szabó_magda_történelem

A polisz születése

A sötét kor (Kr. e. 12-8. század):

-         nincs róla sok információ

-         nem maradtak fenn források

• a lineáris B írás, mely a mükénéi kultúrához kapcsolódik megszűnt, a betűírás pedig pár száz évvel később alakul ki
• az oka, hogy az írás a palotaközpontú elosztási rendszerekhez kapcsolódik
• megszűnnek a palotaközpontok, s ezáltal az írás is elveszíti funkcióját

-         kevés a régészeti lelet

• Kr.e. 13. sz. – 320 lelőhely
• Kr.e. 12. sz. – 120 lelőhely
• Kr.e. 11. sz. –   40 lelőhely
• Kr.e. 10. sz. – 100 lelőhely
• csökken egy terület népessége

A polisz kialakulása (8. századtól):

-         a keleti típusú palotaközpontok helyén új típusú társadalmi szervezet jön létre a 8. században – ez a polisz

-         a keleti típusú palotagazdaságok fő jellemzője:

• minden föld az uralkodó tulajdonában van, az emberek az ő földjén dolgoznak
• a rendszer tehát felülről szerveződik meg

-         a poliszok jellege

• mivel megszűnt a régi szervezet a földművelők olyan földön gazdálkodtak, melyet sajátjuknak tekinthettek
• ügyeik intézésére közösségeket hoztak létre
• vagyis az új rendszer alulról szerveződik meg
• hatása a gazdaságra
  • míg korábban nem volt személyes érdeke a lakóknak az állam sorsa, most úgy érezhették, hogy ténylegesen ők szervezik meg a saját életüket, saját tulajdonnal rendelkeztek, ha jól gazdálkodtak gazdagabbak lehettek
  • a polisz földművesei tehát érdekeltek voltak abban, hogy többet termeljenek: megjelent az árutermelés – az így létrejött felesleget eladhatták
  • ennek hatására fejlődni kezdett a kereskedelem is
  • ennek hatására megjelent a pénz is, amit a közeli Lűdiából ismertek meg a görögök
  • majd megjelent a görög hangjelölő írás is, melyet jóval könnyebben lehetett használni a mükénéi kori lineáris B írásnál
  • a poliszok tehát egy új fejlődést alapoztak meg a görög világban

A poliszok fő jellemzői

-         számuk, nagyságuk

• a poliszt városállamnak szoktuk fordítani, de ez nem a leghelyesebb, mert magát a névadó várost és mellette nagy földterületeket jelöl, pár ezer négyzetméteren
  • egy nagyobb polisz magyarországi megyényi volt
  • párezer km²
  • olyan 700-750 polisz létezett

-         politikai szempontból önállóak

• saját törvényeik vannak
• saját hadseregük van
• saját pénzt verettek

-         a polisz részei

• a város
  • a központban általában volt egy városias település, a polisz névadója, de a lakosság nagyobbik része ennek falain kívül, falvakban vagy tanyákon élt
  • a társadalom azon tagjai éltek itt, akik már nem kötődtek a vidékhez –
    • előkelő birtokosok, akik már nem maguk művelték földjüket
    • kereskedők
    • kézművesek
    • hajósok
  • a fellegvár
    • egy erőd, ami a védelmet szolgálta
  • az agora
    • a város legfontosabb helye
    • kezdetben a fegyverforgató férfiak gyűlése, a gyűlés helyéről kapta a nevét - piac
• a város környezete
  • a földművelők élnek itt
  • ugyanolyan jogokkal rendelkeztek, mint a városban lakók

-         a polgárjog kérdése

• az alapján osztjuk két részre a lakosságot, hogy rendelkeznek-e polgárjoggal
• Kik rendelkeznek polgárjoggal?
  • a polisz alapítóinak leszármazottai
  • polgárok csak a nagykorú, állampolgársággal rendelkező férfiak voltak
    • a nők passzív polgárjoggal rendelkeztek: ők nem gyakorolhattak politikai jogokat, de fiaikra örökíthették
  • polgárjogba születni lehetett, de a közösség adományozhatott is, de ez ritka volt
    • ekkor az illető földet kapott és polgárjogot
  • a polgárok általában a poliszok lakóinak 5-20%-át jelentették
• Kik nem rendelkeztek polgárjoggal?
  • a később betelepülők
  • ha a polisz terjeszkedett és az elfoglalt területeken élők
  • a városba hozott rabszolgák
  • a vegyes (polgár-nem polgár) házasságból származók
• Milyen jogai vannak a polgárjoggal rendelkezőknek?
  • politikai jogaik csak nekik vannak
    • ők szólhatnak bele az állam ügyeinek intézésébe
    • a gyűléseken ők vehettek részt, vezető tisztségekbe csak polgárokat lehetett választani
  • csak ők rendelkezhetnek földdel
    • akinek nincs polgárjoga nem vehet földet
  • csak az ő gyerekük lehetett polgár
  • joguk volt közvetlenül bírósághoz fordulni, személyesen védekezhettek a vád ellen
  • kötelességeik
    • ők katonáskodtak, nekik kellett megvédeni a várost