szabó_magda_történelem

Luxemburgi Zsigmond (1387-1437)

A trón megszerzése:

-         Lajos utódlásának kérdése

• Lajosnak nincs fia, ellenben volt két, a felnőttkort megélő lánya
• Hedvig Lengyelország, Mária Magyarország királya lett
  • Hedvig Lengyelország egyik legnépszerűbb történelmi személye

-         Mária királynő

• Máriát fiúsították és megkoronázták, de helyette, mivel 12 éves volt anyja, Erzsébet uralkodott
• a korban mindenki tudta, hogy Mária királysága csak átmeneti állapot
  • a királynak sok joga, de kötelességei is voltak, például, hogy a sereget ő vezeti a csatában, így férfinek kell betölteni a tisztséget
• trónviszály alakult ki
  • Erzsébet anyakirályné és a bárók is mást akartak utódnak
  • az uralkodó végül Mária férje, Luxemburgi Zsigmond lett
    • a Luxemburgi család német fejedelmi család volt, a cseh uralkodót is ők adták
  • Zsigmondnak nagy birtokokkal és méltóságokkal kellett az őt támogató báróknak viszonozni tettüket
    • a király birtokok száma a felére csökkent

Az első veszély: az Oszmán-Török Birodalom terjeszkedése

-         uralkodásának elejét a lázadó bárók és a török ellenes küzdelem kötötte le

-         az Oszmán-Török Birodalom

• az iszlám vallású törökök a 13. században formálódnak birodalommá Ázsiában
• a birodalom alapítójáról, Oszmánról kapta a nevét
• pár évtized alatt hatalmas területet foglaltak el: Kis-Ázsiát, Perzsia egykori területét, Egyiptomot, majd átkeltek Európába és Szerbiát hódoltatták
• 1389-ben Rigómezőnél egy nagy egyesült szláv sereget győztek le
• Zsigmond pápai segítséggel nagy keresztes sereget gyűjtött ellenük, de 1396-ban Nikápolynál súlyos vereséget szenvedett
• az uralkodó, a nemesek és egész Európa ekkor érzékelte, hogy komoly kihívás előtt áll

-         Zsigmond törökellenes politikája

• a telekkatonaság megszervezése, 1397
  • kötelezte a birtokosokat, hogy 20 jobbágytelek után egy lovas íjászt állítsanak ki
• az ütközőállamok politikája
  • egy ütközőállamokból álló gyűrűt kívánt létrehozni Magyarország körül
    • a környező, Magyarországnál kisebb államokat erős gazdasági és politikai függésbe kívánta hozni Magyarországtól
    • ha a török támad, ezek az államok védelmi vonalat jelentenek, ha Zsigmond vezet hadjáratot átengedik őt országuk területén, csatlakoznak hozzá, a sereg ellátását biztosítják
    • Bosznia, Szerbia, a két román fejedelemség (Havasalföld és Moldva)
    • a megerősödő török birodalom támadásai alatta a védőgyűrű hamar összeomlott
• a végvári rendszer kiépítése
  • a végvárak az ország határánál található, a török elleni védelemre megszervezett várakat jelentik
  • az 1420-as években megkezdődött a végvári rendszer kiépítése – a várak a 16. század elejéig sikeresen védték meg az országot
  • kulcspozícióba került Nándorfehérvár

Zsigmond belpolitikája

-         uralkodása kezdetén: nincs nagy hatalma

• mert trónviszályok közt került hatalomra
  • sok birtokot, méltóságot kellett kínálnia a báróknak, hogy elég nagy legyen a támogatottsága
• egy jó példa: Siklóson börtönben tartották ellene felkelő bárók
  • Zsigmond büntetlenséget ígért, az idegen tanácsadók leváltását és mivel új királyt nem találtak szabadon engedték

-         a Szent György Sárkányrend megalapítása

• a lovagrendbe a király és a legfőbb bárók léptek be
• lényegében egy szoros szövetség volt a legbefolyásosabb emberekből
• a ruhájukon hordott jelképről kapta a „Sárkányos rend” nevet
• a rend tagjai irányították Magyarországot, ha Zsigmond külföldön tartózkodott

Külpolitikája:

-         célja: a német-római császári cím megszerzése

• a középkorban, a 14. században ez a legfontosabb európai tisztség
• a Német-római Császárság nem egy egységes állam, több száz kisebb-nagyobb fejedelemségből, hercegségből, grófságból, püspökségből és szabad városból állt
• a császári cím nem öröklődött,. hanem a császárt a választófejedelmek választották, így volt esélye Zsigmondnak is a címre
• magyar királyi címe után, cseh, majd német király is lett
• végül 1433-ban választották császárrá

-         az európai történelemnek is nagy alakja

• ő vezette le az 1414-1418-ig ülésező konstanzi zsinatot
  • a zsinat egyházi gyűlést jelent, akkor hívják össze, ha komoly problémák vannak azu egyházban, dönteni kell bizonyos kérdésekben
• a konstanzi zsinat a katolikus egyház történetének egyik legismertebb gyűlése volt
  • több száz érsek, püspök és egyházi személy jelenléte mellett Zsigmond szervezte meg és vezette ezt le
• a két fő kérdése a zsinatnak
  • egyszerre két pápa is volt
    • mindkettőnek komoly támogatottsága volt, egyikük Rómában, másikuk a dél-franciaországi Avignonban székelt
    • Zsigmond végül lemondatta őket és egy új pápát választott
  • Jan Hus tanai
    • a prágai tanár Jan Hus az egyház sok alapelvét támadta
      • a gazdag egyház ellen lépnek fel
      • fellépnek a latin kizárólagos használata ellen
        • a középkorban a hívek nem tudtak olvasni és a papok is az általuk ismeretlen latin nyelven prédikáltak
        • ez a híveket kizárta az istenélményből: mindent a papok közvetítésével tudtak megtenni
        • Hus-ék a cseh nyelven történő prédikációért szálltak síkra és cseh nyelvre fordították a Bibliát is
        • az áldozásnál a hívek csak ostyát kaptak, a papok bort is
          • ez Krisztus testét és vérét szimbolizálta
          • Hus-ék követelték a két szín alatti áldozást, vagyis hogy a hívő is részesüljön Krisztus véréből
          • sok követője volt, az egyháznak döntenie kellett, hogy változásokat hoz, vagy Husz nézeteit eretneknek nyilvánítja
          • hiába ígértek Husznak szabad elvonulást, tanai eretnekké nyilvánítása után máglyán elégették

Budai Nagy Antal felkelése 1437-ben:

-         az 50 évig uralkodó Zsigmond életének utolsó évében egy erdélyi parasztfelkelés tört ki

-         okai

• Lépes György püspök a három éve nem szedett tizedet követelte a korábbi, jó minőségű pénzben
• emellett a huszita tanok is jelentős hatással voltak a felkelőkre
• magyar és román jobbágyok, kisnemesek és városi polgárok vettek részt benne
• vezetője a kisnemes Budai Nagy Antal volt

-         a felkelés

• a parasztok nemeseket és egyháziakat gyilkoltak
• a kolozsmonostori egyezményben követeléseik teljesítését csikarták ki a nemesektől
  • nem akadályozhatják szabad költözésüket, a tizedfizetést rendezték, a kilencedet eltörölték, a robotot egy napra csökkentették
• a nemesség azonban tovább szerveződött
• Erdély három rendi nemzete szövetséget kötött egymással - ez a kápolnai unió
  • a magyar nemesség
  • a szász városok előkelői
  • a székelyek vezetői
  • a parasztfelkelők, a török és az alkotmányt be nem tartó uralkodóval szemben jött létre
• a nemesek végül leverik a felkelést