Anglia az első világháború után
- a gyarmatbirodalom az alapja Anglia korábbi vezető szerepének
- Kanada, Dél-Afrika, India, Ausztrália, Új-Zéland
- a világháború után még újabbakat szerez – elsősorban a törököktől
- de gyarmatainak nagy részébe eljut a függetlenedési vágy
- mozgalmak indulnak a független Indiáért, Afrikáért, Ausztráliáért
- Kanada, Ausztrália, Egyiptom és Irak is függetlenedik a két világháború közötti időszakban
- Brit Nemzetközösség néven még egy ideig egy tömbbe tartoznak és szoros gazdasági kapcsolatban maradnak Angliával, de már nem az angoloknak alárendelt területek
- India helyzete
- Indiában is megfogalmazódik a függetlenedés gondolata
- a mozgalom élére Gandhi kerül, aki egy erőszakmentes irányzatot képviselt
- India ekkor még nem tudta kivívni függetlenségét
Franciaország az első világháború után
- a világháborúban a franciák hősiesen megvédték magukat a németektől, igaz, csak angol segítséggel és az amerikaiak nélkül nem sikerült volna áttörést elérniük
- gazdaságilag továbbra is gyengébbek Németországnál vagy az USA-nál
- a békeszerződésekben főleg az ő elnökük, Clemenceau érdekei érvényesültek
- a cél: Németország meggyengítése, hogy Franciaország legyen a kontinens vezető állama
- hatalmas jóvátételt kellett fizetnie a németeknek a franciák felé, vagyis a német ipar kezdetben Franciaország számára dolgozott
- a franciák céljuk érdekében szövetséget kötöttek az újonnan megszületett Csehszlovákiával, Jugoszláviával és a megerősödő Romániával
- ezt a szövetséget kisantantnak is hívjuk
- Németország keleti felén jelent francia szövetségeseket
- a kisantant államainak érdekei a békeszerződések alatt Magyarországgal szemben egyesültek
- a franciák így a békeszerződés kötésekor kihasználták ezt, Magyarország szétszabdalásával szövetségesekre találtak ezekben az államokban
Németország az első világháború után
- Németország elvesztette az első világháborút és egy súlyos békeszerződés aláírására kényszerült
- ilyen helyzetben a legtöbbször nagy változások történnek egy állam életében: elzavarják azokat, akik belevitték a vesztes háborúba az országot és akár az egész rendszert megváltoztatják
- ez történt Németországban is
- az államforma kérdése
- a világháborús veresége elsöpörte a császárságot: a császársággal korábban is ellenkező érzésű liberálisok és baloldali munkástömegek forradalma elől II. Vilmos Hollandiába menekült, a császári rendszer megbukott
- új rendszert akarnak kialakítani, ami
- demokratikus, vagyis a nép széles rétegeinek az érdekében van, nem csak egy szűk elit érdekében
- nem az erőszakos fellépést, hanem a kérdések megtárgyalását helyezi a középpontba
- a tolerancián, megértésen alapul
- az államforma nem lehetett kérdés: köztársaság lesz
- az új német köztársaságot Weimar városában kiáltották ki, ezért weimari köztársaságnak is nevezzük
A weimari köztársaság nehéz helyzete
- Németországot nagyon sok probléma sújtotta, amivel az új rendszernek meg kellett küzdenie
- a versailles-i békeszerződés hatása a német társadalomra
- a legelfogadhatatlanabb az a kitétel volt, hogy Németország egyedül felelős a háború kitöréséért
- igazságtalanságok, amiket a németek joggal sérelmezhettek
- több új állam kapcsán alkalmazták a döntéshozók a nemzeti önrendelkezés alapelvét: vagyis maga a nép döntse el, hogy melyik államhoz akar tartozni; ahol a lakosság valószínűleg a németek mellett döntött volna ezt nem tették meg
- a békeszerződés megtiltotta a két német nyelvű állam, Németország és Ausztria egyesülését (Anschluss)
- több új állam kapcsán alkalmazták a döntéshozók a nemzeti önrendelkezés alapelvét: vagyis maga a nép döntse el, hogy melyik államhoz akar tartozni; ahol a lakosság valószínűleg a németek mellett döntött volna ezt nem tették meg
- a németek csak 100 000-es hadsereget tarthattak fenn, ami nem elegendő arra sem, hogy megvédjék magukat a szomszédaiktól
- a jóvátétel mennyiségét elképesztően nagy árban határozták meg
- politikai instabilitás
- egyik párt sem tudott masszív, hosszú távú hatalmat szerezni és ezáltal programját végig vinni
- 1919 és 1923 között 9 kormány volt Németországban
- gyakoriak voltak a politikai merényletek
- különböző lázadások, elszakadási kísérletek is történtek
- 1923-ban még egy Rajna-menti állam elszakadási kísérletével is meg kellett küzdenie az új államnak
- voltak kísérletek a császárság visszaállítására is
- gazdasági problémák
- hatalmas jóvátételt kellett fizetnie Németországnak Franciaország és Anglia felé
- komoly infláció is kialakult, vagyis a pénz elértéktelenedett
- a háború előtt 1 dollár 5 márkát ért, 1923-közepén 109 000-et, majd év végére milliárdos nagyságrendet
A weimari köztársaság értékelése
Nehéz eldönteni, hogy a weimari köztársaság jó vagy rossz rendszer volt-e, ugyanis egyszerre volt egy előremutató, modern állam és egy gyenge, a szélsőséges erőktől Németországot megvédeni képtelen berendezkedés.
A franciák szorongatása, a szélsőséges, lázongásokat kirobbantó kommunista és szélsőjobboldal és az elszakadási kísérletek idején egy határozott, a rendet megteremteni képes hatalomra lett volna szükség. A weimari állam nagyon szép elveket tűzött maga elé, de egy olyan korban akart nagyon demokratikus, toleráns, mindent elfogadó, kompromisszumokra törekvő lenni, amikor sok ellenfele, ellensége nem tartotta be ezeket a szép elveket és könyörtelenül, erővel fellépve próbálta megdönteni a rendszert.
