Nők a középkorban
- a nők helyzete jogi szempontból
- a nők helyzete a családi állapotától függött, egyszerűbben, hogy házas volt-e vagy sem
- ha a felnőtt nő házasságban élt, akkor jogi alárendelt helyzetben volt férjétől
- nem köthetett szerződést
- nem lehetett tanú egy perben
- nem kölcsönözhetett pénzt
- ha a felnőtt nő nem él házasságban, akkor élhetett ezekkel a jogi intézményekkel
- a büntetőjog
- a nők kivégzése egyféle lehetett: máglyahalál
- politikai életlehetőségeik
- lehettek királynők, régensek, hercegnők
- oka nem a haladó nézet volt, hanem, hogy a középkori királyságok dinasztikus úton működtek: a családban maradt az uralom, ha nem volt férfi örökös a legtöbb helyen nő is örökölhetett, de ez volt a helyzet a hercegségekben, grófságokban is
- városokban, ahol a vezetőket (polgármester, konzul) választották sosem került nő hatalmi pozícióba
- gazdasági lehetőségek
- egy párizsi céhjegyzékből kiderül: a 100 cégből 86-nak volt női tagja
- lehetőségek a vallási életben
- lehettek apácák
- nem lehettek viszont papok, egyházi vezetők
A középkor vége
- a középkor időszakát 1492-ig szoktuk számolni, ekkor fedezi fel Kolumbusz Amerikát, ami nagy változásokat hoz a világ képében
- a 15. századra megváltoztak azok a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok, amik jellemzőek voltak több száz évig, és amiket középkor jelzővel illetünk
Változások a gazdaságban
- a pénzforgalom megnövekszik
- a középkor folyamán a vagyont a földbirtok jelentette, a pénznek sokáig nem volt szerepe
- a földesúr is terményben kapta meg a jobbágyok szolgáltatásait, nem pénzben
- az emberek az önellátó uradalmakon éltek, mindent megtermeltek, amire az embereknek szükségük volt
- a változás
- a jobbágyok egyre több felesleget termelnek
- a mezőgazdasági termelés fejlődése, új szerszámok hatására történik mindez
- vagyis lesz olyan gabonájuk, állatuk, amit piacra dobhatnak
- a nagyvárosok kialakulása
- vagyis lesznek olyan emberek akik piacot jelentenek ezeknek a terményeknek
- egy idő után kialakul az, hogy a jobbágy nem a terményének az 1/10-ét adja a földesúrnak, hanem kiszámolják, hogy ez mennyi pénzt ér, és évente már csak ezt az összeget fizeti be a jobbágy
- Európa áttér a pénzhasználatra
- a jobbágyok egyre több felesleget termelnek
- a jobbágyi státusz megszűnik, az egykori jobbágyok szabad bérlőkké válnak
- a pestis hatására erősen csökken a népesség
- így csökken a munkáskezek, vagyis a munkaerő mennyisége
- a földbirtokosok egyre nagyobb kedvezményekkel csábítják a jobbágyokat a földjükre
- kevesebbet kell robotolni vagy egyáltalán nem
- lassan inkább bérbe adták földjük egy részét, vagyis nem klasszikus jobbágy-földesúr viszony jött létre a szokásos szolgálatokkal, hanem a két fél között nem volt alá-fölérendelt viszony, hanem szabad emberként kötöttek egy szerződést: a földművelő egy évben fizet valamennyi pénzt a föld használatáért
- a posztóipar előretörése
- alapanyaga a birka gyapja vagy bizonyos növények (len, kender)
- a jobbágyok vagyonosabbá válásával jobban megfizethették a ruhákat
- megjelenik a lábbal hajtott szövőszék
- a földesurak gyakran legelőkké alakították a föld jelentős részét
Változások a társadalomban
- a középkorban a társadalom függőleges tagolódású volt, az alá-fölérendelt kapcsolatok voltak erősek
- a változás
- a társadalom szereplői azonban egy idő után felfedezték, hogy vannak mellettük hasonló helyzetű, hasonló célokért küzdő személyek, akikkel ők egy csoportot alkotnak
- az alá-fölérendeltség helyett a középkor végén az lett a fontos, hogy ki tartozik egy csoportba, hasonló helyzetbe
- ezeket a csoportokat rendeknek nevezzük
- rend: azonos jogállású, azonos kiváltságokkal rendelkező, kiváltságaikat örökítő társadalmi csoportok, melyek együttes érdekeiket politikai síkon érvényesítették
- az egyes rendek
- egyháziak
- városi polgárok
- nemesek
- ! a jobbágyokat nem tekintjük külön rendnek, mert nem szervezik meg magukat, nem érvényesítik érdekeiket együttesen
Változások a politikában, az államok működésében
- a középkorban az uralkodó egyedül irányítja államát, esetleg a legbefolyásosabb nemesekből álló királyi tanács szólhat bele az állam ügyeinek intézésébe
- a változás
- a nemesség megerősödése miatt az uralkodó már nem tudta egyedül irányítani az országát
- folyamatosan utaznia kellett, ellenőrizni kellett az erős nemeseket
- kialakul az a gyakorlat, hogy az uralkodó megerősítést kér egy-egy döntése előtt a nemesektől, a városi polgároktól vagy a papságtól
- ez átalakítja az államszervezetet és létrejön a rendi állam
- ez azt jelenti, hogy az uralkodó és a három rend tagjai rendszeresen találkoznak, és a rendek beleszólhatnak az ország irányításával kapcsolatos döntésekbe
- a rendek általában képviselőket küldenek, vagyis egy megye nemesei megbeszélik, megszavazzák, hogy ki menjen közülük a gyűlésbe, ahogy a városi polgárok és a papok is csak képviselőket küldenek
- angol mintára parlamentnek nevezünk
- a gyűlést a király vezeti, de nem kötelező megfogadnia a rendek beleszólását
- Mit akarnak elérni az egyes szereplők?
- a király azt akarja, hogy a rendek járuljanak hozzá, hogy
- újabb adókat vet ki
- az adókat a jobbágyok fizetik, de a nemesek persze nem mindig támogatják ezt, hiszen akkor ők kevésbé sarcolhatják meg a jobbágyaikat
- katonákat toboroz egy háborúhoz
- újabb adókat vet ki
- a rendek képviselői különböző kiváltságokat akarnak
- a városiak újabb jogokat
- a nemesek nagyobb hatalmat a jobbágyok felett
- a papok nagyobb önállóságot
- az uralkodó és a rendek között tehát hatalommegosztás keletkezett
- a király azt akarja, hogy a rendek járuljanak hozzá, hogy
Az Elbától keletre és nyugatra
- Európa történelmében a középkor végétől kialakult egy éles határvonal: Nyugat- és Kelet-Európa között
- a megbeszélt változások elsősorban Nyugat-Európában történtek meg, kelet Európában a középkori viszonyok további évszázadokra is megerősödött
