szabó_magda_történelem

A második világháború (1939-45)

Németország hódításai

-          a második világháború kitörésének oka

• Hitler élettér-elmélete
  • a német népnek élettérre, vagyis nagyobb, mezőgazdasági termelésre alkalmas, új piacot jelentő területekre van szüksége
  • ezt keleten, elsősorban Lengyelország és a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajna területén találja meg
• emellett a bolsevizmus, tehát a kommunista Szovjetunió felszámolása is célja

-          Lengyelország lerohanása

• Hitler úgy gondolta, hogy a nyugati hatalmak továbbra sem lépnek fel fegyveresen
• 1939 augusztusában a Szovjetunióval kölcsönös megnemtámadási és semlegességi szerződést kötött (az aláíró külügyminiszterekről ezt Molotov–Ribbentrop paktumnak hívjuk)
  • ez megdöbbentő volt a korabeli Európa számára, mert a nácizmus és a kommunizmus teljesen szemben álló ideológia, a náci és a kommunista diktátor nagyon ellenségesen nyilatkozott addig egymásról
  • a megegyezés tartalmazott egy titkos záradékot is
    • ennek létét a Szovjetunió évtizedekig tagadta
    • Hitler és Sztálin arról is döntött, hogy melyik keleti ország legyen a szovjeteké, és melyik a náci Németországé
      • Lengyelországot kettéosztották Németország és a Szovjetunió között
• támadás Lengyelország ellen
  • 1939. szeptember 1-jén a német haderő – bármiféle ultimátum vagy hadüzenet nélkül – támadást indított Lengyelország ellen
  • a gyengén felszerelt, nagy számú lovasságot tartalmazó lengyel hadsereg ellenállását a Wehrmacht két hét alatt megtörte

-          a furcsa háború

• Lengyelországnak szövetségi szerződése volt Nagy-Britanniával és Franciaországgal
  • a két nyugat-európai állam úgy gondolta, hogy most már tenniük kell Hitler terjeszkedése ellen
  • Nagy-Britannia és Franciaország még szeptember 3-án hadat üzent Németországnak
• mást azonban nem tettek: ezt a több mint fél évig tartó időszakot „furcsa háború”-nak nevezzük, hiszen Németország és Franciaország és Anglia úgy állt háborúban egymással, hogy hadmozdulatok nem történtek

-          a szovjet terjeszkedés

• a Hitlerrel történt érdekszféra-felosztás után Sztálin úgy gondolta megszerzi az általa kialkudott területeket
  • ez védtelen, kis országok elfoglalását jelentette
    • Lengyelország keleti felének megszállása
    • a balti államok megszállása (Észtország, Lettország és Litvánia)
• a finn-szovjet háború
  • a Vörös Hadsereg hadüzenet nélkül megtámadta Finnországot
  • a finnek kezdetben visszaverték az ötszörös túlerőben lévő szovjetek első támadását
  • a szovjet hadsereg februárban újabb, nagyobb erőkkel indított támadást, amellyel szemben a kis ország már nem tudott új erőket mozgósítani
  • a Vörös Hadsereg kb. 200 ezer, a finn kb. 25 ezer katonát vesztett
    • ekkor mutatkoztak meg az 1937-39-es, a hadsereg tisztikarát lefejező tisztogatás következményei

-          Hitler nyugat-európai hadjárata

• Dánia és Norvégia lerohanása (1940. április-június)
  • amit ezzel Hitler nyert
    • Dániából fontos élelmiszerekhez jutott
    • a dán partokról ellenőrzése alatt tudta tartani fontos tengeri útvonalakat
    • Norvégián keresztül akadálytalanul juthatott a svéd vasérchez, fához és cellulózhoz
    • az idetelepített titkos üzemekben az atomfegyver-kutatásokat is folytatták
    • a norvég fjordok kitűnő természetes kikötőit a német tengeralattjárók nagyszerűen használhatták a brit hajózás ellen
• Angliában új miniszterelnököt választanak
  • Chamberlain, aki a Hitler elleni kiváró, erélyes fellépésre képtelen politikát vitte, a norvégiai kudarcba belebukott
  • Winston Churchill-t választották kormányfővé
    • első nyilatkozata nagyon ismert: „Semmi mást nem ígérhetek, csak vért és gyötrelmet, könnyeket és verejtéket...”
• Franciaország elfoglalása (1940. május- június)
  • Hitler támadása egy meglepetésen alapult
    • Franciaországot keleten a több száz kilométer hosszú Maginot-vonal védte
    • az Ardennek erdős hegyvidékén viszont, csak gyenge gyalogos- és lovashadosztályok álltak, a francia és a brit expedíciós főerők a francia-belga határ flandriai szakaszán állomásoztak
    • Hitler itt támadt és a németek páncélosai két nap alatt áttörtek az Ardenneken
    • a németek bekerítették a szövetségeseket, akiknek menekülniük kellett
    • a németek a tengerpartig üldözték a nagy brit-francia hadsereget és mintegy félmillió katonát zártak Dunkerque-nél a tengerpartra
    • a szövetségesek minden szállításra képes hajójuk felhasználásával 338 ezer katonát mentettek át a tengeren Angliába
  • a németek nyomultak tovább
    • Párizst nyílt várossá nyilvánítottak, hogy a harcok nehogy elpusztítsák
  • 1940. június 22-én Franciaország képviselői a compiegne-i erdőben aláírták a fegyverszünetet
    • hogy a franciák megaláztatása teljes legyen, Hitler a párizsi hadtörténeti múzeumból szállíttatta ide azt a vasúti kocsit, amelyben 1918. november 11-én a németek aláírták a fegyverszüneti szerződést

-          az angliai csata

• Hitler békét szeretett volna kötni Churchill-lel, mint vállalni egy kockázatos inváziót, de Churchill erre nem volt hajlandó
• Hitlernek így az Anglia elleni támadás mellett kellett döntenie, amit a jól felszerelt brit légierő és a hagyományosan erős angol tengeri flotta legyőzésével lehetett megtenni
• Anglia bombázása
  • az első három héten a kikötőket, repülőtereket és irányítási központokat támadták a németek, majd amikor ez sikertelennek bizonyult, megkezdték a brit városok terrorbombázását
  • az angolok, a légvédelem, a radar, a ballonzár és – a németek titkos kódjának megfejtésével – a brit elhárítás megnyerte a világtörténelem első nagy légi háborúját

-          háború a Balkánon és Afrikában

• Mussolini, az olasz diktátor nagy Olaszország létrehozásáról fantáziált
  • szövetségese, Hitler sikereit kihasználva lépéseket tett egy nagy Földközi-tengeri hatalom kialakítására
  • Észak-Afrikában, a brit hatalom alatt lévő Egyiptomot támadta meg
  • Európában Görögország ellen vonult
• a gyenge olasz haderő mindkét fronton kudarcot szenvedett
• Hitler segítségére volt szükségük
  • Hitler csapatokat küldött Erwin Rommel parancsnoksága alatt (Afrika-Korps) Észak-Afrikába, amelyek a következő hónapban már ellentámadásba is lendültek, és a briteket nagyon gyorsan vissza is szorították egyiptomi területre
  • a Balkánon a német terveknek nem mert ellenszegülni sem Magyarország, sem Románia, sem Bulgária csak Jugoszlávia és Görögország dacolt a német fenyegetéssel
    • az előbbi három ország így Németország szövetségese lett
    • 1941. áprilisában a Wehrmacht és a fasiszta olasz csapatok lerohanták Jugoszláviát, majd pár héttel később Görögországot teljesen kiűzve onnan a szövetségeseket

-          Magyarország helyzete

• kezdetben Magyarország célja az volt, hogy folytassa a békés revíziót és lehetőleg maradjon ki a világháborúból
• a második bécsi döntés
  • 1940. augusztus 30-án hirdették ki: Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és Székelyföldet (43 591 km2, 2 millió 185 ezer lakos, ebből magyar 1 millió 123 ezer, azaz 51,4%, román 42,1%)
  • ez a revízisós siker mellett azt is jelentette, hogy Magyarország még jobban elköteleződött a náci Németország mellett
• Teleki Pál és a magyar politika lavírozása
  • Magyarország, hogy rést hagyjon a német „élettérből” az angolszász világ felé, 1940 decemberében örök barátsági szerződést kötött Jugoszláviával
    • Teleki a háborús veszély csökkentését, a balkáni béke megőrzését várta a szerződéstől
  • közben a második bécsi döntés után Teleki is csatlakozott a német szövetségi rendszerhez
• várható volt, hogy a lavírozó politika előbb-utóbb választóvonalhoz érkezik: ezt Németország Jugoszlávia elleni hadjárata hozta meg
  • a németek Magyarország támogatását várták el hadjáratukhoz és a magyar politikusok egy része is támogatta a Jugoszlávia elleni fellépést, hiszen ez újabb revíziós sikerhez vezethetett
  • Teleki ugyanakkor nem akart elköteleződni Hitler és a háborúba való belépés mellett és Jugoszláviával baráti szerződést is kötött
  • ebből a helyzetből Teleki Pál nem látott más kiutat, mint az öngyilkosságot (1941. április 3.)
    • utóda a miniszterelnöki székben Bárdossy László lett

-          támadás a Szovjetunió ellen

• Hitler 1941. június 22-én indította meg támadását
  • Németország kétségtelen katonai fölényben volt ekkor
    • nagy segítséget jelentett Hitler számára, hogy igénybe vehette szövetségesei és csatlósai erőtartalékait, sőt igen nagy mértékben emberanyagát is
    • sokkal nagyobb és főként sokkal jobban felszerelt haderőt tudott mozgósítani, mint megtámadott ellenfele
  • a Szovjetunió nem készült fel a támadásra, és ezért is lehettek olyan sikeresek a németek az első hónapokban
    • Sztálin azt feltételezte, hogy Hitler támadására csak Nagy-Britannia leverése után kerül sor, ezért provokációnak tartotta és nem is vette figyelembe a brit, az amerikai és a szovjet titkosszolgálatok pontos információit a közelgő német offenzíváról
    • az első napokban leírhatatlan káosz uralkodott a szovjet oldalon
    • már az offenzíva első néhány órájában (a földön) megsemmisítették a szovjet légierő 1200 gépét, és a szovjet légtér felett a Luftwaffe lett az úr
• Sztálin beszéde: a nemzeti érzelmekre építő beszéd meglepő volt a kommunista diktátortól
• a német támadás
  • a németek három nagy hadseregcsoport felhasználásával három irányból indultak a Szovjetunió ellen
    • fenn északon Leningrád ellen vonultak
    • a második nagyobb arányú támadás Moszkva ellen irányult
    • végül a harmadik és a legnagyobb sikerű délen kezdődött

-          Magyarország belép a háborúba

• a Szovjetunió elleni támadásnál Hitler viszont elvárta szövetségesei segítségét
  • Hitler azt érzékeltette, hogy az hogy, hogyan módosulnak majd a Németország győzelme utáni közép-európai államhatárok attól függ, hogy a magyar, a román, a szlovák és a horvát csapatok mit tesznek a szovjetek elleni háborúban
    • senki sem maradhatott ki, hiszen Németország győzelme után így kimaradhatott az osztozkodásból
• a „casus belli”
  • 1941. június 26-án máig ismeretlen eredetű gépek bombázták Kassát
  • Horthy Miklós, a kormányzói hatalom adta lehetőséggel élve – a Bárdossy-kormány támogatásával –, azonnali válaszcsapást rendelt el
• a 3. zsidótörvény
  • 1941-ben kihirdették az újabb zsidótörvényt, amely megtiltotta a nem zsidók és zsidók közötti házasságot; „fajgyalázásnak” minősítette és büntetendőnek nyilvánította a nem zsidók és zsidók közötti házasságon kívüli nemi kapcsolatot

-          Japán belépése a háborúba

• Japán az agresszív terjeszkedő politika híve volt
• 1941. december 7-én a Hawaii-szigeteken fekvő Pearl Harbor, az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájának főtámaszpontja ellen repülőgépei meglepetésszerű támadást intéztek
  • az amerikaiak mindhárom, nyílt tengeren tartózkodó repülőgép-anyahajója, a hajógyárak és a dokkok elkerülték a pusztulást
• Japán ezt követően számtalan támaszpontot és szigetet elfoglalt a Csendes-óceánon
• Japán támadása hozta el az Egyesült Államok belépését is a világháborúba

-          1941 végére tisztán kialakultak a két szembenálló szövetségesi rendszer tagjai is:

• a tengelyhatalmak: a náci Németország tábora
  • a háromhatalmi egyezmény az alapja a tengelyhatalmak csoportjának
    • 1940-ben Németország, Olaszország és Japán köti meg
    • 1940-ben Magyarország, majd Románia, Szlovákia és Bulgária is csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez
• a szövetségesek
  • alapja Anglia és Franciaország szövetsége
  • a Szovjetunió Hitler támadása után csatlakozik a szövetségesekhez
  • a fő kérdés sokáig az Egyesült Államok szerepe volt
  • az USA Japán Pearl Harbour-i támadása után, 1941 decemberében lépett be hivatalosan, hadseregével is a háborúba