szabó_magda_történelem

III. Béla uralkodása

III. Béla (1172-1196)

-         neveltetése

• fiatal korában Mánuel bizánci császár udvarába került
  • neveltetése kiváló volt Konstantinápolyban: remek diplomáciai érzékkel rendelkezett, nyelveket beszélt, jártas volt a fegyverforgatásban
  • a császár utáni második ember lett a birodalomban, s a császár utódának is nyilvánította
• Mánuélnak azonban fia született, így a császár már nem támogatta annyira Bélát
• Béla hazatért és magyar király lett

-         külpolitikája

• 1180-ban Mánuel halála után Bizánc hanyatlani kezdett és Bélát sem kötötte a hűség: Béla visszafoglalja a Bizánc kezén lévő magyar területeket: Dalmáciát és a Szerémséget
• orosz belviszályba is beavatkozott: fiát, Andrást halicsi fejedelemnek teszi, de nagy adói és a magyarok garázdálkodásai miatt hamar elűzik
• sikertelenül próbálja függésébe vonni a balkáni államokat
• összességében hódító külpolitikát folytatott, habár hódításai nem nagyon sikeresek, de Magyarország nemzetközi helyzetét erősítette

-         a jövedelmek

• 15-16. századi másolat maradt fenn egy jövedelem-összeírásról, ami a történészek egyik legfontosabb dokumentuma a korból
• a bevételeknek két nagy része van
  • földesúri jövedelmek
    • a király nem csak az ország uralkodója, de legnagyobb birtokosa is volt
    • mellette az egyháznak és magánföldesuraknak is voltak birtokaik, de a király földjei voltak messze a legnagyobbak birtokformák
      • a királyi birtok – 75%
      • az egyházi birtok – 10%
      • a világiak birtokai – 15%
      • a bevételek jelentős része természetben, királyi birtokokból, a királynak mint földesúrnak befolyó összegek
      • Béla uralkodása idején a királyi bevételek közel harmada innen származott
  • regálé jövedelmek
    • a bevételek másik része pénzben jutott el a királyhoz – ezek nem mint földesurat, hanem mint az ország uralkodóját illették meg – a rex (király) szóból regalé jövedelmeknek hívjuk
    • pénzváltás
      • a pénz ezüst és réz ötvözete; a pénzrontás évenkénti pénzbeváltás, ahol a névérték megmarad, de az ezüst aránya csökken az érmében, így a királyi kincstár nyer a beváltáson
      • a külföldiek is csak magyar pénzzel fizethettek, sajátjukat be kellett váltani, ami a királyi kincstár vagyonát gyarapította
        • egy keresztes hadjáratban az átvonulók a pénzük 70%-át elvesztették a váltások során
        • vámok, révek, vásárok
        • sómonopólium
          • az egyik legfontosabb nyersanyaggal csak az állam kereskedhetett, ennek a kereskedelméből is nagy bevétele származik
          • ha valakinek kizárólagos joga van egy termékkel való kereskedésre az monopóliummal rendelkezik
• a korszakban a regálé jövedelmek aránya folyamatosan nő a földesúri jövedelmekkel szemben
• az éves bevétel 23 tonna színezüst lehetett
  • az angol királyé 9, a franciájé 17 tonna
    • ez azért van, mert a nyugati uralkodók nagyobb százalékot hagytak alattvalóiknál, így ott a gazdaság jobban beindult
    • Béla szinte mindent behajtott – Béla gazdagabb volt az angol vagy francia királynál, de az országa nem

-         a kancellária és a kultúra

• a művelt uralkodó még egy fontos reformot hozott: kiterjesztette, megváltoztatta az írásbeliséget Magyarországon
  • korábban a királyi kápolnában dolgozó papok látták el az írásbeli feladatokat
• Béla megszervezte a királyi kancelláriát
  • a kancellár vezette a kancelláriát, a jegyző fogalmazta az iratokat, az írnok pedig a tisztázatot készítette el
    • az ő jegyzője volt Anonymus is
  • az írásbeliség így egyházi felügyelet alól királyi felügyelet alá került