IV. Béla (1235-1270) és a tatárjárás
- IV. Béla első évei
- rendteremtés
- megtiltotta, hogy bárki a hercegek, érsekek és püspökök kivételével a jelenlétében leüljön, a tanácsban található székeket eltüzelte
- célja a III. Béla korabeli viszonyok visszaállítása
- a visszavétel lényegében minden birtokra kiterjedt: az örökbe adottakra, a királyi szerviensek, a várnépek és az egyház birtokaira is
- a hűtlenséggel és az ország javainak eltékozlásával vádolt urak birtokát elkoboztatta
- komoly ellenállást vált ki politikája a világi és egyházi előkelőkből, a királyi szerviensekből
- a társadalom reakciója
- a többség ellene fordult
- nem láthatták, hogy intézkedései a királyi hatalom szükséges megerősítését szolgálják
- Julianus barát 1236-os útja
- a Baskíria területén maradt magyarokat kutatta fel
- utazásának az eredeti célja mellett egy másik fontos eredményéről most beszélünk: hírt hozott a tatár veszélyről
- a tatárok
- igazából nem is a tatár népről van szó, hanem a mongolokról
- a mongolok egy könnyűlovas kelet-ázsiai nép, akik a 13. században Dzsingisz kán vezetésével hatalmas államot hoznak létre
- sok kis népet is magukba olvasztottak, akik előőrsökként harcoltak a mongol seregben, ilyen volt a tatár is, s mivel a magyarok a tatárokkal találkoztak, azt hitték az egész nép a tatár nép
- Dzsingisz utódja, Batu kán az 1240-es években már a kelet-európai államokat támadta
- 1239-ben a tatároktól vereséget szenvedett Köten kun fejedelem bebocsátást kért Magyarországba, s annak fejében hogy népe megőrzi a szabadságát felvenné a katolikus vallást és együttműködne a magyar királlyal
A tatárjárás
- a tatárok 1241-42-ben végigpusztították Magyarországot
- a magyar vereség okai
- a kunok elűzése
- a kunok nagy kárt tettek a vetésben
- az ország lakossága a kunok ellen fordult, mert azt hitték összejátszanak a tatárokkal és meggyilkolták Kötent, a kunok fosztogatva kivonultak az országból
- a magyar nemesek viselkedése
- mivel Béla a birtokokat vissza akarta venni szembekerült az előkelőkkel, akik közül sokan a király vereségét óhajtották
- a magyar nemesek nem tettek meg mindent Béla segítségéért
- a muhi csata
- a magyar és a tatár sereg a Sajó folyó melletti Muhi községnél találkoztak
- a szekerekkel és a sátrakkal szinte elzárták egymást a magyarok, rosszul állították fel a tábort
- este egy kisebb csata után a magyarok megnyugodva aludni tértek
- a tatárok ezután nyílzápor alá vették a tábort és a mozgási szabadságuktól megfosztott magyarok csak menekülni tudtak
- a tatárok nagy vérfürdőt rendeztek
- Béla Pozsonyon keresztül a dalmáciai Trau várába menekült
- a tatár fosztogatás
- a tatárok az elfoglalt országrészeken berendezkedtek, a falvak élére tatár elöljárók kerültek, akik behajtották az adókat
- nagyon sok falu elpusztult, egész országrészek néptelenedtek el
- a tatárok az ország lakosságának kb. 15%-át, többszázezer embert pusztítottak el
- falvak néptelenedtek el, a szántókat és az állatállományt is komoly károk érték
- a pusztítások mellett Esztergom, Fehérvár és Pannonhalma erősített váraiknak köszönhetően ellenállt
- Rogerius „Siralmas ének” címmel készített a tatárjárásról emlékiratot
- a tatárok váratlanul, de tervszerűen kivonultak Magyarországról
- Ögödej halála és a nagykán-választás lehetett az egyik ok
- taktikájuk, hogy az adott területet nem első lendületből foglalják el, hanem több foglalási hullám után rendezkednek be hosszú távra
Az ország újjáépítése
- Béla további uralkodására az újabb tatár támadás elleni felkészülés jellemző
- telepítési program
- az elnéptelenedett országrészekre Béla betelepít embereket, főleg küldöldieket
- kunok, jászok, románok, németek érkeztek ekkor az ország területére
- IV. Bélát ezért nevezik második honalapítónak
- a hadügyi reform és birtokpolitika
- korábban Magyarországon csak a királynak volt hadserege, a báróknak jóval kisebb birtokaik voltak, nem tudtak haderőt kialakítani
- Béla terve: a királyi mellett nagy hadereje legyen a báróknak is, így együtt meg tudják védeni az országot
- korábbi politikáját megváltoztatva nagy birtokadományozásba kezdett és a létrejövő nagybirtokos báróknak engedélyezte a magánhadsereg tartását
- tagjai a királyi szerviensek rétegéből kialakuló nemesség
- ez azonban nem a nyugati típusú hűbériség, ugyanis a nemesek nem kaptak földet uruktól, csak védelmet és ellátást és ennek cserében katonáskodtak nála
- őket familiárisoknak nevezzük
- a latin familia szó családot jelent, lényegében családtagok voltak
- tagjai a királyi szerviensek rétegéből kialakuló nemesség
- a várépítések
- a tatár támadás idején az istváni időkből fennmaradt földvárak nem tudtak ellenállni a támadásoknak, a Dunántúl egyes kővárai viszont sikeresek voltak
- a király sok várat épít és építtet át a tatárjárás után, de hamar rájön, hogy ezt a terhet meg kell osztania a társadalommal
A magyar társadalom a 13. század végén
- hosszú ideig tartó átalakulás után a magyar társadalom a 13. század végére jól elkülöníthető és megszilárduló csoportokra oszlott
- a bárók: hatalmas birtokokkal rendelkeznek ekkor már és a királlyal vetekedő haderővel
- a nemesek: a báróktól függnek
- az Aranybullában voltak felsorolva előjogaik
- adómentesség
- csak a védekező háborúk idején kötelesek hadba vonulni
- a király tudta nélkül nem ítélhették el őket
- törvényes ítélettel lehetett csak elfogni őket
- jobbágyság: a nyugat-európaihoz hasonló szolgáltatásokkal tartozott földesurának
Az Árpád-ház kihalása
- IV. Kun László
- kun származású és főleg a kunok között élt
- uralkodása idején a bárókkal hadakozott, már nem uralta saját országát
- III. András
- nem volt utódí, halálával kihalt az Árpád-ház