szabó_magda_történelem

Az athéni társadalom és állam

Az athéni társadalom

-         az athéni társadalomban a fő választóvonal a szabadok és a rabszolgák között húzódott

-         szabadok

• polgárok és családjaik
  • a régi athéni családok
  • akiknek a város polgárjogot adományozott
  • a nők és a gyerekek is polgárok voltak, de nem voltak politikai jogaik, vagyis nem szólhattak bele az állam ügyeinek intézésébe
  • a polgárjoggal rendelkezők között vagyoni különbség alapján állapítunk meg két csoportot
    • az arisztokraták
      • a gazdag, befolyásos réteg
      • nagykereskedők, kézműves-műhelyek tulajdonosai, nagy földbirtokosok tartoztak ide
      • kezdetben csak ők szólhattak bele az állam életébe
    • a démosz (magyarul: nép)
      • kiskereskedők, kézművesek, segédek, parasztok tartoztak ide
• betelepültek
  • elsősorban az athéni kikötőkben laktak
  • főleg kereskedők vagy más városból bevándorolt szolgák
  • nincs athéni polgárjoguk, de szabad emberek, többségük más görög városállam polgára

-         rabszolgák

• tárgynak, beszélő szerszámnak tekintették őket
• rabszolgapiacon vásárolták őket
• a bányákban, hajókon dolgozóknak nehezebb, a kézműves-műhelyekben vagy tanítóként dolgozóknak könnyebb dolguk volt
• kétféle módon válhatott valaki rabszolgává
  • eladósodott – ezt hívjuk adósrabszolgaságnak
  • háborúban elfogott hadifogoly
    • általában utóbbiak voltak jóval többen

Az athéni állam története

A királyság

-         ez az ősi államformája Athénnak

-         erről a korszakról sok mindent nem tudunk elmondani, ez Athén legkorábbi története, még nem voltak írott forrásaink

Az arisztokratikus köztársaság

-         a királyság egy idő után megszűnt, az első leírásaink idején Athén köztársaság

• ez azt jelenti, hogy nem egy uralkodó áll az állam élén

-         az állam életét egy kis csoport irányította, természetesen az arisztokraták közül kikerülve

• ezt az államformát ezért arisztokratikus köztársaságnak nevezzük

-         ekkor néhány nagy arisztokrata család küzdött a főhatalomért

• az ellentét a mezőgazdasági és kereskedelmi-ipari arisztokrácia között húzódott, tehát a vagyonosabb rétegen belül

-         egy példa erre a küzdelemre: Külón puccskísérlete (Kr. e. 632 k.)

• Kr. e. 632 k. Külón elfoglalta az Akropoliszt, az Alkmeónida Megaklész (nem kell megtanulni a nevet) körbezárta és megesküdött, hogy elengedi a puccsistákat, de végül lemészárolta őket

A másik ellentét: az arisztokrácia és a démosz között

-         Mi lehetett az ellentét alapja?

• az állam életének irányításába csak az arisztokrácia szólhatott bele
• az arisztokraták gyakran visszaéltek hatalmukkal
• egyre nagyobb földbirtokot koncentráltak egyesek, és sokak arra kényszerülnek, hogy bérlőként dolgozzanak a nagybirtokosok földjein
  • egyesek ezért adósrabszolgaságra jutnak
  • közben Athén egyre erősebb lett, a hadsereget pedig főleg a démosz tagjai alkották, így idővel több jogot követeltek maguknak

-         Drakhón írásba foglalja a törvényeket

• Drakón egy kőtáblára vési törvényeit, amit az athéni agorán, vagyis piactéren állítanak fel
• a lényeg a törvények írásba foglalása és ő volt az első Athénban, aki ezt tette
  • az önkényeskedéseknek gátat vethet, ha van egy írott törvény
  • ez mindig a kiszolgáltatottabb, alacsonyabb társadalmi csoportok sikere

-         Szolón reformjai

• az adósrabszolgaság eltörlése
  • a külföldre eladott athéni adósrabszolgákat visszavásárolta
  • ez azért is fontos az államnak, mert a hadsereget a démosz tagjai alkotják, így nem jó, ha sokan rabszolgasorba kerülnek
  • kiterjesztette a politikai jogokat
    • vagyoni helyzetük alapján osztotta be a lakosokat négy csoportba és ez alapján kaptak politikai jogokat és tölthettek be bizonyos hivatalokat
    • a csoportok
      • örtszázmérősök
      • lovagok: lovaskatonák, akikből kevés van az államban
      • ökörfogatosoknak nevezik, de nehézfegyverzetű gyalogosok voltak
      • thészek (a segédcsapatokban harcolnak)
      • a reform lényege
        • korábban vérségi alapon szerveződik Athén társadalma, most már vagyoni alapon
        • Ki szólhatott bele az állam életébe korábban?
          • az arisztokraták, régi családok
          • az is előfordulhatott, hogy egy régi család elszegényedett, de a politikai életbe beleszólhatott
          • egy másik család lehetett nagyon vagyonos, de ha nem Athén alapításától élt a városban, akkor nem szólhatott bele az állam életébe
          • ezt követően a gazdagoknak lett meghatározó szerepe
            • akik saját erőből képesek magukat felszerelni  nehézfegyverzetű gyalogosnak vagy természetesen lovas katonának és így személyesen részt vállalnak a polisz fegyveres védelméből

A türannisz

-         a türannisz zsarnokuralmat jelent

• hasonló, mint a királyság
• az athéniak nagyon nem szerették ezt az időszakot
• Kr. e. 510 – elűzik a zsarnokot

A demokratikus rendszer kialakítása

-         a zsarnokuralom után egy egészen új típusú kormányzási forma jött létre Athénban: a demokrácia

-         a reform lényege

• most lényegében minden polgár hasonló politikai jogokat kap
  • korábban ugyebár a származás, majd a vagyon alapján volt több joga egyeseknek, most minden (polgárjoggal rendelkező férfi!) egyenlő lett
  • a demokrácia népuralmat jelent szó szerint
  • Athénban egy egyszerű, szegényebb polgárt is meg lehetett választani ezután fontos tisztségre és ő is szavazhatott a különböző testületekben

-         a klasszikus athéni állam felépítése

• népgyűlés
  • tagjai minden athéni polgár a tagja
    • 25-30000 polgár volt Athénban, ebből általában olyan 6000 vett részt a gyűlésen
    • közvetlen demokrácia alakul ki – mindenki „magát képviseli”
      • nálunk közvetett demokrácia működik: az országgyűlésben képviselőink ülnek
      • nem ülésezik folyamatosan
      • feladata
        • törvényhozás
        • döntenek háború és béke kérdésében
        • a tisztviselők megválasztása
        • bulé (500 fős tanács)
          • az egyes törvénytervezeteket előkészíti a népgyűlés számára
          • ha a népgyűlés éppen nem ülésezik ő látja el a feladatát
          • itt csak 500 polgár van jelen, őket évente kisorsolják
          • tisztségviselők
            • egy évre választották őket és ugyanaz az ember kétszer nem tölthette be a tisztséget
            • többségüket kisorsolták a polgárok közül
            • hadvezér
              • hivatalosan hadvezér, a könyvünk is ezt írja, de elsősorban nem katonai tisztség
              • egyszerre 10-et választottak, ők irányítják az athéni államot a gyakorlatban
              • közülük az ún. „első hadvezér” Athén vezető tisztségviselője, a mi miniszterelnökünknek felel meg leginkább
              • erre a tisztségre választották a személyeket
                • mert itt a szakértelem nagyon fontos volt
                • az egyetlen tisztség, melyre egy év után újra meg lehetett választani az azt addig betöltőt
                • esküdtbíróság
                  • a peres ügyekről döntött

-         a cserépszavazás bevezetése

• lényege
  • aki a legtöbb szavazatot kapta 10 évre száműzték, de vagyonát nem kobozták el
  • célja a türannisz megakadályozása, de a gyakrolatban akkor alkalmazták, ha egy fontos kérdésben két markáns vélemény alakult ki, és úgy oldották fel a helyzetet, hogy az egyik vezető politikust száműzték

-         napídíj

• az 5. század közepén élt Periklész vezeti be
• ezzel teljesíti ki az athéni demokráciát
• bevezette a bírák és a tisztviselők fizetését
• fontossága
  • egy átlagember nem engedhette meg, hogy otthagyja a földjét vagy a kézműves-műhelyét és szavazásra járjon, így a gazdagabbak kiváltsága volt a politika
  • ezzel a reformmal bárki elmehetett a gyakorlatban is a gyűlésekre és vállalhatott politikai tisztséget