Az első civilizáció: a sumerok
Mezopotámia földrajzi jellemzői
- a Tigris és az Eufrátesz közötti terület
- Mezopotámiát három fő részre oszthatjuk:
- a déli terület: Sumer
- a középső terület: Akkád
- az északi terület: Asszíria
- a három terület különböző földrajzi adottságokkal rendelkezik, ami nagyban befolyásolta azt, hogy mikor és milyen emberi civilizációk jöttek létre ezeken a területeken
- Sumer területe – itt alakultak ki az első államok
- a csapadék kevés és fokozatosan csökkent
- a folyótorkolatok mocsaras területek: letelepedett emberek éltek itt, az emberek szigetekre épített vízi növényekből készített házikókban laktak, fő foglalkozásuk a halászat volt
- öntözéses földművelés alakul ki
- nyersanyagok
- nád, agyag
- hiányzó nyersanyagok
- fa, kő, fém
- távolsági kereskedelemmel szerezték be ezeket
Az állam kialakulása
- vannak szükségletek, melyeket a közösség csak együttes erővel tud megoldani
- védelem (100-200 fős hadseregeik voltak, a kereskedelmi vállalkozásokat biztosították)
- az utak, csatornák építése, karbantartása
- a gazdaság irányítása
- hadjáratok indítása
- városállamok jöttek létre
- magyarországi megyényiek ezek az államok
- a városállam egy vagy pár nagyobb városból és a hozzá tartozó, azt élelemmel ellátó földekből állt
- a tipikus sumer városállam négy részből állt:
- a fallal körülvett város, benne a templom, a palota és a polgárok házai
- a külsőváros, a várost élelemmel ellátó házcsoportok, gazdaságok, mezők, kertek
- a kikötő: itt a „külföldi” kereskedők éltek és itt voltak ratáraik is
- a csatornázott termőföldek
- 40-50 000 fő, de a nagyobbak, pl: Ur 300 000 fő
- az uralkodó
- a hatalom egyedüli birtokosa az isteni eredetűnek tekintett király
- az ő kezében összpontosult a törvényhozói, legfőbb bírói, hadvezéri hatalom, az igazgatási feladatok irányítása és ő a legfelsőbb pap is
- templomgazdaság
- minden az uralkodónak a kezében fut össze
- ezt központosításnak, idegen szóval centralizációnak hívjuk
- 1. fontos tétel: az összes földterület az államé, az embereknek nem volt magánföldtulajdonuk
- 2. fontos tétel: a termelést és elosztást központilag szervezték meg
- egy újraelosztó rendszerről van szó
- a megtermelt javak a raktárba kerültek, a mezőgazdasági termelők és a kézművesek is ide vitték a termékeiket
- a raktárból adták ki a nyersanyagokat, élelmiszert, késztermékeket, mindenkinek, ami járt
- 3. fontos tétel: a rendszert működtető uralkodó hozza be távolsági kereskedelemmel az államban hiányzó nyersanyagokat (itt különböző fémekről, kövekről beszélhetünk)
- a gazdaság megszervezését csak a fontos nyersanyagokat megszerző, azzal rendelkező személy láthatta el: akik ezt megtették, a korábban megerősödött, fegyveresekkel rendelkező személyek válhattak uralkodóvá, így alakult ki ez a felülről szervezett gazdasági rendszer és az állam, mint az emberek megszervezett közössége
- az irányítást a templom hivatalnokai végezték
- csak nagy létszámú hivatalnok tudta a rendszert működtetni
Az írás
- a templomgazdaságok irányításához elengedhetetlen volt a nyilvántartások valamilyen formában történő vezetése
- feljegyezni ki mit adott be, ki mit kapott
- írás és állam kialakulása szorosan összefügg: az emberek szervezettebb közösségének kialakulása egyből szükségessé teszi az írás kialakítását is
- már jóval az írás előtt voltak rendszerei a dolgok nyilvántartásának
- agyagból kézzel készített kis darabkák vagy kis kövek, amik mennyiséget fejeznek ki
- a következő állomás a numerikus tábláké volt, ahol értékeket kifejező jeleket látunk agyagtáblán
- pecsétek: lényegében a mai aláírások megfelelői, a viselőik egyedi jelét tartalmazta
- kialakulnak a képírásos jelek
- párszáz ilyen táblát találtak a kutatók, amik nem elegek ahhoz, hogy minden kérdésünkre választ kapjunk
- többnyire gazdasági feljegyzések
- az ékírás kialakulása
- a jelek könnyebben olvashatók, egységesebb képet alkotnak
- agyagtáblákon maradtak fenn ezek: az agyag szervetlen anyag, így szerencsénkre ezek nagyobb számban megmaradtak, mintha a szerves papírra írtak volna
A törvények
- az első írásba foglalt törvénygyűjtemény is Mezopotámiából maradt fenn
- ez Hammurapi óbabiloni király törvénysztéléje
- a sztélé: nagyméretű, írással vagy jelekkel vésett álló kőlap vagy kőtömb
- 49 hasábban összesen 282 törvénycikk található rajta
- döntően szokásjogi alapokon nyugvó szabálygyűjtemény
- a büntetőjog mellett jelentős helyet foglalnak el a kereskedelem, a közigazgatás és a mindennapi élet szabályozásáról szóló rendelkezések
- a törvényekről
- szemet szemért elv: gyakori jelenség volt, hogy az elkövetőnek büntetésként ugyanolyan jellegű sérülést okoztak, mint amilyet ő okozott a sértettnek
- magántulajdon védelme
- a rabszolgákon elkövetet bűnökért azok árának megtérítése
- más büntetési tétel jár a sértett társadalmi helyzete alapján
Mezopotámia öröksége
- a mezőgazdaság fejlődése
- a legkorábbi városok megjelenése
- az írás kialakulása
- az első jogszabályok megjelenése
- monumentális építmények megjelenése (templomok, paloták)
- tudományok
- egy- és kétismeretlenes egyenleteket is meg tudtak oldani
- a 6-os számrendszert használták
- a kör 360 fokos felosztása
- óra, perc, másodperc mai felosztásai
- a csillagászati állatöveket is számon tartották
Babilon épületei
- Bábel tornya
- a bibliai történet
- a Biblia szerint Babilonban egy nagy tornyot akartak építeni az emberek, hogy isteni magasságba jussanak
- az Úr összezavarta az emberek nyelvét, így nem készülhetett fel az építmény
- a történet alapja az egyik mezopotámiai zikkurat lehetett
- toronytemplom vagy lépcsős templom egy sajátos mezopotámiai templomforma
- Istár kapu
- Babilon egyik városkapuja volt
- Szemiramisz függőkertje
- a sivatag közepén lévő város függő kertes palotái
- semmilyen régészeti bizonyíték nincs létezéséről
