítő kereskedelemben
- Angliába árut csak az angol vagy az árut előállító ország hajói szállíthatnak
- Cromwell meghódította Írországot és Skóciát
- Cromwell pár év után azonban katonai diktatúrát vezetett be
- élete végét rettegésben töltötte az ellene megkísérelt merényletek miatt
- értékelése kettős: sikeres Angliát hozott létre és valószínűleg nem akart katonai diktatúrát bevezetni, de a körülmények hatására sodródott ide
- komoly elégedetlenség alakult ki ellene, de végül pár év után természetes úton halt meg
- utálatát jól jellemzi, hogy halála után holttestét kiásták és felakasztották
- Anglia újra eljutott oda: hogyan tovább?
- Cromwell rémuralma után a többség a régi uralkodó fiának a visszahívása mellett döntött
- ő azonban nem tanult semmit apja hibájából és újra abszolutizmust akart bevezetni
- az angolok végül elűzték és harmadszor is eljutottak ahhoz a kérdéshez: hogyan tovább?
- a parlament egyszerűen üresnek nyilvánította a trónt, és új uralkodót hívott Angliába
- a király, II. Jakab álruhába öltözve Franciaországba menekült, ahonnan többször is sikertelenül próbált visszatérni
- megoldásként végül létrehoztak egy új rendszert, amit alkotmányos királyságnak hívunk
- a parlament csak úgy fogadta el az új királyt, ha ő kiad egy törvényt, melyben a parlament követeléseit teljesíti az új rendszer kiépítésével kapcsolatban
- Angliában ez a mai napig működik és azóta sok ország vette ezt át
- ezt a vérengzés nélkül lezajlott királycserét nevezik „dicsőséges forradalomnak” (1789)
Az alkotmányos királyság
- az alkotmányos királyság lényege
- korábban az állam élén álló uralkodó bármibe beleszólhatott, az ő akarta érvényesült
- az új rendszerben az uralkodó jogai az alkotmány által korlátozottak
- azt is szokták mondani, hogy a király uralkodik, de nem kormányoz
- a három hatalmi ág el van választva
- törvényhozás – ezt a parlament testesíti meg, ott hozzák a törvényeket
- végrehajtás – ez a miniszterelnök vezette kormány feladata, vagyis hogy a törvényeket végrehajtsa, irányítja az államszervezetet
- igazságszolgáltatás / bíráskodás
- ezek korábban a király kezében összpontosultak, most teljesen szétválasztották őket, csak kölcsönösen ellenőrzik egymást
- a király szerepe ebben a rendszerben
- a királynak szimbolikus, vagyis jelképes szerepe van
- ünnepségeken, beszédeken kifejezi az ország egységét
- az uralkodó hívja össze a parlamentet, de annak működési rendjét nem szabályozhatja
- a fő hatalom a parlament kezébe került
- ő hozza a törvényeket, beleszól az adószedésbe és a hadsereg fenntartásába
- Kik alkotják a parlamentet?
- a képviselők, akiket a nép választ meg
- korábban a rendi gyűlésen a rendek és az uralkodó vehetett részt, most nincs ilyen születési megkötés
- van viszont vagyoni megkötés: csak a gazdagabbak voltak kezdetben választók
- a következő évszázadokban folyamatosan kiszélesítették a választójogot, ma már lényegében minden felnőtt rendelkezik vele